Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

ON KERDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71.

Mikor lesz város Bonyhád ?

Kovács József nyugdíjas gyári munkás, bonyhádi lakos kérdezi: ,,Már hivatalos helyen is olyan hangok hallatszottak, hogy nagyközségünket, Bonyhádot várossá nyilvánítják az Elnöki Tanács határozata alapján 1973 első napjától. Erre azonban még eddig nem került sor. Mi ennek az oka? Amennyiben várossá nyilvánítaná a legfelsőbb hatóság Bonyhádot, úgy gondolom a fejlődés is nagyobb lesz, akkor már megkapná a szükséges pénzt az új tanácsháza és kultur. ház építéséhez is.”

A kérdésre Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke a következőkben válaszolt:

— A Tolna megyei és a bonyhádi járási párt- és tanácsi vezetés elképzeléseiben, terveiben ténylegesen szerepel Bonyhád nagyközség várossá szervezése. Bonyhád nagyközséggé szervezése. illetve nyilvánítása is egy lépést jelentett e cél megvalósítása felé. A várossá nyilvánításra azonban csak akkor kerülhet sor, h a annak feltételei is megteremtődnek.

— Egy adott település várossá nyilvánításakor

ugyanis nem lehet elsődleges cél, hogy csak formálisan városi rangot kapjon, hanem a várossá nyilvánítást meg kell, hogy előzzék olyan intézkedések, amelyek biztosítják a lakosság igényeinek, szükségleteinek városi szinten való kielégítését. A megyei vezető szervek a megye IV. ötéves fejlesztési tervének összeállításakor — a rendelkezésre álló anyagi eszközök határain belül — igyekeztek figyelembe venni a fejlesztési célok meghatározásakor Bonyhádon a városi feltételek fokozatos megteremtését. Ennek megfelelően a IV. ötéves terv során Bonyhádon egy dinamikusabb fejlődés következett, illetve következik be. A megyei vezető testületek lényegesen növelték Bonyhád esetében az állami lakásépítésre, közműépítésre, gyermekintézmények építésére... fejlesztésére fordítható anyagi eszközöket A megyei és a helyi szervek erőfeszítései nyomán fellendülőben van a társas- és a szövetkezeti formában történő lakásépítés. A helyi tanácsháza építésére is megfelelő anyagi eszközt biztosítottunk, ennek ellenére elkezdésére nem kerülhetett sor az irodaházakra vonatkozó beruházási tilalom miatt.

— Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékes vezetőivel való helyszíni bejárás után központi és megyei támogatással folyamatban van Bonyhád részletes rendezési tervének elkészítése a városi igényeknek megfelelően. A közelmúltban a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az érintett lakosság kérelmére — határozatában kimondta Bonyhád, Máj os és Tabód nagyközségek egyesítését, melynek gyakorlati végrehajtására az 1973-as tanácsválasztások napján kerül sor. A bonyhádi művelődési ház műszaki terveinek elkészítése a IV. ötéves terv célkitűzéseiben szerepel, azonban a rendelkezésre álló anyagi eszközöket figyelembe véve. e beruházás megvalósítására csak az V. ötéves tervben kerülhet sor.

— A jelenlegi helyzetet figyelembe véve megállapítható: Bonyhád nagyközség fejlődése határozottan a városiasodás irányában halad. A vizsgált feltételek nagy részében fejlettsége elérte azt a szintet, amely várossá nyilvánításának lehetőségét megnyitja. Az országos és a megyei településhálózat fejlesztési koncepció szerint a középfokú központi szerepkör ellátására alkalmas. A területi munkamegosztásban kialakult funkciói a település további fejlődését is megfelelően biztosítják.

— Mindezek alátámasztják azt az álláspontot, ha Bonyhádon:

a. ) megfelelő méretű és színvonalú, nyilvános kul- túrház,

b. ) a városi tanácsi hivatali szervezet elhelyezésére alkalmas tanácsháza és

d.) a jelenleg még eléggé rendezetlen, tipikusan nem városias jellegű belterületi centrum helyén felépül az új, a nagyközség várossá nyilvánítását időszerű lesz napirendre tűzni.

— Az a véleményünk, hogy az eddigi és a jövőbeni központi és megyei intézkedéseken, illetve segítségen túlmenően, abban, hogy Bonyhádon gyorsabb ütemben történjen a városi feltételek megteremtése, igen sokat tehetnek maguk a bonyhádiak is. Elsősorban abban, hogy a településen működő vállalatok, intézmények, a lakosság — azaz mindenki — a tőle telhetőén egységesen és fokozottabban vegyen részt a helyi problémák megoldásában. A helyi tanács vezetői részéről viszont még tervszerűbbé, szervezettebbé kell tenni a helyi erők bevonását, s méginkább számolni kell az abban rejlő feltáratlan tartalékokra, melyek kiaknázása gyorsí- tólag hat a település fejlődésére, a lakosság igényeinek magasabb szinten való kielégítésére.

Paks — ifjúsági ház

Csáklyás Lajos paksi olvasónk így vezeti be a kérdését: „Nálunk, nagyon régen az volt a szokás, hogy szombaton este és vasárnap a központban, a járdán sétálgattak a fiatalok. Az az idő elmúlt, a szokás sajnos kényszerűségből megmaradt. Kik és mikor gondolnak arra, hogy a mi becsületes ifjúságunknak vonzó külsejű, tartalmas belsőt nyújtó, igazi KlSZ-székhá- za legyen?”

— Pakson jelenleg is működik ifjúsági ház, ahol jelentős klubélet folyik — kezdi válaszát dr. Tarján Balázs, Paks nagyközség vb-titkára. — Az ifjúsági ház céljára szolgáló épület méretei és avultsága miatt azonban már a jelenlegi igényeket sem lehet itt megfelelő szinten kielégítem ni. Az ifjúsági házzal kapcsolatos gondokat a volt Béke Szálló hasznosításával kívánjuk megoldani. Az elkészült terv szerint az épület emeleti részén kialakítunk majd hat klubhelyisége^ egy színháztermet és

egy irodát. A földszint egy részén ifjúsági presszó lesz.

— Az épület tetőszerkezetének és födémének átépítésére a műemlék-felügyelőség biztosítja az anyagi fedezetet. Az ifjúsági presszó kialakítását pedig az üzemeltetését ellátó vállalat finanszírozza. Az emeleti rész felújítási költségeinek előteremtésére széles körű társadalmi összefogást szervezünk. Ebben máris komoly eredményeket értünk el. Nagy összegű hozzájárulást ajánlott fel a Paksi Konzervgyár, de hozzájárul a többi paksi vállalat is. Jelentős anyagi támogatást kaptunk a KISZ megyei bizottságától is.

— Az építkezés megindult, de hogy az ifjúsági házat mikor lehet a rendeltetésének átadni az függ a társadalmi összefogás további eredményeitől, így a paksi fiatalok vállalásaitól is.

Volán! Volán! Volán!

Mint a cím ismétlődése is mutatja: több olyan kérdést küldtek be olvasóink, amely a Volán autóbuszainak közlekedésével kapcsolatos. Szendi Éva, Bezzeg- pusztai olvasónk nemcsak kérdez, de indokol is. így: „Tudomásom szerint legfőbb érték az ember. Pár éve autóbusszal utazgatok a munkahelyemre és visz- sza. Érdekes, hogy a gazdaságokban a tehénistállók olyan korszerűek, hogy szinte öröm nézni. A pusz- tahencsci erdészházi autóbusz-várótermet mindennek lehet nevezni, csak váróteremnek nem. Hát talán az emberi érték már nem olyan fontos? Ha végre megérkezik a várva várt busz, akkor Pakson félig megfagyott emberként szálúink ki. Igaz, nem a Volán tehet erről a sajnálatos eseményről, hisz a kis buszokat nem fűtik. Sajnálatos azonban az is, hogy az ember az emberrel úgy beszél, hogy az már siralmas. A kalauz nélküli kocsin igaz a vezető délutánra már ingerlékenyebb, de kérdezem én, idősebb hölgyekkel úgy kell beszélni, mint ahogy azt egyesek teszik? Én fiatal vagyok, de mégis felháborítónak tartom, hogy azt képzeli egyik-másik vezető, ha ő nem „hepciás- kodik”, akkor az autóbusz nem is tud közlekedni. Néha elgondolkodom azon is, hogy miért írják ki az autóbuszok menetrendjét, ha azt csak egyes járatok tartják be? Kérdésem: ezek a csekély ügyek mikor fognak tisztázódni?”

Erre a kérdésre, a következőre is. a'Volán 11. sz. Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi igazgató- helyettese Pech József és Hajnal Gyula, a személy- forgalmi és kereskedelmi osztály megbízott vezetője válaszol.

— Szendi Éva Nagydo- rog, Bezzeg-pusztai lakos felveti a Pusztahencse erdészházi váróhelyiség elhanyagolt állapotát. Sajnos megyeszerte találkozunk hasonló jelenségekkel. A várótermek létesítése, fenntartása azonban nem a vállalatunk, hanem a területileg illetékes tanácsok feladata. így erre a kérdésre válaszolni nem tudunk.

01f 123—61.

(Kérjük az illetékes községi tanácsot — szíveskedjék erre a kérdésre írásban válaszolni A szerk.)

— A kis befogadóképességű autóbuszainkban gyárilag szerelt főtűtestek vannak, azonban azok véleményünk szerint nem felelnek meg a követelményeknek. Ezen azonban változtatni nem áll módunkban.

(Véleményünk szerint ezzel az ügy nincs lezárva, mert ez kimondatlanul is azt jelenti: nyugodjon bele az utas. Az utas viszont menetdijat fizet. És ebben a menetdíjban a fűtés is benne van. A szerk.)

— Utazószemélyzetünk egyes tagjai valóban időközönként emberi magatartásukkal. a menetrendek figyelmen kívül hagyásával sértik az utazóközönség egyes tagjait, az utazóközönség, de vállalatunk érdekeit is. Konkrét esetek feltárásakor az ilyen egyénekkel szemben rendelkezéseink értelmében mindig szigorúan eljárunk.

Csáklyás Lajos paksi olvasónk is feltett egy autóbuszkéséssel kapcsolatos kérdést. „Minden vállalat, intézmény felelősségteljesen foglalkozik a munka, és üzemszervezéssel. Ebbe beletartozik — többek között

— a munkafegyelem szigorú betartása. Hiábavaló egyesek becsületes törekvése, ha a Volán 11. számú Vállalata nem veszi kellő komolysággal, ugyanilyen irányú kötelezettségét. Egy hónapnál is több idő óta nem képes odahatni, hogy Pakson, a 7 óra 40 perces helyi járat ne induljon 10— 15 perces késéssel. Emiatt késik a munkahelyéről naponta n konzervgyári dolgozó és legalább ennyi gimnáziumi diák. így aztán bérlettel a zsebünkben gyalog indulhatunk a munkahelyünkre. Általánosságban is tapasztalható az indulások egyénieskedő megítélése. Ez persze a Volán asztala, velünk induljon el a busz 7,40 órakor és akkor minden rendben lesz. Tisztelet és begbecsülés a rend- szerető gépkocsivezetőknek

— mert ilyenek is vannak szerencsére — rájuk nem vonatkozik a panaszunk."

— Csáklvás Lajos olvasójuk ugyancsak az előbbi kérdezőhöz hasonlóan általánosságban veti fel, hogy a 7,40-es helyi járat 10—15 perces késéssel közlekedik. A paksi helyi járatokon egy hónap alatt 3—4 gépkocsivezető dolgozik. így a bejelentés alapján a fegyel- mezetlenkedő személy nem állapítható meg. Mindenesetre a bejelentés alapján a közeljövőben vizsgáltatni fogjuk Pakson a helyi járatok menetrendjét és intézkedünk, hogy ezek a buszok is menetrend szerint közlekedjenek.

— A feltett kérdésekkel kapcsolatban szeretnénk, ha a szerkesztőség közölné az olvasókkal: konkrétan tegyék fel a kérdéseiket, mert csak akkor tudjuk a fegyel, mezetlenkedőket felelősségre vonni.

Gázolajellátás

Siklósi Mihály bonyhádi olvasó leveléből idézünk: „Már közhely és így köztudomású, h<vrv a (tüzelőolaj-) ellátás gyakran

Telefonszámaink: 129—

akadozik. Itt tudnunk kell azt, hogy a múlt évihez viszonyítva csak Bonyhádon duplájára emelkedett a fogyasztók száma. A kérdés: amikor betervezték a sok tízezer olajkályha gyártását, akkor gondoltak-e arra, hogy több lesz az olajfogyasztás, több kútra, szállítóeszközre lesz szükség? Ide tartozik még: az olaj szaga néha elviselhetetlenül büdös. Talán a belekevert festék okozza?

Olvasónk kérdésére a választ Kaposváron kaptuk meg, az ÁFOR Ásványolaj- forgalmi Vállalat III. számú Tájegységi Telepének vezetőjétől, Rammer Istvántól.

— A fűtőolajigény és ezzel együtt az olaj ellátás évről évre ugrásszerűen emelkedik, i

Egy-egy olajtüzelésű kályha kereskedelmi ára — a típustól függően — kb. 2500 forint A legolcsóbb háztartási tüzelőolaj-eladóhely létesítése meghaladja a 200 000 forintot, egy töltőállomásé pedig több milliós nagyságrendű beruházást követel meg. Ebből következik, hogy az olajkályhák számának felfutása aránytalanul nagyobb, mint az eladóhelyek számának növekedése. Az elmúlt évben Tolna megyében több tüzelőolaj-eladóhelyet létesítettünk, (így pL Pakson, Tolnán 2, Zomba, Szek- szárd, néhány napon belül Majos községben helyezünk üzembe egy eladóhelyet.) Tolna megyében több mint 100 ÁFÉSZ foglalkozik tüzelőolaj-eladással. Ebből következik, hogy vállalatunk az elmúlt évben is fejlesztette hálózatát, több millió forintot ruházott be csak Tolna megye tüzelőolaj- ellátásának javítása érdekében.

— A kérdés másik részére a válaszom a következő: A festék nem befolyásolja az olaj minőségét és szagát sem.

Schmidt János, a Tolnai Selyemfonógyár dolgozója is olyan kérdést tett fel, amelynek megválaszolására szintén Rammer István tájegységvezető az illetékes. A kérdés a következő: „Miért szerelték le Tolna—Újtelepen az ÁFOR kezelésében lévő fűtőolajkutat? Ezáltal sok száz család tüzelőellátása nagyon körülményessé ▼ált”.

— Vállalatunk a MOBIL típusú háztartási tüzelőolaj - elárusító helyeket ideiglenesen telepítette a lakosság ellátása érdekében. Telepítéskor Mözsön az áruforgalmi kirendeltségen juthatott a lakosság tüzelőolajhoz. Azóta vállalatunk új töltőállomást helyezett üzembe, egybekötve tüzelőolaj-árusítással. A községben lévő benzinkutat ugyancsak tüzelőolaj árusítására állítottuk át.

— Tolna megye tüzelőolaj-ellátása komoly gondot jelent vállalatunknak és ez indokolttá teszi, hogy mozgatható eladóhelyeket a még ellátatlan területekre telepítsünk át. így került sor az említett MOBIL-kút Zombára való áttelepítésére is. A kút áttelepítését még indokolta az is, hogy régi helyén alacsony volta forgalma.