Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-06 / 287. szám
í I 1. Város a tenger partján Harmonikusan épül az új Baku a régi mellett.. — Fejlesztési tervünk most kétféle feladatot ír elő. Lakóépületek emelését a szabad területeken, s a régi város rekonstrukcióját, megújítását. Mindenütt a komplexitás jegyében — a lakóházak mellé iskolát, óvodát, üzleteket építve. — Milyen lesz a régi város? — Az óvárosban 17 ezren laktak. A terv szerint csak ötezer ember számára lehet kényelmes, komfortos lakást kialakítani e területen. A nem műemlék jellegű házakat lebontjuk, szanáljuk. Az értékes épületeket kívül eredeti formájában hagyjuk, — belül modernizáljuk, komfortossá tesszük. A legértékesebb műemléki épületcsoportban, a XV. századi Siván sahok palotájában ismertetjük az érdekelteket a rekonstrukciós tervvel. — Korábban a városrészeknek nem volt sajátos jellegük. Most építészetileg egységessé, harmonikussá akarjuk tenni Bakut, de úgy, hogy különbözzék is egymástól például a modern lakótelep és a szanatóriumi üdülőkörzet. — A szovjet hatalom előtt az egész városban 10 hektárnyi park, zöldterület volt. Szeles napon nem lehetett szemüveg nélkül kimenni az utcára, — úgy hordta a homokot, a port a szél. Most 3 és fél ezer hektár fa-park dúsítja a bakui levegőt. S még mindig ültetnek, parkosítanak. — A forradalom előtt hajóval hozták Bakuba az ivóvizet a Volgából. Az első vízvezeték-hálózatot 1917-ben német—angol részvényesek építették. A második rendszer már a forradalom után épült. A harmadik most készül — 300 millió rubelért, 150 kilométer hosszúságban — a csövek átmérője 3 és fél méter lesz. Föld alatti források táplálják majd, olyan bőségesen, hogy több vizet ad majd a városnak, mint a meglévő két hálózat együttesen. — A lakó- és az ipamegye- dek meglehetősen távol vannak egymástól. Hogy oldják meg a tömegközlekedést a nagy kiterjedésű városban? — A közlekedés minden nagyvárosban gond. Némileg segít a most forgalomba vett 5 és fél kilométer hosszúságú metróvonal, amelyet a forradalom évfordulójára készítettek el. Ezzel Bakuban 17 kilométeres metróvonal működik. A távlati terv szerint — 2000- ben — 65 kilométeren száguld metró, a város legtávolabbi pontjaitól is jó összeköttetést teremtve. Akkor Baku bármelyik külső kerülete 30 perc alatt elérhető lesz. A bakui metró, szép keleti architektúrájával, nemcsak közlekedési eszköz — látványosság is. Kádár Márta A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem KISZ- szervezete mintegy 300 munkás származású fiatalt készít fel társadalmi munkában az egyetemi felvételire. A felvételi tantárgyakból az egyetem idősebb hallgatói tartanak előadást és konzultációt. A képen: Ferenczi Éva negyedéves hallgató politikai gazdaságtan szemináriumot vezet. (MTI foto: Friedmann Endre felv. — KS) Az UNESCO mellett működő iparművészeti világtanács közelmúltban Isztambulban megrendezett közgyűlésének határozata szerint Torontóban 1974 júniusában — több mint 30 év után — egyedi iparművészeti világkiállítást rendeznek. A közgyűlésen — több más szocialista ország mellett — hazánk is képviseltette magát, küldöttségünk részéről több felszólalás hangzott el, s bejelentettük részvételi szándékunkat — tájékoztatta az MTI munkatársát dr. Vincze János, a Művészeti Alap igazgatóhelyettese. — A Magyar Népköztársaság művészeti alapja felkérte a legrangosabb hazai iparművészeket — ötvösöket, textileseket, keramikusokat —, hogy készítsenek pályaműveket, amelyeket a hazai zsűri véleménye után bocsátanak 1973. május 1-ig a New York-i zsűri elé. Isztambulban csak diafilmeken tekinthették meg a külföldi szakmabeliek a mai magyar iparművészek alkotásait, de véleményük egybehangzóan elismerő volt. A Művészeti Alap kétmillió forintot tűzött ki pályadíjakra. A világkiállítás célja: képet adni a mai iparművészet színvonaláról, mennyiben szolgálja a lakáskultúrát,' mennyiben tart lépést a technika és a tiH domány fejlődésével. — Nálunk egyre népszerűbb bek, keresettebbek a legkülörvJ bözőbb — lakás- és öltözködéskultúrához tartozó — ipar- művészeti cikkek. Színvonaluk! felveszi a versenyt a világ más tájain készült művekkel, en-: nek ellenére külföldön általában kevéssé ismerik el ipar-: művészeti kultúránkat. A to-: rontói világkiállítástól az eszmei sikerek mellett a tényleges iparművészeti export fel-: lendülését is várjuk. Ilyen irányú kulturális propagandánk fogyatékosságait hivatott megszüntetni az a színes dokumen_- tumfilm is, amelyet Kollányl Ágoston készít, s amely be» mutatja a szép múltú és jele» nű magyar iparművészetet. Á hivatalos szervek szándékán és felkészülésén nem múlik a sib kér, most már a művészeken* az alkotásokon a sor. , Olvasóink • • • NEM „TISZA VHtAG”- Eletüek Az élet minden területén, a férfiakkal egyenlő értékű munkát végeznek a nők. Különösen így van ez a bőriparban, ahol a nők aránya 70 százalék. A szocialista munkaversenynek és brigádmozgalomnak itt szép hagyományai vannak. A Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalat Petőfi Sándor szocialista brigádja 1968-ban alakult, s azóta háromszor nyerte el a szocialista címet. Gremsperger Károlyné brigádvezető így emlékezik: — Sokan tiszavirág-életűnek vélték a brigádot Bizonyítottak. Brigádnaplójuk hűen dokumentálja közös szeminárium-, mozi-, színházlátogatásaikat kirándulásukat Az elmúlt hónapokban 15 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a községi pártbizottság épületének és kertjének parkosításával. A brigád tagjai kezdeményezésére indult be az üzemben a munkavédelmi őrség. Teljesítményük minden hónapban a 100 százalék felett van. A brigád tagjai már a jövő évi tervek előkészítésén munkálkodnak. Péti Imre munkaverseny-felelős BAZISATADÖÜNNEPSËG A Magyar Honvédelmi Szövetség városi-járási vezetősége, a bázis átadásával kapcsolatos ünnepséget tartott december 1-én a város felszabadulásának 28. évfordulója tiszteletére. Boruzs Barnabás, a városi tanács elnökhelyettese tartotta az ünnepi beszédet. Megemlékezett a régi MHSZ- helylségekről, a városban lévő üzemek és vállalatok társadalmi segítéséről, valamint az MHSZ-ben működő fiatalok segítéséről. Az ünnepélyes átadás után a résztvevők megtekintették! az új létesítményt, amely minden igényt kielégít, megtalál-: ható a rádiósok szobája, a modellezők kis műhelye —teljesen felszerelve, — a gép-: kocsivezető-tanfolyamra járók képzéséhez szükséges tárgyi feltételek, egyszóval mindaz^ ami a mai fiatalság igényéhez kell. A létesítményt a járás területéről is sokan keresik fel, szívesen járnak ide, mert a technikai felszerelések mellett megtalálhatók a különböző asztali játékok, szórakozási eszközök. Az ünnepélyes átadás után Bognár János, a szövetség titkára Ígéretet tett arra, hogy továbbra is ilyen színvonalon viszik Dombóvár városban és a járásban az MHSZ-munkát. Teravági Gáborné az On hirdetése is példányban jelenik meg 1972. december 8. Ötvenéves a Szovjetunió Tál a Kaukázuson Iparművészeti világkiállítás Bakut Nápoly- hoz hasonlítják. Teraszosan ereszkednek le a tengerig a dombok. A félsziget patkó alakú öblében csendesen hullámzik a víz. Hosszú mólók, daruk, hajók és fúrótornyok ezrei. — Sötétedéskor fények gyúlnak a vízen — és nagyon mesz- szire ellátni. — Hogyan építkeznek most Bakuban? A modem épületek szomszédságában zeg-zúgos, szűk utcák, törö- kös udvarházak, minarettek. Iparnegyedek, szput- nyik-városok, tengerparti sétányok népesítik be az Apseroni félszigetet. A piacon egzotikus gyümölcsök, színes szőnyegek, hangoskodó emberek. A szintetikus kaucsukgyárban a világ legmodernebb technológiája, csupa automata gép. A csajha- nában — teázóban — méregerős azerbajdzsán teát isznak, télen is a szabadban ülve. A város főépítészete, A. G. Aliszkenderovics régi térképeket mutat. Az elsőt 1723-ból őrzik, — ekkor a várost két falsor vette körül, az egyik ma is ép, körülöleli az óvárost. — A térkép nem is olyan régi. Hiszen Baku már a VII. században város volt, a X. században pedig már olajexportjáról nevezetes. (A1 Ma- szudi, a korabeli neves krónikás így ír: „Bakuban fehér és egyébféle olaj forrása vagyon. És nincs a földön — Isten jól tudja — sehol fehér olaj másutt, mint ezen a helyen. mely határán vagyon Sirván királyságnak. Ezekben az olajat adó földekben pedig vulkán vagyon, vagy tűznek forrása, amelyik szünetek nélküle tüzet okád magából felfelé.”) — A szovjet hatalom első éveiben pártprogram írta elő az elegáns belváros és a külváros nyomortelepei közötti különbség eltüntetését. 1924- ben városfejlesztési tervet fogadtak el. À most érvényben lévő harmadik fejlesztési terv 2000-ig határozza meg a város arculatát. — A városban 14 millió négyzetméter beépített területből 9 millió négyzetméternyi a lakás. 2000-ben a harminc millióból 22 millió négyzetméter lakás lesz. Egy lakosra most 7 négyzetméternyi lakóterület (konyha, fürdőszoba, mellékhelyiségek nélkül) jut. Az évezred végére már 12 négyzetméter. Ez azt jelenti, hogy minden családtagnak lesz külön szobája, a családnak egy közös szobája is. — Természeti korlátok és a már meglévő városrészek szabják meg a bakui urbanisztikát. Városunk amfiteátrum- szerűen, olajikutakkal, 3 kilométeres védőövezetteí körülvett. Nyugaton a történeti városrész, keleten a szovjet hatalom alatt épült rész helyezkedik el. S a két lakóterület között az iparváros. Itt jól kihasználjuk az állandó észak— déli irányú szelet — kiszellőztetjük, kifúj at juk a városból az ipari levegőt. Az elmúlt ötven évet sok rekonstrukció, új középület, lakóház jelzi. Színház, könyvtár, kormánypalota, kiállítási csarnok, tudósok háza — hogy csak néhányat említsünk.
