Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-07 / 5. szám

CSALÁD-OTTHON

Téli terhek — veszedelmek

Télen, amikor rövidebb á nao, hosszabb az éjszaka, általában több a kényelme az embernek, több meleget, több ételt és másféle italt kívánunk, mint nyáron. Akkor jólesik a hűsítő ital, gyümölcslé, a sa- vanykás bor vagy fröccs ebédre, vacsorára, néha még hajnali harangszóra is. Télen a legtöbb ember még a nyers hideg bortól is viszolyog. Ilyenkor a bort forralni szokás. cukorral, fahéjjal vagy csili agánizzsal ízesítve. A pálinka nyáron sem tesz jót, de télen mégin.kább kívánja az ember. Azzal melegíti a belső részét — ahogyan egyesek mondják.

Valóban, az alkohol kalória- tartalma magas. Kitűnően és gyorsan fűti a szervezetet. Ezért kedvesebb télen, mint nyáron. De a világ legdrágább kalóriáinak egyike. Nagyon ráfizet pénzben is, meg egészségben is az, aki rendszeresen fogyasztja. Olykor-olykor — disznóöléskor, hajnali téli munkán, csikorgó hidegben — megjárja egv-egy kupica rövid ital. de rendszert ne csináljon belőle senki, még télvíz idején sem. Oktalanság pénzért veszedelmet venni. Reggelire ne forralt bort vagy pálinkát, hanem meleg teát, forralt tejet, vagy egy tányér jó meleg levest fogyasszon az ember. Étkezés után pedig lehetőleg oltsa a szomját vitaminnal dúsított gyümölcsszörppel, gyümölcslével; természetesen étkezés után megengedhető egy pohár bor, vagy fröccs is.

Bizonyos, hogy a téli hideg jóval több kalóriát Igényel, mint a nyári időjárás. De nyáron rendszerint nehezebb.

megerőltetőbb és hosszabb ideig tartó a munka, mint télen. A munkában pedig lejárjuk, lemozogjuk, ledolgozzuk a kalóriát, télen viszont a fölös szénhidrát- és zsírmennyiség lerakódik az izomszövetekben. Elzsírosodik, elpocakoso- di'c az egyébként ép és egészséges ember is. És aki nem egészséges?... A téli eszem- iszom, a mozgásszegénység, a nagyobb kénvelem, egv-egy bőséges ünnepi ebéd, disznóto. ros vacsora is sok bajt okozhat. Utána jön az eoegörcs, gyomorfájás, a félkólika, felfúvódás, emelkedik a vérnyomás és így tovább... Mindezt pedig kinek köszönheti a finom falatokban mértéket nem ismerő ember? Elsősorban önmagának.

A tél komoly veszélye a hidegártalom is. Lakásba húzódással, fűtött szobával, meleg ruhával védekezünk ellene. De okosan, gondosan, céltudatosan kell fűteni, szellőztetni, öltözködni, mert a szellőzetlenség vagy túlfűtés épp olyan veszedelmes, mint a megfázás; éppen annyi gondot okoz, mint az emberék összezsúfolása.

A zsúfoltság, a szobába szorulás a csepofertőzés lehetőségét növeli. Főleg ott, ahol sok helyről sok ember seregük össze, például állomásokon, vonaton, autóbuszon, éttermekben, presszókban, italboltokban, mozikban stb. A csenő, fertőzés és a hurutos betegségek léhetősége is a tél veszedelmei közé tartoznak. Ezért különösen gyakoribb megbetegedések és főként járvány idején, ha csak lehet, ha nem feltétlenül szükséges, ne látogassuk az llven helyeket.

A tisztálkodás története

Egy ország lakóinak ápoltsági szintjét, elemi egészségügyi kultúráját szokás az egy főre eső pipereszappan „fogyasztásával” is mérni. Nos, a legfejlettebb európai országokban, Svédországban, Angüában, az NSZK-ban, a Benelux-álla- mokban egy kilogramm az egy főre eső évi szappanfelhasználás, s hazánkban ez a szám a tizenöt év előtti 50 dekáról elérte a 85 dekát. Az átlag tíz- dekás szappanokból tehát minden hazánkfia — a csecsemőktől az aggastyánokig — évente 8—10 szappant mosdik el. Tisztálkodási kultúránk tehát, ami a szappanfelhasználás mértékét illeti, elfogadható. A szintetikus mosószerekből is négy és fél kiló fogy már, s lassan de biztosan közelítjük a fejlettebb országok magasabb átlagfogyasztását. Figyelemre méltó eredmény, hogy míg régebben a fővárosiak vásárolták fel a pipereszappannak és a mosószereknek 80 százalékát, ma már a vidék nemcsak utolérte, hanem néhány vonatkozásban le is hagyta Pestet.

Az emberiség történetében a

szappannal való mosdás aránylag nem régi találmány. Az ókor emberei nem ismerték a szappant, s körülményes iz- zasztással és hosszadalmas vizes ledörzsöléssel tisztálkodtak. A szappan hiánya a magyarázata annak, hogy a fürdés a rómaiak és a görögök életében feltűnően nagy helyet foglalt el, sok időt töltött ki. A középkor aszkézise az antik életstílussal együtt a bőrápolási kultuszt is száműzte, illetve felesleges „evilági hívságnak” ítélte. Medici Katalin híres

udvarában egyáltalán nem volt semmi mosdás! alkalmatosság, s udvarának népe hat év alatt kilencvenszer változtatott lakhelyet, hogy a bűzös levegőjű, elférgesedett épületeket lakhatóvá tegyék. Háromezer szoba volt a spanyol királyok ősi kastélyában, az Escorialban, de köztük egyetlen fürdőszoba sem volt található.

Az emberek természetesen akkor is tisztálkodtak, csakhogy a világért sem naponta, hanem teljesen rendszertelen időközökben és lehetőleg mindig kevés vízzel. Ezzel szemben napjában hatszor is kiadósán krémezték és . parfü- mözték magukat a jobbmódú- ak.

Szappan, kozmetika és mosószer ma már egvre több fogy nálunk is. A fogorvosok azonban közel sem olvan elégedettek velünk. Kiszámították, hogy az elfogadott — és nem túl magas — norma szerint hazánkban évi 16 millió fogkefének és évi 50 millió tubus fogkrémnek kellene elfogynia. Valóiában azonban csak 4 és fél miüió fogkefét vásárolunk és mindössze 20 millió tubus fogkrémet használunk el. Az eredmény: az embereknek Magyarországon 30 éves korukra több foguk hiányzik, mint amennyi tömött. Fogaink ánolatlanságának következtében pedig ez az arány továbbra nő. és ötvenéves korunkra rágóképtelen fogaink 90—95 százaléka.

Tisztálkodástörténetünk tehát nemcsak széni ételen, tiszta lapokból áll, akad még javítani valónk is...

(k- é.)

Komoly hidegártalom a fagyás is. A nem védett, be nem krémezett arcon megfagyhat a fül, az orr hegye, sőt a szájszél is szenvedhet komoly fagyártalmat. Főleg azok a testrészek hajlamosaik fagyás- ra, melyeknek gyenge a vérellátása, vagy amelyeken szoros a ruha, amely a jó vérellátást akadályozza. Ilyenek a sarok, a boka, a lábujjak. A megfagyott felület nyáron csendben marad, de a következő télen már fagypont körül jelentkezik fagydaganat formájában. A fagyott bőr duzzadt, vörös, fájdalmasan ég, viszket. Ésszerű öltözködéssel, a fedetlen bőrfelület védelmével előzzük meg a fagyártalmat. Ha pedig már megtörtént. váltogatott hideg-meleg fürdővel és faevbalzsammal rendszerint enyhíthetjük a panaszokat.

A tél megnöveli az ember

gondját. A téli élet sokkal nagyobb gondosságot követel, mint a nyári, öltözködésben, táplálkozásban, tisztálkodásban, lakáskultúrában egyaránt Törődjünk mindezekkel, hogy a téli hónapok alatt is megvédelmezhessük egészségünket

DR. B. U

Kötött kosztüm

Igen vastag fonalból 7-es tűvel kötjük; kb 900 g fonalat igényel.

Szoknya: két

egyenlő résszel kötjük, 73 szemre kezdve, 4 cm-t mindig simán, tovább harisnyakötéssel dolgozunk és a szabásminta szerint fogyasztunk.

A kellő hosszúságnál befejezzük a szoknyát.

Kab^t háta: a modell derékban karcsúsított 67 szemmel kezdünk,

4 cm-t mindig simán kötünk, tovább harisnyakötéssel. A szabásminta szerint fogyasztunk. szaporítunk.

Bal eleje: 42

szemre kezdjük és 4 cm-t mindig simán kötünk, azután 28 szemet harisnyakötéssel, 14 szemet pedig mindig simán kötünk; az oldal karöltő és vállfogy asz tásokat a hátrésszel azonos módon. A karöltő kezdésétől számított 12. sorban a mindig sima kötéshez a külső szélén egy szemet szaporítunk, ezt 10 soronként kétszer ismételjük; 14 cm kar- öltőnrvagasságnál a nyakkivágás részére kétsoronként 1x9, 1x3, 2x2. lxl szemet fogyasztunk.

Jobb eleje: az elkészült bal elején a gombok helyét beParadicsomos káposzta: Kevés háznál

szerepel az étrendben, pedig jól elkészítve kitűnő főzelék. Tessék így megpróbálni: a megtisztított édeskáposztát vékony szeletekre vágjuk, (konyhakészen is kapható) és forró, sós vízben feltesszük főni. Kevés, apróra vágott vöröshagymát is adunk bele. Ha a káposzta puha, a szokásos módon berántjuk. ízesítjük köménymaggal és paradicsompürével. 40 dkg káposztához 1 doboz pürét számítunk rá. Felforraljuk és sült kriaolliuiaU vagy sült virslivel tálaljuk.

Marhahús vadason, zsemlegombóccal.

A marhahúst megmossuk, megtisztítjuk a zsírtól, hártyáktól és karikákra vágott sórgarépával, fehérrépával, vöröshagymával, két szelet citromkarikával«

TO szem feketeborssal, sóval, 2—3 babérlevéllel, csöves paprikával, 1 kanál paradicsompürével, vízzel pároljuk.^ Ha a hús megpuhult, kivesszük a _léből, hűlni hagyjuk, majd felszeleteljük. A zöldséget szitán áttörjük. Világos rántást készítünk, felöntjük a zöldséges húslével, ízesítjük kevés égetett cukorral, néhány szem capríbogyóval, ízlés szerint egy-két kávéskanál mustárral, kevés ecettel vagy citromlével. Felforraljuk, majd hozzáadunk két deci tejfelt és óvatosan belerakjuk a hússzeleteket. Zsemlegombóccal tálaljuk. Készítése: szokásos mádon galuskatésztát készítünk, belekeverünk pirított zsemlekockákat (egy személyre egy zsemlét számítunk) és evőkanállal forrásban tévő vízbe szaggatjuk. Ha faiján a rU tetejére, megfőtt.

jelöljük és annak megfelelően a gomblyukakat menetközben elkészítjük. Egyébként a bal oldallal azonos módon kötjük ezt az oldalt is csak ellentétesen. Ujjakat 28 szemmel kezdjük. 4 cm-t mindig simán kötünk, tovább harisnyakötéssel,' a szabásminta szerint szaporítva, majd fogyasztva.

Gallér: 3 szemmel kezdjük,1 mindig simán kötünk s mindig ugyanazon a szélén tizen-! négyszer, minden második sorban egy szemet szaporítunk; 17 szemmel kötünk a megfelelő hosszúságig, majd ugyanígy fogyasztunk, mint ahogy a szaporítást kötöttük és 3 szemmel befejezzük.

Zsebek: kettőt kötünk 12 szemmel 9 cm magassággal mindig simán.

Kidolgozás: az egyes darabokat kitűzve átgőzöljük majd összevarrjuk. A szoknyánál a cipzárat bevarrjuk, a gomblyukakat körülhurkoljuk. A gallért a vállak összevarrása után dolgozzuk rá, de kétoldalt az eleje kihagyásnál 9—9 szemet szabadon hagyunk. Az összevarrásoknál igen célszerű danúvia szalagot használni.

SZEGED YNB

A nagybeteg ősz

fi

z

5—

í

r

7~~

a

9

*>

___1

r=

m

E

*

f 1

16

■

E

V

E

IS

E

19

20

z

22

r

23

E

2*

25

E

!_

i?

.

E

28

E

m

m

JSS a

□

i

i

31

M.

»

0

35

□

36

3?

3ö

_

39

m

4O

E

‘ti

ál

tó

■

te*

55^

ü

V7

□

tó

□

tó

la

□

50

•

■

a

Sí

5i

53

■

□

53

a

56

57

»

■

69~

SO

□

3

61

.

62.

4

63

ar

►

J

□

*

Guillauime Apollinaire verséből

idézünk:

„Imádott ősz, te nagybeteg

Meghalsz,. . ... .*•

Folytatása a keresztrejtvény vízszintes 1., és függőleges 1. sorában található.

Vízszintes: 1. A versidézet első sora. 14. Juttatták. 15. Földünk

természetes kísérőjének egyik fázisa. 16. Nagy festőink (Károly

1S33—1904.). 14. Az áUatöv egyik

csillagképe. 19. Növények ivartalan szaporító szára. 20. Rába-parti sportegyesület. 21. Bírósági ügy. 23. Kopasz. 24. Német határozott névelő. 25. És, latinul. 26. Nemes lovak. 29. Csapadék. 30. Korlát- fajta. 31. Ady Bakonya. 33. Igevégződés. 35. Kikötő a La Manche csatorna partján. 36. Világhírű chilei költő (Pablo). 37. Részesül belőle. 39. Elavult címzésrövidítés. 40. „Még ... a nép, most adjatok nekil* {Petőfi). 4L Csuk társa.

42, A monda szerint ezen a he-' gyen kötött ki Noé. 44. Kémiai elem jelzője lehet. 46. Kies íny ítő- képző. 47. A hangszerek egyik cső- pontja. 48. Kalaposlány. 49. Csont« latinul. 50. Hadak. 51. Közlekedési létesítmény. 52. Sas betűi keverve. 54. Zokog. 55. Testrész, 56. Régi magyar férfinév. 57. Érzékszerv.

59. Gyakori magyar családnév. 61. Szülők. 62. Szőnyi István gyakran ábrázolta e tájat. 65. Történelmi nevezetességű patak. 66. A barbizoni festőik egyike (Jean Baptist« Camille. 1793—1875).

Függőleges: 1. Az idézet második része. 2. Szó, amelyet jó ha megtartanak. 3. Férfinév. 4. Az áram teszi. 5. Azonos mássalhangzók. 6. Nitrogén, fluor. 7. Hajít. 8. Kutyabeszéd. 9. Kossuth-díjas művészettörténész 1869—1965 (keresztnevének kezdőbetűjével a végén.). 10. Megfelelő. 11. Osztrák, magyar és olasz gépkocsik nemzetközi jele. 12. Szól, beszél. 13. Erősen reakcióképes szerves ve- gyületek. 17. Díszes fekhely. 21. Magyar tánc. 22. Verskellék. 26. Lábfürdősó-márka. 27. Két darabból áll. 28. Dágvány. 31. Karimával lát el. 32. Labdát továbbít. 34. Körhinta. 36. Hangtalan masina. 38. ...avion: légipostával. 40.

Evőeszközök. 43. Omladék. 44. Hajó része. 45. Temérdek. 48. Juh- fajta. 50. Gabonafehérje. 51. Szívből gyűlölő. 53. Ritka férfinév. 56. Kerti gyümölcs. 58. Kecskehang.

60. Kén, ittrium. kálium. 61. Ételízesítő (névelővel). 63. Gallium. 64. Papírra vet. 65. Olasz filmszínésznő ismert névbetűi.

Beküldendő a versidézet megfejtése 1973. január 15-ig levelezőlapon a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre. A levelezőlapra kérjük ráírni: Rejtvény.

A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet sorsolunk ki. A Petőfi-rejtvény pályázat nyerteseinek névsorát a január 14-i, vasárnapi számunkban közöljük.

SZEREK

Receptek