Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-06 / 287. szám

í I 1. Város a tenger partján Harmonikusan épül az új Baku a régi mellett.. — Fejlesztési tervünk most kétféle feladatot ír elő. Lakó­épületek emelését a szabad te­rületeken, s a régi város re­konstrukcióját, megújítását. Mindenütt a komplexitás je­gyében — a lakóházak mellé iskolát, óvodát, üzleteket épít­ve. — Milyen lesz a régi város? — Az óvárosban 17 ezren laktak. A terv szerint csak öt­ezer ember számára lehet ké­nyelmes, komfortos lakást ki­alakítani e területen. A nem műemlék jellegű házakat le­bontjuk, szanáljuk. Az értékes épületeket kívül eredeti for­májában hagyjuk, — belül modernizáljuk, komfortossá tesszük. A legértékesebb mű­emléki épületcsoportban, a XV. századi Siván sahok palo­tájában ismertetjük az érde­kelteket a rekonstrukciós terv­vel. — Korábban a városrészek­nek nem volt sajátos jellegük. Most építészetileg egységessé, harmonikussá akarjuk tenni Bakut, de úgy, hogy külön­bözzék is egymástól például a modern lakótelep és a szana­tóriumi üdülőkörzet. — A szovjet hatalom előtt az egész városban 10 hektár­nyi park, zöldterület volt. Sze­les napon nem lehetett szem­üveg nélkül kimenni az utcá­ra, — úgy hordta a homokot, a port a szél. Most 3 és fél ezer hektár fa-park dúsítja a bakui levegőt. S még mindig ültetnek, parkosítanak. — A forradalom előtt hajó­val hozták Bakuba az ivóvi­zet a Volgából. Az első vízve­zeték-hálózatot 1917-ben né­met—angol részvényesek épí­tették. A második rendszer már a forradalom után épült. A harmadik most készül — 300 millió rubelért, 150 kilo­méter hosszúságban — a csö­vek átmérője 3 és fél méter lesz. Föld alatti források táplálják majd, olyan bősége­sen, hogy több vizet ad majd a városnak, mint a meglévő két hálózat együttesen. — A lakó- és az ipamegye- dek meglehetősen távol van­nak egymástól. Hogy oldják meg a tömegközlekedést a nagy kiterjedésű városban? — A közlekedés minden nagyvárosban gond. Némileg segít a most forgalomba vett 5 és fél kilométer hosszúságú metróvonal, amelyet a forra­dalom évfordulójára készítet­tek el. Ezzel Bakuban 17 kilo­méteres metróvonal működik. A távlati terv szerint — 2000- ben — 65 kilométeren száguld metró, a város legtávolabbi pontjaitól is jó összeköttetést teremtve. Akkor Baku bárme­lyik külső kerülete 30 perc alatt elérhető lesz. A bakui metró, szép keleti architektú­rájával, nemcsak közlekedési eszköz — látványosság is. Kádár Márta A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ- szervezete mintegy 300 munkás származású fiatalt készít fel társadalmi munkában az egyetemi felvételire. A felvé­teli tantárgyakból az egyetem idősebb hallgatói tartanak elő­adást és konzultációt. A képen: Ferenczi Éva negyedéves hallgató politikai gazdaságtan szemináriumot vezet. (MTI foto: Friedmann Endre felv. — KS) Az UNESCO mellett működő iparművészeti világtanács kö­zelmúltban Isztambulban meg­rendezett közgyűlésének hatá­rozata szerint Torontóban 1974 júniusában — több mint 30 év után — egyedi iparművészeti világkiállítást rendeznek. A közgyűlésen — több más szocialista ország mellett — hazánk is képviseltette magát, küldöttségünk részéről több felszólalás hangzott el, s be­jelentettük részvételi szándé­kunkat — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Vincze János, a Művészeti Alap igazgatóhe­lyettese. — A Magyar Népköztársaság művészeti alapja felkérte a legrangosabb hazai iparművé­szeket — ötvösöket, textilese­ket, keramikusokat —, hogy készítsenek pályaműveket, amelyeket a hazai zsűri véle­ménye után bocsátanak 1973. május 1-ig a New York-i zsű­ri elé. Isztambulban csak dia­filmeken tekinthették meg a külföldi szakmabeliek a mai magyar iparművészek alkotá­sait, de véleményük egybe­hangzóan elismerő volt. A Művészeti Alap kétmillió forintot tűzött ki pályadíjakra. A világkiállítás célja: képet adni a mai iparművészet szín­vonaláról, mennyiben szolgálja a lakáskultúrát,' mennyiben tart lépést a technika és a tiH domány fejlődésével. — Nálunk egyre népszerűbb bek, keresettebbek a legkülörvJ bözőbb — lakás- és öltözkö­déskultúrához tartozó — ipar- művészeti cikkek. Színvonaluk! felveszi a versenyt a világ más tájain készült művekkel, en-: nek ellenére külföldön általá­ban kevéssé ismerik el ipar-: művészeti kultúránkat. A to-: rontói világkiállítástól az esz­mei sikerek mellett a tényle­ges iparművészeti export fel-: lendülését is várjuk. Ilyen irá­nyú kulturális propagandánk fogyatékosságait hivatott meg­szüntetni az a színes dokumen_- tumfilm is, amelyet Kollányl Ágoston készít, s amely be» mutatja a szép múltú és jele» nű magyar iparművészetet. Á hivatalos szervek szándékán és felkészülésén nem múlik a sib kér, most már a művészeken* az alkotásokon a sor. , Olvasóink • • • NEM „TISZA VHtAG”- Eletüek Az élet minden területén, a férfiakkal egyenlő értékű mun­kát végeznek a nők. Különö­sen így van ez a bőriparban, ahol a nők aránya 70 száza­lék. A szocialista munkaver­senynek és brigádmozgalom­nak itt szép hagyományai van­nak. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Pe­tőfi Sándor szocialista brigád­ja 1968-ban alakult, s azóta háromszor nyerte el a szocia­lista címet. Gremsperger Károlyné bri­gádvezető így emlékezik: — Sokan tiszavirág-életűnek vél­ték a brigádot Bizonyítottak. Brigádnaplójuk hűen doku­mentálja közös szeminárium-, mozi-, színházlátogatásaikat kirándulásukat Az elmúlt hó­napokban 15 ezer forint érté­kű társadalmi munkát végez­tek a községi pártbizottság épületének és kertjének parko­sításával. A brigád tagjai kez­deményezésére indult be az üzemben a munkavédelmi őr­ség. Teljesítményük minden hónapban a 100 százalék fe­lett van. A brigád tagjai már a jövő évi tervek előkészítésén munkálkodnak. Péti Imre munkaverseny-felelős BAZISATADÖ­ÜNNEPSËG A Magyar Honvédelmi Szö­vetség városi-járási vezetősé­ge, a bázis átadásával kapcso­latos ünnepséget tartott de­cember 1-én a város felsza­badulásának 28. évfordulója tiszteletére. Boruzs Barnabás, a városi tanács elnökhelyettese tartotta az ünnepi beszédet. Megemlékezett a régi MHSZ- helylségekről, a városban lévő üzemek és vállalatok társadal­mi segítéséről, valamint az MHSZ-ben működő fiatalok se­gítéséről. Az ünnepélyes átadás után a résztvevők megtekintették! az új létesítményt, amely min­den igényt kielégít, megtalál-: ható a rádiósok szobája, a modellezők kis műhelye —tel­jesen felszerelve, — a gép-: kocsivezető-tanfolyamra járók képzéséhez szükséges tárgyi feltételek, egyszóval mindaz^ ami a mai fiatalság igényéhez kell. A létesítményt a járás területéről is sokan keresik fel, szívesen járnak ide, mert a technikai felszerelések mel­lett megtalálhatók a különbö­ző asztali játékok, szórakozási eszközök. Az ünnepélyes át­adás után Bognár János, a szövetség titkára Ígéretet tett arra, hogy továbbra is ilyen színvonalon viszik Dombóvár városban és a járásban az MHSZ-munkát. Teravági Gáborné az On hirdetése is példányban jelenik meg 1972. december 8. Ötvenéves a Szovjetunió Tál a Kaukázuson Iparművészeti világkiállítás Bakut Nápoly- hoz hasonlítják. Teraszosan eresz­kednek le a ten­gerig a dombok. A félsziget patkó alakú öblében csendesen hullám­zik a víz. Hosszú mólók, daruk, ha­jók és fúrótornyok ezrei. — Sötéte­déskor fények gyúlnak a vízen — és nagyon mesz- szire ellátni. — Hogyan építkeznek most Bakuban? A modem épü­letek szomszédsá­gában zeg-zúgos, szűk utcák, törö- kös udvarházak, minarettek. Ipar­negyedek, szput- nyik-városok, ten­gerparti sétányok népesítik be az Apseroni félszige­tet. A piacon eg­zotikus gyümöl­csök, színes szőnyegek, han­goskodó emberek. A szinteti­kus kaucsukgyárban a világ legmodernebb technológiája, csupa automata gép. A csajha- nában — teázóban — méreg­erős azerbajdzsán teát isznak, télen is a szabadban ülve. A város főépítészete, A. G. Aliszkenderovics régi térképe­ket mutat. Az elsőt 1723-ból őrzik, — ekkor a várost két falsor vette körül, az egyik ma is ép, körülöleli az óvárost. — A térkép nem is olyan régi. Hiszen Baku már a VII. században város volt, a X. században pedig már olaj­exportjáról nevezetes. (A1 Ma- szudi, a korabeli neves kró­nikás így ír: „Bakuban fehér és egyébféle olaj forrása va­gyon. És nincs a földön — Is­ten jól tudja — sehol fehér olaj másutt, mint ezen a he­lyen. mely határán vagyon Sirván királyságnak. Ezekben az olajat adó földekben pedig vulkán vagyon, vagy tűznek forrása, amelyik szünetek nél­küle tüzet okád magából fel­felé.”) — A szovjet hatalom első éveiben pártprogram írta elő az elegáns belváros és a kül­város nyomortelepei közötti különbség eltüntetését. 1924- ben városfejlesztési tervet fo­gadtak el. À most érvényben lévő harmadik fejlesztési terv 2000-ig határozza meg a vá­ros arculatát. — A városban 14 millió négyzetméter beépített terü­letből 9 millió négyzetméter­nyi a lakás. 2000-ben a har­minc millióból 22 millió négyzetméter lakás lesz. Egy lakosra most 7 négyzetméter­nyi lakóterület (konyha, für­dőszoba, mellékhelyiségek nél­kül) jut. Az évezred végére már 12 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy minden család­tagnak lesz külön szobája, a családnak egy közös szobája is. — Természeti korlátok és a már meglévő városrészek szab­ják meg a bakui urbaniszti­kát. Városunk amfiteátrum- szerűen, olajikutakkal, 3 kilo­méteres védőövezetteí körül­vett. Nyugaton a történeti vá­rosrész, keleten a szovjet ha­talom alatt épült rész helyez­kedik el. S a két lakóterület között az iparváros. Itt jól ki­használjuk az állandó észak— déli irányú szelet — kiszellőz­tetjük, kifúj at juk a városból az ipari levegőt. Az elmúlt öt­ven évet sok rekonstrukció, új középület, lakóház jelzi. Szín­ház, könyvtár, kormánypalo­ta, kiállítási csarnok, tudósok háza — hogy csak néhányat említsünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom