Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-20 / 16. szám
TOLNA HEGYEI világ pboletábjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG ’a magyar szocialista munkáspárt tolna megyei bizottságának lapu XXIII. évfolyam, 16. szám ARA: 90 FILLER Szombat, 1973. január 20. Befejeződtek Tolna megyében a zártkertrendezések Állami támogatás a munkások lakásépítkezéseihez Az 1967. évi IV. törvény rendelkezik a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről. Ennek alapján a föld- rendezéskor kialakított zártkertekben is rendezték a földhivatalok a tulajdoni és hasz^ nálati viszonyokat. „Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata — a belterületen kívül — ott állandósuljon” — írja elő a földtörvény. A megyei tanács elnöke négyéves ütemezést írt elő a 44 községben kialakított zárt- kertek rendezésére, 8193 hektár területre. Ennek utolsó éve az 1972. esztendő volt. Ezt az igen komoly gazdasági és politikai feladatot mindenütt segítették a községi tanácsok, társadalmi szervek, termelőszövetkezeti vezetőségek. így sikerült időben és jól elvégezni a zártkertek rendezését, a személyi földtulajdonok kialakítását és véglegesítését E munka nagyságát sokrétű, ségét mutatja az a tény is, hogy több, mint 20 000 állampolgárral kellett személyes tárgyalásokat folytatni, az újonnan elkészített térképeken területüket azonosítani, a vitás ügyeket okmányokkal igazolva élő valósággá tenni. Ez igen sok és nagy munkál jelentett A zártkerteken belül a változások igen nagy számban jelentkeztek. helyenként elérték a 65—75 százalékot is, de általában 35—45 százalékos változás mindenütt előfordult. Ezek egyrészt tulajdonjogokat érintő, másrészt művelésiág- változások voltak. A zártkertek rendezése során a személyi földtulajdon mértékét meghaladó területtel rendelkező egyéni földtulajdonosoknak — az összes zártkerti tulajdonos 3,3 százalékának — a többletterület elidegenítését kellett elrendelni. Ez az összes zártkertrendezéssel érintett területnek 4,2 százalékát tette ki. Az elidegenítésre kötelezettek nagy többsége a családon, rokonságon belül oldotta meg ezt, s ezzel újabb személyi földtulajdonok jöttek létre. A termelőszövetkezeti tagok személyi tulajdon mértékét meghaladó többletterülete beviteli kötelezettség alá esik. Ténylegesen e területek nagy' részét a termelőszövetkezetek nem vették közös művelésbe, hanem a törvény biztosította lehetőségnek megfelelően azoknak a tsz-tagoknak, vagy azonos jogállású személyeknek tulajdonába adták, akiknek külterületi földjét a termelő- szövetkezet használja, de zártkerti földdel nem rendelkeztek. „A zártkertrendezési határozat jogerőre emelkedése után a zártkert határát módosítani és a zártkertben földrendezést végrehajtani nem szabad” — írja a földtörvény. A rendezett zártkertekben most már nyugodt termelés folyhat, állanöó kultúratelepítést, felújítást végezhetnek, az építési hatóság engedélyével hétvégi házakat, szerszámkamrát építhetnek. A rendezés, a személyi föld- tulajdon megállapítása a tulajdonosok részére termelési biztonságot adott Sok helyen máris megindult a szőlő-, gyümölcstelepítés. Művelésbe vettek olyan területeket is, amelyek korábban éveken át használaton kívül álltak. Megindult — bár csak kezdeti eredmények vannak — a Ä termékforgalmazás időszerű kérdéseiről tanácskoztak pénteken a MÉM-ben az érdekelt vállalatok és a kereskedelem képviselői. Itt bejelentették, hogy 1972-ben 8 százalékkal növekedett a lakosság élelmiszer-fogyasztása, s a javuló ellátásban jelentős szerepe volt a többcsatornás értékesítési lehetőségnek, a termelők és a feldolgozók, valamint a kereskedelem egyre elmélyülő kapcsolatának, együttműködésének. 1973-ban további 4—5 százalékkal több élelmiszer jut a fogyasztókhoz. Ehhez nem elég, hogy csak a termelést növeljék, arra van szükség, hogy a feldolgozásban és a kereskedelmi módszerekben is előrelépjenek az érdekeltek. Idén az egy -főre jutó hús- fogyasztás 2 kilóval lesz több a tavalyinál, három literrel több tejet és 8 kilóval több gyümölcsöt, zöldséget fogyasztunk személyenként. Lényeges előrelépés, hogy 3 százalékkal nő a feldolgozott állapotban forgalomba hozott élelmiszerek aránya, ezért fejleszteni kell a csomagolást, az ipari módszereket és a kereskedelmi hálózatban is fei kell készülni az egyre nagyobb Pénteken a Parlamentben együttes értekezletet tartottak a fővárosi és a megyei tanácselnökök, valamint a Hazafias Népfront fővárosi és megyei titkárai. A tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese és Pénteken két tovább) kormány jelezte azt a szándékát, hogy a vietnami tűzszünet hatálybalépése után diplomáciai- lag elismeri a Vietnami De- mokratikus Köztársaságot A japán külügyminisztérium szóvivője Tokióban kijelentette: a kormánya arra az álláspontra helyezkedik, hogy megvárja, mi következik a vietoskerttársulások alakulása. A rendezett területeken az ingatlanforgalom üs fellendült. Általában földdel nem rendelkezők, nem mezőgazdasági főfoglalkozású személyek vásárolnak kisebb területeket. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek általában nem élnek elővásárlási jogukkal. Szűcs Lajos, a Tolna megyei Földhivatal vezetője mennyiségű korszerű, konyhakész áru fogadására, árusítására. Örvendetes, hogy egyre több gazdaság és üzem társul élelmiszer-feldolgozásra, -értékesítésre; ezzel koncentrálják az anyagi lehetőségeket. Figyelmeztetett azonban, hogy még mindössze 44 élelmiszeripari vállalat vesz részt ezekben a társulásokban. Ezért rövidesen a MÉM és a TOT szakemberei felülvizsgálják a társulással kapcsolatos jogszabályokat, amennyiben szükség lesz módosítják azokat, s ezzel érdekeltté teszik az ipari üzemeket a társulásban. Henke Valéria Helsinkiben Helsinkibe érkezett az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, Benke Valériának. az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küldöttség a finn szociáldemokrata párt meghívására tesz látogatást Finnországban, s tanulmányozza a párt tevékenységét Varga Péter, az MSZMP Köz- ponti Bizottságának osztályvezető-helyettese. Az értekezleten a tavasszal esedékes általános tanácsi választások előkészítésének teendőiről, a nagyközségi tanácsok, valamint a járási hivatalok működéséről tanácskoztak. mi békemegáHapodásbóL Ha csak egyetlen egységes kormány lesz, akkor nincs probléma. Ha két különálló kormány lesz, akkor Japán mindkettővel diplomáciai kapcsolatokat kíván fenntartani. Ausztrália diplomáciai misz. sziót szándékozik létesíteni a VDK-ban — közölték jólértesült oanberrai forrásból. A Minisztertanács — a Központi Bizottság állásfoglalásának végrehajtásaként — határozatot hozott az egyes lakás- építési formált pénzügyi és hitelfeltételeinek módosítására. A rövidesen megjelenő rendeletről, a változások lényegéről Madarasi Attila pénzügyminiszter-helyettes és Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a Pénzügyminisztériumban. Az új rendelkezés a bérből és fizetésből élők, ezen belül a munkások lakáshoz jutását könnyíti meg. céltudatos, határozott előrelépés a lakásgondok enyhítésére. A módosított hitel- és pénzügyi feltételek alapja, hogy mérséklődik az előtörlesztés, a készpénzfizetés összege, a meghatározott területeken és feltételek között mindenképpen biztosított az építkezésekhez szükséges köcson. A változtatás már ebben a tervidőszakban is számos olyan munkáscsaládnak nyújt lehetőséget lakásépítkezéshez, saját otthon megteremtéséhez, amely különben csak hosszú évek múlva gondolhatott volna rá. A módosított hitelfeltételek, a kedvezmények a munkások számára is lehetővé teszik, hogy részt vegyenek a magánlakásépítési akcióban, s lényegében — a tanácsi, a szövetkezeti lakásakcióhoz hasonló feltételekkel — mintegy 20—25 ezer forint készpénzfizetéssel juthatnak lakáshoz. Az új pénzügyi feltételek a legnagyobb kedvezményt a vállalati munkáslakás-építke- . zésekhez, mint új építési konstrukcióhoz, biztosítják. Ennek lényege, hogy az állami vállalatok — közéjük tartoznak az állami gazdaságok is — munkásai lakásépítkezésükhöz, -vásárlásukhoz a szociálpolitikai kedvezményeken felül állami támogatást és további kedvezményeket kapnak akkor, ha vállalatuk a lakás- építkezés költségeihez az eladási ár legalább 20 százalékával hozzájárul. Ebben az esetben a vissza nem térítendő állami támogatás mértéke egy-három szobás lakásnál 40—80 ezer forint. A munkásoknak a szociálpolitikai kedvezménnyel és az állami támogatás összegével csökkentett építési költség 10 százalékát kell előtörlesztésként kifizetniük. A fennmaradó összegre az országos takarékpénztár 35 éves lejáratra kedvezményes, 1 százalékos kamatra építési kölcsönt folyósít. További könnyítés, hogy a három vagy ennél több gyermekes családok 10 százalékos előtörlesztése a tanács, a vállalat javaslatára az állami költségvetés terhére részben, vagy teljesen elengedhető. Enyhíti a terheket az is, hogy az OTP az építési kölcsön havi részletét egyedi elbírálás alapján az első három évben mérsékelheti. A munkáltatói támogatással történő munkáslakás-építkezés kedvezménye, az állami támogatás a fővárosban, a városokban és a kiemelt — főleg ipari és munkáslakta — Településeken érvényes, s elsősorban a telepszerű, többszintes lakóház-építkezésekhez adják. Szigorú előírás, hogy ameny- nyiben az állami támogatással épített vagy vásárolt lakást eladják, úgy a támogatás teljes összegét vissza kell fizetni. A kedvezményre jogosultságot, azt, hogy a dolgozó munkásnak minősül, a vállalat vesetőjének kell igazolnia. Kedvezően változtak a lakásépítés munkáltatói támogatásának egyéb feltételei is. A vállalatok a munkásokon kívül az egyéb bérből és fizetésből élő dolgozóik lakásépítkezéseit is támogathatják. Ilyen esetben a telepszerű, többszintes lakóházépítkezésekhez a OTP az eddigi 50 százalékkal szemben a költségek 75 százalékára, egységesen évi.2 százalékos kamatra ad hitelt. A fennmaradó 25 százalék a dolgozó és a vállalat között oszlik meg; az előtörlesztés továbbra sem lehet kevesebb az építési költség 15 százalékánál. Egyedi, többszintes 1 akóház-építkezéseknél a kölcsön legfeljebb 60 százalék — az eddigi 25 százalékkal szemben, — a kamat pedig 3 százalék. Az új rendelkezés lehetőséget ad arra is, hogy a munkáltatók lakásépítési alapjukból lakásonként legföljebb 40 000 forint erejéig előleget adjanak kijelölt dolgozóiknak a lakásépítkezés előkészítésével kapcsolatos költségekre. Kedvezőbbek a feltételek a szövetkezeti lakásépítkezéseknél, valamint az OTP beruházásában épülő, a tanácsok által értékesített lakásoknál is. A bérből és fizetésből élőknek, a szövetkezeti tagoknak, a nyugdíjasoknak a szövetkezeti lakás árának 25 százalékát kell előtörlesztésként megfizetniük, a 75 százalékra pedig az OTP-nek kell kölcsönt nyújtania. A kölcsön törlesztési ideje a szövetkezeti lakásoknál 25 év, az OTP beruházásában épülő lakásoknál 35 év, a kamat évi 2 százalék. Az egyéb telepszerű, többszintes lakóház-építkezésekhez valamint az egyedi többszintes házépítkezésekhez az OTP a költségek 70 százalékára folyósít hitelt, a 30 százalék — előtörlesztésként — az építtetőt terheli. A pénzügyi és hitelfeltételek módosítása során néhány egyéb — valamennyi többszintes lakásépítési formát érintő — rendelkezés is született. Ilyen például, hogy a többszintes lakóház-építkezésnél, -vásárlásnál a kölcsön nem haladhatja meg a mindenkori hitelpolitikai irányelvekben meghatározott összeget. A sajtótájékoztatón elmondották, hogy a múlt évben maximálisan 150 000 forint kölcsönt adtak az ilyen építkezésekhez, az idén legfeljebb 250 000 forint hitel nyújtható. Az OTP hitelezési tevékenységét egyébként a kormány hitelpolitikai elvei szabják meg, ezek határozzák meg az évente felhasználható kölcsön ösz- szegét. Erre az évre a tavalyinál mintegy 30 százalékkal több, 6,7 milliárd forint jut építési hitelekre. A változásokhoz tartozik az .is, hogy a családalapító fiatalok — a munkásokéhoz hasonló feltételekkel — kérhetik az OTP-kölcsön első háromévi mérséklését A január 1-e után megkötött kölcsönszerződéseknél a szerződések aláírása óta született gyermekekre is érvényes a szociálpolitikai kedvezmény. Rendelkezést hoztak arra is, hogy a gyermekek után járó szociálpolitikai kedvezmény megelőlegezésének időpontját nem a szerződés aláírásának napjától, hanem a lakás használatbavételi engedélyének kiadásától kell számítani. A szociálpolitikai kedvezmény nyújtásához az eltartottakra vonatkozó jövedelemhatár a jelenlegi 500 forintról 600 forintra emelkedett. Felülvizsgálják, miért kevés az ipari üzem az élelmiszer-gazdasági társulásokban A megyei tanácselnökök értekezlete A YDK diplomáciai kapcsolatai
