Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-23 / 18. szám

I TOLNA HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK» A M AGYAR, S ZQ.CLA11 TOLH.A ^.C&.XEi (ft+2QIÍ-S AGÁNAK XXIII. évfolyam, 18. szám ARA: 90 FILLÉR Kedd, 1973. január 23. Építkezés éjjel-nappal „Ez férfimunka volt” — ha­marosan elmondhatják a szek- szárd-újvárosi lakótelepnél dolgozó brigádok. A házak ugyanis úgy nőnek, mint eső után a gomba. Mindennap változás fogadja a járókelőket. OUTINORD technológiával mint többször is írtuk már — nem is lehet másként. Csinál­ni kell, folyamatosan. A TO- TÉV három brigádja éjjel-nap­pal, hétfő reggeltől szombat reggelig állja a sarat, hóesést, fagyot, szelet. Ha nagyon le­hűl a levegő, kokszkosarakat tesznek a betonfelület közelé­be, hogy gyorsabban érjen, kössön és szilárduljon. Heten­hat lakás falait és födém­részét készíti el a három bri­gád. Hat lakás a minimum. Egy kis szerencsével több is le­het, de a könyék telis-tele van pincékkel, kutakkál ami sok többletmunkát jelent. Az építők kezében már van gyakorlat. Dombóváron száz lakás falait készítették e fran­cia eljárással. Februárban a szekszárdi száz lakásban is elkezdhetik a szakipari mun­kákat a váltó brigádok. A mostaniak addigra elhurcol- kodnak — Kaposvárra. Nehéz a munka, de sokkal könnyebb, mint akár néhány éve. Géplapát viszi a keverő­be a kavicsot, ahonnan a be­tonanyaggal telt konténert da­ru szállítja a megfelelő szint­re. A munkásoknak még ott is segítenek a kézi, tűfejes vibrátorok, melyekkel eldol­gozzák az anyagot, simítják a felületet. A brigádok karácsony és új­év között is tevékenykedtek, pedig azokat a munkanapo­kat már régen előre ledolgoz­ták. Megérte. Egy-egy brigád nyolcezer forintot kapott cél­prémiumként a közelmúltban. A fizetések átlaga még egyet­len egyszer sem volt három­ezer alatt. — Olyan hideg nem jöhet — mondják —, hogy abbahagy­juk a betonozást. Minél gyor­sabban be kell fejezni az ötö­dik épületet is. Darukötél nyikordul, konté­ner zörren. Az újvárosi lakó­télén építkezésén reggelig vi­lágítanak a reflektorok. Mesz- szire látszik a daru kezelő- tornyából a fény. A szakipari munkák sajnos még egy fél évig eltartanak. De szeptemberben száz család új otthonba költözhet. k.— Foto: Komáromi Olvadás ? A képernyőn láthattuk, miközben Nixon, az Amerikai Egyesült Államok másodszor megválasztott elnöke letette hi­vatali esküjét, s Vietnam nevét ki se ejtve a száján, köz­helyeket mondott a békéről, Amerikában, Franciaországban, Tokióban, Oslóban, egyszóval világszerte tüntettek az agresz- szor ellen. Tízezrek, százezrek követelik az agresszor megfé­kezését, a szégyenteljes népirtás, a vietnami háború befeje­zését. A világ népei feszült figyelemmel várják a párizsi tár­gyalások újabb és újabb híreit — a szakértők vasárnap is tanácskoztak — s arra gondolhatunk, talán közeleg Indokí­nában a tengernyi szenvedést felváltó nagyon nehéz újjá­építés, a béke korszaka. Az együttérzés, az aggódás, a szorongás és első helyen az internacionalista segítségnyújtás hatja át hazánk — benne megyénk — dolgozóit is, s mindez nem csupán szavakban nyilvánul meg, hanem elsősorban tettekben. Bár szavakban is, hiszen éppen a rádió szombat délutáni politikai műsora bizonyság erre amikor is sok-sok levélből idézték a szerkesz­tők. De gondoljunk a vietnami műszakok sokaságára és az életeket mentő tömeges véradásra, amely valóban mozga lommá szélesedett. Az Országos Béketanács és a Magyar Vö röskereszt felhívására az üzemekben, munkahelyek többsé­gében mindenütt véradókampányt rendeztek és nem egy he lyen a dolgozók 10—15 százaléka segítette az akció sikerét. A nemzetközi élet eseményei, nyugaton a politikusok egy részének „józan realitásokat” mutató beszédei is azt je­lenthetik, hogy az 1973-as esztendő talán kezdete lehet a népek érdekeit kölcsönösen tiszteletben tartó „békés együtt­élésnek”. Brandt kancellár programbeszédében kijelentette: az NSZK jó szomszédként akar élni Európában és a normá­lis kapcsolatokra hivatkozva elkerülhetetlennek tartja a tár­gyalásokat Budapesttel és Szófiával is. Finnország fővárosában Európa békéjét és biztonságát szem előtt tartva a budapesti felhívás nyomán megkezdődtek az előkészítő tárgyalások. Olvashatjuk a lapokból, hogy az európai csapatcsökkentési ■ tárgyalások megrendezésére Ausztria vállalja a vendéglátó szerepét. Ismerjük ezzel kap­csolatban a magyar kormány állásfoglalását, az európai fegy­veres erők és fegyverzet csökkentését szolgáló tárgyalások előkészítő konzultációjáról. Idézünk ebből: „A magyar kor­mány — következetes álláspontjának megfelelően — kész 1973. január 31-én megkezdeni az előkészítő konzultációkat az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentését szol­gáló tárgyalásokról. Úgy véli, hogy e kérdés vizsgálata nem lehet az Európában létező katonai, politikai szövetségek elő­joga. Ezért a magyar kormány véleménye szerint a konzul­tációkon váló részvételre az egyenjogúság alapján jogot kell kapnia valamennyi európai államnak, amely ez iránt érde­keltséget tanúsít, továbbá az Amerikai Egyesült Államoknak és Kanadának”. Valóban megérjük, hogy béke. biztonság és nyugalom lesz egyszer a földön? Nehezen hinető. S ha ezekben a he­tekben mégis a szokottnál több okunk van a bizakodásra, akkor ez elsősorban és kétségbevonhatatlanul a Szovjet­uniónak, a szocialista országok kitartó, következetes és szí­vós békepolitikájának köszönhető. Magyar—bolgár gazdasági együttműködés A népgazdaság különböző szintjein széles körű szakértői megbeszélések zajlanak a ma­gyar—bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműkö­dési bizottság legközelebbi ülésszakának előkészítésére. Mindenekelőtt annak a doku­mentumnak a kidolgozásával foglalkoznak, amely a két or­szág főbb népgazdasági ága­zatai számára egészen 1990-ig megszabja majd a gazdasági együttműködés és az áruforga­Vályi Péter Moszkvába utazott Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn reggel Moszkvába utazott, ahol a KGST végrehajtó bizottsá­gának 61. ülésén vesz részt. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Ko­rom Mihály igazságügyi mi­niszter és Alekszandr Mihaj- lovics Szorokin követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügy­vivője. lom fejlesztésének fő irányait. A nagyszabású munkában egész sor vállalat is részt vesz, hogy minél teljesebben kiak­názhassák az iparágak koope­rációjában, a szakosításban rejlő előnyöket. Az álláspontok eddigi egyeztetése alapján kü­lönösen a kohászatban, a gép­iparban, a vegyiparban, a könnyűiparban, a mezőgazda­ságban és az élelmiszeripar­ban, valamint a közlekedés­ben alakítható ki előnyösen a kooperáció, fejleszthető a sza­kosítás. A legutóbbi ülésszak óta a két ország gazdasági kapcso­latai egész sor értékes, új elem. mel gazdagodott. Megálla­podás jött létre élelmiszeripa­ri gépek gyártásának szakosí­tására, a Szovjetunió közre­működésével háromoldalú me­zőgazdasági gépgyártási szako­sítást is aláírtak az érintett or­szágok, továbbfejlesztették a magyar—bolgár könnyűipari termékcsere módszereit, s olyan megállapodás is létre­jött, amely a két ország ide­genforgalmának és közúti tranzitforgalmának további fel­lendülését segíti. Párizsra figyel a világ Nguyen Thi Binh asszony, a DIFK külügyminisztere és párizsi tárgyaló küldöttségé­nek vezetője hétfőn a demok­ratikus Vietnam delegációjá­nak párizsi rezidenciáján ta­lálkozott Le Dúc Tho-val, a Vietnami Dolgozók Pártja PB tagjával és Xuan Thuy mi­niszterrel, a VDK Párizsban tárgyaló küldöttségének veze­tőjével. A találkozóról kiadott közle­mény szerint „véleménycserét folytattak az általános hely­zetről, s a tűzszüneti és béke­megállapodás szövegének vég­leges formába öntésével kap­csolatos kérdésekről”. Kissinger ma kezdi meg újabb, várhatóan utolsó megbeszélés-sorozatát Le Dúc Tho-val, a Vietna­mi Dolgozók Pártja PB-tag- jával, a VDK Párizsban tár­gyaló küldöttségének különle­ges tanácsadójával. A Párizs környéki Saint- Nom-la-Breteche-ben hétfőn délelőtt újabb tanácskozást folytattak az Egyesült Álla­mok és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság technikai szakértői. Megbízatásuk, mint ismeretes, a békemegállapodás részleteinek megszövegezésére szól. Hírmagyarázónk írja: Párizsban e héten minden eldőlhet — erre következtet­nek a megfigyelők a vietnami fegyvernyugvást előkészítő diplomáéi-' rendkívüli mérték­ben felgyorsult eseményeiből. Kivált Washington és Saigon között folynak lázas ütemben a konzultációk: Bunker, az Binh asszony Párizsban. Egyesült Államoknak a dél­vietnami fővárosban akkredi­tált nagykövete a múlt hét végén szinte állandó vendég lett az elnöki palotában, majd Nixon elnök két ízben is fo­gadta Haig tábornokot, a nem­zetbiztonsági főtanácsadó volt helyettesét, aki vasárnap este tért vissza távol-keleti körút­járól. Az UPI egyik washingtoni tudósítója Fehér Ház-i forrá­sokra hivatkozva azt jelentet­te vasárnap, hogy Nixon fel­hatalmazást adott Kissinger- nek az egyezmény csütörtöki parafálására. A hírt Ziegler, az elnök sajtótitkára azonnal „tiszta spekulációnak” minősí­tette, és más amerikai helyen is azt mondják, nincs még végleges időpont. Annál is ke­vésbé, mivel Kissingernek és (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom