Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-10 / 291. szám

I t'i el párás a kancsalság gyógyítására A Itsp mottója: Minden szói gyér* msk közül kettőt kancsalság veszélye fen.«eget. Az e'.ltne folytatott harc: a szemészet egyik központi problé­mája világszerte. A s ;emzetegségek tudományos kutatásával foglalkozó moszkvai Helmholtz Intézetben haté­kony módszert dolgoztak ki e látási fogyatékosság gyógyítására. A KANCSALSÁG KELETKEZÉSE A két szemmel látás normá­lis képessége nem egyszerre, hanem fokozatosan alakul ki a gyermekeknél. Mikor ez a folyamat a leghatározottabban érvényesül a kancsalság éppen akkor keletkezhet. Sok ok le­het erre : a látóideg betegsé­gei. sérülések. A lényeg azon­ban egy: az egyik szem hely­zete szabályos marad, a má­sik viszont lassanként pdább- tolódik. Ez a betegség leggya­koribb formája — az esetek 80 százaléka. A kancsalságot végered­ményben ' á központi idegrend­szer megbetegedése egyik faj­tájának tartják. Miért? Ami­kor az egyik szem kancsalxta- ni kezd, megbomlik a két szem működésének összhangja. A kép megkettőződik. Ilyenkor az agy kéregövezetében gátlás keletkezik. A kancsalító szem magában véve teljesen munka­képes marad, néz és lát, most azonban már az agy lesz „vak­ká”: nem reagál a szem jel­zéseire. Miként lehet megszüntetni a gátlást az agy kéregövezeté­ben? Először is a kancsalság meg­javításához az agyi gátlást kell megszüntetni. A kisgyerme­keknél ez reális feladat — né­hány hónapra bekötik a nor­mális szemet, ily módon a kancsalt kényszerítik munká­ra, és ennek megfelelően az agykéregövezetet is. Más eset az 5—6 éves pácienseké: ezek­nél elSzalasztották az időt, az ő kancsalságuk nem javítható meg olyan egyszerűen, mint a 2 esztendős kisgyermeké. ^ A kancsalító szem alkalmaz­kodik a kialakult fogyatékos­sághoz. Az ilyen szem látási köz­pontja már nem a recehártya közepe (a sárga folt) hanem a recehártyával szomszédos sza­kasz. Ez a kancsalsággal járó legsúlyosabb komplikáció. Nemrég még gyógyíthatatlan­nak tartották. , MEGTALÁLTAK A MEGOLDÁST Eduard Avetyiszov profesz- szor, a Helmholtz Intézet gyermek-látásvédelmi osztá­lyának vezetője I. P. Pavlov- nak a központi idegrendszer­ben jelentkező gátlásokról szó­ló tanításból indult ki. Pavlov bebizonyította, hogy az egyik gátlás megszüntethető a má­sik által. De hogyan? Mi len­ne, ha rendkívül erős ingert bocsátanának az úgynevezett ..sárga foltra”? Nem szünte­ti-e meg ez az agybeli bloká­dot? ...Az elsötétített kezelőhelyi­ségben éles fényfelvillanások követik egymást. Ütemüket különleges berendezés szabá­lyozza. A lámpa fénye, ame­lyet egv lencse vékony sugár­ba gyűit, a mozdulatlanul ülő lány félszemére irányul. Pá­ratlan kísérlet folyik; egy 17 éves lánynak akarják vissza­adni a látást, amelyet közön­séges influenza szövődménye­ként keletkezett kancsalsága miatt veszített el. A kísérletet siker koronázza. A gyógyítás módszere egy­szerű: a beteg szeme eíStt, 10 másodperces időközökben, há­rom ízben 20 másodpercre fényt villantanak fel. Ez egy kezelés. 20—30 ilyen kezelés után a betegek 40 százalékánál eltűnik a makacs gátlás. Amerikai újságíró könyve a rák elleni küzdelemről Moszkvában kiadták Ber­nard Glamser amerikai újság­író Az ember a rák ellen cí­mű könvvét, amelyet az ol­vasók néhány nap alatt el­kapkodtak. A rákkutatással és a rosszindulatú daganatok gyógyításával foglalkozó szak­emberekről szóló könyv nem­csak az orvosok, a tudósok ér­deklődését keltette fel, hanem a nagyközönségét is. A könyv szerzője több or­szágban járt, s interjúkat ké­szített a legnevesebb onkoló­gusokkal. Bemard Glamser az „onkológia vezérkarához” so­Fclmilliós víztisztító A Permi Olajtisztító Kom­binátban új, eredeti megoldá­sú szennyvíztisztító berende­zést helyeztek üzembe. A kör­nyező üzemek vízigénye meg­zavarta volna a Káma folyó biológiai egyensúlyát. A szak­emberek ezért a kombinát munkájához szükséges vizet a környező üzemek tisztított szennyvizeiből nyerik. A 140 hektáron elterülő víztisztító berendezésekből a kombinát naponta 220 ezer, ipari célokra alkalmas tisztított szennyvizet kap. Év végéig a rendszer át­bocsátó képessége napi fél­millió-köbméterre nő. Ez a legfontosabb állomás, de csupán az első. A második: a műtét, a kancsal szem visz- szatérítése a normális helyzet­be. Az operáció után a bete­gek 5—10 százalékánál helyre­áll a binokuláris látás. De mi lesz a többiekkel? A laboratóriumban egy Szinapto. for nevű, különleges készülék működik. Az ezzel végzett gyakorlati kezeléssorozat után a betegek visszakapják teljes értékű látásukat. Számos kórház alkalmazza Avetyiszov módszerét. Avetyiszov doktor módsze­rével a betegek egyharmadá- nál sikerül teljesen helyre­állítani a normális látást. Ez a korábbinál kétszerié maga­sabb arány. Azonkívül, kivé­tel nélkül valamennyi páciens látása megjavul. A Szovjetunió számos orvo­si intézményében különleges osztály létesült a kancsalság­nak a moszkvai tudós módsze­rével történő gyógyítására. A hegyek kiisött javul a vérnyomás ? Nyárutón és ősszel sokan álmodoznak kiadós hegyi sétá­ról. És sokan mégsem mozdulnak, nem váltják valóra ál­mukat, arra hivatkoznak, hogy magas a vérnyomásuk. Régóta tartja magát az a nézet, hogy akinek magas a vérnyomása, az őrizkedjék a magaslattól. Ma már tudjuk, hogy a közepesen magas vérnyomású ember számára egyál­talán nem veszélyes, sőt, éppen ellenkezőleg, hasznos a ma­gaslati levegő. Szív- és vérkeringési szakemberekből álló kutatócsoport, Max Halhuber professzor vezetésével több héten át megfi­gyelés alatt tartott magas vérnyomásban szenvedő betegeket egy 2000 méter tengerszint feletti magasságban levő gyógy­helyen. A kezelés előtt, alatt és után szigorúan ellenőrizték valamennyi beteg vérnyomását, a szív működését és a pul­zusát. Az eredmény: valamennyi hipertóniás betegnél jelentő­sen csökkent a vérnyomás. A nagy magasságban is a kívánt­nak megfelelően alakult a szívműködés és a pulzus. Még azok a betegek is, akik az első napokban akklimatizálódási ne­hézségekről panaszkodtak, hamarosan kijelentették: „Sokkal jobban érezzük magunkat itt, mint korábban az alacsonyab­ban fekvő klinikákon”. És ami a legfontosabb: nem egy esetben a kezelés után néhány hónapig mind a vérnyomás, mind a szívműködés megfelelő maradt. Max Halhuber professzor véleménye hangoztatta, hogÿ az orvostudománynak ez a felismerése még újkeletű, ugyan­akkor szorgalmazta, hogy az üdüléskutatás terén az orvos és az idegenforgalmi szakember között az eddiginél nagyobb együttműködést kell megvalósítani. rolja a szovjet N. Biohint, a moszkvai klinikai és kísérleti onkológiai intézet vezetőjét és Leon Sabadot, akit néhány év­vel ezelőtt az ENSZ díjával tüntettek ki a külső környezet rákos megbetegedéseket elő­idéző tényeiről írt tanulmá­nyáért. Szabadnak és tanítványai­nak az ipari, a kommunális és az élelmezési higiénia terü­letén folytatott kutatásai révén nyert megállapítását a váro­sok, az iparvállalatok építé­sénél is felhasználják. Amint Jurij Gricmann professzor a könyvhöz írt előszavában megállapítja, a rák megelőzé­se — a szovjet onkológusok munkásságának egyik legfőbb irányzata. E célból a Szov­jetunióban tömeges szűrő- vizsgálatokat hajtanak végre. Azokat az embereket, akikről kiderül, hogy a rákot megelő­ző betegségekben szenvednek, kórházba vagy szanatórium­ba utalják. Széles körű rákel­lenes propaganda folyik a Szovjetunióban. Amint Gricman prfesszor megállapítja a kemoterápia, a sebészet, a sugárterápia terü­letén folyik a legeredménye­sebb gyógymódok keresése. A Szovjetunióban állami onkológiai hálózat működik, amelyekhez kb. 300 rendelő- intézet, 16 tudományos intézet és több más intézmény tar­tozik. Dohányzásellenes A kezelés végén a páciensek kijelentik, hogy ebből elég volt, undorodnak és cipőjük sarkával elnyomják az utolsó cigarettát. A kezelés nem egé­szen két hétig tart: azzal küz­dik le a dohányzás szenvedé­lyét, hogy dohányzásra kény­szerítik a pácienseket. Minden egyes cigaretta elszívása köz­ben két-három kisebb áram­ütést kell elszenvednie a do­hányosnak. „A rendszer cso­dálatosan működik: a hozzánk forduló páciensek több mint 70 százaléka egyetlen slukkot sem szív többé” — jelentette ki a Newsweeknek Patrick Frawley, az új dohányzáselle­nes gyógymód feltalálója. A semmiből lett kaliforniai milliomos már jó ideje forgat­ja a fejében a dohányzáselle­nes gyógymód gondolatát. Vé­gül az elmúlt évben létesített egy dohányzáselvonó klinikát. Egy év alatt több mint 3 ezer betege volt. Ma már az ország különböző vidékein öt elvonó klinikája van. Minden egyes klinikán egé­szen á legapróbb részletekig tökéletes a szervezettség. A pácienst mindenekelőtt rövid vizsgálatnak vetik alá. Csak azok vehetnek részt a kezelés­ben, akik határozottan le akar­nak mondani a dohányzásról. A kezelés megkezdésekor a pá­ciens kap egy jelzőkészüléket, amelyet mindannyiszor meg kell nyomnia, amikor rágyújt a cigarettára, öt napon ke­resztül ez az egyetlen gyógy­mód: arra kényszeríti a dohá­nyost, hogy gondolkodjék, amikor rágyújt, ne csak auto«* matikusan.. nyúljon a cigaret­táért. \ „Szendvicsek” nagyothallóknak Senki sem tételezné fel, hogy a képünkön látható fia­tal hölgy nagyothall. Észre­vétlenül helyezi el füle mögé azt a parányi hangerősítő ké­szüléket, melyet a müncheni Siemens RT kísérletezett ki. Mindössze nyolc gramm a sú­lya ennek a legújabb nagyot­halló-készüléknek, ami egy­szerre két technikai újdon­sággal is rendelkezik. Az erő­sítőt az ún. „szendvics”-tech- nikával szerkesztették meg — kenyérszeletekhez hasonlóan fektették egymásra a két mű­anyag lemezkét, melyekben egy-egy részerősítő van be­építve. Ezáltal sikerült meg­kettőzni az erősítőberendezés parányi építőelemeinek alap- területét. A másik technikai újdonságot speciális műanya­goknak. az elektreteknek az alkalmazása képezi. Ezeket a miniatűr mikrofonba dolgoz­ták be. Előnyük abban áll, hogy elektromos töltésüket soha nem veszítik el, ha egy­szer feltöltötték őket. A ki­váló minőségű, újszerű mik­rofon rendkívül tisztán fog­ja. fel a. hangot, és készüléket: ütés- és rázkódtatásnaentessé teszi. Majd a páciens bekerül SS kezelőterembe. Ez egy kis cel­la, ahol egy óra leforgása alaté lassan el kell szívnia hat ciga­rettát. Szabálytalan időközök­ben, meglepetésszerűen, ártalá matlan, de kellemetlen áram«» ütés éri. öt ilyen kezelés utáfil a páciensben úgy felgyülemlő# a dohánnyal szembeni düh« hogy nem nyúl többé cigaret­tához. A cigaretta látványa! azonnal az áramütést asszoci­álja és reflexszerűen kialakul a dohány iránti ellenszenv* ’> A megrögzöttebb dohányosod számára Frawley egy harmad dik kezelési fázist is beikta- tott. Ez az ún. belélegzést gyógymód, ahogyan ő nevezi^ vagy kínzás — ahogyan páci­ensei vélekednek róla. Egyj üvegfalú szobába zárva a paci« enseknek három cigarettát keU elfüstölniük fejenként, mégpe«» dig úgy, hogy percenként tÍZ slukkot kell szívniuk. Az üveg-* falon át szigorúan ellenőrzi^ őket és hangszórón figyelmez­tetik a „bliccelőket”. Akinek! sikerül eljutnia a harmadik cigarettáig, azt ellenállhatat­lan hányinger keríti hatalmát ba (két óra múlva már jobba» érzi magát, sőt kifejezett elé­gedettség lesz úrrá rajtat. Nagyon sok orvos szkepti­kusan nyilatkozik ezzel $ gyógymóddal kapcsolatban^ Frawley azonban optimista,’ Foglalkozik az elhízottak és a hazárdjátékosok gyógyításának» gondolatával is. A Barlanglaké La Manchában A barlanglakó neve: Rafael Luis Bermejo, képzettségét te­kintve filozófus, öt nyelven beszél, de ért a nyíl és a lán­dzsa kezeléséhez is. Rafael megunta Madridot, a filozó­fiai tanszéken végzett munká­ját és ezért zsúptetős falusi kunyhóba költözött, mégpedig La Mancha tartományban — Don Quijote szülőföldjén, a Tinaja és a San Pedro tó kö­zött. A kunyhó mögött, a bok­rok sűrűjében, Rafael rábuk­kant egy barlang bejáratára — és. most ott. éh, Miután a filo­zófus barlanglakó- lett. leve­tette, a civilizált ember ruhá­ját , és állatbőrbe, bújt* ti:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom