Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-11 / 8. szám
Uj óvodák, iskolák, diákotthonok 1973-ban Az 1973-as esztendő számos vonatkozásban minden korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt hazánk kétmilliós diákseregének, pedagógustáborának. Az ifjúság valamennyi rétege, korosztálya közvetlenül érdekelt a fejlesztési tervben. A legkisebbek, az óvodások 1973-ban 10—11 ezerrel lesznek többen, mint 1972-ben. A megnövekedett létszám további elhelyezési gondokat jelent, a megoldás útjaként a helyek jobb kihasználását és újabb óvodák építését tervezik. Máris bizonyos, hogy ősszel 10 ezerrel több kisfiú és kislány lehet óvodás. Egy esztendő alatt tehát a létszámgyarapodás ellenére 1—2 százalékkal tovább javul a kicsin vek elhelyezésének aránya. 1973 szeptemberében már minden száz, három-hatesztendős apróság közül 60 óvodás lehet. A helyzet további javítása társadalmi összefogást sürget, amire eddig is számos jó példa akadt A következő tanévben az általános iskolai tanulólétszám eléri a mélypontot. Várhatóan 1 036 000-en tanulnak majd a „mindenki iskolájában”. A tanácsok 1973-ban 508 általános iskolai osztályteremfejlesztéssel számolnak. Az ed. digi tapasztalatok szerint az általános iskolás napközi- otthon-hálózat évről évre nagyobb ütemben fejlődik a tervezettnél. Az idén a napközis ellátás a tervezettnél magasabb arányú: országosan mintegy 24 százalékos lesz. Meggyorsul az általános iskolai diákotthon-hálózat fejlesztése is: az idén a tanácsok 11 új diákotthon szervezését teszik lehetővé. Tovább javul a gyermek- védelmi, gyógypedagógiai hálózat helyzete. Óbudán a Szőlő utcában 100 személyes új épülettel bővül a nevelőintézet, Aszódon folytatódik a 2-es számú nevelőintézet rekonstrukciós bővítése, tovább halad a 320 személyes miskolci gyermekotthon, valamint a mozgássérültek 440 személyes nevelőképző- és nevelőintézetének építése. Várhatóan 1973- ban Nyíregyházán megkezdik a 120 személyes gyermekvédelmi intézet, Hajdúnánáson a 160 személyes, Kisterenyén és Budapesten a Neszmélyi úton a 200 személyes gyermekotthon, továbbá a hajdúböszörményi 100 személyes és a pásztói ugyancsak százszemélyes gyógypedagógiai otthon építését. A középiskolások munka- feltételeit javítja majd újabb 58 középiskolai osztályterem és 65 műhelyterem építésének befejezése mellett 1920 középiskolás kollégiumi hely megvalósulása is. Ismét kevesebb lesz tehát a faluról, kisebb településekről naponta bejáró középiskolás diák. Gazdagabb és korszerűbb lesz a felsőoktatási intézmény- hálózat is. A nyíregyházi tanárképző főiskolások számára jelent előbbrelépést, hogy befejezik a helyi testnevelést és sportlétesítmények építését. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási főiskolai kara Elérte tervezett kapacitásának felét, az 1,2 millió kilowattot a kazahsztáni jerma- kovsziki hőerőmű, amelynek negyedik energiatermelő egységét most helyezték üzembe. Az erőművet a szomszédos Ekibasztuz melletti külszíni fejtésen kitermelt szénnel táplálják. A különösen gazdag szénlelőhelyen nyert fűtőanyaggal előállított energia már 320 szovjet városba jut el. 1975-ig jelentősen növelik kollégiumot kap, a miskolci egyetem vegyipari automatizálási főiskolai kara pedig műhelycsarnokkal és tornatermekkel gazdagodik. Felépül a Debreceni Orvostudományi Egyetem elméleti tömbje, korszerűbb lesz és bővül is a kertészeti egyetem. Folytatják a budapesti Semmelweis Orvos- tudományi Egyetem elméleti tömbjének építését és a győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola beruházásait. Változatlanul nagy erővel munkálkodnak a szegedi József Attila Tudományegyetem menzájának és biológiai épületének megvalósításán. Az új tervek között szerepel a Veszprémi Vegyipari Egyetem új tanulmányi épülete és a Budapesti Műszaki Egyetem építész-laboratóriuma. Az állatorvostudományi egyetem rekonstrukciós bővítése pedig már a közeljövőben befejeződik. 1972-ben eldőlt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem természettudományi kara a lágymányosi vásárváros helyén épül majd fel. A beruházási program már készül, és még 1973-ban a kormány elé terjesztik. (MTI) az ekibasztuzi bányák hozamát. Ám igen nagy távolságokra még az olcsó szén szállítása sem kifizetődő; úgy döntöttek, hogy inkább energiatermelésre fordítják, a helybeli energiaigényes iparágak fejlesztése érdekében. Ekibasztuzban felépítik a világ négy legnagyobb hőerőművét, amelyek együttes teljesítménye 16—20 millió kilowatt lesz. Az erőanűsorozat első tagja már elkészült. A világ legnagyobb hőerőművei Fogjuk rövidre a szót! A manapság eléggé gyakori' tanácskozásoknak, értekezleteknek kétséget kizáróan megvan a maguk célja és haszna. Életünk demokratizmusának jó kifejezői ezek a megbeszélések. A kisebb vagy nagyobb közösségek ilyen alkalmakkor újabb és újabb információhoz jutnak, elmondhatják észrevételeiket; kritikai megjegyzéseik és javaslataik beleszólást és egyben segítséget jelentenek, hogy kevesebb legyen a gond, jobb a munka, a munkahelyi légkör. Nem közhely, ha ismételten arra hivatkozunk, ami tulajdonképpen hosszú idők tapasztalata: a kollektív bölcsesség adta tanácsokat még a legjobb, a legelismertebb vezetés sem nélkülözheti. Egy-egy értekezlet hasznosságát elsősorban a témája fémjelzi. Ha a téma időszerű, a mondanivaló nem elvont, a vita polémikus, s a szükséges következtetés, tanulság nem kizárólag egy kisebb csoport érdekeit szolgálja, hanem magasabb célokhoz is kötődik — akkor ezek az együttes tanácskozások meg is hozzák az eredményt. A téma időszerűsége és konkrétsága azonban a dolognak csak az egyik oldala. Legalább ennyire fontos, hogy lehetőleg minél több ember kapjon módot véleményének elmondására. Mit érnek azok a tanácskozások, amelyek bár három, négy órát, olykor többet is igénybe vesznek, az órák számánál alig valamivel többen kapnak szót? Miért? Mert akik — a jelentkezés sorrendjének megfelelően — lehetőséget kapnak a felszólalásra, túlságosan hosszú ideig beszélnek. A szószaporítás közben elsikkad a lényeg, elkalandoznák a témától, a hallgatóság türelmetlenné válik; az egyik rajzolgat, a másik a szomszédjával sustorog, a harmadik már-már szunyókál. Jó néhányon meg arra gondolnak: az ördögbe is, rám már biztosan nem kerül sor, hosszúra nyúlt ez az értekezlet, pedig egy fontos dolgot el akartam mondani... A felszólalások tartalmasságát sohasem az adja, hogy valaki hosszadalmason beszél. Amiről beszél és ahogyan vélekedik — ez a lényeg! öt, tíz perc alatt sok okos dolgot el lehet mondani. És sokkal érthetőbben, érdekfeszitőbben. A frappáns, átgondolt, lényegre törő beszéd nemcsak lebilincseli a hallgatóságot, ha- nem újabb és újabb gondolatok serkentője lehet, hevítheti az egészséges vitát. S nem utolsósorban — jól gazdálkodva a drága idővel — nem foszt meg másokat véleményük elmondásának lehetőségétől. Félreértés ne essék: senki sem vitatja a hosszadalmason beszélők jó szándékát. A „sok beszédnek” ezernyi oka lehet. Például a kifejezőkészség hiánya éppúgy, mint mondjuk az öntetszelgés, vagy az, hogy a felszólaló úgy érzi, egy szuszra „mindent” el kell mondania. A sokféle okon sokféleképpen segíthetünk. Azon viszont, hogy a kisebb-nagyobb kollektívák tanácskozásain minél többen szót kaphassanak, csak egyféleképpen. Fogjuk rövidre a szót! Eleinte tálán nehéz lesz. De csupán szokás kérdése az egész... ______• ■ CSALA LÁSZLÓ | A Különös házasság | igaz históriája 7. SÜRGŐS ESKÜVŐ A LÁTHATÁRON Amikor 1792. június 25-én Buttler Gábor hetveneszten- dős korában eltávozik az élők sorából, tizenkilenc éves János fia előtt egyszeriben tágra nyílnak a mérhetetlen vagyon kapui. De még el sem temetik az öreg grófot, felesége máris az egri püspökhöz folyamodik, hogy rendeljen valakit mellé, „mert éppen semmivé tesznek, mint osztályban, mint becsületben ...” Megjelenik ugyanis a küzdőtéren Buttler Gábor négy asszonylánya is, tekintélyes és tapasztalt férjeiktől támogatva. Mindnyájan a maguk jussát, minél nagyobb koncot kívánnak kimarni a vagyonból. Ebben a sakite vérre menő küzdelemben mindenki mindenkinek az ellensége! Jánosnak éppen úgy ellenfelei nővérei és sógorai, mint mostohája, de a Buttler lányoknak is öccsük mellett veszélyes rivális Borcsa grófné, s végül, a fiatal özvegynek mindenki gyűlöletes ellenfele. Még arra is vetemedik valamelyik Buttler, — minden bizonnyal éppen a fiatal János gróf, — hogy a plébánián őrzött házassági anyakönyvből kivágja atyjának Nagy Borbálával kötött házasságáról szóló hivatalos' bejegyzést. Igen! Most nem babra megy a játék! Buttler János látva, hogy tapasztalatlansága miatt képtelen még a vagyon megőrzésére, ezért hát Heves megyéhez fordul és kéri, hogy famíliája meghitt és tekintélyes barátját, Fáy Bertalan • császári és királyi tanácsost. Heves és Külső-Szolnok vármegyék alispánját jelölje ki vagyon- gondnokául. A vagyon utáni nagy tülekedésből végül is hosszadalmas pereskedések árán, János gróf kerül ki győzedelmesen, ő kapja kézbe apja hatalmas, negyvenezer holdnál is többre rúgó vagyonát. Nővérei igényét 17—20 ezer forintokkal elégíti ki. A zsíros koncra éhes mostohájának, „özvegyi juss”-ként, mintegy 50 ezer forintnyi vagyonnal fogja be a száját, de vele úszik a híres- neves egri Buttler-ház, az értékes egri szőlők, pincék, paripák s miegymás is. A temetés után hamarosan a bánáti birtokra utazik le, hogy azt átvegye, és most már gazdájaként járja be az aranyat érő zsíros fekete földeket, s hajtassa meg az országos hírű párdányi ménes acélos izmú paripáit. Nincs ideje most a szerelemmel és menyasszonyával foglalkoznia... 1792. július 18-án érkezik haza a Bánátból Erdőtelekre, s már várja ott mátkája sürgető-hívó levele Girincsről. Kéri a grófkisasszony, hogy látogassa meg már végre, hiszen mintegy hat hete nem látták egymást. Buttler nyomban asztalhoz ül, papírost és pennát ragad. „Angyali Katinkám! Becses leveledet egész gyönyörűséggel vettem, melyből megértettem, hogy mily örömest látnál. Hidd el, igen fájdalmas, hogy meg nem látogathatlak, de azt tennem körülményeim nem engedik. Következőleg nincs időm, azonban csókollak 1000- szer s vagyok sírodig Téged igazán szerető kincsed Gr. B. J. Fordíts a levél hátoldalára! Mindazonáltal augusztus végével meglátogatlak. Emlékezzél érzékenyen szerető kincsedre.” De a fiatal erdőtelki gróf augusztus 6-án mégis megjelenik a girincsi Dőry-kastély- ban. S ezzel az események szinte rohamléptekkel száguldanak az esküvő felé.., 1792. augusztus 6-át követő egy-két nap során sorsdöntő elhatározás születik a fiatalok és a Dőry házaspár között; a lehető legsürgősebben meg kell tartani a jegyespár esküvőjét! Elő is citálják maguk elé a girincsi plébánost, Olajossy János főtisztelendő urat, hogy nyilatkozzék, mit lehetne tenni ebben az irányban. A katolikus egyház előírása szerint ugyanis az esküvőt megelőzően három egymást követő ünnep- vagy vasárnap, mind a vőlegény, mind a menyasszony lakóhelyének templomában közhírré kell tenni, ki kell hirdetni az egybekelők szándékát. Igenám, de három hét az fene nagy idő most a Dőry- kastélyban! Sürgősen, minél előbb! — ez most az egyetlen jelszó. A sarokba szorított girincsi plébános végül is, temploma kegy ura, Dőry gróf tekintélyének és befolyásának hatása alatt, hajlandónak nyilatkozik még egyházi szabálytalanságra is: két egymást követő vasárnap között, augusztus 10-én, Szent Lőrinc vértanú napján, mely valaha ünnep volt, kihirdeti templomában a fiatalokat. Erre Buttler nagysebesen hazarobog Erdőtelekre, hogy ő is intézkedjék, ottani templomi kihirdetéséről. Kovách Ferenc plébános úr azonban szigorú ember, és mereven ragaszkodik püspöke előírásához, csakis három ünnep- vagy vasárnap lehet megejteni a templomi kihirdetést! A fiatal gróf dühtől szikrázó szemekkel asztalhoz ül, és gróf Eszterházy Károly egri püspöktől diszpenzációt, azaz a templomi kihirdetési kötelezettség alóli felmentését kéri. A püspök azonban a legszigorúbban elzárkózik a fiatalember kérésének teljesítése elől. Olvassuk el csak mi is ezt a döntő fontosságú augusztus 9-i levelét Eszterházy püspöknek '„Méltóságos Gróf! Sem szükségletét, nem elegendő okát nem látom, hogy a szokott hirdetésben dispensálljak, kívánsága szerént, de a mellett kívánnám mégis tudni, hogy hívével vagyon-é ezen szándéka rendelt curátoránák (gondnokának), avagy nem? Mert én illendőnek lenni látom, hogy atyja, anyja nem lévén, ily nagy dologban, minémű az házasság, curátoránák tanácsával éljen...” Az óvatos erdőtelki plébános ezek után megzavarodott. Megfordult agyában annak a lehetősége is, hogy a szigorú püspöke csakis azon esetben járul hozzá a kihirdetéshez, ha felmutatja a grófi vőlegény, gondnoka, Fáy Bertalan alispán írásbeli hozzájárulását a frigyhez. Bekocsizik hát a plébános úr Egerbe, hogy ott, a tűz közelében tudhassa meg püspöke közelebbi szándékát. Végre augusztus 11-én megszületik a püspöki döntés. E szerint a plébánosok csakis a fiatal gróf gondnokának írásbeli engedélye birtokában hirdethetik ki a jegyeseket, hogy megakadályozza a püspök Buttler esetleges meggondolatlan lépését! Kovách Ferenc erdőtelki plébános e rossz hírről haladéktalanul tudósítja girincsi kollégáját A megbolygatott gépezet mozgásba lendül. Olajossy, a girincsi pap jobbról- balról egymás után kapja az utasításokat, hogy csak akkor hirdetheti ki, és esketheti meg a jegyespárt, ha előzőleg arra az egri püspöktől engedélyt, utasítást kapott! A hamarjában megtartani szándékolt lagzi elé tehát súlyos akadályok tornyosulnak— (Folytatjuk)
