Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
7 •• Üzbegisztán három szí níí aranya Az üzbég tudósok a Szovjetunió megalakulásának jubileumát kétszeresen ünnepük. Az elmaradott, írástudatlan, gyarmati sorban élő nép a cári elnyomás alól felszabadulva a művelődés útjára lépett és megteremtette saját virágzó tudományos és kulturális életét. A ma élő tudásnemzedék gyakorlatilag a semminél kezdte, bár a századok sem tudták elhomályosítani a nagy elődök — Biruni, Ulugbek, Al Horezmi, Abu Ali, Ibn Szina, Navoi — hírnevét. Az Októberi Szocialista Forradalomig nem volt egyetlen felsőoktatási intézmény sem Üzbegisztánban. Mindössze ötven év telt el azóta és napjainkban egyçdül az Üzbég Tudományos Akadémia 32 — legkorszerűbb eszközökkel felszerelt — kutató- intézet munkáját irányítja. Köztársaságunk jeíentős mértékben járul hozzá a Szovjetunió gazdasági életének fejlődéséhez. 1975-re ipari termelésünk másfélszerese lesz az 1970. évinek. Intézeteinkben a személyi állománynak több mint fele üzbég — sok nő van közöttük —, a többiek a helyi nemzetiségek képviselői, karakalpakok, tadzsi- kok stb. Kutatásaink természetesen specifikusan kapcsolódnak földrajzi és éghajlati körülményeinkhez. Az ötéves terv és köztársaságunk szociálisgazdasági távlati tervének alapján három komplex kérdéscsoport megoldását tűztük ki céluL A GYAPOT SZÁLLÍTÓJA Az első az a sokrétű feladat, amely a gyapottermesztés fejlesztésével kapcsolatos. Üzbegisztán — megőrizve jelenlegi pozícióját — a jövőben is az ország fehér aranyának, a gyapotnak legfőbb szállítója marad. A szovjet pamutipar termékeinek 70 százaléka üzbég gyapotból készül. A meliorizáció, az öntözéses gazdálkodás, a rendelkezésre álló vízkészletek tudományosan meghatározott hasznosítása, a gyapottermelés gépesítése — következésképp a gépgyártás fejlesztése —, hatékony műtrágyák és növényvédő szerek biztosítása, mind-mind fontos tényezője a gyapottermelés növelésének. A gyapot nemcsak a pamutszövetek alapanyaga, alma- és citromsavat, fototechnikai nyersanyagot, növényi olajat, szappant, takarmányt stb. állíthatunk elő belőle. Az üzbég tudósok jelentős mértékben hozzájárultak a gyapottermesztés fejlesztéséhez. A kultúrtörténeti jellegű felsorolás helyett csak egyetMagyar—szovjet barátsági gyűlés Ocsényben Uj város Üzbegisztánban: Navoi. len példát említenek : az általuk kinemesített Taskent- fajta ellenáll az egyik legfenyegetőbb növénybetegségnek, amely többek között a burgonyát, ciprusféléket, csonthéjasokat, összesen négyszáz féle növényt pusztít. A Taskent- fajta ellenállását genetikai különlegessége teszi lehetővé. Már 1972-ben 1 millió hektár területet vetettek be vele, ami egyet jelentett 1 millió tonna nyersgyapot betakarításával. A terméshozam növelését rádióaktív besugárzás útján létrehozott mutációkkal kívánjuk elérni. ARANY ÉS FÖLDGÁZ A második kérdéskomplexum a színesfémkohászat fejlesztése. Köztársaságunk nemcsak a fehér arany — amint a gyapotot nevezik —, hanem a valódi arany országa is. A kutatások és általános geológiai előrejelzések alapján rrteg- állapítottták, hogy igen gazdag réz, cink, wolfram és más ritka-, valamint színesfémlelőhelyekkel rendelkezünk. A korszerű ércbányászat és kohászat a világszínvonalon álló tudományos és műszaki megoldások alkalmazását teszi szükségessé. A harmadik kérdéscsoport szintén az aranyhoz, ezúttal a kék aranyhoz, vagyis a földgázhoz kapcsolódik. A gazli és sok más igen gazdag lelőhely felfedezése szintén az üzbég szaktudomány kiemelkedő eredménye. Napjainkban az üzbég földgáz eljut Ural, Kirgizia és Kazahsztán nagyüzemeibe. A földgáz nemcsak fűtőanyag, hanem a legértékesebb vegyipari alapanyag. Navoi város vegyipari üzemében például nitron műszőrmét gyártanak belőle. A köztársaság tudományos munkát végző polgárainak száma több, mint huszonhat- ezer. Az analfabétizmustól a kibernetikáig nehéz utat tettünk meg. Mint korábban, napjainkban is sok száz üzbég aspiráns végzi munkáját a legjobb szovjet egyetemeken. Közös kutatásokat végzünk orosz, ukrán, kazah, tadzsik, türkmén, kirgiz tudósokkal és intézményekkel. Akadémiánk több, mint kétszáz nagyüzemmel tart gyümölcsöző kapcsolatot. ABID SZADIKOY az Üzbég Tudományos Akadémia elnöke (APN — KS) A Hazafias Népfront járási bizottsága és az őcsényi társadalmi szervezetek rendezésében szombaton magyar— szovjet barátsági gyűlést tartottak a művelődési házban. A művelődési ház zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, akiket Vincze József, a népfront községi elnöke köszöntött. Fülöp László országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet. Az ötvenéves Szovjetunió eredményeiről beszélt a szónok, emélkeztette a ' hallgatóságot, arra, hogy hazánk gazdagodása számára milyen jelentőségű a szovjet néppel, az SZKP-val való szoros kapcsolat, ugyanakkor a gazdasági munka terén is egyre gyümölcsözőbbek kapcsolataink. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után ünnepi műsorra került sor. A helyi iskola énekkara, majd tánckara lépett fel, óikét kö- . vette az őcsényi menyecskekórus. A Babits Mihály megyei művelődési központi énekkara Gerse József vezetésével, csaknem egyórás műsort adott. Felléptek az őcsényi művelődési ház színpadán a szovjet hadsereg egyik alakulatának műkedvelői is: zenészek, énekesek szórakoztatták a gyűlés résztvevőit. Ezután a szovjet katonákat vendégül látták, ahol Papp József, a termelőszövetkezet főagronó- musa mondott köszöntőt. „Molli”, a kisvasút A Bad Doberan járási székhelyet és Kühlüngsborn Keleti-tengeri fürdőhelyet összekötő kisvasutat a kül- és belföldi vendégek „Mollinak” nevezték el. „Molli” népszerűségét az biztosítja, hogy a mai rohanó világban vidám csengőszó mellett „ballag” Doberan forgalmas utcáin. A hosszú vörös vonatot kis mozdony húzza; évekkel ezelőtt egy még ennél is kisebb látta el ezt a szolgálatot. Arról a „még kisebbről” az a hír járja, hogy évente többször leugrott a sínekről és a kéményét egyszer egy alacsonyan lelógó faág leszakította. A mozdonyt 1958. óta háromszor cserélték ki, közülük az egyik a háború után Berlinben romokat szállított. A jelenlegi mozdony 40 tonna súlyú, legnagyobb sebessége — ha nagyon „megerőlteti magát” — 50 kilométer óránként. Általában 10 kocsit húz maga után. A ki- és beszállás a sok utas miatt olykor kissé eltolódik; néha azért is várni kell az indulással, hogy egy utolsó emlékfénykép elkészülhessen. „Molli” múltjáról az első írásos emlék 1881-ből származik, amikoris a Mecklenburg- Schwerini Nagyhercegség kormánylapjának mellékletében egy nyugalmazott százados írt arról, hogy megadták az engedélyt a vasút üzembeállítására. A mai rangidős masiniszta a 45 éves Heinrich Buhr, aki 1955. óta vezeti a kis „kávédarálót”. (BUDAPRESS— PANORAMA) JJzbegisaitáu a gyapot hazája. Jövőre több mint négymilliárd forint értékű fogyasztási cikk a Szovjetunióból Az utóbbi másfél évtized alatt a fogyasztási cikkek egyik legfontosabb beszerzési piacát is a Szovjetunióban találtuk meg. A magyar háztartások gépesítésének alapvető eszközei voltak a szovjet hűtőgépek és porszívók. E rendszeres és a folyamatos szovjet import nagyban hozzájárult áhhoz, hogy kereskedelmünk eg.y-egy cikkből —például karóra, fényképezőgép, halkonzerv stb. — gondtalan kínálatot teremthetett. Az évekkel ezelőtt divatba jött zsebrádió iránti igényt a százezer számra behozott sokfajta, s olcsó készülékekkel országszerte ki tudták elégíteni. Külkereskedelmünk szovjet fogyasztásicikk-importja 1967. és 1971. között több, mint ötszörösére növekedett; 1971- ben mintegy hárommilliárd, az idén 3,3 milliárd forint értékű szovjet áru került a hazai üzletekbe. A külkereskedelmi forgalom hasznos kiegészítője a két ország belkereskedelme között kialakult közvetlen választékcsere, amely 1967-ben meghaladta a 43 millió rubelt. Az utóbbi években — 1967- től a közvetlen belkeresdelmi választékcsere csökkent, elsősorban azért, mert többféle fogyasztási cikk — például óra, fotócikk, porszívó, rádió — a hazai piac keresletét teljesen kielégítő mennyiségben az államközi megállapodás listájára került. Rohamosan nőtt a személygépkocsi-import: az 1970. évi 5200-al szemben 1972-ben 28 000 szovjet személyautót vásároltunk, ebből 21500 a népszerű Zsiguli. Ugyancsak kötetlenül fejlődik a kereskedelmi és • vendéglátóipari gépek, berendezések forgalma, 1972-ben 6,1 millió rubel értékű kereskedelmi berendezést szállítottunk, köztük a rp"''Avai „Leningrad”, ABC és „Báláz ton” áruház, valamint a kisi- nyevi áruház teljes berendezését. Közösen dolgozták ki Szolnok és Novgorod kereskedelmi hálózatának távlati fejlesztési tervét Jövőre egyébként tovább fejlődik importunk, több mint négymilliárd forint értékű szovjet fogyasztási cikk behozatalát tervezik. A belkereskedelmi közvetlen forgalmat azonos áruk cseréjének fokozásával bővítik, s ebben jobban támaszkodnak a szövetségi köztársaságokkal kialakult kapcsolatokra. A határmenti forgalmat — amit eddig csak a szövetkezeti kereskedelem bonyolított le — elsősorban az Ukrán SzSzK kereskedelmének közreműködésével ki kívánják terjeszteni az állami kereskedelemre is. Igyekeznek újabb cikkeket bekapcsolni a forgalomba. Lehetőséget látnak például az itthon hiányzó és drága hordozható televízió- készülék, valamint különféle szerszámok szovjet importjára. A fogyasztásicikk-forgalom bővítésének egyik fő eszköze a kooperáció — jó példa erre a Zsiguli-program. Ez ugyan az ipar feladata, a kereskedelem azonban a szükségletek és a lehetőségek ismeretében javaslataival közreműködik ebben Is. A két ország közötti fogyasztásicikk-forgalom 1973. évi fejlesztésével kapcsolatos konkrét teendőket, intézkedéseket a magyar—szovjet belkereskedelmi állandó munka- bizottság rövidesen sorrakerü- lő ülésén tárgyalják meg. (MTI) Irodalomtörténeti érdekesség Pécsett napvilágra került a Szózat első olasz műfordítása Pécsett érdekes irodalomtörténeti emlék került napvilágra a közelmúltban: Vörösmarty Mihály Szózat című költeményének első ismert olasz műfordítása. A megyei levéltár anyagának rendezése közben Sándor László levéltáros bukkant rá a nagy értékű kiadványra, amelyről mindeddig nem volt tudomásuk sem a magyar, sem az olasz irodalomtörténészeknek. A fordító: az észak-olasz Cormons városkában élt Giovanni B. Cipriani. A levéltárban őrzött börkötetes könyvecske, amelyet 1869-ben Velencében adatott ki, a Szózaton kívül Vörösmarty életrajzát is tartalmazza. Érdekes — az akkori időkre iflencsftíí jellemző 3 sorsa volt a Cipriani-kötetnek. A szerző a díszes kiállítású könyvecskét „Pécs nagyrabecsült városi tanácsának” ajánlotta és egy példányát elküldte a polgármesternek, feltehetően annak reményében, hogy a város anyagi támogatásban részesíti majd a magyar irodalom olaszországi népszerűsítésének fáradozásáért. Pécs akkori vezetőinek azonban nem volt szívügye az irodalom és a magyar—olasz kulturális kapcsolatok ápolása. A tisztelettel felajánlott irodalmi művet, a kísérőlevéllel egyetemben, irattárba süllyesztették és így került később a levéltárba, a'iol — szerencsére — megőrizték az utókor számára. _