Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-24 / 303. szám
A SP0RTR0VA és •ól ismét Ht « karácsony« —’ Legalább alkalom nyílik, hogy jót s rosszat mondjon szegény sportolók* sportvezetőkről. , — Bárcsak jót lehetne mondani, d© sajnos, időnként kénytelen es embee .elmarasztalni őket. — Ismerjük a mesét. Térjünk m lé* ■ nyeg re... — Mire kíváncsi? Például arra, hogy a fenyőfa közepén lévő középkori páncélölt&nyt kinek ajánlja? Csak nem azoknak a játékvezetőknek, akik Benyhádoe vezetnek mérkőzést? — Ne szekáljon Bonyháddal, elég* ha a labdarúgó-szövetségnek gondot okoztak 1 — Nem értem az egészet. A játék« vezető szerint Varga nevű bonyhádi jé« tékos bántalmazta őt és ebből adódlfc <a bonyodalom. — Hol itt a bonyodalom? Ez egjr értelmű. — Mert a bonyhádiak állítják, éfl százötven nézőt írattak fei tanúnak,» hogy Varga nem ért a játékvezetőhöz. Úgy beszélik, csak akarta bántani, de elállták az útját azok« akik tényleg bántották. — Legyen szíves megmagyarázni, ok« kor tulajdonképpen hol itt a prabló* 'ma, ha tényleg bántották. — Ez Igaz, de nem mindegy <3 bonyhádi csapat szempontjából, hogy meghagyják Varga büntetését két évre, avagy esetleg egy nézőt tiltanak «6 őrökre a pálya látogatásától. — így már más. Csak még azt íww® tudom, hány hétig tart a tárgyalás, te® & szövetség mindenkit kihallgat. « Nem tartom valószínűnek, hogy ®gy, maximum két embernél többet meghallgassanak. — Tegye szívére a kezét, szeretné« Öfcs eltiltanák Vargát két évre? *— Nem ezen múlik, bogy a ezővofr lég milyen döntést boz. — Ha jól látom, a szemüveg főlőtté balra azt tudom kiolvasni, hogy igaza* lás. Ezzel mire akar célozni? — Hogy a jó Igazolás sem mindig . jó. Néhány hete volt Szekszárdon egy mérkőzése az Alpárinak. Az ellenfél! csapatában szerepelt egy csatár és balszerencséjükre éppen ő lőtte as egyenlítő gólt. Ebből lett ® bányádé* km. *» Bonyodalom? 1 • — Igen. Tudniillik, e tudósító meg»» kérdezte az egyik vendégszurkolótófl, hogy ki lőtte a gólt. ö boldog örömmel mondta a fiú nevét, sőt hozzátette: most igazoltuk le. ma játszik először. Persze a tudósító rögtön látta, hogy az ellenfél összeállításában Ilyen név nem szerepel. Időközben — és ilyen a véletlen — az ellenőr is odament, és megkérdezte, min vitáznak. Nem részletezem, csak a lényeget mondom: az ellenőr megnézte a mérkőzés jegyzőkönyvét, és kiderült hogy ott ilyen nevű játékos nem szerepet Szünetben a játékvezetőt figyelmeztette az ellenőr, aki néhány játékost leigazolt de ki tudja miért nem tudta, vagyonra akarta megfejteal a tólyt", *"• Hogy mát Igazolásával) játszott az illető? Igen. Tudniillik az edző egy hw módik nevet mondott, mint a gól szer* zőjét Aztán, ami a legérdekesebb, es az „új" játékos — a gól szerzője — volt a mezőny legjobbja, és mégis ® második félidő elején lecserélték. Ez bizony furcsa, *— Van még furcsább Is. Mire « küzdelem véget ért a fiú „eltűnt". Az ellenőr hiába kereste, végül leírta <$ történteket jelentésében. — De akkor hivatalból kellene az eljárást megindítani, a mérkőzés < ményét megsemmisíteni és a két tot a vétlen csapatnak adni, — így kellene, de nem így történife, Hogy miért kJ tudjál — és a töltőtollat, melyet az ajásy* dékok között látok, kinek ajánlja? — Azoknak, akik azonnal reklamálnak, hogy napvilágot látott ez a történet. Tudja úgy vannak, hogy nem szeretik, ha megszellőztetik az ilyen kényes ügyeket. — Akkor ajánljuk nekik a szemüveget. hogy tisztábban lássanak hasonló ügyekben. — Látom, nem feledkezett meg « Szekszárdi Dózsáról sem. A bennmaradást nekik kívánja? —- Igen. Tiszta szívből kívánom, hogy sikerüljön megkapaszkodniuk az NBA B-ben. — Remélem, így lesz. — Bízom benne. A csapot jő kezekben van, jó az edző, jó a szakosztály- vezetés és nem utolsósorban a jótó* kosok is mindent elkövetnek a bennmaradás érdekében. Persze nem árt. ha Jókívánságunkat tolmácsoljuk az NB/l-be jutott Szekszárdi Dózsa atlétáinak, és az NB/lll-os Tamási MEDOSZ. valamint a NagymányoU Brikett labdarúgóinak. — Bizony jő tenne, ha egy kicsit ők * Is erősíteni tudnának a tavaszra. Félő, hogy kellemetlen perceket szereznek, ha nem sikerül az idény elején flrófoány pontot összegyűjteni. — A Szekszárdi Vasas kosarasai viszont majdnem az NB/S-be jutottak. Esért mit kapnak? — Valamennyi lány a télapótól egy atypi csókot, azért a lelkes játékért, mellyel szurkolóikat megörvendeztették a bajnokság során. Igazán dicséretes a teljesítményük, de mindjárt azt ís tegyük hozzá, talán jobb, hogy így történt, márminthogy maradtak az NB/ll-ben, így legalább ismét jó játékot és szép győzelmeket láthatunk tőlük. Pillanatnyilag a csapat még nem érett NB/l-re, de egy év múlva remélem már arpl adhatunk hírt, hogy lányaink a legmagasabb osztályban iáUianaÍ° -mr-r^T^V’V— Látja, nem ismeri a hátteret. Tóth nagymányoki fiú, csak Dombóváron dolgozott. Amikor a Brikett vezetői felkeresték a Szövetkezeti Sportkör elnökét, és előadták kérésüket, úgyszólván perpeken belül aláírta Tóth kiadását. — és mindezért mennyit kellett Nagymányoknak fizetni? — Látja, már nem tudja elképzelni, hogy vannak igazi sportemberek. Dombóvár úgy adta ki egyik legjobb játékosát, hogy egy fillért sem kért érte. — .Ez tényleg szép. Gratulálunk a dombóváriak példamutató gesztusához. — Kié az ökölvívókesztyű? / — Elsősorban a szekszárdiakat illeti. Innen kerül ki évről évre egy-egy tehetséges ökölvívó. f- Es a többi szakosztály? Hősök vannak, aztán „eltűnnek0®, hónapokig nem hallani róluk. Ilyen szempontból a tolnaiak sem jeleskednek, még a megyei körversenyen is mérsékelt volt a szereplésük. — A Tudni illik című könyv nem lehet másé, csak a dunaföldvári kézilabda-szurkolóké. — Eltalálta. Sajnos, egy-két esetben nem tudták, hogy mi illik és magatartásukkal, viselkedésükkel magukra haragították a szövetséget. — Csak ne nagyon bántsa őket, mert legközelebb megint magára uszítják a borjú nagyságú kutyát. — Nem valószínű, hogy még egyszef megteszik, mert annak már súlyosabb következményei lesznek, mint két pont elvesztése. — Kit illet az orvosi igazolás? Ezt több Ifjú labdarúgónak Is szántuk. Elsősorban az ifjúsági válogatott néhány tagjának, akik mindent kitalálnak, hogy ne kelljen az edzése« és a mérkőzésen megjelenni. — Legalább karácsonykor ne emlegetné az ifjúsági válogatottat, mert még a töltöttkáposzta-evéstől is elmegy a kedvem. í— Ez pedig nagy szó. Legalább olyan nagy, mint amilyen rossz voll — báf ez enyhe kifej»-- És M o IJÍp fulfcaltcipS U* iHetf — Ez azonos azzal a cipővel, melynek az ára évről évre '-folyamatosan) emelkedik, de a minősége romlik. —« Mondtam már0 ne legyen ünnepfontó. — Távoláll tőlem. Tudok én ját is mondani. *=— Arra befizetek. — Kár gúnyolódni, így van. Például a Dombóvári Szövetkezeti Sportkör vezetői igazi sportemberhez méltóan viselkedtek o Nagymányokl Brikett we- zetőivel szemben. — Nehéz elképzelni, mivel nem te ®gy osztályban játszanak. — Az Igaz, ennek ellenére. Gondolja el,, a dombóvári csapót’egyik erősségét, Tóthot kérték átigazolással Nagymányokba. Elnézést, hogy közbeszólok, de ml késztette Nagymányokot, hogy odacsalják Tóthot « vándormadár00 Mgy en8 1 Szeretném dicsérni őket, efe sajnos egyedül Dombóvár az, ahol a lelkesedésen kívül a szakvezetés is jó,' és az egyesület is mindenben támogatja őket. Pakson nagyon rapszódikus működésük, de erről nem az edző tehet. Bonyhádon viszont rövid fellángoX íVkií? zés — az Ifjúság? válogatott szereplése. Siralmas dolgokat műveltek a pályán, így nem is maradtak el a megérdemelt súlyos vereségek. — Bizony többször letagadtam, hogy Tolna megyei vagyok, hogy elkerüljem az ellenfél, szurkolóinak gúnyolódását. Y« ilü *: — És maga szerint ügy « edzésekkel, a felkészítésekkel mind»« rendben lehet az if isták körül? — Ezt nem tudom, de azt hallottanas hogy az illetékesek tárgyalták és nem találtak különösebb hibát ebben, tehát ezek szerint minden rendben vauk — Akkor jó. — Hordágy, roentőládávaL. Ez tóá legyen? — Azoknak ajánljuk, akik kíméletlen játékukkal az ellenfelet harcképtelenné teszik. Persze olyan mellékgondolattaL) hogy a jövőben oz ilyen durva játékosok szoruljanak ápolásra. őket fekte»- sók hordágyra. — De rosszindulatúi Legalább karó* csonykor türtőztetné magát. — Könnyű azt mondani. De ha vis»* szagondolok az év néhány „favágó’" mérkőzésére, nem lehet más hangnemben beszélni. Enyhén szólva felháborító, amit némelyek megengednek maguknak a pályán. — Nem kell mindent szegény játékosokra fogni. A játékvezetők elsősorban a hivatottak, hogy a szabálytalanságokat megakadályozzák, a durvaságokat megtorolják. — Mindez szépen hangzik, de más az elmélet és más a gyakorlat... Elégé ha a szekszárdi városi sportpályát idézzük fel emlékezetünkben, mi történik ott, minden mérkőzésen. Azok a játékvezetők, akik vidéken következetesek és ragaszkodnak ohhoz, hogy ne legyen néző a kapu mögött és az oldalvonal közelében. Szekszárdon ad«? dent eltűrnek. — Ez tényleg így van. Én Is sokszor láttam, hogy a kapu mögött tucatjával állnak, sőt kórusban szidják a bírót, as «iienfél játékosait, — Na látja. A vidéki játékosok és az őket elkísérő szurkolók is látják ezeket a dolgokat és nem alaptalan a háborgásuk, amikor faluhelyen ugyanezek a játékvezetők olyan precízek« következetesek. — A szép labdarúgópályát öltözővel) senki másnak, mint Kisdorognak ajás»* dékozza. Igaz? — Hát bizony ráférne a klsdorogiak- rá egy jó labdarúgópálya, ami viszont az öltözőt illeti, az nekik van. ^Sofc egyesület jelentkezne az ilyen öltözőért, Sajnos, néhány helyen nagyon elhanyagolt állapotban vannak. •—> Biztos abból a mesekönyvből olvassák a szöveget, amit a télapó tart a kezében, hogy miért nincs öltözőjük, vagy ha van, miért olyan rossz. Mesében nincs hiány, sokszor az ember döbbenten hallgatja, hormon van oly színes fantáziájuk, hogy a hibákat. <9 (mulasztásukat másokra kenjék, — Ez tényleg így van. Persze Itt közrejátszik az is, hogy sokan csak elvállalják a sportkörben a tisztséget, de azonkívül nem sokat tesznek. Mondjuk, még annyit, hogy egy évben egyszef i,leereszkednek" és kegyeskednek megenni a jó disznótoros vacsorát, ás te- friörpinteni utána a kadarkát. — Ilyen is van, persze egyre kevesebb. Hibák mindig voltak, és úgy néz ki. hogy még egy darabig lesznek is. — Még ez a Szerencs®« ^ — Magának ez szerencse? — Na haltja, ha minden jól men^ ne, akkor miről beszélnénk ennyi idő® át? e— A békeszerződésről. — Kivel akar békét kötni? — Mindenkivel. Az egyesületek vezetőivel, a sportolókkal, a játékvezető« bizottsággal, stb. — Az utóbbiakkal nehéz less, — Miből gondolja? — Mert haragszanak magára« ■=— Aztán miért? — Mert kevés jót ír rőíuk. Pedig szívesen olvasnák magukról a dicsérő sorokat. — Én meg örömmel írnám, de sajnos erre nem mindig van alkalom. Mert ott volt például a Tolna—Kisdo- Fog labdarúgó-mérkőzés. Mi is történt? A küldőbizottság három játékvezetőt jelölt. A JB egyik vezetője önkényesen a mérkőzés vezetőjét levett© a listáról és helyette egy állítólagos INB/ll-es budapesti játékvezetőt Iculdött«, aki egy hónapig Szekszárdon tartózkodott. A vége az lett, hogy csak 2 játékvezető volt 3 helyett, mert az illető „elfelejtett" elmenni, aztán a mérkőzésen zúgolódtak a tolnaiak, cl kisdorogiak, a nézők, egyszóval min* denki. És nem is alaptalanul. — Igazuk is volt Egész éven ét megfeleltek a Tolna megyei játékvezetők, de erré a mérkőzésre már nem. Felháborító... — Ne háborogjon, hanem menjünk ©gyet enni és inni. Az többet ér mindennél... — Az utolsó szó jogán hadd mondjak még valamit — Tessék. —- Nem szeretném, ha félreértenének: nem haragszom senkire, csak azért emlegetem a hibákat, hogy a jövőben kevesebb legyen belőlük. Most annak reményében ürítem poharam, hogy egy év múlva csak a jókról írhatunk. Egészségünkre, — Egészségünkre. — ka* karácsonyi áfa
