Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-07 / 5. szám
t TOLNA MEGYEI >rtX6 PBOlífÍRUtreGVÉSOLJÉteitl Á MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI B IZOTTS ÁGÁN AK l A.P) A XXIII. évfolyam, 5. szám ABA: 1,30 FORINT Vasárnap, 1973. Január 7. Az Országos Anyag- és Árliivalal közleménye a tej és tejtermékek, az égetett szeszes italok és a dohányáruk fogyasztói árának emeléséről A Minisztertanács által az 1973. évi népgazdasági terv körétében elhatározott és már bejelentett tej. és tejtermékek, égetett szeszes ital és cigaretta fogyasztói áremelésének végrehajtásaként az új fogyasztói árak 1973. január 8-án lépnek életbe. A tej és tejtermékek fogyasztói árszintje az 1973. évi tervezett összetétel alapján átlagosan 28 százalékkal nő. A kannatej ára literenként 3,— forintról 4,50 forintra, a palackos és polipalackos tejé literes csomagolásban 3,60 forintról 5,— forintra, félliteres csomagolásban 1,80 forintról 2,60 forintra nő. A vaj fogyasztói ára 20 százalékkal; a 10 dekás csomagé 5,— forintról 6.— forintra emelkedik. A sajtfélék ára átlagosan 13 százalékkal nő, így az ementháli ára kg-ként 47,— forintról 54,— forintra, a Hóvirág sajté 28,— forintról 32.— forintra emelkedik. Az egvéb tejtermékek közül a 2 dl-es poharas tejfelé 4,20 forintró] 5,— forintra. a félzsíros tehéntúró ára kg-ként 14,— forintról 16,80 forintra emelkedik. A tej és tejtermékek árának emelése növeli az azok fel- használásával készülő élelmiszerek előállítási költségét. A költségemelkedés azonban csak az érintett termékek egy részénél érvényesíthető a fogyasztói árakban. A sütőioari termékek körében nem változik a kiflifélék, a kenyérjelle- gű péksütemények és a tej hozzáadásával készült kenyérfélék ára. Emelkedik viszont 3—11 százalékos mértékben a viszonylag nagyobb mennyiségű tej. túró és sajt felhasználásával készülő sütőipari termékek (Például: finom fonottkalács. briós, túrós rétes, sajtos perec) fogyasztói ára. Intézkedés történt annak érdekében. hogy a vendéglátásban az árak csak a tej és teiter- mékek nversanvag-drá'Tolásának megfelelően emelkedjenek. Az előfizetéses menük ára a kereskedelmi vendéglátásban a tej és tejtermékek áremelése kapcsán nem változik. A tej és tejtermékek áremelkedése címén nem emelhetők az édesipart, konzerv- és hűtőipari termékek fogyasztói árai. Az égetett szeszes italok (oá. íinka és brandy-félék, rumok, likőrök) fogyasztói árszintje átlagosan 15 százalékkal emelkedik. Az áremelés a borra és a sörre nem terjed ki. A dohánváruk ára átlagosan 25 százalékkal emelkedik. A ^Munkás” és „Kossuth" 20 százalékkal, a „Fecske”, a „Románc” és a nem füstszűrös „Symohonia" 25 százalékkal, az egvéb cigarettafélék ára mintagv 30 százalékkal emelkedik. Ez utóbbiakhoz hasonló mértékben emelkednek a szivar-. valamint a cigaretta- és a pioadohánvárak. Elvezeti ér. tékük 4s keresettségük által indokolt mértéiben n^yzVed- nek az importcigaretták árai. A nagyobb mennyiségben vásárolt cigaretták dobozonként fogyasztói árai a következőképpen emelkednek: a 25 darabos csomagolású Munkás 3,— forintról 3,60 forintra, a Kossuth 3,50 forintról 4,20 forintra, a nem füstszűrös Sym- phonia 4,50 forintról 5,60 forintra, a 20-as csomagolású Fecske 4,40 forintról 5,50 forintra, a „Lottó” 4,— forintról 5,20 forintra. A hatósági árváltozásokat részletesen az Árszabályozás és Termékforgalmazás című hivatalos lap 1973. január 8-i száma tartalmazza. (MTI) Az áruellátásról és egyes szociálpolitikai intézkedésekről Dr. Sághy Vilmos és Buda István nyilatkozata Az MTI munkatársa megkérdezte dr. Sághy Vilmost, a belkereskedelmi miniszter első helyettesét, hogyan készült fel a kereskedelem az ez évben várható nagyobb forgalomra, az igények kielégítésére. Buda István munkaügyi miniszterhelyettestől pedig a legjelentősebb szociálpolitikai intézkedésekről kért tájékoztatást. Milyen ellátás várható 1373- ban? — Az idei növekvő forgalomra már a múlt év második felében felkészültünk. Az ellátás javításának feltételei a tavalyinál is jobbak. Az iparral folytatott tárgyalások arra utalnak, hogy egyetlen árucsoportból sem lesz jelentősebb hiány. A forgalommal arányosan, sőt több területen annál nagyobb mértékben nő a fogyasztási cikkek importja. Gondoskodtunk arról is, hogy megfelelő mennyiségű olcsóbb árucikkek is kerüljenek forga. lomba. Más illetékesekkel közösen Intézkedtünk, hogy a gyermekruházati cikkek ára stabilizálódjon, s minőségük is megfelelő legyen. A bér- és szociálpolitikai intézkedéseket figyelembe véve nem számo. lünk azzal, hogy csökken az árváltozással érintett cikkek forgalma. így e termékekből is lesz elegendő. — Számításaink szerint az áremelés nem idéz elő alapvető változást a fogyasztás szerkezetében. Az élelmiszerforgalom továbbra is a korszerű, egészséges táplálkozás irányába fejlődik. Lehetséges, hogy egyik-másik cikk iránt átmenetileg megnő a kereslet, ezért erre is felkészültünk. Például a húskészítmények forgalmának 11 százalékos növekedésével számolunk, ami 000 vagonnal több, elsősorban olcsó, a fogyasztók által keresett húskészítményt jelent. Tojásból is többet hozunk forgalomba, mint tavaly. Felkészültünk arra is, hogy megváltozik a vaj és a margarin forgalmának aránya, a margarin javéra. Ezért az .ipar a tavalyinál 35—40 százalékkal több margarint bocsát a kereskedelem rendelkezésére. Arra is törekszünk, hogy a tej és tejtermékek választéka állandóan bővüliön, és rendelkezésre álljanak az olcsóbb tejtermékek is. Hogyan alakulnak a vendéglátás árai? — A bor és a sör kivét"1*’ vei a szeszes italok ára a vendéglátóiparban is emelkedik. A vendéglátó üzletek — üzemi. (Folytatás a 2. oldalon) R megyei tanács ülésének előkészítéseként Rendkívüli ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt székhelyén tartott rendkívüli ülést a Tolna megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület tanácskozásának programját a január 17-én sorra kerülő megyei tanácsülés előkészítése alkotta. Ezen a cikluszáráshoz közeli ülésén a megyei tanács hét napirenddel foglalkozik majd. Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke tesz jelentést a lejárt határidejű tanácshafáro- zatok végrehajtásáról, ad választ a megyei tanácstagok szó- és írásbeli interpellációira, tájékoztatja a tanácsülést a felsőbb szervek vezetőivel folytatott megbeszélésekről. Ezt követően dr. Vígh Dezső elnökhelyettes terjeszti elő'azt a beszámolót, amely a párt nőpolitikái határozata tanácsi területen történt végrehajtásának tapasztalatait summázza majd. részletesen elemezve a tanácsi apparátusban dolgozó nőle politikai, gazdasági és szociális helyzetének alakulását, megfogalmazva természetesen a soron kővetkező feladatokat is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtti ülésén foglalkozott — ugyancsak a megyei tanács ülésének előkészítése jegyében — megyénk 1973. évi fejlesztési tervének és költségvetésének megállapításával, majd pedig a megyei tanács és a megyei tanács végrehajtó bizottságának 1973. évi munka tervével. A vb rendkívüli ülésének ötödik napirendjeként dr. Tóth Bálint, a NEB megyei elnöke adott tájékoztató jelentést a Tolna megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1972. évi vizsgálatainak főbb tapasztalatairól, majd pedig terjesztette elő a NEB 1973. évi munkatervét, amelvet a megyei tanácsülés jóváhagyása avat rövidesen egyéves érvényűvé. Bejelentések címszó alatt tárgyalta meg a végrehajtó bizottság azt a tájékoztatót, amely a Tolna megyei Tanács tagjai számának megállapítására vonatkozik, Aláírták az 1973. évi magyar—indiai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet Dr. Szalal Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes és Y. T. Shah külkereskedelmi államtitkár a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírta Magyarország és India 1973. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyvét, az ahhoz csatlakozó okmányokat, valamint az exportimport kontingens-listákat. Kurrens cikk a kendertermék Összevontak két vállalatot A három Tolna megyei kender gyár Pécshez tartozik Január elsejétől egy kézbe került a hazai kenderfeldolgozás. Szükség volt erre, mert az utóbbi időben a kendertermesztés nagy gonddal küszködött. A mezőgazdasági üzemek egyre kisebb területen termesztettek kendert, mivel munkaigényes volt, a gépesítése sem volt megoldott, kifizetődőnek sem volt mondható. A betakarítás gépesítését megoldották a t>elga aratógépekkel, a felvásárlási árat a korábbi mázsánként! 210 forintról 280 forintra emelték. Ezzel kifizetődővé vált a kendertermelés, sőt a legjobban jövedelmező termékek sorába lépett A Rostkikészítő Vállalatra ezek az intézkedések nagy terheket róttak. Ezenkívül sújtotta a vállalatot az is, hogy berendezéseit, áztatóit és gépeit idényszerűen használta, az állóeszközök járulékai felemésztették a nyereséget és így képtelen volt a berendezések korszerűsítésére. Ezért a Könnyűipari Minisztérium rendelkezése alapján egyesítették az iparág két nagy vállalatát, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalatot és a Rostkikészítő Vállalatot. Ezzel egy kézbe került a termeltetés, a feldolgozás, egészen a késztermékig. Ez az egyesítés Tolna megyét is érinti. A Rostkikészítő Vállalat három gyárát, a du- naföldvárit, a tolnanémedit és a szekszárdit a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat Pécsi Fonó- és Szövőgyárával egyesítették. — Az ipar jövője szempontjából fontos lépés volt ez — mondja Juhász László, a Pécsi Fonó- és Szövőgyár igazgatója. — A Rostkikészítő Vállalat önmaga nem lett volna képes megbirkózni a termeltetéssel. A mi vállalatunk nyereséges volt, de a mi nyereségünk is függött a nyersanyagtól. A nyersanyagot pedig a dunaföldvári, a tolnanémedi és a szekszárdi gyáraktól kaptuk. A nyers- anyagárakat a Rostkikészítő Vállalat állandóan emelte. A háromszori áremelés ellenére mi az árakat nem emeltük, sőt a vállalatunk több millió forintot kitevő árcsökkentést hajtott végre. A mostani intézkedéssel egy jelentős iparág biztonságos termelési és gazdasági alapját teremtették meg. A mi gyárunk, a pécsi 1928-ban épült. Az átvett gyárak sem fiatalabbak. Sőt! A pécsi gyárat 1968-ban kezdték fejleszteni. Ma már ezer ember dolgozik ebben a gyárban korszerű gépeken. Az igényeket sajnos még így sem tudjuk kielégíteni. A kenderből készült termékek nagyon keresettek lettek a világpiacon. Negyedévenként sajnos sok-sok milliós megrendeléseket kell visszamondanunk, mert nincs elég kapacitásunk. Évente másfél millió négyzet- méter ponyvát készítünk. Ennek nagy részét a Szovjetunió vásárolja meg. A ponyvát sem helyettesíti még a műanyag. A konyharuhát sem, sőt a hajókötelet sem. A vállalatnak tehát jövője van. — Az egyesüléssel Jobban biztosított a fejlődése, a jövője a három Tolna megyei gyárnak is. Ezekben a gyárakban évek óta nem fizettek nyereségrészesedést Mi 1973- ra kétheti bérnek megfelelő nyereségrészesedést terveztünk. 1972-ben is túlteljesítettük a nyereségtervünket. Reméljük így lesz ez 1973-ban is. Több jut a Tolna megyei gyárak fejlesztésére is. És, ami nem lényegtelen, a Tolna megyei gyárakban dolgozó emberek s^rnipantiából, nőhet a személyi jövedelem is. — Mi is úgy látjuk, hogy ez az egyesítés sok előnnyel jár — vette át a szót Varga János, a dunaföldvári kender- gyár vezetője. — Az alapanyag biztosított. A három gyár — a tolnanémedi, a dunaföldvári és a szekszárdi — összesen 4100 tonna kender- rostot és kócot szállít a pécsi gyárnak. Ez a mennyiség a pécsi gyár szükségletét kielégíti. Az új, most már 1750 dolgozó1 foglalkoztató vállalati egység, amelynek székhelye Pécsett van, most kezdi az új életet. Az első napok tapasztalatai jók. A pécsiek is, a Tolna megyeiek is bíznak a jövőben. A jövőben, amelyről a műanyagok elterjedésének korában sokan már azt hitték, hogy nincs is. Az új vállalat lehetőséget kaoott az eddig csak terhet jelentő, nem használt gépek és be-endszések kedvezményes selejtezésére. F»—’-.'Vü1 mivel az összevont vállalatok gazdasági körülményei, bérszínvonala jelentősen eltért, a vállalat két évre — legalább ennyi idő szükséges, amíg az összevonás előnyei kibontakoznak — bérfejlesztési kedvezményeket élvez. Ezekkel a lehetőségekkel a vállalatnak úgy kell gazdálkodnia, hogy két év múlva, a kedvezmények megszűnése után, is biztosan állhasson a saját lábán.
