Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-24 / 19. szám

ON KERDEZ Levélcímünk : 7101, Szekszárdi, Postafiók 71. Mikor lesz város Bonyhád ? Kovács József nyugdíjas gyári munkás, bonyhádi la­kos kérdezi: ,,Már hivata­los helyen is olyan hangok hallatszottak, hogy nagy­községünket, Bonyhádot vá­rossá nyilvánítják az Elnö­ki Tanács határozata alap­ján 1973 első napjától. Erre azonban még eddig nem került sor. Mi ennek az oka? Amennyiben várossá nyilvánítaná a legfelsőbb hatóság Bonyhádot, úgy gondolom a fejlődés is na­gyobb lesz, akkor már megkapná a szükséges pénzt az új tanácsháza és kultur. ház építéséhez is.” A kérdésre Szabópál An­tal, a megyei tanács elnöke a következőkben válaszolt: — A Tolna megyei és a bonyhádi járási párt- és tanácsi vezetés elképzelé­seiben, terveiben ténylege­sen szerepel Bonyhád nagy­község várossá szervezése. Bonyhád nagyközséggé szer­vezése. illetve nyilvánítása is egy lépést jelentett e cél megvalósítása felé. A város­sá nyilvánításra azonban csak akkor kerülhet sor, h a annak feltételei is megteremtődnek. — Egy adott település vá­rossá nyilvánításakor ugyanis nem lehet elsődle­ges cél, hogy csak formáli­san városi rangot kapjon, hanem a várossá nyilvání­tást meg kell, hogy előzzék olyan intézkedések, ame­lyek biztosítják a lakosság igényeinek, szükségleteinek városi szinten való kielégí­tését. A megyei vezető szer­vek a megye IV. ötéves fejlesztési tervének össze­állításakor — a rendelke­zésre álló anyagi eszközök határain belül — igyekez­tek figyelembe venni a fej­lesztési célok meghatározá­sakor Bonyhádon a városi feltételek fokozatos megteremtését. Ennek meg­felelően a IV. ötéves terv során Bonyhádon egy di­namikusabb fejlődés követ­kezett, illetve következik be. A megyei vezető testü­letek lényegesen növelték Bonyhád esetében az állami lakásépítésre, közműépítés­re, gyermekintézmények építésére... fejlesztésére for­dítható anyagi eszközöket A megyei és a helyi szer­vek erőfeszítései nyomán fellendülőben van a társas- és a szövetkezeti formában történő lakásépítés. A helyi tanácsháza építésére is meg­felelő anyagi eszközt bizto­sítottunk, ennek ellenére el­kezdésére nem kerülhetett sor az irodaházakra vonat­kozó beruházási tilalom miatt. — Az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium illetékes vezetőivel való helyszíni bejárás után köz­ponti és megyei támogatás­sal folyamatban van Bony­hád részletes rendezési ter­vének elkészítése a városi igényeknek megfelelően. A közelmúltban a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — az érintett lakos­ság kérelmére — határoza­tában kimondta Bonyhád, Máj os és Tabód nagyközsé­gek egyesítését, melynek gyakorlati végrehajtására az 1973-as tanácsválasztá­sok napján kerül sor. A bonyhádi művelődési ház műszaki terveinek elkészí­tése a IV. ötéves terv cél­kitűzéseiben szerepel, azon­ban a rendelkezésre álló anyagi eszközöket figyelem­be véve. e beruházás meg­valósítására csak az V. öt­éves tervben kerülhet sor. — A jelenlegi helyzetet figyelembe véve megálla­pítható: Bonyhád nagyköz­ség fejlődése határozottan a városiasodás irányában halad. A vizsgált feltételek nagy részében fejlettsége elérte azt a szintet, amely várossá nyilvánításának le­hetőségét megnyitja. Az or­szágos és a megyei tele­püléshálózat fejlesztési kon­cepció szerint a középfokú központi szerepkör ellátásá­ra alkalmas. A területi munkamegosztásban kiala­kult funkciói a település további fejlődését is meg­felelően biztosítják. — Mindezek alátámaszt­ják azt az álláspontot, ha Bonyhádon: a. ) megfelelő méretű és színvonalú, nyilvános kul- túrház, b. ) a városi tanácsi hiva­tali szervezet elhelyezésére alkalmas tanácsháza és d.) a jelenleg még eléggé rendezetlen, tipikusan nem városias jellegű belterületi centrum helyén felépül az új, a nagyközség várossá nyilvánítását időszerű lesz napirendre tűzni. — Az a véleményünk, hogy az eddigi és a jövő­beni központi és megyei intézkedéseken, illetve se­gítségen túlmenően, abban, hogy Bonyhádon gyorsabb ütemben történjen a váro­si feltételek megteremtése, igen sokat tehetnek maguk a bonyhádiak is. Elsősor­ban abban, hogy a telepü­lésen működő vállalatok, intézmények, a lakosság — azaz mindenki — a tőle tel­hetőén egységesen és foko­zottabban vegyen részt a helyi problémák megoldá­sában. A helyi tanács ve­zetői részéről viszont még tervszerűbbé, szervezetteb­bé kell tenni a helyi erők bevonását, s méginkább számolni kell az abban rej­lő feltáratlan tartalékokra, melyek kiaknázása gyorsí- tólag hat a település fejlő­désére, a lakosság igényei­nek magasabb szinten való kielégítésére. Paks — ifjúsági ház Csáklyás Lajos paksi ol­vasónk így vezeti be a kér­dését: „Nálunk, nagyon ré­gen az volt a szokás, hogy szombaton este és vasárnap a központban, a járdán sé­tálgattak a fiatalok. Az az idő elmúlt, a szokás sajnos kényszerűségből megma­radt. Kik és mikor gondol­nak arra, hogy a mi becsü­letes ifjúságunknak vonzó külsejű, tartalmas belsőt nyújtó, igazi KlSZ-székhá- za legyen?” — Pakson jelenleg is mű­ködik ifjúsági ház, ahol je­lentős klubélet folyik — kezdi válaszát dr. Tarján Balázs, Paks nagyközség vb-titkára. — Az ifjúsági ház céljára szolgáló épület méretei és avultsága miatt azonban már a jelenlegi igényeket sem lehet itt megfelelő szinten kielégítem ni. Az ifjúsági házzal kap­csolatos gondokat a volt Béke Szálló hasznosításával kívánjuk megoldani. Az el­készült terv szerint az épü­let emeleti részén kialakí­tunk majd hat klubhelyi­sége^ egy színháztermet és egy irodát. A földszint egy részén ifjúsági presszó lesz. — Az épület tetőszerke­zetének és födémének át­építésére a műemlék-fel­ügyelőség biztosítja az anyagi fedezetet. Az ifjúsá­gi presszó kialakítását pe­dig az üzemeltetését ellátó vállalat finanszírozza. Az emeleti rész felújítási költ­ségeinek előteremtésére szé­les körű társadalmi össze­fogást szervezünk. Ebben máris komoly eredménye­ket értünk el. Nagy össze­gű hozzájárulást ajánlott fel a Paksi Konzervgyár, de hozzájárul a többi paksi vállalat is. Jelentős anyagi támogatást kaptunk a KISZ megyei bizottságától is. — Az építkezés megin­dult, de hogy az ifjúsági házat mikor lehet a rendel­tetésének átadni az függ a társadalmi összefogás to­vábbi eredményeitől, így a paksi fiatalok vállalásaitól is. Volán! Volán! Volán! Mint a cím ismétlődése is mutatja: több olyan kér­dést küldtek be olvasóink, amely a Volán autóbuszai­nak közlekedésével kapcso­latos. Szendi Éva, Bezzeg- pusztai olvasónk nemcsak kérdez, de indokol is. így: „Tudomásom szerint leg­főbb érték az ember. Pár éve autóbusszal utazgatok a munkahelyemre és visz- sza. Érdekes, hogy a gazda­ságokban a tehénistállók olyan korszerűek, hogy szinte öröm nézni. A pusz- tahencsci erdészházi autó­busz-várótermet mindennek lehet nevezni, csak váró­teremnek nem. Hát talán az emberi érték már nem olyan fontos? Ha végre megérkezik a várva várt busz, akkor Pakson félig megfagyott emberként szál­úink ki. Igaz, nem a Volán tehet erről a sajnálatos ese­ményről, hisz a kis buszo­kat nem fűtik. Sajnálatos azonban az is, hogy az em­ber az emberrel úgy beszél, hogy az már siralmas. A kalauz nélküli kocsin igaz a vezető délutánra már inger­lékenyebb, de kérdezem én, idősebb hölgyekkel úgy kell beszélni, mint ahogy azt egyesek teszik? Én fia­tal vagyok, de mégis fel­háborítónak tartom, hogy azt képzeli egyik-másik ve­zető, ha ő nem „hepciás- kodik”, akkor az autóbusz nem is tud közlekedni. Né­ha elgondolkodom azon is, hogy miért írják ki az au­tóbuszok menetrendjét, ha azt csak egyes járatok tart­ják be? Kérdésem: ezek a csekély ügyek mikor fog­nak tisztázódni?” Erre a kérdésre, a követ­kezőre is. a'Volán 11. sz. Vállalat személyforgalmi és kereskedelmi igazgató- helyettese Pech József és Hajnal Gyula, a személy- forgalmi és kereskedelmi osztály megbízott vezetője válaszol. — Szendi Éva Nagydo- rog, Bezzeg-pusztai lakos felveti a Pusztahencse er­dészházi váróhelyiség el­hanyagolt állapotát. Sajnos megyeszerte találkozunk ha­sonló jelenségekkel. A vá­rótermek létesítése, fenn­tartása azonban nem a vál­lalatunk, hanem a területi­leg illetékes tanácsok fel­adata. így erre a kérdésre válaszolni nem tudunk. 01f 123—61. (Kérjük az illetékes köz­ségi tanácsot — szívesked­jék erre a kérdésre írásban válaszolni A szerk.) — A kis befogadóképes­ségű autóbuszainkban gyá­rilag szerelt főtűtestek van­nak, azonban azok véle­ményünk szerint nem felel­nek meg a követelmények­nek. Ezen azonban változ­tatni nem áll módunkban. (Véleményünk szerint ez­zel az ügy nincs lezárva, mert ez kimondatlanul is azt jelenti: nyugodjon bele az utas. Az utas viszont menetdijat fizet. És ebben a menetdíjban a fűtés is benne van. A szerk.) — Utazószemélyzetünk egyes tagjai valóban idő­közönként emberi magatar­tásukkal. a menetrendek fi­gyelmen kívül hagyásával sértik az utazóközönség egyes tagjait, az utazókö­zönség, de vállalatunk ér­dekeit is. Konkrét esetek feltárásakor az ilyen egyé­nekkel szemben rendelke­zéseink értelmében mindig szigorúan eljárunk. Csáklyás Lajos paksi ol­vasónk is feltett egy autó­buszkéséssel kapcsolatos kérdést. „Minden vállalat, intézmény felelősségteljesen foglalkozik a munka, és üzemszervezéssel. Ebbe be­letartozik — többek között — a munkafegyelem szigo­rú betartása. Hiábavaló egyesek becsületes törekvé­se, ha a Volán 11. számú Vállalata nem veszi kellő komolysággal, ugyanilyen irányú kötelezettségét. Egy hónapnál is több idő óta nem képes odahatni, hogy Pakson, a 7 óra 40 perces helyi járat ne induljon 10— 15 perces késéssel. Emiatt késik a munkahelyéről na­ponta n konzervgyári dol­gozó és legalább ennyi gim­náziumi diák. így aztán bérlettel a zsebünkben gya­log indulhatunk a munka­helyünkre. Általánosságban is tapasztalható az indulá­sok egyénieskedő megítélé­se. Ez persze a Volán asz­tala, velünk induljon el a busz 7,40 órakor és akkor minden rendben lesz. Tisz­telet és begbecsülés a rend- szerető gépkocsivezetőknek — mert ilyenek is vannak szerencsére — rájuk nem vonatkozik a panaszunk." — Csáklvás Lajos olva­sójuk ugyancsak az előbbi kérdezőhöz hasonlóan álta­lánosságban veti fel, hogy a 7,40-es helyi járat 10—15 perces késéssel közlekedik. A paksi helyi járatokon egy hónap alatt 3—4 gép­kocsivezető dolgozik. így a bejelentés alapján a fegyel- mezetlenkedő személy nem állapítható meg. Minden­esetre a bejelentés alapján a közeljövőben vizsgáltatni fogjuk Pakson a helyi já­ratok menetrendjét és in­tézkedünk, hogy ezek a buszok is menetrend szerint közlekedjenek. — A feltett kérdésekkel kapcsolatban szeretnénk, ha a szerkesztőség közölné az olvasókkal: konkrétan te­gyék fel a kérdéseiket, mert csak akkor tudjuk a fegyel, mezetlenkedőket felelősség­re vonni. Gázolajellátás Siklósi Mihály bonyhádi olvasó leveléből idézünk: „Már közhely és így köz­tudomású, h<vrv a (tüzelőolaj-) ellátás gyakran Telefonszámaink: 129— akadozik. Itt tudnunk kell azt, hogy a múlt évihez viszonyítva csak Bonyhá­don duplájára emelkedett a fogyasztók száma. A kér­dés: amikor betervezték a sok tízezer olajkályha gyár­tását, akkor gondoltak-e ar­ra, hogy több lesz az olaj­fogyasztás, több kútra, szál­lítóeszközre lesz szükség? Ide tartozik még: az olaj szaga néha elviselhetetlenül büdös. Talán a belekevert festék okozza? Olvasónk kérdésére a vá­laszt Kaposváron kaptuk meg, az ÁFOR Ásványolaj- forgalmi Vállalat III. szá­mú Tájegységi Telepének vezetőjétől, Rammer Ist­vántól. — A fűtőolajigény és ez­zel együtt az olaj ellátás évről évre ugrásszerűen emelkedik, i Egy-egy olajtüzelésű kályha kereskedelmi ára — a típustól függően — kb. 2500 forint A legolcsóbb háztartási tüzelőolaj-eladó­hely létesítése meghaladja a 200 000 forintot, egy töl­tőállomásé pedig több mil­liós nagyságrendű beruhá­zást követel meg. Ebből kö­vetkezik, hogy az olajkály­hák számának felfutása aránytalanul nagyobb, mint az eladóhelyek számának növekedése. Az elmúlt év­ben Tolna megyében több tüzelőolaj-eladóhelyet léte­sítettünk, (így pL Pakson, Tolnán 2, Zomba, Szek- szárd, néhány napon belül Majos községben helyezünk üzembe egy eladóhelyet.) Tolna megyében több mint 100 ÁFÉSZ foglalkozik tü­zelőolaj-eladással. Ebből kö­vetkezik, hogy vállalatunk az elmúlt évben is fejlesz­tette hálózatát, több millió forintot ruházott be csak Tolna megye tüzelőolaj- ellátásának javítása érde­kében. — A kérdés másik részé­re a válaszom a kö­vetkező: A festék nem be­folyásolja az olaj minősé­gét és szagát sem. Schmidt János, a Tolnai Selyemfonógyár dolgozója is olyan kérdést tett fel, amelynek megválaszolására szintén Rammer István táj­egységvezető az illetékes. A kérdés a következő: „Miért szerelték le Tolna—Újtele­pen az ÁFOR kezelésében lévő fűtőolajkutat? Ezáltal sok száz család tüzelőellá­tása nagyon körülményessé ▼ált”. — Vállalatunk a MOBIL típusú háztartási tüzelőolaj - elárusító helyeket ideigle­nesen telepítette a lakosság ellátása érdekében. Telepí­téskor Mözsön az árufor­galmi kirendeltségen jut­hatott a lakosság tüzelő­olajhoz. Azóta vállalatunk új töltőállomást helyezett üzembe, egybekötve tüzelő­olaj-árusítással. A község­ben lévő benzinkutat ugyancsak tüzelőolaj árusí­tására állítottuk át. — Tolna megye tüzelő­olaj-ellátása komoly gondot jelent vállalatunknak és ez indokolttá teszi, hogy moz­gatható eladóhelyeket a még ellátatlan területekre telepítsünk át. így került sor az említett MOBIL-kút Zombára való áttelepítésé­re is. A kút áttelepítését még indokolta az is, hogy régi helyén alacsony volta forgalma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom