Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-31 / 25. szám
I OH HERDEZ Levélcímünk: 7101, Szekszárdi, Postafiók 71. Mikor kezdik építeni a paksi atomerőművet ? Rajna József technikus, a MÁV Dombóvári Fűtőházának dolgozója, a műhelyi pártalapszervezet titkára tette fel a kérdést: „Szeretném tudni, mikor kezdik építeni a paksi atomerőművet, jelenleg milyen stádiumban van a megvalósítása ?" A kérdésre a választ a Nehézipari Minisztérium Atomerőmű Beruházás miniszteri megbízottjától, Szabó Benjámintól kaptuk meg. — A feltett kérdésre az alábbiakban válaszolok. A tervek szerint a paksi atomerőmű blokkjának üzembe helyezésére 1980-ban kerül sor. Jelenleg az erőmű tervezési munkái 'folynak. A helyszíni építési munkák várhatóan 1973 végén indulnak meg. Miért hiányolnak a diabetikus készítmények ? Rauh Konrád, OTP-fiók- vezető, paksi olvasónk kérdése a következő: „Jelenleg az a helyzet, hogy mesterséges édesítő szer kapható. Akadozva kapható diabetikus csokoládé, de tejcsokoládé már nagyon nehezen. Szívesen vásárolnánk diabetikus befőtteket: őszibarack, meggy, körte stb. Ez sajnos, úgy tudom, az egész megyében hiánycikk. Körülbelül egy éve nem kapható. A helyi kereskedelmi szervek arra hivatkoznak, hogy ők megrendelték, de a nagykereskedelmi szervek nem szállítanak. Esetenként hivatkoznak a nem kifizetődő ioari előállításra is. Ez szerintem labdázás a fogyasztóval. A fogyasztó számára véleményem szerint közömbösek ezek a dolgok. Az is igaz, hogy mindezek nélkül még élhetnek és dolgozhatnak a cukorbeteg emberek, de a szoros diétázás változatossá tételéhez ezek is hozzátartoznának. Az mégiscsak luxus lenne. ha ezek beszerzése céljából a cukorbetegeknek Budapestre kellene utazniok." A kérdésre — a többi kereskedelemmel kapcsolatos kérdésre is — Korsós István, a Tolna megve Tanácsa V.B. kereskedelmi osztályának vezetője válaszol: — A hiánynak több oka van. Egyrészt a mesterséges édesítő szer (ciklomát) egészségre ártalmas, vagy ártalmatlan voltának vizsgálata a tudományos intézetek részéről a készítmények gyártását késlelteti, másrészt a hazai ipar sem a kívánt mennyiséget, sem a választékot nem képes biztosítani a kereskedelem számára. A hiány csökkentése érdekében a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer és Vegyi Kereskedelmi Főosztálya elrendelte, hogy a külkereskedelmi szervek diabetikus készítményeket külföldről is hozzanak be. Egyébként a napokban érkezett a nagykereskedelmi vállalat szekszárdi lekaratához diabetikus befőtt, körte és őszibarack, amelyből a kiskereskedelem beszerezhet. Intézkedtünk, hogy a paksi központi élelmiszerboltba soron kívül szállítsanak ki ilyen befőttet. Á ha! ára nem változik „A helyi ÁFÉSZ a halszaküzletében árusított pontyot a súlyával összefüggő áron értékesíti, más állami halboltban és -csarnokban is megvan ez a differenciáltság. Ezzel szemben a községben lévő halászati termelőszövetkezet halboltjában egységesen 23 forintért árusítják a pontyot, amelyek több esetben még a fél kilót sem érik el. Milyen alapon alkalmazza a htsz ezt az árrendszert?" —- tette fel a kérdést Szíjártó Istvánná Fadd. Rákóczi u. 1. szám alatti olvasónk. — A halárak az állami és a szövetkezeti kereskedelem egységeiben az évszakok változásaitól, valamint az őszi lehalászástól függően a III. árformának (hatóságilag korlátozott) megfelelően kerülnek kialakításra — kezdte a válaszát Korsós István. — Ugyanez nem vonatkozik a halászati termelőszövetkezetekre. Ezek — a vonatkozó jogszabályok értelmében — termel. vényeiket. így természetesen a halat is. a piaci viszonyok alakulásának megfelelően (a kereslet-kmálat törvényeinek szabályai szerint) forgalmazhatják. Ávas vaj — drágábban „Miért nem tehet friss vajat kapni az áremelés óta? — teszi fel a kérdést Borbandi Menyhértné Tevel, Závodi utca 467. szám aiatti olvasónk, majd a következőket fűzi hozzá a kérdéshez. — Többszöri személyes tapasztalat alapján kérdezem ezt. Például január 13*án a bonyhádi ÁFÉSZ - áruház, s a teveli önkiszolgáló bolt is, január 10-i lejáratú vajat árusított. Az eladó szerint a Tejipari Vállalattól most kapták. Legfeljebb nem viszi el! — volt a válasz. Sok apró kisgyermek étkezéséhez vajra van szükségünk. Lelkiismerettel etessünk velük lejárt vajai? Nem személyes probléma ez. Sok édesanya és sok vevő közös problémája ez." — A január 8-i árrendezésre mind az ipar, mind a kereskedelem megfelelő árualappal felkészült. Az ilyenkor szokásos vásárlási hullámzást azonban kellő pontossággal kiszámolni nem lehet. így fordulhatott elő az, hogy részben az iparban, részben a kereskedelemben készletek rekedtek meg. Intézkedtünk, hogy a lejárt szavatosságú készleteket . gyűjtsék be, ami természetesen a jövőre való tekintettel azt is jelenti, hogy. az elkövetkező időben . ismételten szavatossági időn belüli vajat vásárolhat a fogyasztó — fejezte be válaszát Korsós elvtárs. Váróhelyiség itt —- buszmegálló ott Szendi Éva Nagydorog, 3e2izeg-pusztai olvasónk kérdésével már a január 24-1 számunkban is foglalkoztunk. A Volán illetékesei a rájuk tartozó részre válaszoltak is, de a váró- helyiséggel kapcsolatos kérdés ekkor nyitva maradt. Lapunkon keresztül megkértük akkor a nagydorogi nagyközségi tanácsot, hogy válaszoljanak, a kérdésre. A válasz megérkezett. Köszönjük. Gazdag István tanácselnök a következőket válaszolta: — Pusztahencse község tanácsa több évvel ezelőtt az erdészháznál buszvárót létesített. Ezt követően az 1970—71-es években a Volán Vállalat az autóbusz megállóhelyét-minden különösebb megkérdezés nélkül kb. 250 méterrel áthelyezte. (Most nem kívánunk azon vitatkozni, hogy közrendészeti szempontból ez az intézkedés jogos volt vagy nem.) A fentiek alapján az utazóközönség valóban nem veszi igénybe ezt a várót, s így fenntartására sem fordítottunk megfelelő gondot. Igen rossz állapotban van. Az elmúlt év decemberében megtartott tanácstagi beszámolókon, valarrrnt a falugvűlésen a választónol- gárok egy új váróhelyiség megénítésének szükségességét vetették fel. Ezt 1 "fosnak tartiuk. s 1973 első felében feil.esztési a1 • rmk terhére az autóbusz-megálló ténlveges helvén kívánjuk az új várót felépíttetni. Kp* Iíp^ps a Volánhoz Kölekedóscel kanosul atos Erdélvi Elemér Mö?s, Iskola utca 12. szám alatti, és Lamoek János Tolna. Baj- csv-Zs. u. 65. szám alatti olvasónk kérdése is. Erdélyi Elemér azt kérdezi: „Miért nincs a Tolna-mözsi vasútállar-óütól autóbusz- járat a mözsi tanácsházához az 5721. sz. 17 ó>a 40 perckor Szétszórd felöl, valamint ugyancsak 17,40 órakor Budapest felől érkező 9116. számú vonattól? A Volán ezen az útvonalon csak akkor indít járatot, ha más útvonalon nincs szükség a kocsit-a? (Epvéh vonatoktól indul járat a községbe.) Hajnal Gyula, a Volán 11. sz. Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi osztályának meghízott vezetője erre a kérdésre a következő választ adta: — A 17,40 órás időpont az egyik csúcsforgalmi időszakunk, amikor autóbuszainkat a helyközi szállítások kötik le. A kért helyi járatot sajnos kapacitás hiányában nem tudjuk biztosítani. Lampek János kérdése: „Miért nem tüntetik fel a buszokon, hogy hová megy? Úgy jártunk, hogy lemaradtunk a szekszárdi buszról, mert azon Bogyiszló vasútállomás volt feltüntetve. Még egy kérdés: Miért szüntették meg a Szekszárd—Hévíz járatot?" Hajnal Gyula válasza: — Bár igaz, hogy járati személyzetünk néhány tagjának hanyagsága miatt elő. fordul az oldaliránytábla hiánya — Bogyiszló vasútállomás feliratú táblánk azonban nincs. A másik kérdésre azt tudom válaszolni : a Szekszárd—Hévíz járatot vállalatunk kihasználatlanság miatt állította le. Pafaroszelő— kedveződen árfekvésben Látszólag nem nagy ügy. De Gauzer Ernő tsz-kovács- nak, aki Dunaföldváron a Paksi út 27. szám alatt lakik, és a többi tsz-kovács- nak problémát okoz. Miről is van szó? „Miért nem gyártanak Magyarországon iópatareszelőt? — tette fel a kérdést Gauzer Ernő — Már évek óta hiába járjuk az országot, sehol sem kapunk, pláne megfelelő nagyságban, 400 milliméter hosszúságot. Az ősszel olvastam az újságban, hogy a szekszárdi vasbolí vezetője olyan ügyes ember, hogy mindent be tud szerezni az üzlet részére. Másnap Szekszárdin utaztam, de hiába hivatkoztam az említett újságcikkre. oatareszelőt ő sem tudott előteremteni. Az anyagbeszerzőnk járja az országot, de sehol sem talál. Nem tudom, hogy az illetékesek tud- jók-e, hogy milyen fontos szerszám a pakoláshoz a patcveszelő, hogy minőségi munkát anélkül nem lehet végezni. Nem mindegy, hogy a ló nótája reszelő hiányában ferdére von-e hagyva, de nem-etgazda'-áqi szemaont- bál «om mindegy, hogy rsám- pásak lesznek a lovaink. Azt sem lehet mondani, hogy nincs ló. mód csak Dunoföld- váron, a hórom termelőszövetkezetnek 120 lova van. De vonnak lovaik a fuvarosoknak... így van ez országszerte." ' • A Irócdéssel .• ppfggtt, TITÁN Kereskedelmi Vállalatot kerestük meg, ahol Kiss Jánostól a következő tájékoztatást kaptuk: — Az áruhiányt a pata- reszelőre megállapított kedvezőtlen egységár okozta. Profilgazdája, a Kéziszerszámgyár reszelőgyáregysége Kecskeméten, a hivatalos egységárakért, csak súlyos ráfizetéssel tudta volna gyártani. Ezen túlmenően. a létszámhiány is arra. késztette, hogy olyan reszelőféleségeket hagyjon ki a választékból, amelyek a íegmunkaigényesebbek és viszonylag’ Kisebb darabszámban Szükségesek. Ezek elsősorban a1 pata- és' fareszelőféleségek. — Egyetlen megoldásként kínálkozott, hogy. e kétféle resz,előt gyártásra olyan helyre kell kiadni, ahol a megfelelő munkaerő rendelkezésre áll, mégpedig olyan bérszinttel, amely a megállapított egységárakért lehetővé teszi, a gyártást. A probléma' megoldottnak látszik. 1973. január elsejétől új gyártója akadt, Somogy megyében, a Kereki Gépjavító Vállalat. Rendelésünket rendben igazolta (pata- és fareszelő), így 300 és 350 milliméteres patareszelővei rövidesen ellátjuk a Baranya és Tolna megyei kiskereskedelmi vállalatok boltjait. A 400-as méretet az első félévre nem kértük, de véleményünk szerint azt pótolja a 350 milliméteres méret. A 400-ast a harmadik negyedévben fogjuk biztosítani. Lesz-e úszómedence Simontornyán? „Tudomásom szerint, már évekkel ezelőtt tervezték Simontornyán egy úszómedence és strandfürdő építését. Megvalósul-e ez az idén? — kérdezi Köő Sándorné Simontor- nya, Tűrök utca 1. szám alatti olvasónk. — Főleg az úszómedence lenne igen fontos az iskolába járó tizenéveseknek. Vagy ez az egész csak álom marad?" — Az 1964-ben elfogadott rendezési tervünkben — ez most is érvényben van — szerepel egy medencés strandfürdő létesítése. Hogy mikor létesüljön ez — a községi tanács testületé ezzel a kérdéssel a mai napig nem foglalkozott. Ennek oka: községünkben több olyan szociális, kommunális probléma vár megoldásra, amely megelőzi- a strandfürdő létesítését. Ilyen például a község ivóvízellátása, valamint a község fejlődését nagymértékben akadályozó szennyvízcsatorna megépítése. Ezek a feladatok olyan nagy anyagi eszközök igénybevételét teszik szükségessé, hogy a IV. ötéves terv időszakában a községi tanács teljes fejlesztési alapját erre a célra kell fordítanunk. Ennek ellenére a strandfürdő létesítését napirenden tartjuk. A megépítésre előreláthatóan csak az V. ötéves tervben kerülhet sor — adta meg a választ Botos János tanácselnök. Én, és még nagyon sok család, akik új házat építettünk — állunk a sárközépen, Bonyhádon, a Marx Károly utcában megvettük a telket hatvan forintért négyszögölenként. A lakhatási engedélyeket is megkaptuk már két éve. Minden család kutat fúrt, hogy legyen miből építeni és inni. A villanyhálózatot is megfizettük, 1000 forintot családonként, mégis gyakran egy-két hétig sötét az utca. Azt sem értjük, ha a járdaépítéshez hozzá kell járulni, akkor miért nem döntenek már. Egy salakjárdával is megelégednénk. Hány évig tapossuk még ezt a sarat? Vagy elmeneküljünk az új házakból ?" — kérdezi Csordás Ferenc- né Bonyhád, Marx Károly u. 8. szám alatti olvasónk. A kérdésre Soczó Lajos, a nagyközségi közös tanács elnöke válaszol: — Arra a kérdésre, hogy mikor lesz a Marx Károly utcában járda és vízvezeték, a válaszom a következő: még ebben az évben. Hogy miért nem történt meg ezeknek a megépítése már korábban, annak nagyon sok más összefüggése van. A település szempontjából voltak, és vannak nagyobb közösséget érintő, még megoldatlan problémák is. Új hazak (i-vin a sár közepén Telefonszámainlc : 129—01, 123—61. ^ ^11
