Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-05 / 286. szám
r i f ; SO éves a Szovjetuniót Az Oroszországi Föderáció Irta: Mihail Jassnov, as Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke r. Az Orosz Szovjet Szövetséges Szocialista Köztársaság a legnagyobb köztársaság a szovjet államban: 17 millió négyzetkilométeres területével a Szovjetunió területének 76 százalékát foglalja el és majdnem kétszer akkora, mint az Egyesült Államok területe. Kiterjedése keletről nyugatra tízezer, északról délre négyezer kilométer. 130 millió lakosa a Szovjetunió lakosságának több, mint felét teszi ki. A szovjet köztársaságok családjában azonban Oroszország helyét nem a hatalmas terület és a nagyszámú lakosság, hanem a köztársaság politikai súlya és gazdasági potenciálja határozza meg. Az Oroszországi Föderáció az első szovjet soknemzetiségű állam. A szovjetek harmadik összoroszországi kongresszusán — 1918. január 12-én —hozott deklaráció kimondja: a szovjet-orosz köztársaság a szabad nemzetek önkéntes szövetsége alapján mint a szovjet nemzeti köztársaságok föderációja alakul meg. Szov j et-Oroszországban, amely a Szovjetunió egyetlen szövetséges köztársasága, több, mint száz nemzetiség és népcsoport él. Ebben a köztársaságban oldották meg legelőször a legbonyolultabb társadalmi kérdést: a nemzetiségi kérdést. Lenin nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy az Oroszországi Föderáció területén úgynevezett autonóm egyesülések jöjjenek létre. A föderációban jelenleg kétféle autonómia létezik: állami és közigazgatási. Az autonóm köztársaság az első forma, az autonóm terület és a nemzetiségi körzet a második forma kifejezője. A föderációba 16 autonóm köztársaság, öt autonóm terület (közigazgatásilag a mi megyénknek felel meg) és 10 nemzetiségi körzet tartozik. A 16 autonóm köztársaság mindegyikének megvan a maga legfelsőbb államhatalmi, államigazgatási és igazságszolgáltatási szerve, megvan a maga alkotmánya. A lakosság lélekszámútól és a választók számától függetlenül minden autonóm köztársaság 11 képviselőt delegál a szovjet parlamentbe. Ha közelebbről megvizsgáljuk egy-egy autonóm köztársaság, autonóm terület vagy nemzetiségi körzet fejlődését, akkor azt tapasztaljuk, hogy a szovjet hatalom és a népek testvérisége igen nagyarányú változásokat okozott mindegyikükben. Itt van például a Tatár Autonóm Köztársaság, amely 1920. májusában alakult meg a föderáció keretében. Ez az ország, az 1920-as évek előtt elmaradt mezőgazdasági terület volt, a lakosság 80 százaléka nem tudott írni és olvasni. Ma az autonóm köztársaság, miután ipari terr Uj városnegyedek Togliattiban Nemrég tartotta a százezredik lakástulajdonos lakásszcn- telőjét az új ipari városban, a kámai autógyár mellett épült Togliattiban. Öt éve, mióta megkezdték az ország egyik legnagyobb személygépkocsigyárának építését, a kis város lakóinak száma csaknem megduplázódott. Az új, a technika legfejlettebb szintjén felszerelt üzem, melynek teljesítménye a közeljövőben eléri az évi 660 ezer személygépkocsit, sok munkást és mérnököt vonz. A Volga festői partján hatalmas lakótömbök épültek a gyár dolgozói számára. Nagyméretű, összkomfortos lakások készülnek. A házakkal párhuzamosan egyidő ben épülnek az üzletek, iskolák, óvodák, kórházak és sportközpontok. Egy- egy lakás bére nem haladja meg a család jövedelmének 4-6 százalékúi. ^ íMimí melését majdnem 371-szeresé- re növelte, fejlett ipari köztársasággá változott. De hasonló tapasztalatokkal szolgálhat a Tatár Autonóm Köztársasággal szomszédos Baskirla, amely az olajfinomítás területén ma az első helyet foglalja el a Szovjetunióban. Az Ural lábánál elterülő, nagyságra Finnországot és Norvégiát meghaladó Komi Autonóm Köztársaság olaja, szene, földgáza és fája a múltban kiaknázatlanul ment veszendőbe. A köztársaság öt évtized alatt felfejlesztette szénbányászatát, kőolaj- és földgáztermelését, energetikai iparát. Megváltozott a mezőgazdaság képe is: az első traktor 1928-ban jelent meg, s ma már a traktorok ezrei dübörögnek a Komi Köztársaság mezőin. Most tegyünk a térképen egy hatalmas lépést északra: A Kabard-Balkar Autonóm Köztársaságban — a múltban a népnek még ábácéje sem volt — most a népgazdaságban és a különböző kulturális intézményeknél körülbelül 38 ezer diplomás szakember működik. Haladjunk tovább megint- csak északra, ez alkalommal a távoli északra. Ebben a térségben körülbelül 30 kis nép él (nyenyecek, evenkek, hantik, manysik, csukcsok, korjá- kok és mások) nemzetiségi körzetekben és az Oroszországi Föderációhoz tartoznak. A múltban ezek szinte halálra ítélt népcsoportok voltak, hi-' szén a „nyenyec” szó például kihaló törzset jelent. A távoli észak őslakosságának lélekszámú az éhség, a betegségek és a kizsákmányolás miatt évről évre fogyott. A nyenyec szó jelentése be is igazolódott volna, ha nem győz közben az októberi forradalom. A csukcsoknak és a nye- nyeceknek ma már természetes a repülőgép, a helikopter, az orvos és a tanító. Vannak saját szakembereik, művészeik, íróik. Az egyik csukcs író például — Jurij Ritheu — előszóval látta el egy kanadai író könyvét, amely a Kanadában élő eszkimó törzsek tragikus sorsáról szól. Ezek a törzsek Szovjet Csukotka tő- szomszédságában élnek ; de mennyire más az életük! A csukcs nemzetiségi körzet, amely 1930. decemberében alakult meg, fejlett iparvidék. Uj városok épültek, itt épül az első sarkkörön túli atomerőmű, számos modern ipari üzem működik. A távoli észak népei most az iskolák százaival rendelkeznek, ahol anyanyelvükön tanulhatnak, minden kolhozban és minden faluban van kórház, iskola, kul- túrház. II. Az októberi szocialista forradalom, miután megváltoztatta az elmaradt peremvidékek életét, alapos változásokat okozott az egész köztársaság gazdasági térképén. A természeti kincsek, a föld gazdájává lett nép hallatlan gyorsasággal szabta át Oroszország gazdasági térképét: az ország az ipari termelés átlag évi növekedésével megelőzi a legtöbb fejlett tőkés országot. Ez a növekedés, az elmúlt hú»z évben például kétszer akkora volt, mint az Egyesült Államokban és több, mint háromszor akkora, mint Angliában. Az Oroszországi Föderáció vezető helyet foglal el a Szovjetunió termelésében. A föderáció ipari termelése 1940-ben 1913-hoz viszonyítva 8,8-szere- sére, 1970-ben pedig 92-szere- sére növekedett. Ma a föderáció adja a Szovjetunió olajtermelésének több, mint 80 százalékát, villanyáramának majdnem kétharmadát, szén-, acél-, gabona- és tejtermelésének több, mint felét és végül fakitermelésének 92 százalékát. A köztársaságban percenként 122 tonna acélt, 895 000 kilowattóra villamos áramot, 536 tonna olajat termelnek és a munkaidő egy perce alatt másfél traktor, majdnem hat gépkocsi és sok más termék gördül ki, illetve kerül ki a gyárak kapuján. Az Oroszországi Föderáció hatalmas vasérc, színes- és ritkafém-tartalékok- kal, nagyarányú szén-, olaj- és tőzegkészletekkel rendelkezik, a föderáció területén van a Szovjetunió erdőségeinek 90 száléka. Az Oroszországi Föderáció területén van a híres Magnyitka, az Uráli Gépgyár, a volgográdi és a cseljabinsz- ki traktorgyár, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az előbb említett magnyltogorsz- ki fémkohászati kombinát építésénél valamennyi köztársaság építőmunkása közreműködött. A föderáció ma az egész ország feketefém-termelésének felét adja, felépültek olyan hatalmas gyáróriások, mint a kuznyecki, a cseljabinszki, a novo-tulai, a lipecki, a cse- repovecj és a nyugat-szibériai fémkohászati kombinátok. A XXIV. pártkongresszus feladatul tűzte ki, hogy az Oroszországi Föderációban meg kell gyorsítani a gépgyártás, a földgáz- és kőolajtermelés, valamint a vegyipar fejlesztését, meg kell gyorsítani Szibéria és a Távol-Kelet természeti kincseinek kiaknázását. A súlypont ebben a nagyszabású programban ismét az autonóm köztársaságok, a nemzetiségi körzetek ipari színvonalának emelésére helyeződött. A Tatár Autonóm Köztársaságban például javában épül a világ legnagyobb teherautó- gyára, Csuvasföldön pedig a világ úgyszintén legnagyobb traktorgyára. A termelés hatékonyságának növelése, a mezőgazdaság fejlesztésének meggyorsítása azt a célt szolgálja, hogy biztosítsák az élet- színvonal további emelkedését. Az Oroszországi Föderációban az ötéves időszak alatt az egy lakosra eső jövedelemnek 30 százalékkal kell emelkednie. Mindez megmutatkozik a nép kulturális színvonalán. Szovjet-Oroszországban annak idején rendkívüli bizottságot hoztak létre az írástudatlanság felszámolására. Az Orosz- országi Föderációban ma több mint 43 millió ember tanul, vagyis a köztársaság lakosságának majdnem egyharmada. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak több mint fele általános, közép- vagy felsőfokú képzettséggel rendelkezik. A különböző főiskolai, és középiskolai humán és szakintézményekben több mint ötmillió diák tanul. Ma kivétel nélkül minden autonóm köztársaságban, határterületen és területen van főiskola. A föderáció területén 311 színház, számos múzeum, képtár és könyvtár működik. Nemzetközi hírnévnek örvend az orosz Nyírfácska, a dagesztáni Lezginka- együttes és sok más együttes. A szovjet társadalmi fejlődés jelenlegi szakaszára a szocialista nemzetek további virágzása és sokoldalú együttműködése a jellemző. Minden egyes nemzet igyekszik minél jobban hozzájárulni az új társadalom építéséhez: Az Orosz- országi Föderáció, vagy más köztársaságok sikerei elképzelhetetlenek lettek volna enélkül a szoros szövetség nélkül, a szilárd gazdasági kapcsolatok nélkül. A Szovjetunió népgazdasága egységes komplexum. A föderáció például az ipari és a mezőgazdasági termelés volumene tekintetében az országban a második helyen álló Ukrajnától nyers vasat, hengerelt vasat, kőszenet, kokszot, vasércet, különféle gépeket, műtrágyát, élelmiszer- ipari termékeket és sok más egyebet kap. A szomszédos Belorussziából nagy mennyiségű gép, berendezés, műtrágya és nyersanyag, a Kazah Köztársaságból színesfém, érc, kőszén, kőolaj, a szovjet gyapottermelésben az első helyen álló Uzbég Köztársaságból nyers- gyapot- és gyapottermék, valamint földgáz érkezik. Az Oroszországi Föderáció gépeket és műszereket, kőolajtermékeket, különféle berendezéseket, fűrészárut, valamint ipari és mezőgazdasági nyersanyagot szállít a testvéri köztársaságoknak. A szovjet népek szoros egv- sége a háború idején is kiállta a tűzpróbát. A német fasizmus felett aratott győzelem bebizonyította, hogy nincs olyan erő, amely megbonthatná népeink testvéri barátságát és legyőzhetné soknemzetiségű államunkat. Moszkva és Sztálingrád alatt mindhalálig helytálltak azok a hős hadosztályok, amelyeknek katonái az ország különböző népeiből kerültek ki. A győzelem napjaiban, Berlinben, a Reichstag oszlopsorán különféle nyelvű feliratok voltak olvashatók a különböző nemzetiségű katonáktól ... Szép és nemes ez a barátság az Oroszországi Föderációt benépesítő népek között, a soknemzetiségű Szovjetunió valamennyi köztársaságának népei között. (APN — KS) Csimkent új area A Kazah SZSZK egyik területi központjának, Csimkent városnak életében sok változás történt az utóbbi évtizedekben. A csaknem 600 éves történelmi város a köztársaság 300 ezer lakost számláló nagy ipari központjává fejlődött. A város külseje teljesen megváltozott. Csimkent ma Kazahsztán egyik legszebb lakott települése. Idén több új épületet emeltek, így például az 1200 férőhelyes „Kazahsztán* filmszínházat is, melyet a legkorszerűbb filmvetítőgéppel és kondicionált levegővel látták el. Elkészült a két úszómedencével és négy tornateremmel rendelkező sportkomplexum is. (APN — KS) Népújság 4 1972. december 5. Sárszentlőrinc határában szélesítik a 63-as műút hídját. A Müller es a Kosztolányi brigád korábban a kajdacsi hidat építette újjá, s fejezte be határidőre, f ' ’ászok ígérik, hogy a hídszélesítést az év végére elkészítik. A karácsonyi ünnepeket már e munkával a hátuk mögött akarják eltölteni.
