Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-14 / 11. szám
I V Matatás Helsinkiben Január 15-én Helsinkiben ismét benépesül a Dipoli-palota konferenciaterme: 32 európai és két tengerentúli ország nagykövetei elfoglalják helyüket a hatszögletű tárgyalóasztalnál és egyhónapi szünet után folytatódik az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő nagyköveti tanácskozás. Feltehető, hogy a helsinki konzultáció mosódik menetében nem egyszerűen ott veszik fel a munka fonalát, ohol 'az’első végén letették. Az egyhónapos szünet meglehetősen hosszú idő, és amikor december közepén a nyugati országok nagykövetei ezt kérték, éppen arra hivatkoztak, hogy a két ülésszak között szükséges és hasznos kétoldali találkozókon lehet egymáshoz közelíteni azokat a nézetkülönbségeket, amelyeket az első menet felvetett. Bár a" szocialista országok nagykövetei úgy vélekedtek, hogy éppen elegendő kétoldali találkozó előzte meg a helsinki konzultációt, és moít már inkább a sokoldalú előkészítésre kellene az időt fordítani, mégis méltányolták a nyugati képviselők igényét, és hozzájárultak az egyhónapos szünethez. A közeli időben eldől, indokolt volt-e a hosszú szünet. Milyen témákat tárgyaltak és mely ponton szakították meg a munkát a nagykövetek? . Többé-kevésbé egyetértésre jutottak az európai biztonsági konferencia színhelyében, résztvevőiben és megrendezésének hármas tagozásában. Eszerint Helsinkiben rendezik még a konferenciát, és arra minden európai országot, továbbá az Egyesült Államokat és Kanadát hívják meg. A konferencia hármas tagozatának első részében a külügyminiszterek tanácskoznak, a másodikban munkabizottságok dolgozzák ki az elfogadásra ajánlandó okmányokat; a harmadik szakaszban nincs megállapodás. A szocialista országok magas szintű képviseletet, míg a NATO- államok legfeljebb külügyminiszteri képviseletet ajánlanak. A helsinki konzultáció első szakaszában a legkevesebb haladást a biztonsági konferencia javaslandó napirendjében érték el. Az érdemi tárgyalásoknak tehát tulajdonképpen most kell megindulniok, amikor várhatóan és remélhetőleg a NATO-orszá- -gok is kialakult napirendi javaslattal rendelkeznek. A Szovjetunió képviselője már az első szakaszban előterjesztette indítványát. tszerint — és a vele egyetértő szocialista országok szerint is — napirendre kell tűzni 1. az európai biztonság és az országok közti kapcsolatok alapelveinek kidolgozását, 2. az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális együttműködés kérdéseit, ide értve az emberi környezet védelmét is, 3. olyan állandó szerv létrehozását, amely figyelemmel kíséri és intézi a konferencia határozatainak végrehajtását. Az európai biztonságnak természetesen vonnak katonai vonatkozásai. Ezek megtárgyalása —- a dolgok bonyolultsága .miatt — a szoaigjiitpi-of^í.ágok megítélése szerint, az érintett-ar*. szagok külön tanácskozását igényii. Bár egy svájci javaslat a biztonsági konferencia napirendjére ajánlja a katonai kérdéseket, azokra ott aligha kerül sor. Időközben ugyanis megállapodás született, arról, hogy január 31-én a. Varsói Szerződés és a NATO érintett államai között megbeszélések kezdődnek a csapatok és fegyverzetek kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentéséről a kontinens középső térségében, A helsinki tanácskozás és a csapatcsökkentési tárgyalások nagyjából egyidőben, párhuzamosan folynak és általános felfogás szerint bármelyiken előrehaladás történik, az termékenyítőén hat a másikra. Kielégítőnek lehet-e nevezni az első helsinki- forduló eredményeit? Ha csupán azt mérlegeljük, hogy 34 ország nézeteit, javaslatait kell egy, a maga nemében páratlan nemzetközi tanácskozáson egyeztetni és közös nevezőre hozni, akkor úgy tűnik, jelentősek az első három hét fejleményei. Ha azonban az európai biztonság létrehozásának sürgető feladatát tekintjük, akkor a realiiásoKkal számoló megfigyelők joggal vártak volna gyorsabb munkatempót. A résztvevők többsége egyetért azzal, nagy a biztonsági konferencia időpontját a minél közelebbi jövőre ki kell'tűzni. A szocialista országok javaslata 1973. június végére szól és ezzel sok más ország is egyetért. Különösen feltűnő, hogy az Egyesült Államok képviselője alig mutatott érdeklődést a vitatott témák iránt. A múlt év végén napvilágot látott prognózisok szerint 1973 az Egyesült Államok kormányának politikájában Európa-centrikus lesz. Igaz, a prognózisok készítői akkoriban azt hitték, hogy Amerika még az 1972-es év, végén megszabadul legnagyobb külpolitikai tehertételétől, a vietnami háborútól. Biztosra vették, hogy Nixon 1973 elején nyugat-európai körutat tesz és ezzel nyitja az amerikai politika Európa-évét. A vietnámi béke múlt évi reményei azonban elhamvadtak az amerikai agresszió bombatüzében és ma már egyre kevesebb szó esik az Egyesült Államok külpolitikájának „európizálásárói’. Kontinensünk békéje és biztonsága azonban nem lehet függvénye a Nixon-kormány taktikázásának. A január 15-én folytatandó helsinki konzultáción egyenlőre nem várhatók látványos eredmények, fordulatok. Az eltérő nézetek egyeztetése kölcsönös megértést, engedményeket követel és ezek kidolgozása hol gyorsabban megy, hol lelassul. A jóakaratot illetően egyetlen ország iránt sincs eredendő kétség. A jóakarat próbája azonban — mint mindig — most is a cselekvés, vagyis az európai ügyek tartós és igazságos rendezése. .-wr I ; 4*~' C Tóth Béla Ezt hozta a hét a külpolitikában így látta a hetet hírmagyarázónk, Pálfy József: Párizs elővárosaiban egész héten szinte végtelennek tűnő tárgyalás folyt a vietnami és amerikai képviselők között. Volt nap, amikor hat órát is eltöltött a tárgyalóasztal mellett Le Dac Tho és Kissin- ger. A végén Washingtonból nyugtalanító hírek érkeztek, amelyek következtetni engedtek arra. hogy a vietnami fél hajthatatianságát az amerikai kormány újabb fenyegetésekkel próbálja megtörni. A legjellemzőbb a washingtoni „lélektani hadviselés” módszere az volt, hogy előbb a Pentagon szóvivője kijelentette: nincs kizárva Vietnamban kisebb atombombák bevetése, később a Fehér Ház szóvivője cáfolt: nem, nincs szó atombombák alkalmazásáról... Egyes hírmagyarázók a „lélektani hadviselés” körébe utalják azt is, hogy az amerikai fővárosban kiszivárogtatták: Nixon elnök nem indul februárban nyugat-európai körútra. (Persze, ezzel kaocso- latban is elhangzott a Fehér Házban egy cáfolatféle: nem, az elnök semmiféle nyugateurópai körútra sem készült, nincs hát mit elhalasztani...) Nyilvánvaló, mondiák az amerikai főváros politikai köreiben, hogy akár tervezett Nixon nyugat-euróoai utat, akár nem, az utazás elhalasztásának hírét éooen most fel rönnen t- ve, szintén a párizsi tárgyalásokra akartak bizonyos washingtoni körök befolyást gyakorolni. Logikus a gondolat- ros: nem várható megegyezés Párizsban, a háború folytatódik, az elnök tudja, hogy emiatt Nyugat-Európában kedveA hazai vadászat történetének egyik legsikeresebb éve volt a tavalyi — tájékoztatták a MÉM vadászati osztályán az MTI munkatársát, összesen 2139 szarvastrófeát bíráltak el. Ebből 135 aranyérmet érdemelt, 384 ezüstöt és 704 pedig bronzérmet. Az országos trófeabíráló bizottság a minősített 120 dámszarvas közül 21- et talált aranyérmesnek, s a 3636 őzből 93-nak adtak aranyérmet, 187-nek ezüstöt, 198- nak pedig bronzot. Ezeken a sikereken túl talán legörven- detesebb, hogy továbbra is Magyarország tartja a világrekordot; 1972-ben ugyanis a korábbi években elejtett, s azóta világrekordernek minősített szarvasnál „jobb” példányt ejtettek el a Zala megyei Lent; mellett. A trófea egyelőre csak világrekorder-várományos, ugyanis a cím odaítéléséről a nemzetközi trófeabíráló bizottság dönt majd, akárcsak a Gyulaiban elejtett, szintén világrekordéra várományos dámvadról.' Mindkét minősítésre 1973 -márciusában a torinói nemzetközi vadászati kiállításon kerül sor. A magyarországi vadgazdálkodás az elmúlt évben minden eddiginél tervszerűbb volt. A vadászati szakemberek úgy döntöttek, hogy véget vetnek a vadak mértéktelen szaporodásának. egyensúlyt teremtenek az állomány és a területek vadtartó képessége között. Ennek megfelelően 1972-ben a 36 ezres szarvasállományból 15—16 ezret lőttek ki. Tizenötezer vaddisznó került terí- . tékre tavaly. A következő években a dúvad kilövését fokozzák. mert a vaddisznók nagy károkat okoznak a mezőgazdasági termelőknek. Száz- rikt van ezer őzt tartanak számon az ors’,4'wban, s bár tavaly 50 ezret lőttek ki, további zőtlen fogadtatásban lenne része, tehát nem utazik ... Brezsnyev és Pompi- dou minszki tárgyalásai egyébként a személyes diplomácia ismert és hasznos módszerének idei első eseménye. Az 1973-as esztendő diplomáciai nyitányának volt tekinthető a szovjet— francia csúcstalálkozó. Szó volt ezen az európai helyzetről, az összeurópai konferenciáról, de más fontos nemzetközi kérdésekről is: az indokínai eseményekkel kapcsolatban mély nyugtalanságuknak adtak hangot. Pompidou minszki útját a francia polgári sajtó igyekezett úgy feltüntetni, hogy az „ellensúlyozza” Georges Mar- chais-nak, a Francia Kommunista Párt főtitkárának minapi moszkvai eszmecseréjét Leo- nyid Brezsnyevvel. Természetes, hogy két hónappal a franciaországi választások előtt a gaulleista párt eszmei vezére, a francia elnök szeretne külpolitikai sikerekre hivatkozni. Ugyanakkor vitathatatlan, hogy el kell választani a béMint ismeretes, az egészség- ügyi és szociális intézményekben — kórházakban, klinikákon, csecsemő- és szülőotthonokban, bölcsődékben, stb. — a napi élelmezési nyersanyag- normát januártól több. mint 15 százalékkal emelték. Vannak olyan* intézmények is, ahol az emelés aránya meghaselejtezésre van szükség, örvendetes, hegy két-három év alatt megkétszereződött a fácánállomány, amelyet mintegy kétmillióra becsülnek, és a foglyok száma is 15 százalékkal gyarapodott. Gond, hogy 5—6 éve a nyúlállomány nem növekszik, sőt egyes területeken aggasztó mértékben csökken. A vadászati társaságok, szervezetek eddig 35 helyen kötöttek szerződést mezőgazdasági nagyüzemekkel. A szerződő felek a vadászatba befektetett összegek arányában részesüinek a vadászni nyereségéi-ői. 1972-ben 8500 külföldi vadászott hazánkban, s az idén csak azért nem tudnak ennél is lényegesen többet fogadni, mert nincsen elég szálláslehetőség. Nixon elnök fogadott egy 90 tagú kínai akrobatacsoportot, amely az Egyesült Államokban turnézik. Kijelentette, hogy 1972-es pekingi látogatásának eredményeképpen az Egyesült Államok és a Kínai Népközkés egymás mellett élésen alapuló nemzetközi együttműködést és a francia kommunisták, a francia munkásosztály, a francia baloldal választási küzdelmének támogatását. Párizsban máris hozzálátnak a személyes diplomácia soron következő eseményének előkészítéséhez, a francia—nyugatnémet csúcstalálkozóhoz. Brandt és Pompidou ünnepelni is tartozik majd, hiszen tíz esztendeje kötötte meg Adenauer és De Gaulle a francia —nyugatnémet szerződést, amely szoros szövetségesi viszonyt írt elő a két ország számára. De éppen a tizedik évfordulón áll elő új helyzet: Párizs és Bonn tárgyalásaira rácáfolhat kevéssel később Bonn és London esetleges megegyezése, amellyel szemben aztán Párizs is talán éppen Londonban keres új szövetségest. A kibővülő Közös Piacon ilyen „háromszög-diplomácia” alakulhat ki, szemben a korábbi helyzettel: a „hatok” közös piacán a francia—nyugatnémet páros gyakran követelte magának az utolsó, a döntő szót. ladja az átlagot. A kórházban, klinikákon, szülőotthonokban például a korábbi 15,40 forintról 19-re, a szanatóriumokban 20,40-ről 24-re, a csecsemőotthonokban 11,50-ről 13,20-ra, a szociális otthonokban 13-ról 15,60 forintra emelkedett az ellátottak napi élelmezési nyersanyagnormája. Ezzel kapcsolatban az Egészségügyi Minisztériumban a következőket mondották: — A január elsejétől életbe lépett intézkedés lehetővé teszi egyebek között, hogy az eddiginél több zöldségféle, hús, gyümölcs jusson a felsorolt intézményekben lévő felnőttek, illetve gyerekek részére, tartalmasabb, változatosabb, minőségileg is jobb, a beteg állapotának még inkább megfelelő élelmezést tudjanak biztosítani a nyersanyagnorma emelése révén. A megnövekedett összegből fedezik a tej és tejtermékek árának emelkedéséből adódó többletköltséget is. Az egészségügyi és szociális intézményeknél országosan évente mintegy 150 millió forint pluszt jelent az élelmezési nyersanyagnorma emelése. A múlt évben erre a célra mintegy 750 milliót irányzott elő a költségvetés. Az emelés eredményeként az idén már csaknem 900 millió forint all rendelkezésre az intézményeknél az élelmezéshez szükséges nyersanyagok beszerzésére. társaság között „ledől az . ellenségeskedés nagyfala”.. A csoport több tagja Nixon pekingi látogatása idején fellépésével szórakoztatta az amerikai vendégeket. Gyulaji dámtrófea a legújabb yilágrekorder-yárományosok között Az élelmezési norma emelése az egészségügyi és szociális intézményekben
