Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
Interjú a lakásszövetkezetekről Hallgatag vezetőségi tagak Trieber Dezsővel, a MÉSZÖV takarék- és lakásszövetkezeti titkárával beszélgetünk. — Év eleje van. Az 1972-es év eredményeinek birtokában arra kérem Trieber elvtársat, ismertesse a megye lakásépítő szövetkezeti mozgalmának jelenlegi helyzetét. — Kezdjük talán célkitűzéseinkkel. A IV. ötéves terv időszakában Tolna megyében 5700 lakást kell magánerős formában megépíteni. Ebből közel ötszáz lakást szeretnénk lakásépítő szövetkezeti formában megvalósítani. Ezen kívül a IV. ötéves terv' időszakában megyénkben 2100 állami lakás épül, s ezek közül 700 tanácsi értékesítésű lesz. E hétszáz lakás tulajdonosaiból kívánunk majd lakásfenntartó szövetkezetét létrehozni. A MÉSZÖV elnöksége a fenti célkitűzéseknek megfelelően határozta meg tennivalóinkat. Az elmúlt évben tovább fejlődött, terebélyesedett a lakásszövetkezeti mozgalom megyénkben. Látványos, robbanásszerű fejlődésről természetesen nem beszélhetünk, de minden lehetőségünk megvan arra, hogy az 1973-as évben a szövetkezeti lakásépítési forma az egész megyében elterjedjen. , Különben a 72-es évet lezárva elmondhatjuk, hogy számszerűségében is, valamint a szövetkezeti élet fejlődése szempontjából is nagyot lépett előre a lakásszövetkezeti mozgalom. — Mit nyújtanak tagságuknak a lakásépítési szövetkezetek? — Véleményem szerint a különböző lakásépítési formák közül a szövetkezeti lakásépítési forma a legkedvezőbb, mivel elsősorban a fiatal házasoknak, többgyermekes családoknak és a kisebb jövedelműeknek nyújt • jelentős kedvezményeket. Az MSZMP Központi Bizottsága 1972. november 14—15-i állásfoglalása nagy jelentőségű a lakásszövetkezeti mozgalom számára is, mert további kedvezmények biztosítására kínál lehetőséget azoknak, akik szövetkezeti formában kívánják megépíteni lakásukat. Szervező munkánkhoz is komoly segítséget ad a Központi Bizottság állásfoglalása, mivel megoldott néhány olyan problémánkat, melyek eddig hátráltatták a szövetkezeti lakásépítési mozgalom gyorsabb elterjedését. Nagy segítség például a tagok számára, hogy a szociálpolitikai kedvezményekkel csökkentett építési költség 25 százalékát kell csák előtörlesztésként biztosítani, a fennmaradó 75 száEbben az évben 8 százalékkal növelik termelésüket bauxitbányáink. Ez a kapacitásbővítés része annak a nagyszabású programnak, amely szerint 1971—1975 között a magyar—szovjet alumíniumegyezménynek megfelelően évi egymillió tonnával nő a bauxit- termelés. A számottevő többletet új bányák nyitásával és fokozott műszaki fejlesztéssel biztosítják. A Magyar Alumíniumipari Tröszt tájékoztatása szerint jó ütemben haladnak a bauxitbányák nyitási munkálatai a Bakonyban és Fejér megyében egyaránt. Jelenleg öt új lelőhely feltárása van folyamatban, utolsó szakaszához érkezett hazánk legnagyobb bauxitlelőhelyének feltárása is, a Malimba XII., s jövőre már zalékra pedig az állam igen kedvezményes feltételek mellett biztosít hitelt. Jelentős előrelépést jelent továbbá az, hogy a többgyermekes családoknál szociális körülményeik elbírálása alapján a készpénz előtörlesztését teljesen el lehet engedni. Ez azt jelenti, hogy ők lakásukat teljesen a kölcsönből építhetik fel. A Központi Bizottság állás- foglalása óta egyébként az egész megyében megnőtt az érdeklődés a szövetkezeti lakásépítkezés iránt. Simontor- nyán például mindössze húszán jelentkeztek korábban lakásépítési szövetkezetbe. November közepe óta viszont több mint hatvonan adták be jelentkezési lapjukat az előkészítő bizottsághoz. Bonyhádon is hasonló a helyzet. A december elején megtartott falugyűlésen ismertettük a lakásépítési szövetkezeti formát. Igen nagy érdeklődést tapasztaltunk. Január második felében több mint száz taggal megalapíthatjuk a bonyhádi lakásépítő szövetkezetét is. — Tudomásunk szerint a megyeszékhelyen nem működik lakásépítő szövetkezet. Mi ennek az oka, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkársága mit tett a helyzet megváltoztatásáért? — A kérdés felvetése jogos. Ez ideig Szekszárdon csak lakásfenntartó és garázsszövet- kezeteket hoztunk létre. Hogy miért nem sikerült lakásépítő szövetkezetei szerveznünk? Talán szervezőmunkánk sem volt egészen megfelelő, bár munkánkat más tényezők is gátolták. Több helyen például a tanácsok nem tudtak megfelelő közművesített telkeket biztosítani. Azonkívül nehézséget jelentett számunkra az, hogy nem tudtunk mindig megfelelő időben kivitelezőt biztosítani. A lakásépítő' szövetkezetek elterjedését akadályozta még a kellő nrooagan- da hiánya is. A vállalatok, a tanácsok és az építkezni akarók sem ismerték megfelelően a szövetkezeti lakásépítési forma előnyeit. Hadd mondjam el, hogy az OTP-társasházak mellett a lakásépítési szövetkezetek tagjai is megkapják a szociális kedvezményeket, sőt, az építési költségek csökkentésére lehetőségük van bizonyos keretek között saját személyes munka elvégzésére is. — Szavaiból ítélve az elmondott nehézségek a múltra vonatkoztak. Mi a helyzet jelenleg? — A helyzet jelentősen megváltozott. Szekszárdon például a városi tanács külön szövetévi 600 000 tonna bauxitot ad. A beruházások mellett a termelés növekedéséhez hozzájárul a nagyszabású műszaki fejlesztés is, amely a termelékenység növekedését és a jobb munkakörülményeket biztosítja. A rakodást már 94 százalékban gépesítették, zömmel korszerű távvezérlésű svéd gépeket alkalmaznak. A, legközelebbi tervekben a fúrás további gépesítése szerepel: olyan önjáró gépeket vásárolnak. amelyek 2—3 munkahelyen végzik el rendszeresen ezt a megerőltető munkát. A bauxit tulajdonságainak az eddiginél jobban megfelelő robbanóanyagot is kutatnak. A bauxitbányák műszaki fejlesztőinek legnagyobb eredménye a korszerű víztelenítési eljárás kidolgozása volt az elmúlt években. (MTI) kezeti lakótelepet biztosít, de hasonlóan közművesített területen építkezhetnek Dombóváron, Simontornyán, Pakson, Tamásiban is. Az építési kapacitással kapcsolatban el kell mondanom, hogy a közelmúltban tárgyaltunk a TOTÉV vezetőivel. Vállalták, hogy az 1973-as évben Szekszárdon és Bonyhádon megkezdik az építkezéseket. Mindezeken túl pedig jelentős eredményeket értünk el azzal a kiállításunkkal is, melyet a városi tanáccsal, és az OTP-vel közösen szerveztünk. Ennek is köszönhető, hosv eddig közel nyolcvanan adták be hozzánk jelentkezési lapjukat, ígv tehát a közeliövőben Szekszárdon is megalakíthatunk egy vagy több lakásépítő szövetkezetét. Az első január Il-én alakul meg. Ennek tagjai a Kálvária oldalán építkeznek majd, míg a többi jelentkezők már a Bottyán hegy oldalán kijelölt szövetkezeti lakótelepen kezdhetik meg lakásuk építését. A Népújság december 2l-i számában megie’ent Kádár Péter tollából „Háztipar kontra Vendéglátó” c. cikk. Engedjék meg, hogy az üggyel kapcsolatban az alábbi, ténveken alapuló észrevételt tegyük: 1. A Némnűvészeti és Háziipari Vállalat képviseletében 1971. június 21-én felkerestük Császár József elvtársat, a városi tanács elnökét. Kifejtettük, hógy szeretnénk a jélen- legi népművészeti boltot nagyobb, reprezentatív üzlethelyiséggel felcserélni. A városi tanács elnöke közölte, hogy ez a város kereskedelmi és kulturális fejlesztési tervébe illő. 2. A tárgyalást követően — 1971. december 15-én — a helyiséget vállalatunk részére a városi tanács vb. igazgatási osztálya kiutalta. Ezzel egyidejűleg a Nénművészeti és Házi- ioari Vállalat 171 ezer forintot fizetett kártalanítás címén a Tolna m. Népbolt Vállalatnak, a helyiség korábbi használójának. 3. A kiutaló határozat kézhezvétele után azonnali hatálv- lyal hozzáfogtunk a helyiség megfelelő kialakításához, és megtettük a szükséges lépéseket. A jogszabályok előírják, hogy az átalakításhoz tulaido- nosi hozzájárulás szükséges. Az épület tulajdonosa, illetve a tulaidonosi jogokat gyakorló kezelője a Vendéglátóipari Vállalat. 4. Ezek után a Vendéglátó- ipari Vállalat közölte, nem járul hozzá a rekonstrukciós munkálatokhoz. Az építkezést nem tudtuk megkezdeni. A szekszárdi városi tanács egyeztető értekezletet hívott össze. Ezen az értekezleten a Vendéglátóipart Vállalat közölte, hogy csak akkor járul hozzá az építkezéshez, ha lemondunk a bérbetudási igényről. 5. A tárgyalást követően indokaink ellenéne a Tolna megyei Tanács megsemmisítette a városi tanács kiutaló határozatát és visszavonta vállalatunktól az építési engedélyt. 6. Ezt követően fordult vállalatunk a Szekszárdi Járásbírósághoz. A járásbíróság ítéletében kimondta, h-ogy a Vendéglátóipari Vállalat törvényadta jogával visszaélt. A bíróság ítéletével egyidejűleg póHiába is érdeklődöm termelőszövetkezeti vezetőktől, vezetőségi tagoktól, hogy vannak-e a szövetkezet választott testületében hallgatag emberek, úgyse mondják meg, hogy vannak. Pedig kell, hogy legyenek, mert ha mindig mindenhol az igaz, őszinte véleményüket elmondanák, nem történne meg, vagy legalábbis ritkábban fordulna elő, hogy bajba kerül egy-egy üzem, vagy visszaél helyzetével egy termelőszövetkezeti vezető. Persze a dolog nem ilyen egyszerű. Számtalan gazdasági, s főként emberi oldala ismeretes. Vezetőségválasztás előtt a jelölő bizottság alaposan megvizsgálja, hogy kik azok a traktorosok, állattenyésztők, gyalogmunkások, fogatosok, vezetők, akiknek szavuk van az emberek között, akik hatással vannak rájuk, kik azok, akiket tisztelnek, akik szoraolmasak, szavahihetők. A közgyűlés a vezetőséget — a szövetkezet nagyságának megfelelő számban — négy évre megválasztja. A négy év alatt a közgyűlés határozatainak megfelelően a vezetőség dönt és intézkedik a tsz szervezeti életével, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos minden ügyben, ami nem kizárólag a közgyűlésre, vagy a tsz valamelyik tisztség- viselődre tartozik. Szükség esetolta az építési engedélyhez szükséges hozzájáruló nyilat- hozatot. Ezzel az ügy lezárult, és 1972. október 26-án jogerőre emelkedett. Tényszerűen idő és történeti sorrendben írtuk le az eseményeket. Nem kívánunk reflektálni részletesen olyan, szónoki kérdésnek beillő cikkrészletre, mely szerint a: „Háziipari a Vendéglátó pénzéből finanszírozná üzletének rendbehozatalát”. Egy kormányrendelet szerint bérbetudásként csak meghatározott éoítkezési munkák értékének 75 százaléka érvényesíthető. A szekszárdi üzlet átalakításának költsége 950 ezer — 1 millió forint között lesz, és a bérbetudási igény kb. 70—80 ezer forint. A bírósághoz beadott keresetünkből kitűnik, hogy a Népbolt Vállalatnak, — a helyiség korábbi használójának — kifizetett 171 ezer forint kártalanítást kérnénk vissza abban az esetben, ha a bíróság nem nekünk ad igazat a perben. Erre azonban nem került sor. mert a bíróság a Vendé11! átóioari Vállalatot joggal való visszaélésben marasztalta el. A kártalanítás összege a Nénbolt Vállalaté maradt. A Tolna megvei Vendéglátóipart Vá’lalat magatartása volt az oka. hogy a bolt felújítási munkáinak megkezdése egy évet késett. DR. NAGY LÁSZLÓ Népművészeti és Háziipari Kisipari Szövetkezeti Vállalat Megjegyzés: Az eredeti cikk lényege: Miért nem kezdte meg a jogerős ítélet után a népművészeti vállalat a helyiség rendbehozatalát? A kérdés függőben maradt. Nem olyan gazdag Szek- szárd. hogy pereskedés miatt a belvárosban egy évig zárva maradjon egy üzlethelyiség. S nem olyan gazdag, hony a bírással dön*és után még hónapokig várakozzunk, — nem a bolt megmii*ására — az énítka-rés megkezdésére. Nag-ii kár lenne, ha a jogszabályok és kibúvók te- kervfmreiben,elveszne az erkölcsileg — esetleg anvani- lan is — elmarasztalható felelős. (kádár) téri valamelyik vezetőt felmenthetik, utasíthatják. A vezetőség havonta ülésezik, az ülésekről jegyzőkönyvet készítenek. A vezetőség tagjai tisztában vannak jogaikkal, kötelességükkel. Mégis nem mindig élnek vele. Történetesen azért nem, mert egy adott, s többnyire napról napra ismétlődő munkát végző vezetőségi tag nem képes átlátni a szövetkezet egészét. A legtöbb esetben a vezetőségi tag előtt nem elég éles a szövetkezet munkájáról alkotott kép. S hogy minél élesebb legyen, ahhoz elsősorban a felszínes, formális vezetőségi üléseknek kell végét venni. Mert mi tagadás, ilyenek is vannak. A szövetkezet vezetősége tükrözi a tagok egészét: a tagok „fejét”, műveltségét, eszét, érettségét, látásmódját hozza magával. A vezetőségi ülésen elhangzó kérdések, vagy éppen hallgatások, tehát a szövetkezet egészének véleményét, merész szókimondását, tájékozottságát, vagy éppen annak a hiányát mutatják. Egy-egy vezetőségi ülés vagy az arról készült jegyzőkönyv sok mindent elárul. Megmondja, hogy mennyire fejlett a szövetkezeti demokrácia, a vezetőség befolyásolja-e az embereket döntéseikben, vélemény- alkotásukban, tudnak-e és mit, mennyit tudnak a tagok a szövetkezet külső és belső ügyeiről. A vezetőség együttesen összességében felel a termelőszövetkezel munkájáért. Éppen ezért foQtos az őszinte, egyenes beszéd még akkor is, ha ez olykorolykor rosszul esik egyik vagy másik embernek. Csak így lehet megmagyarázni, választ adni azokra a kérdésekre, melyek őszinteség híján megválaszolatlanul maradnak. Nem baj az, ha az egy-egy döntés két óra alott születik meg. Nem éri meg az idővel spórolni. Mert idő az is, míg egy-egy folyamatos beszédhez nem szokott isz-tag összeszedi a mondandóját, s a maga módján, sokszor körülményesen, nyakatokért mondatokban elmondja a véleményét. A tsz- tagok véleményét. Ahol az Ilyen világos, tiszta vezetőségi ülések magától értetődnek, ott egész biztos, hogy a szövetkezet vezetői nehezebb körülmények között is számíthatnak a vezetőségi tagok, s rajtuk keresztül a tsz- tagok megértésére. Jól tudjuk persze azt is, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom során kinevelődött egy, a rangját, tisztségét féltő réteg is. Ők azonban jórészt nem elősegítő! hanem hátramozdítói a közös ügynek. Egy egészen egyszerű hasonlat szerint — bólogató Jánosok. Remélhetőleg előbb- utóbb kitermelődnek. V. M. MEZŐGÉP bonyhádi gyáregysége felvesz: LAKATOS, HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT, BETANÍTOTT MUNKASOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, VASIPARI MUNKÁKRA Női munkaerőt is. Jelentkezés a gyáregység főmérnökénél. (10) Öt új lelőhelyet nyitnak, tovább gépesítik a termelést a bauxitbányászatban — vj — Visszhang * 1 2 3 4 5 6 Háziipar — kontra Vendéglátó
