Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-07 / 288. szám

I 1 \ A szekszárdi SZÖVOSZ-kollégium első az országban A Bezerédj István Kereske­delmi Szakközépiskola kollé­giuma, vagy ismertebb nevén a SZÖVOSZ-kollégium fent a hegyen a Kadarka utcában van. Az intézmény 1953-ban jött létre, ekkor még csak íiú- részlege volt. 1957 óta vegyes a diákotthon. 1964. február 15-én jó munkánk eredménye­ként megkaptuk a kollégiumi címet. 1967 is jelentős állomás volt a kollégium életében, mert ekkor vettük birtokunkba az újonnan felépült, modern épü­letet a Kadarka utcában. A tanulók munkáját a diáktanács és a testnevelő testület közö­sen irányítja. A DT munkájá­ban részt vesz az iskolai KISZ-csúcsvezetőség titkára is, így összehangoltabbá tudjuk tenni a programokat, és erő­sítik az iskola és a kollégium kapcsolatát. A KISZ KB által meghirdetett verseny egyik alapfeltétele volt a kollégiu­mon belüli verseny. Nálunk ez évek óta jól bevált, kidolgozott pontrendszer szerint folyik a csoportok között. A leglénye­gesebb eleme ennek a ver­senynek a tanulás, de jelentős szerepet tölt be a kulturális, sport-, és társadalmi munka is. Úttörők megemlékezése Dombóvár felszabadulásáról Dombóváron az úttörők kétnapos ünnepségsorozattal emlékeztek meg Dombóvár felszabadításának 28. évfor­dulójáról. November 30-án Üjdombóváron találkoztak a városi úttörő honvédelmi alegységek tagjai, ahol aka­dályversenyen és lövészversenyen mérték össze tudásukat. A versenyt követően a városi úttörőelnökség honvédelmi szakbizottsága értékelte a dombóvári úttörők honvédelmi felkészültségét. December 1-én (pénteken délután) a Hunyadi János csapat tartott ünnepélyes összejövetelt a vasutas művelő­dési házban, ahova meghívta a többi úttörőcsapat tagjait is. A csapatösszejövetelt „Petőfi és a 18-as szabadságharc” című játékos irodalmi vetélkedő követte. A vetélkedő szü­netében kiosztották a városi úttörőelnökség által hirdetett „Így épül Dombóvár” című rajzpályázat jutalmait is. A résztvevők megtekintették a pályaművekből összeállított kiállítást, majd utána a MÁV-csomóponti csúcsvezetőség vendégeként vidáman ropták a pajtások a táncot, a dél­után hat óráig tartó összejövetelen. • MAGYARSZÉKI ENDRE ‘ városi úttörőtitkár Fából vaskarika helyett: Akinek nem inge, ne vegye magára ez is van, meg az is. A par­lament egésze szép volt, de­mokratikus, nyílt, őszinte. A jegyzetben foglaltak mégis elő­fordultak, és épp azért kellett szólni róluk, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium KlSZ-alapszerve- zete tiltakozó levelet írt szer­kesztőségünknek, Fából vas­karika címmel, az Ifjúság ro­vat november 23-l számában megjelent ifjúságpolitikai jegy­zet miatt. „ ... Az Ifjúság rovat hasáb­jain értesülhetett az olvasó ar­ról, hogy egy középiskolai KISZ-szervezet elnyerte — a megyében először — a KISZ Központi Bizottság vörös se­lyem vándorzászlaját. A tudó­sítást mintegy keretbe foglal­ta egy jegyzet, amely azokról szólt, „akiknek még nem való az iskolai demokrácia”. Való­jában mi itt az igazság? — • És itt álljunk meg egy pilla­natra; mert mi is szükségesnek tartjuk, hogy hozzáfűzzünk né­hány megjegyzést a KISZ-esek leveléhez. Először is, éppen a vitatkozó KISZ-szervezet nyer­te el a KISZ KB zászlaját, amihez ezúttal is szívből gra­tulálunk. Másodszor, aki az iskolai KISZ-életről szeretne tájékozódni, az úgysem csak ezt a két cikket fogja elolvas­ni, és nem is kell csupán erre a két írásra támaszkodnia, mert csak magáról a diákpar­lamentről a jegyzetet megelő­zően két írás jelent meg la­punk hasábjain. Egy tudósítás egyértelműen elismerő hangon, a parlamentet követő napon, és egy értékelés a megyei KISZ-bizottság munkatársa tollából, az Ifjúság összeállí­tásban november 16-án. El­lentmondás mégsincs a dolgok között, ugyanis aki valóban tisztán szeretne látni, annak azt is észre kell vennie, hogy A DT fontos feladata a politi­kai tájékozottság fokozása. E cél érdekében versenyeket, po­litikai vitaesteket és tájékoz­tatókat rendeznek. A KISZ KB által meghirdetett verseny­ben első benevezésünk alkal­mával megyei első helyezést értünk el. Az elmúlt tanévben szintén elsők lettünk a megyé­ben, s így jogot nyertünk ar­ra, hogy részt vegyünk az or­szágos vetélkedésben is. Az eredményt az egész diákság iz­galommal várta. Néhány nappal ezelőtt meg­tudtuk ; elsők lettünk ! Az egész kollégium örömmámor­ban úszott, s izgatott készülő­dés előzte meg a zászló átadá­sát. November 30-án négy óra­kor érkezett meg a küldött­ség. Barta György, a KISZ KB képviselője köszöntötte a tanulókat, majd átadta a KB zászlaját és a tízezer forint pénzjutalmat Farkas Mártá­nak, a DT csúcstitkárának. Az ünnepségen részt vettek a szekszárdi kollégiumok és iskolák küldöttei is. Megfogad­tuk, hogy igyekszünk jövőre is ilyen eredményt elérni. üveges Ildikó IV/C Űttörőprogram 19 73 ra A megyei KISZ-bizottság jö­vő évi politikai munkatervé­ben külön fejezetet szentel az úttörőmozgalom feladatainak. Áz 1973-as esztendő az úttö­rőmozgalomban is a Petőfi- évforduló jegyében telik majd el. Az év jelszava „A néppel tűzön, vízen át”. A Kommu­nista kiáltvány megjelenésének 125. évfordulója alkalmából a megyebizottság szellemi vetél­kedőt rendez a Marx Károly és Engels Frigyes nevét viselő csapatok hetedikes és nyolca­dikos tagjai számára. A csapatok helyi feladata lesz a tavaszi forradalmi év­fordulók megrendezése. Szí­nes mozgalmas lehet — ez a csapatok, rajok, őrsök lelkese­désétől, kezdeményezőképessé­gétől függ — a névadók napja, vagy hete. Ez az esemény, il­letve rendezvénysorozat módot nyújt arra, hogy az úttörők az eddigieknél jobban megismer­jék névadójukat, életét mun­kásságát. Mivel rendszerint történelmi, munkásmozgalmi, vagy művészeti személyiség nevét viselik a különböző út­törő egységek, a pajtások tör_ ténelmi, vagy irodalmi isme­reteiket is gyarapítják azon túl, hogy erősödik bennük az úttörőmozgalomhoz való kötő­dés érzése. A jövő évben a honvédelmi nevelés érdekében gondot kell fordítani arra, hogy a szakági tevékenységek közül emelked­jék a rádiós és modellező szak­rajok száma. Ismét megrende­zik a határőrség közreműködé­sével a már hagyományos ku­tyás tábort. A szakrajok ré­szére májusban kétnapos hon. védelmi versenyt rendeznek. Az úttörőmozgalom — így a megyei politikai terv is — to­vábbra is a feladatai között tartja számon az oktató, ne­velő munka segítését. Megren­dezik jövőre is a s"’’’:’'Vgyi versenyeket, vetélkedőket. A tudományos, technilc~: na­pok, vagy hetek Konerr/k-’sz, Galilei, Giordano Bruno élté­ről és munkásságáról em! ivé­nek meg. Megrendezik nz út­törő technikusok és a tec’m*ka úttörői, valamint a kis mező­gazdászok versenyét is. A már hagyományos mer”'ei gyermekrajzpályázat lémája jövőre az úttörőélet és a eve- rekek Budnoesttel kaocsolatos élményei, Húsz festeni és raj­zolni szerető úttörő számára ismét lesz képzőművész-szaktá­bor Óbánván. A kulturális szemlélt a már jól ismert for­mák között zajlanak le. A nemrég lezajlott úttörő­parlament üzenettel fordult a kisdobosokhoz, úttörőkhöz és ifivezetőkhöz, amelyben közös munkára, összefogásra szóíítia fel az orsz.ág valamennyi ér­dekeltjét. A hat szekcióülés is kiadott hasonló üzeneteket. Ezek az eddigieknél is ponto­sabban és világosabban tar­talmazzák az egyes tisztségvi. selők és a pajtások köteles­ségeit és jogait. Nemcsak azért lenne fontos, hogy az üzenete­ket ismerje minden úttörő és kisdobos, hanem azért is, mert a jövő évi programhoz sok hasznos útmutatást és taná­csot is tartalmaz. Tűzoltó leszek, katona.. „ . '.. Ha valakit elsőben meg­választanak, ha le nem mond. az iskola befejezéséig titkár marad. Ha lelkes, minden munkát végezhet, ha nem, anélkül is vezető lehet." — idézik a KISZ-esek. „Talán ez a megállapítás érintett ben­nünket a legfájótoban" — folytatják. Csupán az igazság kedvéért hadd álljon itt egy számadat. Iskolánkban a ta­vasz folyamán 11 alapszerve­zetben voltak választások. Kö­zülük 8-han változott meg a titkár személye és hasonló arányban következett be vál­tozás a vezetőségek összetéte­lében is...” — teszik hozzá. • Nagyon sajnáljuk, hogy ép­pen a kitüntetett iskolai KISZ- szervezet találja sérelmesnek a fenti mondatokat, elnézést mégsem kérhetünk, mert nem nekik, nem róluk szólt Aki jobban ismeri a középfokú tanintézetekben folyó KISZ- munka színvonalát, az nem ta­gadhatja, hogy ezek bizony meglehetősen vegyes képet mutatnak. Hogy a jegyzetet csak egyetlen iskolában talál­ták sérelmesnek, is bizonyít­ja, hogy akad még a megyé­ben gimnázium, szakközépis­kola és szakmunkásképző, ahol nem érezték szükségesnek — és jogosnak — a tiltakozást. Ehhez nincs más hozzátenni- valónk, mint: akinek nem in­ge, ne vegye magára! Gyerekzsivaj, lárma a fo­lyosón, a Garay általános isko­la hosszú szünetében. A hato­dik osztályosok játszanak, ug­rabugrálnak a padok között. Amint leülök, mindannyian körém gyűlnek és egymás sza­vába vágva beszélnek. Tokai Imre ül velem szem­ben, okos szemű, fekete kis­fiú. — Mi szeretnél lenni? Komolyan, megfontoltan vá­laszol: — Vadőr. Jó lehet az erdő­ben, az állatok között, meg szeretem az erdő csendjét. Vadászkalandokról is olvas­tam. Jó lenne, ha velem is történnének ilyenek. — Szüleid? — Apukám MAV-dolgozó, anyu adminisztrátor. — Mit gondolsz, mennyit keres egy vadőr? — Nem tudom, talán ezer forintot Nekem elég lenne. Tornyos Marianne óvónőnek készül, mert szereti a gyere­keket, előtte építészmérnök akart lenni, de mikor meg­született a kistestvére, meg­változtatta elhatározását. Bo­tos Judit meg azért szavaz a vegyészmémökség mellett, mert már „gyerekkorában” is volt laboratórium-féléje, sze­rette kevergetni a festékeket. Sinka Juditról a társai árulják el, hogy színésznőnek készül, de 5 tagadja. Inkább idegen- vezetőnek megy, mondja. Fi­lep Sándor színész lesz, mivel szereti a verseket, tegnap is nagyon szép Petófi-költeményt szavaltak a rádióban. Majd­nem mindenkinek van kisebb testvére. Arra a kérdésre, mit mondanak ők, mi lesz belőlük, ha megnőnek — nevetnek. — Azok még kis buták, mundja valaki, az én testvé­rem például balett-táncos akar lenni, pedig görbék a lábai és ügyetlen. „Tűzoltó leszel, s katona! Vadakat terelő juhász!” — ígéri József Attila Altató cí­mű versében a kis Balázsnak. A hatodikosok álmai még kö­zel vannak ehhez. Nézzük, mit mondanak a nyolcadikosok. Ebben a teremben már ki­sebb a lárma, és szólni kell, hogy jöjjenek közelebb. Ké­sőbb ők is úgy közrefognak, hogy alig tudok mozdulni. Néznek, figyelmesen és vár­ják, hogy kérdezzek. Először csak az válaszol, akihez oda­fordulok, csak néhány perc múlva oldódnak és egészítik ki egymás szavait. Tancz Csilla: — Történelem- és magyarszakos tanár szeret­nék lenni. — A gyerekek általában nem szeretik a tanárokat — A legjobb brigád December elsején emléke­zetes esemény történt a LengyeH Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. Munkánk elismeréseként a bonyhádi járási KlSZ-bizott- ság titkára, Ságvári Ernő ün­nepélyes keretek között át­nyújtotta az első helyezett brigádnak járó zászlót. A zászló az alábbi fel­irattal díszíti osztálytermün­ket: „A bonyhádi önkéntes ifjúsági építőtábor legjobb brigádjának, 1972." lehet, hogy sok diók az építőtábort üdülőnek tekinti. Mi, a növénytermesztő gé­pész szak ll/a osztályos ta­nulói nem így gondolkoz­tunk, bizonyítani szerettünk volna, örömmel nyugtáztuk a sikert, az elismerő véle­ményeket és a járási KISZ- bizottság kitüntetését. Remél­jük és hisszük, hogy kezde­ményező munkánk még sok éven keresztül talál köve- vetőkre iskolánkban. Túri Géza Lengyeli Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet. vetem közbe provokatív szán­dékkal, de Csilla komolyan válaszol. Kiigazít: — Vannak tanárok, akiket nem szeretnek. Megpróbálok majd úgy beszélni a gyere­kekkel, hogy higgyenek ne­kem és szeressenek, ne csak en­gem, hanem a magyart és a történelmet is. Ezért is szeret­nék tanár lenni. Bartos Jolán azért akar ke-’ reskedő lenni, mert szereti az embereket. Úgy emlékszik, már kisgyerekkorában is leg­többször boltost játszott Bükkszegi Lajos könyvkötő akar lenni. — Nagyon megszerettem ezt a szakmát. Sok ismerősöm van a nyomdában, azt mondják, nem nehéz munka. — Olvasni szeretsz? — Indiánregényeket, meg a kalandos könyveket szeretem. A nagybátyám ott dolgozik, azt mondja, szép munka a könyvkötés. Keresni is lehet ha jól dolgozok, mondja. — Régebben mi akartál len­ni? — Szobafestő, úgy emlék­szem. Egyszer festettek ná­lunk, szép színes festékeik vol­tak, de most már biztos, hogy a nyomdába megyek. Színésznő, táncdalénekes senki nem akar lenni, bár egy fekete kislány megjegyzi, hogy hiába tanul valaki, teszem azt az egészségügyi pályán, ha egyszer sikere lesz a Ki mit tudón, még lehet belőle tánc­dalénekes is. A nyolcadikosok már ke­vésbé romantikusan nyilatkoz­nak. Vagy komoly elképzelé­seik vannak a választandó hi­vatásról, vagy praktikus be­iskolázási szempontok döntik el, hova is jelentkezzenek. Hol több az esély a bejutásra? Az álmok realizálódnak, vagy megmaradnak álomnak, de a tervek elérhetőek lesznek. A válaszokból kiderül, a tervek kialakulásában döntő része van a családi, szülői hatásnak is — Ihároai —

Next

/
Oldalképek
Tartalom