Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-12 / 9. szám

Pártsservesés — pártirányítás í áxkerámiagyár Felelősség a termelésért EGÉSZ TÁRSADALMI FEJ­LŐDÉSÜNK szempontjából nagy jelentőségű döntéseket hozott novemberi ülésén a Központi Bizottság. E határo­zat valóra váltása az elkövet­kező időszakban minden párt- szervezettől, kommunistától nagyobb aktivitást, határozot­tabb cselekvést igényeL A párt vezető szerepét természe­tesen ezúttal sem elvontan, hanem konkrét kérdések meg­oldása során kell érvényesí­tenünk. S ezek közül alapvető továbbra is a termelés, a gaz­dálkodás fejlesztése. Elmondható, hogy a munka­helyi pártszervezetek — fel­ismerve a gazdasági tevékeny­ség elsőrendű fontosságát — általában törekednek is arra, hogy minél jobban megfelel­jenek ez irányú kötelességeik­nek. Munkájuk színvonalában természetesen vannak eltéré­sek, amelyek az alapszervezet­nek a gazdaságban elfoglalt helyzetével (önálló gazdasági egységben működik-e, vagy nem), a párttagság, a vezető­ség összetételével, felkészültsé­gével, az alapszervezetet irá­nyító pártszerv munkájával függnek össze. A pártszervezetek vezetőségi ülésein, taggyűlésein viszony­lag sokat foglalkoznak a ter­melés kérdéseivel. Ennek el­lenére nemcsak a pártonkívü- liek, de a párttagság nem cse­kély hányadánál is a gazda- ságoolitika iránti érdeklődés jelenleg még erőteljes fo­gyasztói szemléletet tükröz. Jóllehet a termelés és a fo­gyasztás szorosan összetarto­zik, de ez az összefüggő folya­mat mégis csak a termeléssel kezdődik. Elvileg ezt nem is vitatja senki. Mégsem hatotta még át kellően a közgondol­kodást az a felismerés, hogy csak a megtermelt javak oszt­hatók el. S ez a pártmunka gyakorlatára is kihat. A párt- szervezeteknek természetesen törődniük kell az elosztás és a fogyasztás kérdéseivel, de fi­gyelmük középpontjában még­is a javak előállításának kell állnia. sok pártszervezetben, ahol az összefüggést értik, a gyakorlatban elsősorban az okoz gondot, hogyan foglalkoz­zanak a termeléssel. Nem mindig látják világosan, nekik kell-e eldönteniük a felmerülő problémákat, szükséges-e ope­ratív intézkedést tenniük, vagy pedig a felelős gazdasági veze­tőktől igényeljék azt. Előfor­dul, hogy egyes alapszerveze­tek némelykor nem a saját működési területükön jelent­kező problémák megoldásával foglalkoznak, hanem ezekért a felelősséget kizárólag a fel­sőbb szervekre hárítva, csupán azok bírálgatásával töltik ide­jüket. Egves esetekben a cso­portérdek torzítja el a szemlé­letet, másoknál a kényelmes­sé g játszik közre. Más párt- szervezetek viszont az ellen­kező utat választva abban lát­ják feladatukat, hogy közvet­lenül segédkezzenek a hiányzó anyagok beszerzésében, hite­lek kijárásában, a szükséges munkaerő toborzásában. Könnyen belátható, hogy egyik véglet sem helves. Ne­hezebb viszont a célszerű mód­szereket megtalálni. Itt a ki­Az 1973. januári—februári párfnapok időpontjai, központi, illetve megyei előadói Központi előadók: DUNAFÜLDVÁR, Gumiipari Ktsz 1973. január 16. du,: 14,00 WAGNER FERENC, KB Ágit. Prop. O. munkatársa TOLNA, Selyemgyár 1973. január 17, du.: 14,00 SIMONTORNYA, Bőrgyár GERENCSÉRI JENŐ, Képes Újság főszerkesztője 1973. január 19. du.: 14,00 LUKÁCS GYULA, KB PTO-munkatárs DOMBÓVÁR, Kesztyűgyár 1973. január 31. du.: 14,00 PESTI ERNŐ, könnyűipari miru-helyeUes Megyei előadók: BÁTASZÉK, műv. ház 1973. január 15. du.: 14,30 SZAB6PÁL ANTAL, megyei tanácselnök IREGSZEMCSE, kutatóintézet 1973. január 16. du.: 15,00 DR. KALICZA REZSŐ, akt. ig. vezető DOMBÓVÁR V., összevont 1973. január 18. du.: 16,00 K. PAPP JÓZSEF, MB. első titkár TAMÁSI, VEGYÉPSZER 1973. január 19. du.: 14,00 PERECSI FERENCNÉ, Okt. ig. vez. h. GYÖNK 1973. január 23. du.: 18,00 K. PAPP JÓZSEF, MB. első titkár FADD 1973. január 24. du.: 18,00 SOMI BENJAMIN, MB.-titkáf VÁRDOMB 1973. január 26. du.: 15,00 HORVATH JÓZSEF, MB.-titkár KOLESD 1973. január 26. du.: 18,30 VARGA ISTVÁN, megyei PB.-munkatárs DOMBÓVÁR, szövetkezetek 1973. január 26. du.: 16,00 VARJAS JÁNOS, KISZ MB. első titkár SZEKSZÁRD, ktsz-ek 1973. február 2. du.: 15,00 GYURKOVICS LAJOS, okt ig. tanszékvezető SZEKSZÁRD, vasipari v. 1973. február 2. du.: 14,00 TOLNAI FERENC, MB.-titkár DOMBÓVÁR VASÚT, Fűtőház 1973. február 2. du.: 16,00 LUKÁCS GYULA, KB PTO-munkatárs Szekszárd, 1973. január 10. Propaganda ős Művelődési Osztály indulópont, az alapkövetel­mény csak az lehet, hogy a termelés területén, a gazdál­kodásban, az ezzel kapcsola­tos döntésekben a párt gazda­ságpolitikája fejeződjön ki. Ha ez így van, ha az adott gaz­dasági egységben érvényesül a párt politikája, akkor ott biz­tosított a párt vezető szerepe. Amennyiben viszont az adott termelési egység tevékenysége nem felel meg a párt gazda­ságpolitikáiénak, akkor ott nem beszélhetünk a párt irá­nyító, vezető szerepének tény­leges érvényre juttatásáról. A pártszervezetek minde­nekelőtt a saját területükön tudnak segíteni, tágahb érte­lemben a gazdaságpolitikai cé. lók megvalósításában, szőkébb értelemben a termelési fel­adatok megoldásában. S ez a megkülönböztetés nem feles­leges. Ne akarjon ugvanis minden alanszervezet „gazda­ságpolitikát csinálni”, ha azon a területen ennek csak részle­gesen ado+tak a feltételei! Mi. vei az üzemi alao'zervezetek többséee nem önálló gazdasági egysá"bon tevékenvked<'k, ígv a döntésben való részvétel alaoiaiban az őket irányító pártszerv — pártbizottság vagy csúcsvezetőség — hatás­körébe tartozik. Ebből Pedig az következik, hngv ezek az alapszervezetek eVösnrhan a konkrét végrehajtásból tudnak részt vállalni, ott kénesek a legeredményesebben tevékeny­kedni. Itt viszont rendkívül sokat tehetnek. Ehhez megvannak a szükséges ismereteik, informá­cióik is. Vannak kérdések, amelvek a dolog természetéből' fakadó­an senki másra nem tartozhat­nak, csak a pártszervezetre. S vannak olyanok, amelyeket a gazdasági vezetésnek, illetve az egvéb mozgalmi szervek­nek. törne "tervezetéknek kell megoldaniok. Itt is érvényes, ami minden normális emberi munkamegosztásnál: ha min­denki ismeri a maga köteles­ségét, tűdig a felelősségét, ak­kor működik jól az egész gé­pezet. A PÁRT elsősorban politi­kai eszközökkel vezet, s a gazdálkodásra is politikai rá­hatást kell gyakorolnia . Á rendelkezésre álló politikai eszközökkel élve a pártszerve­zet képes összehangolni a tár­sadalmi. a csoport- és az egyé­ni érdekeket. Ha egv adott üzemben, termel*e"vségben a párt gazdaságpolitikájával el­lentétes folvamat játszódik le, a pártszervezetnek először po­litikai eszközökkel kell fellép­nie. De ha ez hatástalan, nem riadhat vissza az adminisztra­tív eszközöktől sem. Mire gondolunk a politika’' ' eszközökről szólva? A párt- szerve-rotnek mindenekelőtt kf kell alakítania a pártpolitika helyes és egységes értelmezé­sét. amelvnek legfőbb fóru- ! mai, eszközei a taggyűlések. Harc a gondolkodásban mu­tatkozó téves nézetek, szemlé­letek, a helytelen gyakorlat ellen. Nem szabad, hogy a kommunisták egvütt „sírja­nak” a gazdasági vezetéssel, hanem nehézségek esetén mutassák meg a kiutat, tá-j masszanak ieényeket és segít­sék a megoldást. Tegvenek ja­vaslatokat. de a döntést bízzák a gazdasági vezetésre, mert annak kell megválasztania, melvik úton haladjanak. így érvényesülhet állandóan a politika elsődlegességének lenini elve — és ennek bizto­sításában az adott munkahe­lyen az alapszervezet legyen az élő lelkiismeret DR. SZABŐ IMRE, az MSZMP KB alosztályvezetője Elkezdődlek a gípszereléseli A bátaszéki vázkerámiagyár építésénél már a szerelőké a főszerep. Minden csarnok­hajóban folyik a munka. Fóliasátorral téliesítettek. A sátrak alatt thermo-ventilláto- rok fújják a meleg levegőt. Ez a korszerű megoldású téliesí- tés eddig egyedülálló a tégla­iparban. A téglaipari egyesülés enge­délyével elfoglalták helyüket a félig kész gépműhelyben a for­gácsoló szakmunkások és a tmk-szakemberek. A nyáron átadásra kerülő gyár első ál­landó alkalmazottai ők. A karbantartó-javító létszám je­lenleg 25, a gyár indulására 50 lesz. A gyár leendő gárdá­jának kialakítása is megkez­dődött. Tizenöt foglalkozási ág­ban hirdetnek állandóan felvé­telt. A bányánál eddig 60 ezer köbméter földet mozgattak meg az erőgépek. Még ugyan­ennyi kitermelésére van szük­ség, hogy elkezdődhessen a folyamatos munka. Az agyag- vagyont 30 évre becsülték. A gyár létesítésén dolgozó vállalatok száma jelenleg nyolc. A munkáslétszám nap­ról napra nő: jelenleg 250, februárban eléri a 300 főt. Az alvállalkozók közül ed­dig a budapesti vegyigépgyár szerzett magának megbecsü­lést és jó hírnevet. Három 500 köbméteres tartály készí­tését vállalták. Pontosak vol­tak, mint az óra, nem hivat­koztak nehézségekre, amikorra ígérték, a kész tartályok mel­lett nyújtották a kezüket: „vi­szontlátásra”. Kész lesz a gyár július 1-én; ha a vegyigépgyár példáját mindenki követi, bizonyosan. , Az egyes hajóban készülnek az égetűkemencík Képün­kön a kemencék keringető és elszívó ventillátorai! szerelik. A Gc., oZEK hegesztője a négyes hajócsarnokban elő­készíti az olasz gyártmányú gépek szerelését. Foto: Komáromi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom