Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

I

ÖN KÉRDEZ

LEVÉLCÍMÜNK: 7101 SZEKSZÄRD. POSTAFIÓK 71

Miért nincs Tolnán

játszótér?

Ulrich Istvánné, Tolna, Árpád u. 17. szám alatti lakos kérdezi: Miért nincs Tolnán játszótér, terveznek-e ilyent az

1973-as évben, vagy sem? Addig is milyen megoldást találnak arra, hogy a gyerekek játszani is tudjanak?”

Kun János, Tolna község Tanácsának elnöke a következőket válaszolta a kérdésre:

— A kérdés feltétele jogos. Mint minden település lakói, mi is szükségét érezzük az egyéb kommunális ellátás biztosítása mellett, mind a felnőttek, mind a gyermekek részére olyan környezet kialakítását, amelyben jól érzik magukat. A dolgozók szabad idejükben vágynak a szabadba gyermekeikkel együtt Tudjuk azt is, hogy szívesen játszanak a gyermekek egy viszonylag jól felszerelt játszótéren. Ennek létesítése azonban nem csupán elhatározás kérdése. Tolna község fejlesztési lehetőségei — anyagiakra gondolok — kicsik voltak és jelenleg is kevés ahhoz, hogy minden igényt ki tudjunk elégíteni. Iskoláink, óvodáink, egyéb intézményeink ' fejlesztését ütemeztük az első helyen ebben az évben. Az egyéb kommunális gondok is olyan mérvűek, hogy lekötik anyagi erőinket

— Társadalmi összefogást kértünk a tanács alá ném tartozó üzemek vezetőitől. Koope. rációs értekezleten ismertettük gondjainkat, problémáinkat Úgy érezzük, hogy ez a kezdeményezésünk nem volt eredménytelen. A társszervek vezetői komoly társadalmi megsegítést ígértek. «Többek között így kerülhet sor megfelelő társadalmi munka vállalása mellett gyermekjátszótér létesítésére is. Ugyanis, e mozgalom keretében a KlSZ-szerve- zet és a vásártéri lakók vállalták, hogy a vásártéren közös erővel, a tanács hozzájárulásával és irányításával egy ifjúság parkot, gyermekjátszóteret alakítunk ki. Tehát lesz játszótér. Persze ez attól is függ, hogy a lakosság milyen mértékben segíti ennek a játszótérnek a megépítését.

Miért több a jövedelem a Napsugárban ?

Márkus József dombóvári mozdonyvezető tette fel a következő kérdést: „A Napsugár Áruházban dolgozó ÁFÉSZ- alkalmazottak kétezer forint feletti havi javadalmazásban részesülnek. Ugyanehhez az AFÉSZ-hez tartozó kisebb üzletek eladói, dolgozói csak 1300 forintos keresetet tudnak elérni. Az áruházi dolgozók csak eladnak, tiszta, jó munkakörülmények között. Egy, a város más területéi lévő bolt dolgozói viszont takarítanak, árut hordanak, előkészítenek, fűtenek. Munkaidejük naponta legalább egy órával hosszabb, mint az áruháziaké. Miért fizetik jobban a .reprezentatív’ helyen dolgozókat?”

Bertus Ferenc, a Dombóvári Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet igazgatósági elnöke válaszolt a kérdésre:

— A levélírónak igaza van abban, hogy a Napsugár Áruházunk dolgozói 2000 forint körül keresnek havonta, és a város más területein lévő

boltjainkban vannak ennél kisebb keresetű dolgozók is. Ezt azonban így nem lehet összehasonlítani, mert a kereseteket több tényező határozza meg. A keresetek függnek:

— a szakképzettségtől,

— a gyakorlata időtől,

— a forgalomtól.

— Áruházunk dolgozói valamennyien szakképzettek, legnagyobb részük 10 éven felüli gyakorlati idővel rendelkezik. Az élelmiszerosztályon egy dolgozó átlagosan havi 123 ezer forgalmat bonyolít le, a többi osztályokon 135 ezer forintot. Ugyanakkor a város más területén működő több személyes vegyesboltokban, több olyan személy dolgozik, akinek kereskedői szakképzettsége nincsen, gyakorlati ideje egészen rövid és havonta átlagban 70—80 ezer forint forgalmat bonyolítanak le személyenként. Tehát jóval kevesebbet, mint az áruháziak. Ennek ellenére, ezek á dolgozók is többet keresnek a levélben említett 1300 forintnál. Egyszemélyes boltvezető például, havi 25—30 ezer forintos forgalom mellett 1400—1500 forintot keres. Úgy gondolom, hogy szocialista bérezésünk alapelvét sértenénk meg akkor, ha a felsorolt esetekben egyenlősdi bérezést valósíta- nánk meg.

— Nem tudok igazat, adni a levélírónak abban, hogy az áruház dolgozói csak eladnak, hiszen ők éppen úgy hordják az árut, mint a többi bolt dolgozója. ök is előkészítenek, szortíroznak, mert ezt helyettük senki más el nem végzi. A kisebb boltok dolgozói viszont a takarításért külön díjazásban részesülnek, tehát azt nem ingyen végzik.

Kaphatnak-e színházbérletet a vidékiek?

Glökner Jánosné, mórágy! nevelő kérdezi: „Mi vidéki lakosok is örömmel értesültünk arról, hogy a megye székhelyén megépült a Babits Mihály művelődési központ. Azonban kellemetlenül érint bennünket az a körülmény, hogy kedvezményes színház- bérlethez nehezen, vagy egyáltalán nem jutunk. Kérdésem: miért van ez így, hogy a vidéki dolgozók nem juthatnak el a színházba? Vagy a vidéki dolgozók művelődését, szórakozási igényét nem hivatott segíteni ez az intézmény?”

Dr. Vadas Ferenc, a Babits Mihály megyei művelődési központ igazgatója így kezdte a válaszát;

— A Babits Mihály megyei művelődési központ — elnevezéséből is következik — arra is hivatott, hogy elősegítse a vidéki dolgozók szórakozását, művelődését A néptánccsoport, a pedagóguskórus, a fúvószenekar, a bábcsoport, a beat-zenekar... vidéki fellépésein kívül a vándorkiállítások, az ismeretterjesztő előadások, és továbbképzések szervezése szolgálja a megye szórakozását, művelődését

— Glökner Jánosné, mórá- gyi nevelő levele szerint a vidékiek csak nehezen, körülményesen juthatnak színházi előadásokhoz. A rendelkezésre álló adatok szerint 1140 azoknak a száma, akik Tolnáról, öcsényből, Sxóagárdról, Decs- ről, Bátaszékről, Várdombról, Bonyhádról, sőt Paksról, Tamásiból, Lengyelből, Pálfá- ról, Kölesdről, Dunaszent- györgyről látogatják a színházi előadásokat

— Ezek a látogatók többnyire szervezett, csoportos bérlettel rendelkeznék. Például a pedagógus-szakszervezet 66 bérlettel rendelkezik, személy szerinti elosztását már nem a művelődési központ végzi. Javasoljuk, hogy keresse meg a pedagógusok közönségszervezőjét, és bérletért nála jelentkezzen. A művelődési központban bérleten kívüli előadások is lesznek. Legközelebb Arthur Miller: Az ügynök halála című drámáját mutatja be a Veszprémi Petőfi Színház társulata 1973. január 26-án.

Miért nincs Ilypo ?

Somogyi József levelezőnk juttatta el szerkesztőségünknek az alsöpéli asszonyok kérdését. A kérdés nagyon rövid: «Miért nincs Ilypo?”

Korsós István, a Tolna megyei Tanács V. B. kereskedelmi osztályának vezetője a kérdésre a következőket válaszolta:

— Az alsópéE asszonyok

kérdése jogos. A gyártással kapcsolatos technológiai probléma miatt országosan mintegy egyhónapos kiesés volt a Hy- po-termelésbein. _ A közelmúltban a probléma rendeződött. Az alsópéli asszonyok kérdésére konkrét választ is adtunk. A kérdés beérkezése után azonnal kiszállított a Baranya —Tolna megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat Alsópélre 96 üveg Hypót, amely az ottani igényeket feltétlenül fedezi. Reméljük, hogy intézkedésünkkel elégedettek lesznek az alsópéli asszonyok, . ; j

Megoldják a kézbesítést

Köbli Elemérné, Bonyhád, Perczel Mór u. 133. szám alatti lakos arról írt: hozzájuk

nem jár a postás, holott nem külterület. Igaz az utca legutolsó háza, 150 méterre van tőlük a zománcgyár. Oda jár a postás. Dolgozóhiányra hivatkozik a posta. Ez számára nem érthető. Ö arra kíváncsi: megoldható-e a probléma, vagy sem? f í

Ä Pécsi Postaigazgatóság osztályvezetője, Fellai József a kérdésre így válaszolt:

— A postahivatalnak január 1-től engedélyt adtam egy dolgozó felvételére. A létszámszaporítással egyidejűleg sor kerül a község kézbesítésének átszervezésére, és a rendszeres házhoz kézbesítésbe azokat a helyeket is bevonjuk, amely helyekre eddig nem kézbesített házhoz a postahivatal.

TELEFONSZÄMAINK: 129—01, 123—61

Ml VÁLASZOLUNK

Több mint tízmilliáfd forint 1973-ban egészségügyi és szociális célokra

Az egészségügyi tárca 1973. évi költségvetéséről tájékoztatták az MTI munkatársát a minisztériumban. Elmondották; az 1973. évi állami költségvetés központi és tanácsi egészségügyi és szociális feladatokra tízmilliárd 277 millió forintot irányoz elő. Ez az ösz- szeg 893 millióval (9,5 százalékkal) haladja meg az 1972. évi kiadásokat. Ebből az egészségügyi hálózat bővítésére és a korszerűbb gyógyászati eljárások alkalmazásának szélesítésére — például a szervátültetési program megkezdésére — összesen 370 millió, az átlagbérek 3 százalékos emelésére pedig 146 millió jut,

Az említetteken kívül az intézeti ellátás feltételeinek, a betegellátási és gondozási körülményeknek a javítását, stb. 377 millió forint szolgálja. Ebben benne van az élelmezési norma emelésére szánt és a tejtermékek árváltoztatásával kapcsolatos összeg is. Az elmúlt évinél nagyobb előirányzat révén lehetőség nyílik a gyógyintézeti ágyak, számának 850-nel való növelésére.

Az idei fejlesztések közül a jelentősebbek a következők: Mohácson 84 ágyat létesítenek, Szikszón a helyi kórházat 100 ággyal bővítik, Szegeden 150 ágyas pavilon épül. Az oroszlányi szülőotthont kórházzá alakítják át. A régi salgótarjáni kórház rekonstrukciójával 120-szal növekszik az ottani ágyak száma, a fővárosi kórházakban pedig 124-gyel. A budakeszi MÁV-szanatórium‘ bővítéssel 150 új ágyhoz jut

Az orovoStudományi egyetemek klinikáin levő, valamint a miskolci Szentpéteri kapui kórházban működő művese- állomásokon 1973-ban 7800 művese kezelésére biztosít fedezetet a költségvetés. Az idén a szívsebészeti műtétek száma meghaladja a kétezret. A szívműtétre jalentkezők nagy száma miatt és a várakozási idő rövidítése érdekében új műtőt állítanak be az. Országos Kardiológiai Intézetben. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen folytatódik az új szívsebészeti

decentrum kialakítása. Ugyani csak folytatódik a gyógyító- megelőző ellátáshoz tartozó“ országos intézetek hálózatának kiépítése. 1973-ban a tervek szerint megszervezik az országos laboratóriumi és az országos urológiai intézetet.

Ami a járóbeteg-ellátási illeti, a tanácsok tervei szerint 1180 órával emelkedik a napi Szakorvosi órák száma. Az általános orvosi és gyermekorvosi körzetek számát a tanácsok várhatóan 110-zel emelik ebben az esztendőben. Az üzemi orvosi órák számának napi 330-cal történő növelése lehetőséget biztosít az új, illetőleg fejlődő vállalatoknál az üzemorvosi feladatok ellátásár ra.

A csecsemőotthoni ágyak száma negyvennel, az egészségügyi gyermekotthonoké 80» nal növekszik. A védőnői körzetek száma 64-gyel emelkeJ dik az idén. Az állandó területi bölcsődékben 2100-zal több gyermek elhelyezésére nyílik lehetőség. Újabb koraszülött- osztályok, -részlegek kialakítása mellett a csecsemőotthonokban megszervezik a koraszüJ lőttek utógondozását.

Újabb negyven gépkocsi üzembe állításával tovább gyarapszik az országos mentőszolgálat 100 régi gépkocsi kicser réléséce is lehetőség nyílik,

A szociális gondoskodás előirányzatának növelése tehetővé teszi az idős emberek számára 77 újabb napközi otthon létesítését, és így további 1500—2000 rászorulónak biztosíthatnak kulturált körűimé-' nyék között napközi ellátást. A szociális segélyeket általában havi 50 forinttal emelik. A pénzbeli és természetbeni juttatások, a rendszeres segélyek emelését további mintegy 20 millió forint többlettel segítik a tanácsok. A szociális otthonokba mintegy 730-cal több igényjogosult elhelyezésére biztosít fedezetet az 1973-as költségvetés. Az esztendő végére a szociális otthoni helyek száma megközelíti majd % harmincezret (MTI) "*■: j

Gyümölcsök, gyógyszörpok, teák

A változékony időjárás nyomán egyre gyakoribbá váló hurutos megbetegedések megelőzésére a vitamindús termékek, gyümölcsök, gyógyször- pök fogyasztását ajánlják az egészségügyi szakemberek. Igények szerint kerül forgalomba az egyik legvitamindúsabb gyümölcs, a citrom. A Délker Vállalat, amely az év utolsó negyedében általában amúgy is fokozza beszerzéseit, ■ időben gondoskodott biztonsági tartalékokról. Ezer tonna citrom van hűtőházban, de e mellett rendszeresen érkeznek friss szállítmányok. A bolthálózatot bőségesen ellátták jóminőségű, lédús olasz és ciprusi citrommal, az áru érkezése, az üzletek ellátása folyamatos. Ugyancsak nagy mennyiségben kerül forgalomba narancs jís, amelyet főként Olaszországból és Algériából importálnak, s minőségtől függően 25, 21, illetve 17 forintért árusítanak kilogrammonként a ZÖLDÉRT boltjaiban. Rendkívül magas C-vitamin-tartalma van a grap fruit-nak is amelynek leve kifacsarva kevés vízben olvasztott cukorral elegyítve egyúttal igen jót tesz a gyomornak' is.

A Herbária Szövetkezeti VáU lalat 180-féle gyógyteát hoz forgalomba, ezek között szép számmal dkad a meghűléses betegségek megelőzését, gyógyítását, elősegítő készítmény is. Leginkább a hársfateát ajánlják, mint az egyik legjobb természetes gyógyszert. Ugyancsak közismerten jó hatású a kamillavirág-főzet, gyógyhatása gyulladások csökkentésében mutatkozik. A csipketea, illetve csipkebogyótea különösen magas C-vitamin- tartalmú. Ez,— a csipkehús teával együtt — főleg meghűléses megbetegedések megelőzésére szolgál,

A gyógyszörpökből egy-kéi pohárnyi fedezi egy ember napi C-vitamin-szükségletét. Ilyen a -csipkeszörp, amely jó a megfázásos megbetegedés megelőzésére, illetve gyorsítja a beteg felépülését,

Közismerten sok a C-vitamin a nyersen fogyasztott savanyított káposztában is. Az idén van bőségesen hordós káposzta, amelyet a piacokon, a ZÖLDÉRT savanyúságboltjaiban, valamint a szaküzlethálózat nagy részében is kilogrammonként 5,60-ért árusítanak)