Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

Vigyázat, nyerészkedők! E kereskedelmi törvényesség őrei f 7,A X. pártkongresszus kötelez, te a végrehajtó szerveket: intéz­kedjenek a meg nem szolgált keresetek, az elharapódzott üzér­kedés és harácsolás lehetőségei­nek felszámolására. A Központi Bizottság megállapítja, hogy e határozatok végrehajtásaként számos célszerű intézkedés tör­tént. .. .Az árdrágítás, a speku­láció anyagi és büntetőjogi meg­torlása erőteljesebb, hatékonyabb lett” (részlet a novemberi párt­határozatból). A megyei kereskedelmi fel­ügyelőség napi munkája az el­lenőrzés. A hatósági ellenőr­zéstől nem várható csoda. Még akkor sem, ha a felügyelőség néhány dolgozójának munkáját a megyében mintegy száz tár­sadalmi ellenőr segíti. A vál­lalatok tehetnek többet azért, hogy a vásárlói panaszok csökkenjenek, s egyesek ne lopkodhassák a társadalmi tu­lajdont. De a felügyelőség ál­tal kiszabott büntetések, az alapos ellenőrzések visszatartó hatását sem szabad lebecsülni. KÉRDÉS: — A nyerészkedést, a csa­lást, lopást mindenki elítéli. Szavaival még az is, aki titok­ban elkövető. Az Önök szem­szögéből nézve az elmúlt év­ben csökkent-e a visszaélések száma a kereskedelemben? Csapiáros Lajos, a felügye­lőség vezetője válaszol: — Emelkedett. A tavaly- előtti 113 szabálysértéssel szemben tavaly 119 volt. 1971-ben egy szabálysértés 534 forintot „ért”. Tavaly 755 fo­rintot Két éve egyetlen bűn­vádi eljárást kellett indítani feljelentésünk nyomán. 1972- ben kilencet. KÉRDÉS: — Ez azt is jelenti, hogy tavaly alaposabb volt az ellen­őrzés. kevesebb visszaélés ma­radt titokban, de azt is, hogy az öntudat a becsület helyét gyakrabban foglalja el a nye­részkedési vágy. Melyik a* igaz? VÁLASZ: — Véleményem szerint az ellenőrzés hatékonysága javult Nemcsak a miénk, hanem a vállalatok belső ellenőrzése is. Példaként említhetem a Tol­na megyei Népboltot a Ven­déglátó Vállalatot, s egy bűn­ügy ellenére a KOP-KA ÁFÉSZ-t. A szabálysértések egy részét a vállalatok maguk észreveszik, s fegyelmileg megtorolják. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a cselekmé­nyek fondorlatosabbak lettek, egyre nagyobb szakmai, tech­nikai felkészültség kell lelep­lezésükhöz. Külön dicséret il­leti társadalmi ellenőreinket Részlet a társadalmi ellen­őrök könyvéből: .. .bejelentése alapján ki­derült, hogy a tolnai 41-es húsüzletben visszaélések tör­téntek. A szabálytalanságokat a Népbolt Vállalattal közöl­tük ...” — A vaskos mappa száz és száz hasonló bejegyzést őríz. KÉRDÉS: — Melyek voltak a legtöbb­ször előforduló kívánságok? Azért is beszélni kell erről, hogy a vásárlók tudják, mire figyeljenek, hol károsítják meg őket gyakran. Népújság 5 1973. január 12. VÁLASZ: — Első helyen ÓH az árdrá­gítás. Ha a vevő valamilyen árun nem lát árjegyzést, kö­vetelje feltüntetését Majd­nem minden esetben nyerész­kedési célzattal „felejtik el" kiírni. Gyakori az élelmiszer­minőség megrontása iát KÉRDÉS: — Hallhatnánk konkrét pél­dákat? VÁLASZ: — Húsboltokban végzett vizsgálataink során például ki­derült, hogy a sertéskarajról gyakran nem vágják le a cson­tot. A karaj végén egy gramm csont sem maradhat A karaj­hús kilója negyvennégy forint, a csontié egy. Éljenek bátran a vásárlók minőségi panaszok­kal. A pécsi élelmiszervizsgá­ló intézet és a PERMI sok se­gítséget ad vizsgálatainkhoz. Tavaly hatvan vásárlói pa­naszt orvosoltunk. Figyelemre méltó, hogy a panaszok ki­lencven százaléka indokolt volt. Idén nagyszabású vizsgá­latot tervezünk a panaszintézé­sekkel kapcsolatban. Mindig arra törekszünk, hogy a vá­sárlót kártalanítsuk. Ha ez nem lehetséges, a jogtalan többletbevételt akkor is elvo­natjuk a vállalattól. KÉRDÉS: — Melyek az idei legfonto­sabb ellenőrzések? VÁLASZ: — Csak az év első felében több országos vizsgálatban ve­szünk részt Hamarosan meg­történik a vendéglátóegységek Á számokkal, útirányjelző táblákkal ellátott helyijáratú autóbuszokról úton-útfélen hallhatunk, s lapunk hasáb­jain is gyakran láttak napvi­lágot olyan írások, melyek e járművekről szóltak. Az aláb­biakban ketten mondják el vé­leményüket a megyeszékhely helyi közlekedéséről. Csak ket­ten, bár a témáról minden érdekelt szekszárdi szívesen beszél. Mátyás István, s városi ta­nács elnökhelyettese: — Ha úgy vesszük, én az utasokat képviselem, az 6 nevükben beszélhetek. Nem véletlenül, hiszen a lakosság helyijáratokkal kapcsolatos gondjai-bajai a tanácsra ér­keznek, hol közvetve, hol köz­vetlenül. Például a városi ta­nács ülésein gyakran hangza­nak el a helyijáratokról inter­pellációk. Véleményem szerint az utób­bi időben jelentősen javult a helyzet S mindezt abból mé­rem le, hogy kevesebb a pa­nasz, kevesebb az interpellá­ció. Az elmúlt évek során te­hát a helyijárat-hálózat így vagy úgy, de megfelelő szintet ért el. Szerintem a városköz­pont és a város ipartelepeinek ilyen irányú ellátása jó, attól függetlenül, hogy az új lakó­telepekkel kaDcsolatban már más a helyzet. Jelenleg három lakótelep közlekedése okoz gondot. Egyik a Hermann Ottó utcai, a másik a Kadarka utcai, a harmadik pedig a Jobbparász- tán lévő KISZ-lakótelep. Saj­nos, az ott lakók utazási gond­jai nap mint nap asztalra ke­rülnek. De hadd jegyezzem meg, hogy ebben a kérdésben most sikerült előbbre lépnünk. A panaszok nyomán felkeres­tük a Volán 11. számú Y&lla­új osztályba sorolása, szigorú pontrendszer alapján. Többé nem fordulhat elő, hogy egy „kricsni”-ben másodosztályú árakat kérjenek. Ellenőrizzük a vegyesiparcikkeket, a ma­gánkereskedőket, a működési és erkölcsi bizonyítványokat. Ez utóbbit különösen fontos­nak tartjuk. Még szakember- hiányra hivatkozva se dolgoz­zon a kereskedelmi hálózat­ban arra érdemtelen. Megyei vizsgálat tárgya a kültelki bol­tok ellátottsága, és a menü­szolgáltatás a vendéglátóegy­ségeknél. kérdést —* Lehetséges, hogy alapos ellenőrzések ellenére az idei évben kevesebb bírságot kell kiszabni? Tehát „eredményte­lenebb" lesz az 1973-as esz­tendő? VÁLASZ: — Hyai kérdésre nem lehet most válaszolni, de örülnénk, és megnyugtatna bennünket, mint ahogy gondolom, minden vásárlót. De erről aligha be­szélhetünk majd jövő szilvesz­terkor. Sok helyen a technikai feltételek sem adottak. Emlé­kezetes egy valahai sörkimérő­verseny, ahol az kapta az első díjat, aki a legkevesebbet tu­dott kimérni egy hordónyi sörből. A szabvány szerint egy hordó sör 333 pohár. Még a győztes is többet „teljesített”. Tehát még ő is szabálytalan­ságot vétett, ha úgy tetszik. KÁDÁR PÉTER latot, ahol ígéretet kaptunk arra, hogy ha a Jobbparásztán, tehát a végállomáson megfele­lő buszfordulót létesít a ta­nács, huszonnégy órán belül beindítják a várva-várt jára­tot. A buszfordulót építik, s e hét végére készen is lesz. Ha tehát a Volán tartja a szavát, akkor a jövő héten megindul­hatnak az autóbuszok. A Her­mann Ottó lakótelepiek így természetesen nem kapcsolód­hatnak be közvetlenül e járat­ba, mivel az, — forduló hiá­nyában — nem mehet fel a lakótelepre. Szeretnénk majd, ha a Volán egy újabb járatot indítana közvetlenül a Her­mann Ottó lakótelepre, — ha ott a B jelű út elkészül. Ez körülbelül 1975-re várható. Terveink? Igyekszünk lehető­ségeinkhez mérten megterem­teni azokat a feltételeket, me­lyek a helyijárati közlekedést szolgálják. Végezetül nem árt elmonda­ni, hogy a közlekedésnek két részese van. Egyik az utas, másik az utaztató. A Volán is indokoltan panaszolja, hogy kihasználatlanok a járatok, s nem egyszer alig néhány em­bert kénytelenek utaztatni. így igaz ez, mert a város egyenlő­re még nem akkora, hogy meg­felelően nagy igények lenné­nek a helyijáratú autóbuszok­ra. Mindenesetre a Volán na­gyobb áldozatvállalással többet tehetne a lakosság érdekében. Hajnal Gyula, a Volán 11. számú Vállalat személyforgal­mi és kereskedelmi osztályve­zetője: — Először is tisztázzuk a közlekedés feltételeit. Ezek: az út, a közlekedési eszközök és a járulékos létesítmények. Az útépítés, útkarbantartás nem a mi feladatunk, hanem mindig Két nyilatkozat a helyijáratú Működési irányelvek • /*• r r • — ifjúsági Magyarországon mintegy öt­ezer ifjúsági klub működik, megyénkben több mint nyolc­van. Eddig bizony elég gyak­ran előfordult, hogy egyik­másik klubnál rosszak voltak, vagy éppenséggel hiányoztak a működéshez szükséges felté­telek, a fiatalok is csak hiá­nyosan ismerték ennek az in­tézménynek a helyét, szerepét. A jogi hovatartozás is tisztá­zásra várt. A Minisztertanács 1972 jú­niusában hozott határozatot az ifjúság kulturális ellátottságá­nak helyzetéről, és ennek alapján az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács a KISZ KB-val, valamint a Mi­nisztertanács Tanácsi Hivata­lával közösen kiadta az ifjú­sági klubok működési irány­kluboknak elveit. Ezek szerint: „Az ifjú­ság klub a hasonló, vagy azo­nos érdeklődésű fiatalok társas együttlétét, szocialista nevelé­sét, művelődését, kulturált szórakozását segítő olyan te­vékenységi forma, amely progj romjainak kialakítását és azok végrehajtását a klubtagság ön­tevékenységével és aktív köz­reműködésével valósítja meg." Ahhoz, hogy az irányelvek! megvalósuljanak, szükséges valamennyi ifjúsági klub nyil­vántartásba vétele. Ez' hama­rosan megtörténik, és a helyi tanácsok gondoskodnak arról, hogy a klubok április 30-ig megkapják a tagsági igazol­ványokat és a működési enge­délyt. Ezt követően majd csak engedéllyel rendelkező ifjúsági klubok működhetnék. 4,2 millió a Balaton környék fejlesztésére Elkészült a Balatoni Intéző Bizottság javaslata: hogyan használják fel az idegenforgal­mi alapból a Balaton környék fejlesztésére ez évben fordí­tandó 4,2 millió forintot. Az összeg egymillió forinttal több, mint az Országos Idegenforgal­mi Tanácsnak az alapból e célra tavaly nyújtott vissza nem térítendő támogatása, s ez jelentős segítség a Veszprém és a Somogy megyei Tanács­nak a nyaralók pihenését szol­gáló létesítmények építéséhez. Az elmúlt évben egyebek között a balatonszabadi-sóstói srtand építéséhez, Bogláron szabadstrand kialakításához és a balatonfüredi Koloska forrás környékének rendezéséhez használták fel a helyi taná­csok az alapból nyújtott támou gatást A tervek szerint 1973-ban a Tihany mellett fekvő Gödrös autósstrand korszerűsítéséhez több mint félmillió forinttal já­rul hozzá a Balatoni Intéző Bi­zottság a rendelkezésre állő összegből Balatonmárián és Kenésén szabadstrand építése. Földváron, Fonyódon, Boglá­ron kerti sakk felállítása, Sze­mesen az Anjou-korabeli mű­emléktemplom környékének a rendezése szerepel egyebek kö­zött az anyagi támogatásban részesülők listáján. autóbuszokról a tulajdonosé. Szekszárdon, vagy a városi tanácsé, vagy a KPM-é. Ez a kettős birtokviszony sok nehézséget okoz nekünk, s ha panaszok vannak a helyi- járatokra, ezek is közreját­szanak. A közlekedési eszközök biztosítása viszont a mi dol­gunk. Mi biztosítjuk az autó­buszokat, szám szerint hatot, nyolc útvonalon. Ami a járu­lékos létesítményeket illeti — tehát a megállóhelyeket, be- állósávokat, végállomási busz­fordulókat — sok panaszunk van. Az útvonalakon a meg­állóhelyek kivitelezése a tu­lajdonos kötelessége, a végállo­mási buszfordulók megépítése pedig a helyileg illetékes ta­nács feladata. Egy példa: rég­óta járatot szeretnénk indí­tani az óra-ékszerhez. Eddig nem volt megfelelő bekötőút, Most van bekötőút, de nincs buszforduló. Mi üzemeltetők vagyunk, nincs pénzünk ilyen beruházásokra. Azt is el kell mondanom, hogy nyolc jára­tunkon az útvonalaknak csak ötven százaléka megfelelő, a többi egyáltalán nem biztosít megfelelő közlekedési bizton­ságot. Például a Szekszárd- szőlőhegyi bekötőútról vissza­felé csak tolatva jöhetnek visz- sza a járatok. Egyik legrégibb és legna­gyobb gondunk a Remete ut­ca. A Kápolna téren megfelelő forduló van, de az odavezető utat közművesítés miatt fel­bontották. A városi tanács ígérte, hogy a tavaszra elké­szíti. Szólnunk kell az utasokról is. Panaszkodnak, csúsznak a járatok, nem tartják pontosan a menetidőt. Az utasok is hi­básak ebben. Sokáig keresik a bérleteket, a kétforintosokat. Különösen csúcsidőben,' tehát a gyárak, üzemek munkakez­désénél, munkavégzésénél nagy csúszást jelenthetnek ezek. Azonkívül pedig az az igaz­ság, hogy Szekszárdon nincse­nek még megfelelően nagy igények. Járatainkat csak a csúcsidőben tudjuk kihasznál­ni, napközben alig. Csúcsidő­ben tizennégy-tizenöt buszt is közlekedtetünk, de napközben a hat is sok. Terveink? Ahogy értesültem róla,' ké­szül a jobbparásztai buszfor­duló. Ha elkészül, mi negy­vennyolc órán belül indítjuk a járatot. Ez lesz a kilencedik helyijárati vonalunk, melyre már a KPM által jóváhagyott menetrendünk van. Nagyon fontos járat lesz ez, hiszen a jobbparásztai KlSZ-lakótelep- ről indul, végig a Kadarka ut­cán, megáll a sajtgyár előtt, tehát a Hermann Ottó lakóte­lepiek is utazhatnak. Tovább halad a járat a Fürdőház és Marx Károly utcákon, a köz­ponton át, majd a Volán előtt: a végállomásra, a Tolna me­gyei Állami Építőipari Válla­lathoz. Mi piackutató tevékenységet is folytatunk, vizsgáljuk a forgalmat, az utasáramlást, a kihasználtságot. Mindig tud­juk, hogy hol szorít a cipő. Befejezésül csak azt mondha­tom, ha az illetékes szervek kötelességüknek megfelelően biztosítják a feltételeket, mi megoldjuk a helyijáratú köz­lekedést. Erre különben min­den lehetőségünk megvan. * Eddig a két nyilatkozat. Le­het, hogy az utazók teljes egyetértésével találkoznak a bennük foglaltak? Majd meg­látjuk! — vj. =

Next

/
Oldalképek
Tartalom