Tolna Megyei Népújság, 1973. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-16 / 12. szám
1972 a Paksi Állami Gazdaságban Elismerésre méltó termelési eredmények — Üzembe lépett szakosított telepek Új géprendszerek — Nőtt a hús- és terményexport — A Tolna megyei állami gazdaságok termelési eredményei 1972-ben meghaladták az országos átlagot — hangzott el egy tájékoztatóban az év elején. Ez a megállapítás tulajdonképpen elismerés, még akkor is, ha az „országos átlag” eléggé tág fogalom, ha elmossa a gyenge és a kiemelkedő közötti különbséget. Viszont, ha egy gazdaság eredményeit szemléltetjük, akkor megfelelő képet kaphatunk az országos átlag feletti szintről. Hogyan alakultak a Paksi Állami Gazdaság múlt évi eredményei? — erről adott tájékoztatót a gazdaság két vezetője, dr. Jahoda Miklós köz- gazdasági, és Major László termelési igazgató. Az első, általános megállapítás. hogy a gazdaság növény- termesztési eredményei a tervezettnél kedvezőbben alakultak, az állattartásban a tervezett szintet érték el. Az árbevétel így 3—4 százalékkal magasabb a tervezettnél, az előállított termelési érték a tervezettnél 7—9 százalékkal, a bázis évinél — 1971-nél — 6—8 százalékkal magasabb. Hosszú lenne felsorolni, milyen tényezők játszottak közre az eredmények növelésében, ígv csupán a legfontosabbakat idézzük. A gazdaság az előző évhez képest 10 százalékkal több. összesen kétszáz vagon sertéshúst értékesített úgy, hogy előnvösen, nagyot változott az exnortaránv: a korábbi tizennvolr százalékról r.eov- ven százalékra. Födelemre méltó a gazdaság kukorica- exnortía: 91 vagon, amelynek szállítása jelenleg is folyik. Érdemes odafigyelni a tejtermelés alakulására. 920 tehén átlagában az előző évi 3075 literes átlagot 3345 literre növelték — úgy, hogy a múlt évben lépett be a termelésbe a gazdaság új, szakosított tehenészeti teleoe. Erre még később visszatérünk. A gazdaság két fő növénye a búza és a kukorica — ezek termésátlaga is kedvezően alakult. A búza 1648 hektár területen 40,70 mázsás átlagtermést hozott, a kukorica 2097 hektáron 52,8 mázsával fizetett. Ezekből az eredményekből már könnyebb megérteni, hogy Tolna megyében miért volt jobb a búzatermés — a kedvezőtlen időjárás mellett is — két mázsával, a kukorica- termés több mint tíz mázsával jobb az országos átlagnál. Ugyancsak nagy területet foglal el, és egyik fő termelési ág . a szőlő. Ebből a gazdaság 210 vagont termelt, 61 mázsás hektáronkénti átlaggal, a termésből 6500 hektót borként értékesített, 70 vagon szőlőt pedig étkezésre. A termelési eredmények ismertek. A jövedelem, a nyereség alakulásáról még nincs pontos adat, hiszen a mérleg most készül, pontosabban: február 20-ra készül el. Ettől függetlenül egy tényező nyilvánvaló: a gazdálkodásra fordított többletköltségek miatt az eredmény javulása nem lesz szinkronban a termelés növekedésével. A gazdaság a múlt évben igen sok műtrágyát használt fel, a betakarítás is sok többletköltséget igényelt. De mindez általánosan jelentkezik a megye valamennyi mezőgazdasági üzemében, ez alól a paksi gazdaság sem lehetett kivétel. Viszont a bérszínvonal arányban volt a termelés fejlődésével, a gazdaság következetesen hajtotta végre bérpolitikáját: a dolgozók keresete négy százalékkal növekedett. A paksi gazdaságban 1972 a a főbb termelési ágakhoz olyan átmenet éve volt, amelynek hatása majd a későbbiekben, vagy éppen már az idén is jelentkezik. Mint már utáltunk rá, üzembe lépett az új tehenészeti telep. A jelenlegi tehénállományt kiegészítik az ezres létszámra, ezzel megalapozták a távlati elképzeléseket. A háromezer litert meghaladó tejtermelés, a tbc- és brucellamentes állomány, és a .meglevő egyéb feltételek módot adnak a gazdaságnak, hogy igényelje a szarvasmarha- programban biztosított ártámogatást. A literenkénti 1,10 forintos ártámogatás évente több mint hárommilliós többletbevételt jelent. Ugyancsak a múlt évben lépett üzembe a szakosított sertéstelep is — igaz, csak a hizlaldái rész. Májusra befejeződik a tenyésztési rész teli es üzembe állítása is. Ezek után még több húst adhat a gazdaság hazai fogyasztásra és exportra. A múlt évi eredmények közé kell sorolni a gépesítési ágazatban megkezdődött, erőteljesebb fejlesztést. Megtörtént a kukoricatermesztés géprendszerének kialakítása, hazai. és KGST-gépekre alapozva. * Major László és dr. Jahoda Miklós is hangsúlyozottan utalt arra, hogy a tavalyi eredményekben az anyagi mellett ott van a szellemi energia is — a szocialista birgádmozgalom. A szocialista brigádmozgalom nemcsak létszámban fejlődött, hanem a tagok szakértelmében, a megalapozottabb, a termeléshez közvetlenebbül kapcsolódó vállalásokban, azok teljesítésében is. BI. Kedden délelőtt került sor a megyei művelődési központ márványtermében arra az ünnepségre, amelyen átadták a művészeti együttesek vezetőinek az 1972-ben szerzett minősítő okleveleket és plaketteket. Lovas Henrik, a megyei tanács művelődési osztályának vezetője a németkéri, györkö- nyi vegyes karnak bronzkoszor ús oklevelet, a teveli és a tamási kórusnak bronzkoszorús oklevelet diplomával adott át. A dunaszentgyarryi Ezüst kaki s z férfikar és a hőgyészi vegyes kar ezüstkoszorús oklevele t, a szekszárdi pedagóguskórus és madrigálegyüttes ara íyíokozaíot kapott. A táncegyüttesek közül a danaíalslvá ri és a paksi bronz, a dombóvári „Kapos” és a szekszárdi n ípíáncegyüítes aranyíokozatú oklevelet kapott 1972-es munkájáért. Képünkön a tamási kórus képviselője veszi át az oklevelet. A zöldséghelyzet — egy év után Egyéves a zöldségtermesztés fellendítéséről szoló, 1971 decemberben hozott kormány- határozat. Most legutóbb pedig a párt Központi Bizottsága mutatott rá novemberi ülésén a kérdés nagy jelentőségére. A zöldségellátás érzékenyen érinti a bérből élőket és emiatt a közérdeklődés fontos helyén áll. Ennek ellenére le kell írni bevezetésül, hogy a zöldség csupán egy nagyobb problémakör része. A kérdés maga a mezőgazdaság, hiszen az ötvenes évek végén, amikor a téeszek megalakultak, még az volt a gond, hogy elegendő lesz-e a kenyér, a hús stb. A hatvanas évtized beigazolta: a parasztságban bízhat az ország. Tíz éve még a legbátrabb szakember sem mert volna olyan szilárd kenyér- és húsellátást, olyan nagy exportot tervezni, mint amilyen létrejött. A mezőgazdaság ma naHétfői kérdésünk Van-e elegendő tüzelő ? Hétfői kérdésünkkel Peredi Jenőt, a Pécs—Szekszárdi Tüzelő- és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat szekszárdi telepének vezetőjét kerestük fel. Válaszából megtudtuk, hogy a szekszárdi telepen 20 ezer mázsa mecseki brikett, 4 ezer mázsa komlói-pécsi darabos szén, 2 ezer mázsa mogyorószén, 10 ezer mázsa iszapszén, ezerötszáz mázsa koksz és több, mint négyezer mázsa tűzifa vari. A számok nagysága bennünket is megnyugtat, s különösen az a tény, hogy ez a mennyiség Szekszárd és a telep vonzáskörének — öcsény- nek, Sióagárdnak, Szálkának kéthavi ellátására elegendő. Ami nekünk öröm, azt a TÜZÉP számára akár ürömnek is nevezhetnénk. Évekkel ezelőtt mi volt a helyzet? Sorba álltak a vevők, és sok esetben tapasztalhatták, hogy 6em mennyiségben, sem választékban nem volt megfelelő az ellátás. Jelenleg az a helyzet, hogy kevesebb a vevő, mint amennyi kellene. Érdekes felmérést végzett a közelmúltban a Pécs—Szekszárdi TÜZÉP Vállalat marketing-csoportja. A felmérés célja az volt, hogy választ kapjanak, miért csökkent az elmúlt két-három év alatt átlagban tíz-tizenöt százalékkal a vásárolt szilárd tüzelőanyag mennyisége. Az okok hét tényezőre vezethetők vissza. Egyrészt, — ahogy a szekszárdi telep vezetője is elmondotta — igen elterjedtek lettek az elmúlt években az olajkályhák, a másik pedig, az utóbbi két-három évben nagyon enyhe lefolyásúak voltak a telek. Ami tehát a lakosság tüzelőellátását illeti, nincs fennakadás. Végezetül megkérdeztük Peredi Jenőtől, hogy nem okozna-e gondot a TÜZÉP-ek- nek, ha hirtelen szigorú tél köszöntene be? Válaszából megtudtuk, hogy ilyen kellemetlen meglepetésben nem lesz részünk, hiszen a TÜZÉP-ek mindig a legnagyobb télre készülnek fel, s készletüket is ennek megfelelően biztosítják. — V). — Szekszárdi olajkályhák Moszkvában A Szekszárdi Vasipari Vállalat közismert terméke, a H— 68-as típusú olajkályha bemutatásra kerül Moszkvában, a napokban megnyíló műszaki kiállításon. Ezt a fűtőberendezést nem az első alkalommal mutatják be a Szovjetunióban. Már korábban is szerepelt kiállításokon, és több mint száz darabot rendeltek belőle a szovjet kereskedelmi partnerek. Ezekkel fűtötték tu Északi. és Déli-sarkon lévő kutató- expedíciók helyiségeit. A^ kályhák szélsőséges éghajlaton ia kitűnőre vizsgáztak, így lehetséges, hogy az idei bemutató komolyabb üzletkötést eredményez. A FERUNION rendezésében sorra kerülő kiállításon részt vesz Németh Antal is, a szekszárdi Yaai&aió JfAUalak Jüa»gyobb mértékben járul hozzá az egész népgazdaság egyensúlyához, mint korábban. Kétségtelen, hogy az általános növekedési ütemet a zöldségtermesztés nem tudta követni. A kérdés egyik kiváló hazai szakértője, Tiborcz György minisztériumi osztályvezető-helyettes, akivel erről a legtöbbet beszélgettünk, lényegesnek tartottá, hogy szóljunk az előzményekről. Nemcsak a kertészek, de a kereskedők és az állami felügyeletben érdekeltek is tudták, hogy a zöldségtermesztésben korszakváltásra lesz szükség. A termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban ugyanis a kertészet feladata eddig elsősorban az volt, hogy foglalkoztassa a faluban élő asszonyokat. A részesműveléssel és a munkaázervezés-jöve- delemelosztás egyéb ügyes fogásaival sikerült elérni, hogy a kertészetet az asszonyok két szorgos keze tartotta a megkívánt színvonalon. A szakértők azt várták, hogv ez a helyzet majd körülbelül 1975-ben változik meg. Közbeszólt azonban a gazdasági reform, valamint a gyakorlati élet. A reform lehetőségeivel élve a termelőszövetkezetek gyors ütemben tértek át a jövedelmezőbb növény- termesztési és állattenyésztési tevékenységre. Ugyanakkor az iparvállalatok tömegével keresték a munkaerőt, a szakképzetlen asszonyokat is hívogatták. Vagyis a kertészetnek egyszerre két munkaerő- konkurrense támadt, egy belülről, egy pedig kívülről. Mind a kettő jobb jövedelmet és kényelmesebb munkakörülményeket, magasabb szociális juttatásokat kínált. S éppen akkor, amikor országosan felfejlesztettük a konzervipart. 1969-ben észre kellett venni; fiogy a növekvő kereslet és csökkenő munkaerő a kertészetben végbemenő egyébként előre is látható folyamatokat, felgyorsította. A következő évben, 1976-ben a tünetek már egészen nyíltak lettek. A konzerviparnak kellett ugvan az áru, de alacsony árakat fizettek. Ez a gazdaságokat nem vonzotta, ezért a kertészkedésben jelentős területi csökkenés következett be, kevesebb földön term°lt°k naradicsomot, uborkát stb-t. A k^n-r^inar nyersanyaghiánnyal küzdött. A piacok ellátására a kormányzati szervek ügyeltek ugyan, gyakran fogtak vissza exportszállítmányokat, de az árak emelkedését nem tudták megállítani. A piacon ugyanis szabadok az árak, tehát ha a kereslet meghaladja a kínálatót, akkor a készletet drágábban adják el. Ekkor már javában tartottak az átfogó vizsgálatok és 1971. decemberében megszületett a kormányhatározat Sokan a felvásárlókat és a forgalmazókat bírálták, de a kormány arra a helyes álláspontra helyezkedett, hogy mivel a bajok oka az alacsony termelési színvonal, a megoldás lehetőségeit is elsősorban ott kell keresni. Lássuk most a kiválasztott „gyógyszereket” és ezek hatását. A távlati, a végleges megoldás nyilvánvalóan a modern, gépesített nagyüzemi termelés lesz. Tehát az, amikor gép veti, gép ápolja és gép szedi a paradicsomot, a fűszerpaprikát, a zöldborsót, a zöldbabot, a hagymát és általában a kertészeti növényeket. A kormány- határozat megtette az első lépést ebbe az irányba, egymillió dollárt engedélyezve a nagyüzemi kísérletekre. Ebből a pénzből főleg Amerikában vásároltunk gépsorokat, mert Európában nagyüzemi kertészet nincs, tehát nem gyártják ezek gépeit sem. A gépekhez megvettük a gépoel termeszthető fajtákat, valamint a fajták ápolásához szükséges vegyszereket is. Az eredményről ma még felelőtlenség .lenne ítéletet mondani. A komplex gépesítés ugyanis a kertészkedésben annyira új, a változás annyira nagy, hogy egy esztendő tapasztalataiból végleges következtetést levonni nem szabad. Egyébként is ez az egymillió dolláros kísérlet a vetésterületnek mindössze öt százalékát érinti, tehát a megtermelt árutömeget lényegesen nem befolyásolhatja. F B 1;*., (Folytatjuk) Népújság 3 íjéi«] 1973. Január J4
