Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-06 / 4. szám
x Megvédik Baranya népi építészetének emlékeit Ä demokratizmus érvényesülése a felsőoktatási intézményekben A pedagógusok 8xaksxemexetének vizsgálata Több, mint három esztendővel ezelőtt kormányrendelet intézkedett az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák szervezeti és működési rendjének módosításáról. Az új szervezeti és működési szabályzat nyomán a döntési jogok java része kikerült a minisztérium hatásköréből és az egyetemek különböző testületéi határoznak a legfontosabb kérdésekben. Alapvetően megváltozott tehát az egyetemi és a kari tanácsok jellege és funkciója. E tényekből kiindulva a pedagógusok szakszervezetének elnöksége legutóbb ezt vizsgálta. Mindenekelőtt megállapította: a testületek összetételében bekö- vetkezet változások, a testületek tagjainak új módon való kiválasztása önmagában is megsokszorozta a demokratizmus érvényesülésének lehetőségét, pozitívan hatott az intézmények belső életére. Növekedett a különböző rétegeket képviselők felelőssége az intézmény munkájáért. Az állami vezetők és a testületek jogainak és kötelességeinek új megfogalmazása, a döntések meghozatalában történt változások minőségében új helyzetet teremtett az egyetemeken. Gyakori probléma azonban, hogy bár az egyetemek önállósága növekedett, ezt nem követte az egyetemen belül következetes hatásköri decentralizáció. Ma még nem teljes az a gyakorlat, hogy minden szinten érvényre juttassák az önállóságot. Az utóbbi években az egyetemi bürokrácia növekedett. Az ügyek intézése az egyetemeken belül elhúzódik. Számos helyen a hivatali, gazdasági és az ügyviteli rend módosítása lassította az ügyintézést. Ugyanakkor az ügyintézés rendje, is bonyolultabb lett, a dolgozók kellő tájékoztatás hiányában nehezen igazodnak el a hivatali labirintusban. Az ügyintézés képesítése még csak a kezdeti lépéseknél tart. Viszonylag egyszerű kérdések eldöntése is magas beosztású vezetőkhöz kötődik. Az ügyvitel korszerűsítésével egyidejűleg célszerűnek látszik megvizsgálni a döntési szinteket annak érdekében, hogy a karok és a tanszékek önállósága növekedjék. Minden kérdésnek azon a szinten kell eldőlnie, ahol a problémát a legjobban ismerik. A szocialista demokrácia érvényesülését akadályozza, hogy nem mindig alapos az egyes testületi döntések előkészítése. A döntések lehetséges változataira nem készülnek fel megfelelően. Komoly gondot okoz az olyan gyakorlat is, amelynek során fontos döntések idején nem indokolják meg az alsóbb szintekről érkező javaslatokat, illetve az ezektől történő eltérést. Máskor idő előtt és szükségtelenül befolyásolják „felülről” a döntések meghozatalát. így a felelősség, a hatáskör és a kötelesség gyakran külön válik. A felsőoktatási intézményekben a demokratizmus továbbfejlesztésének iránya: , a tanszékeken is érvényesíteni kell az egyetemi, kari demokratikus vezetést. A nyílt, őszinte demokratikus tanszéki légkör a legjobb iskola lehet az oktatók többségének és a fiataloknak egyaránt. A hallgatók részvétele az intézmények vezetésében új szint hozott az egyetemek életébe. Számos helyen élnek már a lehetőségekkel, s hozzájárulnak a tanácsülések alkotó légköréhez. A diákok pozitív szerepet töltenek be a diákjóléti és a kollégiumi bizottságokban, de a testületekben helyenként még pasz- szív magatartást tanúsítanak: nem adnak hangot megbízó diáktársaik véleményének, nem informálják őket a testületekben hozott döntésekről. Az egyetemi tanácstagok diákképviselőinek kiválasztásán tehát javítani kell, beszámoltatásuk rendjét következetesen szükséges érvényesíteni. Fontos a hallgatók és az oktatók kapcsolatának javítása is. A pedagógus-szakszervezet helyi bizottságainak segíteniük kell az intézmények életében a hallgatók aktívabb részvételének kibontakoztatását. (MTI) Baranya népi építészetének emlékeit oltalom alá helyezik, hogy ily módon megőrizzék az utókor számára a hajdan nagy tehetségű falusi építőmesterek szép alkotásait A védelemre javasolt épületek többsége lakóház, köztük a Dráva mellékének érdekes lakástípusa: a talpasház. Az építészeti emlékek között szerepel a mecsekná- dasdi volt cselédház, a godi- sai kovácsműhely, a magyar- bólyi gabonásház, a botyka- peterdi csárda, a szellői harangtorony, a hímesházi kálvária, a magyanmecskei káPetőfi születésének 150. évfordulója alkalmából ünnepi emlékszámként jelent meg a Pécsett szerkesztett irodalmi és művészeti folyóirat. Az ünnepi szám élén Illyés Gyula lírai emlékezése kapott helyet. A Petőfit köszöntő költemények sorában Arató Károly, Bertók László, Csorba Győző, Héra Zoltán, Mátyás Ferenc, Pákolitz István és Ta- káts Gyula műveit olvashatjuk. Az évfordulóhoz kapcsolódik Simon István: A helység kalapácsa c. színműve. A szám tanulmáriyanyagá- ból kiemelkedik Péczely László Petőfi: Egy gondolat bánt engemet c. költeményének elemzése. Figyelmet érdeA varsói 22 Lipca édesipari gyárból kikerülő sokféle csokoládé, cukorka, ostyatorta és a híres „halva” (törökméz), amelyeken a hagyományos „E. Wedel” védjegy látható, világszerte egyre nagyobb keresletnek örvend. A gyár kapuit mindennap összesen 180 tonnányi „édes” \ termék hagyja el, amely egyrészt hazai piacra, másrészt Európa, Afrika, Amerika és Ázsia 30 országába kerül. polna és a fotósok kedvelt té- mája, a látványos villánykö- vesdi pincesor. Ezeknek az objektumoknak a tulajdono-. sai többnyire magánszemélyek, akik pénzt kapnak majd az államtól védetté nyilvánított lakóházuk vagy gazdasági épületük fokozottabb karbantartására. A Mecsek hegyei között fekvő üdülőhelyen — Orfűn — az elmúlt évek során megkezdték egy skanzen kialakítását. A terv szerint egyes épületeket, illetve építményeket megvásárol a megyei tanács és áttelepítteti a mecseki múzeumfaluba. mel Angyal Endre: Petőfi S délszlávoknál, valamint Po- mogáts Béla: Petőfi és a romániai nagyarság c. írása.’ Csányi László a sárszentlőrin-. ci Petőfi-hagyamány ápolásáról számol be. Tüskés Tibor „Petőfi a tankönyvekben” címen a fel-; szabadulás óta megjelent három általános iskolai tankönyv szemléletét hasonlítja össze.' Kolta Ferenc és Kovács József László hasznos adalékokkal járul hozzá a teljesebb Petőfié életrajzhoz. A Petőfi-emlékszám illuszt-’ rációi bemutatják Martyn Ferenc „Petőfi olvasása közben” c. rajzsorozatának tizenkét lapját. Az egész sorozatot Hars Éva írása elemzi és méltatja. Az „édes gyár” gazdag múltra tekinthet vissza. A gyáralapító Wedel az első üzemet Varsóban nyitotta meg 1851-ben, a Miodowa (azaz Mézes) utcában. Nomen est omeni Jelenleg a 22 Lipca néveri működő gyárnak körülbelül 3500 dolgozója van, legnagyobb részt nők. Az üzem 260 fajta édességet állít elő, 1 Les« szőlő is••• Kuba éghajlati körülményei és talajféleségei kiválóan alkalmasak a cukornád, a kávé, a déli gyümölcsök, ananász, stb. termesztésére. Szőlővel azonban még nem kísérleteztek a szigeten, mert a forró és csapadékos időjárás, valamint a talaj összetétele nem kedveznek a szőlőkultúrának. Magától értetődik, hogy o szőlőtermesztés elterjesztése csak a növénynemesítők segítségével sikerülhet. Az első lépések már meg is történtek: a Yasteri- gas falucska környékén (Oriente tartomány) a helyi kísérleti gazdaságban 130 hektárnyi terüietennemrégiben ültették el az első tőkéket. Miguel Ramirez, a kubai szőlőtermesztés nagy úttörője éveken át foglalkozott olyan szőlőfajták kinemesítésével, amelyek megfelelnek a sziqet időjárási és talajviszonyainak. Miguel Ramirez 14 külföldi szőlőfajtát próbáit ki, illetve keresztezett, s ezekből ültettek el néhány fajtát Oriente tartományban. A kubai szőlőnemesítő egyébként a Szovjetunióból, Bulgáriából, Franciaországból és Chiléből kapott különféle alapfajtákat fontos munkájához. Édességek az „E. Wedel” védjeggyel Megjelent a Jelenkor januári száma Sugár Istvánt A Különös házasság igaz históriája A sors játéka, hogy a Butt- lei família kétezer egymásután kipusztul! Nemcsak János ezredes száll sírjába véréből sarjadt gyermek nélkül, de mostoha dédunokája, történetünk főhősének, párdá- nyi Buttler János grófnak, Dőry Katalinnal kötött házasságának tragikus zátonyra futtatója is az utódnélkülisége! Lajos gróf tizenkét csemetéje közül azonban csupán egyetlenegy viszi tovább a patinás Buttler nevet Gábor, ő, történetünk főszereplőjének, Jánosnak édesapja. Testvérei vagy gyermekkorukban haltak meg, vagy apácák lettek, vagy pedig leányok voltak. Gróf Buttler Gábor császári és királyi kamarás, a hatalmas családi vagyon és tekintély megteremtője, ö szerzi meg a grófi rang mellé a „párdányi” előnevet, s ráadásul II. Józseftől, a kalapos királytól, a délvidéki zsíros- földű Bánátban adományként megkapja a közel 30 ezer holdas (!) párdányi uradalmat A mérhetetlen vagyon s a rang elsöprő tekintélyt kölcsönöz a Buttler névnek, nemcsak Hevesben, de országszerte. Megválogatják erdőtelki kastélyuk vendégeit A nagy hatalmú egri püspököket, örökös főispánokat csak úgy a família barátjainak mondhatják, mint akár a gróf Orczya- kat, Fayokat, Keglevicheket, vagy Almássyakat... Gábor gróf vígan ttí legényéletét, s nem siet a nősüléssel. Többször meggondolja a dolgot, s végül is, 32 éves, 3. Ä GRÓF BUTTLER. FAMÍLIA Lássuk most történetünk másik családját: a Buttlereket. Náluk 'ugyan merőben mások a viszonyok, mint a Dőryeknél, de semmivel sem kevésbé érdekesek —, sőt bízvást mondhatjuk, hogy szinte regénybe illően kalandosak. Az első Buttler a török hódoltság után bukkan fel hazánkban : báró Buttler János ezredes, császári és királyi kamarás, Eger várának keménykezű és örökös parancsnoka. A távoli KurlandbŐl (a mai Szovjet-Lettország déli részéből) vetődött Egerbe. Az ezredest tekintélye és befolyása révén hamarosan hon- fiúsítják, s királyi adományként megkapja a Heves megyei Erdőtelket és a vele szomszédos Hanyi pusztát. A család vagyonának alapját még Egerben, s néhány faluban szerzett részbirtokaival veti meg. A magyarrá lett Butt- lerek családi fészkévé azonban mégsem Eger, hanem Erdőtelek válik. A tekintélyes vagyon urát azonban súlyos gondok emésztik: hitvese, Sulnionen Anna Mária asszony magtalanságra kárhoztatta nemes famíliáját! Kié legyen hát a vagyon? — merül fel az öregedő ezredesben az emésztő kérdés. Röviddel tehát halála előtt, hogy eine vesszenek birtokai — örökbe fogadja fivére fiát: a Bécsben élő Lajost, aki azután alaposan beváltja a hozzáfűzött családalapítása reményeket. Két hit. vesétől tizenkét u*óda születik. Sőt megszerzi a családnak a grófi rangot is. amikor elődei nyomdakában, külföldről választ asszonyt Hitvesét, ágról-szegről atyafiát ősei szülőföldjéről, az orosz cár uralma alatti Kur- landból hozza az erdőtelki kastélyba. Erzsébet asszonynak egyéb dolga sincs, mint gyermeket gyermek után szülni. A házasság első hat évében ötször fekszik gyermekágyat! Egyébként húsz esztendő alatt tizenöt gyermeknek ad életet ami mindenképpen szép eredmény egy magvavesztett famíliában ... A vagyon azonban mégsem aprózódik el, hiszen csak öt gyermek nő fel, azok közül is csupán kettő fiú, — méghozzá az egyik gyenge, beteges, nem is éli meg a férfikort így lesz azután a fényes párdányi Buttler név és a hatalmas vagyon egyetlen fiúörökösé: János grófé, történetünk főhőséé. Gábor gróf, az apa, érdekes ember. Néhány évvel felesége halála után, közel a hatvanhoz. egy kis csizmadia elvált, kikapós sátoraljaújhelyi feleségét veszi maga mellé kulcsúménak és gazdaasszonynak. Hamarosan szerelmi viszony bontakozik ki közöttük, melyről már megyeszerte beszélnek. Nagy Borbála asz- szony, — így hívják — rövidesen úgyannyira behálózza az öregurat, hogy miután a kálvinista hitről a katolikusra tér, gróf Eszterházy egri püspök különleges engedélyével, az erdőtelki kastélyban házasságra lép a furcsa pár. .. Az otthon élő két Buttlerfiú, a fiatal János és az idősebb Lajos, sehogyan sem szívleli „Borcsa grófnő”-! Ahogy nőnek a fiúk, úgy éleződik a viszonyuk Borbála asszonnyal. Napirenden vannak az egetverő kiabálások, veszekedések, szörnyűséges civakodások, — melybe Gábor gróf nemigen szól bele, hiszen maga is féleségét „csak asszonynak” hívja, s hét jaj annak, aki grófnénak merészeli titulálni Borbálát! — „Világosan meg volt parancsolva, — meséli a Buttler- birtok gazdatisztje, — hogy senki se merészelje grófnénak hí ni, vagy nevezni. Sőt, ha valamely cseléd feledékeny- ségbül grónénak mondotta, azonnal a gróf úr ilyen forma szavakra fakadt: Az ebadtát! Vagy millióm teremtettét! Nincs ilyen grófné! — Az erdőtelki plébános mondotta, hogy Buttler gróf úgy titulálta feleségét: Ebadta kurvája! Csak addig marad grófné ő, míg én akarom!* — „Egyszer találtam grófnénak nevezni ötét, — mondja Oszlánczy Mátyás, a tiszttartó, — a gróf annyira felindult e szó felett, hogy azonnal kardhoz kapott, mondván: No köszönd, mert, ha más ember mondotta volna, nyomban agyonvágtam volna!* Kivált Lajos, az idősebb fiú jár elöl a komiszkodásban. — „Egynéhányszor világosan kijelentette, — panaszol- kodik Borbála az egri püspöknek írt levelében, — hogy addig meg nem nyugszik, míg halálomat nem látja .. Fülledt augusztusi este, vacsora közben robbant ki a botrány. A parázs vita hevében Lajos hirtelen éles, hegyes pengéjű kést ragad markába, „mord tekinteteket vetvén”, Borbálára ront. A mostoha menekülni igyekszik. Dulakodásba kezdenek, s csak egy pillanatnyi véletlenen múlik, hogy sikerül az öreg gróf szobájába siklania a megrémült asszonynak. „így megcsalódván Lajos úrfi, — írja a továbbiakban, — a fogait csikorgatván s haját tépvén, nem volt óz a szitok és gyalázatos szavak, melyekkel ne illetett volna. Mely veszedelmet látván az öreg gróf, az bécsukott ajtóiul nagy nehezen eltaszigálta”. Ahogy nő, fejlődik ebben az áldatlan környezetben János gróf, úgy nő gyűlölete is mostohája iránt Vele is napirenden vannak az istentelenkedések. Egyszer megragadja és a földre vágja. Máskor meg, amikor a véletlen éppen a kastély előtt hozza össze Borbálával, azzal ront rá, hogy éppen jó, hogy jött, mert különben „úgy kitaszította volna a kastélybul, hogy még talán a feje is összetört volna”. De a kastély árnyékában sem puritán erkölcsök uralkodnak. Napirenden vannak ott is a botrányok. Miután például Oláh Panna cselédasszony a mindenható „tiszttartótul fiú fattyat szült” a bíróság elé állítják a nyomorult anyát, s „kurvaságáért 24 korbácsütésekkel megma- rasztaltatik.” S ráadásul Eger városából, az egri püspök és a káptalan birtokairól örökre kitiltják. De a tiszttartó ónnak a haja szála sem görbül, (Folytatjuk)
