Tolna Megyei Népújság, 1973. február (23. évfolyam, 26-49. szám)

1973-02-13 / 36. szám

r * Bezárt valutatőzsdék Koszorúzási ünnepség A valutatőzsdék újabb so­rának bezárását jelentették hétfőn a hírügynökségek. Ha­tározatlan időre bezárták a koppenhágai, az oslói, az amszterdami, a stockholmi, a madridi, a helsinki és a pre­toriai pénztőzsdét, Lisszabon­ban pedig korlátozták az üz­letkötést. A legtöbb nyugat­európai országban a turisták­tól is csak korlátozott meny- nyiségű dollárt fogadnak el be­váltásra. A nyitva tartó zürichi tőzs­dén a ,.lebegő” dollár árfolya­ma minden eddiginél alacso­nyabbra zuhant. Lankadatlan lendülettel folytatódik a gazdaságpolitikai csata a dollárválság megoldá­sáért. Miután az olasz, a nyugatnémet és az angol pénzügyminiszter a vasárnap éjszakai párizsi tárgyalás után hétfőn délelőtt hazautazott, Volcker, az amerikai pénz­ügyminisztérium államtitkára, aki szintén részt vett a ta­nácskozáson, különgépen Bonnba ment. A nyugatnémet fővárosba érkezett Hoszomi Takasi, a japán pénzügymi­niszter különleges tanácsadója is. A nyugat-berlini Der Ta­gesspiegel „A dollárbetegség” című. vezércikkében azt. írja, bármilyen abszurdnak látszik is, mégis igaz, hogy legke­vésbé Amerikának ártott meg a dollárbetegség. A lap azt jósolja, hogy a dollár mint világpénz a gyakorlatiján tör­tént bukása után, hivatalosan is elveszti ezt a szerepét, s a kapitalista világ egyetlen, el­fogadható pénzügyi alapja az arany marad. Hétfőn zárva tartott a nyu­gat-berlini tőzsde is. Az MTI tudósítójának kérdésére ille­tékes tisztviselők gzt válaszol­ták, nem tudják pontosan, mikor nyitja ki kapuit újra a tőzsde, de a zárlat a jelek sze­rint legalább egy hétig tart. Talán igaza van a Frank­Hanoiban folyik a romeltakarítás és az újjáépítés (Folytatás az 1. oldalról) Nixon amerikai elnök „ko­molyaknak” nevezte a VDK vezetői és Kissinger hanoi tár­gyalásait. Újságíróknak nyi­latkozva azt mondotta, számít arra, hogy a megbeszélések „konstruktívak” lesznek. Hanoiban akik eddig a lég­elhárító agyúk mellett álltak, most lapátot és bontóvasat, csákányt, csavarkulcsot vettek a kezükbe. A rorttba dőlt hátia­kon, a szétrombolt hidaknál, az utakon — szerte az ország­ban mindenütt ‘vörös 'Lászlók lobognak. Azt jelzik: itt rofn- eltakarító ifjúsági brigádok dolgoznak, s munkaidő mint olyan nem létezik. Teljes erővel folyik a munka Hanoi egyik legnagyobb ifjú­sági építkezésén, a Khamthien utca környékén, amelyet bar­bár bombatámadások értek. U<?y határoztak, a romba dőlt házak helyén új műutat épí. tenek. Szélessége 18. hossza 1300 méter lesz. A hanoi fia­talok felajánlották: százezer munkanapot teljesítenek ezen áz építkezésen. Befejezéshez közeledik az egyik igen fontos munka: a Long Bien-híd újjáépítése. A hidat az elmúlt évben kétszer is támadta az amerikai légi­erő. A két kilométeres állvány­zat mentén hol itt, hol ott • villannak fel az elektromos hegesztők fényei, speciális tu­tajokról és pontonokról eme­lik helyükre a kész hídszer­kezeteket. Az építkezésen ki­bontakozott ' versenyben Nguyen Van Hjuín brigádja vezet. Kezdeményezésére a munkások elhatározták, lerövi- dítok az ebédszünetet és a pi­henőket, hogy növeljék a tel­jesítményt. Pezseg az élet a város nagy számú autóbusz-állomása körül. Egymás után indulnak az autó­buszok a város különböző ré­szei felé. Ez pedig azt jelenti, hogy az utakat és a hidak egy részét már helyreállították. Bár ezekben a napokban a közlekedés rendkívül túlter­helt most térnek vissza a há­ború miatt kitelepült embe-, rek és sokan keresik, látogat-' ják egymást. Hanoiban megnyíltak a mo­zik. Játéka és dokumentumfil­meket mutatnak be, amelyek a Vietnam, nép hősi harcáról, a VDK légtere védelmezőinek hőstetteiről szólnak. Sok fil­met a háború nehéz körülmé­nyei között vettek fel Hanoi és Haiphong legutóbbi bom­bázásai idején. Az esti órákban Hanoi képe átalakul. Az útcákat színes lampionfüzérek díszítik. Fé­nyükben lángolóan lobognak a vietnami nép nagy győzelme alkalmából kitűzött tűzpiros zászlók. Ez az idő itt a tavasz kezr dete. A tavasz az idén két­szeresen is örömteli ünnep. Életbe lépett a vietnami há­ború megszüntetéséről és a béke helyreállításáról szóló egyezmény. A VDK népe előtt új — nehéz, de örvendetes — feladat áll: a népgazdaság helyreállítása. A lelkes munka atmoszférája érezhető minde­nütt, amelyet áthat a meggyő­ződés: a vietnami nép, amely a Szovjetunió, az egész szocia­lista közösség, a világ minden haladó erejének támogatásával kimagasló katonai győzelmet ért el, a munkában is teljes győzelmet arat. a főváros felszabadulásának évfordulója alkalmából furter Rundschau című nyu­gatnémet napilapnak, amikor megállapítja, hogy a dollárvál­ság — a vietnami háború folytatása más eszközökkel. Lehet, hogy ebben a látvá­nyos megállapításban van né­mi túlzás. De az bizonyos, hogy az összefüggés szoros. Mi­után aláírták a vietnami tűz­szünetet, miután az amerikai monopoltőke egy részének most már nem jelent olyan mérhetetlen profitforrást a vietnami háború, mint eddig jelentett, nyilvánvaló, hogy új területek, új piacok után kell néznie. S miért ne épp a Közös Piaccal, azon belül is elsősorban az NSZK-val, to­vábbá Japánnal bocsátkoznék kereskedelmi-gazdasági hábo­rúba. .. Hiszen közismert, hogy az USA külkereskedelmi mérlege deficites, különösen a japán s a nyugatnémet áru­cikkek behatolása volt erőtel­jes az amerikai piacon —ez ellen kell tehát az amerikai nagytőkének, elsősorban har­colnia. Újabb megbeszéléssorozat kezdődött hétfőn • Bécsben az európai haderők és fegyverzet csökkentésének előzetes kon­zultációja jegyében. Diplomá­ciai megfigyelők szerint ezen a héten a megbeszélések még mindig a háttérben, a „diplo­máciai szalonokban” folynak, rninthogy eljárási és szervezé. si kérdésekben még nincs meg az egyetértés. Újabb informá­ciók szerint — s ezt a szocia­lista országok és a nyugati résztvevők delegációinak kö­reiből megerősítik — áz állás­pontok bizonyos területen kö­Budapest felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából hét­főn a budapesti pártbizottság és a fővárosi tanács vendégül látta a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet déli hadseregcsoport vezetőit. Az ünnepi program kere­tében a Gellérthegyen meg­koszorúzták a szovjet hősök emlékművét. A hála, a tiszte­let és a megemlékezés koszo­rúját helyezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Buda. pesti Bizottsága nevében Né­meth Károly, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a pártbizottság első titkára és a pártbizottság titkárai, vala­mint a Szovjetunió budapesti nagykövetsége nevében V. J. zeledést értek el. de ez nem vonatkozik olyan kulcskérdés­re, mint a részt vevő országok meghatározása vagy státuszuk kérdésének eldöntése. Bécsben hangsúlyozzák, hogy a kezdeti problémák megoldá­sához is „nyugalomra és ki­tartásra” van szükség. A leg­nagyobb érdeklődéssel azt vár­ják, mikor ülnek össze plená­ris tanácskozásra a résztve­vők. Ha ennek időpontját már közlik, ez egyben azt jelenti, hogy lényeges szervezési kér­désekben kompromisszum szü­letett. Pavlov nagykövet, a szovjet déli hadseregcsoport nevében B. P. Ivanov vezérezredes, F, K. Iscsenko vezérőrnagy és a szovjet déli hadseregcsoport több tagja, a fővárosi tanács nevében Szépvölgyi Zoltán ta­nácselnök, a fővárosi tanács elnökhelyettesei és Farkasinsz- ky Lajos, a fővárosi tanács pártbizottságának titkára. A budapesti fegyveres testületek nevében Pesti Endre vezérőr­nagy, budapesti helyőrség­parancsnok, dr. Baranyai György vezérőrnagy, a Buda­pesti Rendőr-főkapitányság ve­zetője, Ruzsbatzki László, a munkásőrség budapesti pa­rancsnoka, a Hazafias Nép­front budapesti bizottsága ne­vében dr. Trautmann Rezső elnök és Bodonyi Pálné titkár, a KISZ budapesti bizottsága nevében Csillik András első titkár és a KISZ-bizottság tagjai. A koszorúzási ünnepséget követően a vendégek meg­tekintették a kelet—nyugati metró második szakaszát, majd Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke a városházán tájékoztatót adott Budapest negyedik ötéves tervéről, a vá­rosfejlesztés feladatairól. Szép­völgyi Zoltán centenáriumi emlékéremmel tüntette ki a szovjet déli hadseregcsoport több vezetőjét, tagjait. A ven­dégek ezután a Budapesti Tör­téneti Múzeumban megtekin­tették a Pest, Buda és Öbuda egyesítésének 100. évforduló­ja alkalmából rendezett cen­tenáriumi emlékkiállítást. Becsben folytatódnak a megbeszélések Az 1972. december 2-i auszt­ráliai választ? m győztes munkáspárti koi-.ány tárgya­lásokat kezdett országát Nagy- Britanniához fűző alkotmány, jogi kapcsolatok felmondásá­ról. Az eljárás befejezése után — a tervek szerint ez év vé­gén — megszűnik Ausztrália 1926 óta tartó dominiumi stá­tusza, amely az ország számá­ra alkotmánymódosító jogot biztosít. Ausztrália 7 694 774 km! te­rületű, 12,7 millió lakost szám­láló, 6 államot és két terüle­tet magábafoglaló — a déli féltekén elhelyezkedő — ál­lamszövetség. A tőkés világ 9. gazdasági hatalma (az egy fő­re jutó brutto nemzeti termék 1970-ben 2820 dollár). 1770. április 18-án szállt partra Ausztrália keleti part­jain James Cook és névlege­sen brit birtokká nyilvánítot­ta azt. 1788—1851 között Auszt­rália gazdaságilag nem jelen­tős, elsősorban Nagy-Britannia fegyenctelepnek használta. A gazdasági fellendülés • az 1851- ben kitört aranylázzal vette kez­detét. Megindult az intenzív mezőgazdasági termelés. Meg­született a nagyipar, és meg­kezdődött a vasúthálózat ki­építése. 1853-ban kapott ön- kormányzatot Dél-Ausztrália, Victoria. Tasmania, Uj-Dél- Wales, i 859-ben Queensland- ben, 1890-ben pedig Nvugat- Ausztráliában alakult felelős kormány. 1901. január 1-én kiáltották ki az Ausztrália; Államszövet­séget és megszigorították a kontinensre való bevándorlást Az államszövetség fővárosa 1927-ig Melbourne, 1927 óta Canberra. Ausztrália 1906-ban vált Brit Pápua Ausztrália gyarmatává. Az Északi Terület 1911 óta a szö­vetségi kormány igazgatása alá tartozik. Ausztrália, Nagy- Britannia oldalán részt vett az első világháborúban. A Né­metország felett aratott győ­zelmet követően, 1921-ben megkapta Német Uj-Guiena területét. A győztesek oldalán befejezett II. világháború után 1951-ben biztonsági szerződést kötött Uj-Zélanddal és az Egyesült Államokkal, (ANZUS) 1954-ben pedig részt vett a SEATO létrehozásában. 1965. áprilisában — az 1949 óta ha­talmon lévő nagytőkés csopor­tokat képviselő liberális és agrárpárti koalíció — csapato­kat küldött az Egyesült Álla­mok vietnami háborújának támogatására. A múlt év vé­gén hatalomra jutott új mur káspárti kormány — a domi­niumi státusz felülvizsgálásán kívül — a munkanélküliség csökkentését, a külföldi tőke visszaszorítását, az indokínai háborúban való részvétel meg. szüntetését, a SEATO-ból való kilépést, és a Kínai Népköz- társasággal való kapcsolatok normalizálását tűzte ki célul. — TERRA — Munkához láttak a romba dőlt Hanoiban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom