Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-22 / 301. szám
% t í I Áttekintés a polgári védelmi felkészítési rendszerekről A lakosság kiképzése a Szovjetunióban A Szovjetunióban a lakosság tömegpusztító fegyverek elleni védekezésre való oktatását 1960 évig a DOSZAAF és a Vöröskereszt szervezetei végezték. Ekkor a lakosság oktatásában alapvető változás történt, amelynek nyomán az oktatás hat tárgykörre terjedt ki: a polgári védelem rendeltetése és feladatai támadás veszélye esetén és a légitámadás következményeinek a felszámolása; a lakosság tevékenysége a mentés során; a lakosság tevékenysége a kár- területen folyó tűzoltásnál; a lakosság szerepe a sérültek felkutatásában; az elsősegélynyújtásban és a sérültek kivitele a kárterületről; alakosság magatartási szabályai és tevékenysége vegyi, radioaktív és biológiai kárterüleí felszámolása során. Azok, akik ennek az oktatásnak a követelményeit kiemelkedően teljesítették, elnyerték a „Légvédelemre kész” jelvény első fokozatét és az úgynevezett „polgári védelmi körökbe” nyertek beosztást, míg a lakosság egyéb tagjai számára — film- és diafilm-be- mutatással összekötve — konzultációkat és előadásokat szerveztek. A lakosság normák, illetőleg követelmények szerinti felkészítése eredményesnek bizonyult. De ugyanakkor azt is megmutatta, hogy sokak számára — kiegészítő jelleggel — még elméleti oktatás is szükséges, a gyakorlati tevékenység bizonyos elemeivel összekapcsoltam Ennek érdekében ezután a lakosság oktatása terén új, 19 órás programot vezettek be az atom, vegyi és biológiai fegyverek elleni védekezés módjairól. A program több új témát is tartalmazott, többek között: hogyan készíthető házilagosan a légzőszervek radioaktív por elleni védelmére védőeszköz; melyek azok az intézkedések, amelyeket az üzemekben és a lakóterületen kell végrehajtani, melyek a lakosság kötelmei kitelepítés esetén; melyek az ön- és kölcsönös segélynyújtás alapvető fogásai. Az oktatást kiképzési csoportokban végezték. Ezeket a csoportokat üzemrészenként, műszakonként, brigádonként, a lakóterületen házanként hozták létre. Egy-egy kiképzési csoport létszáma mintegy 25 fő volt. A foglalkozásokat —munkaidőn kívül — hetenként legalább egyszer, 1—2 óra időtartamban tartották. Az oktatás szervezésének és végrehajtásának főszereplői a társadalmi instruktorok voltak. Minden instruktor 50 főt (két kiképzési csoportot) oktatott. Annak érdekében, hogy a lakosság oktatása megfelelő színvonalon folyjon, mielőtt az instruktorok megkezdték a foglalkozások megtartását, a polgári védelem iskoláin kiképzésben részesültek. Munkájuk eredményességét több segédeszköz segítette. így a „Védekezés módjai az atom-, vegyi- és biológiai fegyverek ellen” c. oktatási és módszertani könyv (DOSZAAF-ki- adás), plakát- és diafilm-soro- zat. A lakosság oktatását a tanácsok végrehajtó bizottságai irányították. A hatalmi szervek határozattal kötelezték az üzemeket és intézményeket, a kolhozokat és szovhozokat a munkások, alkalmazottak és a kolhoztagok kiképzésének megszervezésére. Sok erőt és energiát fordítottak azonban a lakosság kiképzésére a polgári Védelmi törzsek is. Segítették a foglalkozások megszervezését és végrehajtását, ellenőrizték azokat. Javaslatokat tettek— a DOSZAAF- és a Vöröskeresztbizottságokkal— á párt- és a tanácsszervekhez a további fel. adatokra. Biztosították a kiképzéshez szükséges védőeszközöket, gyakran megtartották foglalkozásaikat és. kidolgozták a kiképzéshez felhasználható irodalomanyagot. A Szovjetunió Polgári Védelmének Törzse például számos segédeszközt adott ki a lakosság számára. Tömeges példányszámban jelent meg a „Hogyan kell Védekezni a tömegpusztító fegyverek ellen” szemléltető brossára. Hasznosnak bizonyult ezen kívül a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés kérdéseit tanulmányozók számára „A lakosságnak a polgári védelemről” jelmondattal megjelent kiskönyvtár sorozat is, ámit , a DOSZAAF adott ki. A sorozatot kisméretű bros- súrák alkották, amelyek a kiképzési program tárgyköreivel foglalkoztak. A polgári védelmi tájékoztatás és propaganda célját szolgálta továbbá „A polgári védéíerrírőí való beszélgetések” című DOSZAÄF-kiadvány is. ' ..................■ E lőfordult az is, hogy a kiképzés, amit lényegében a társadalmi instruktorok végez-, tek, nem hozta meg a kívánt eredményt. A kiképzés színvonalának fokozása érdekében ezért ezt a feladatot átruházták a polgári védelmi parancsnokokra és törzseikre: Jelenleg ennek megfelelően - e feladat végrehajtásáért — mint állami ügyért j— az üzemek, intézmények, tanintézetek, kolhozok és szovhozok vezetői felelősek. Felülvizsgálták továbbá alakosság kiképzését, megszervezésének rendszerét és tartalmát is. Ennek nyomán. 1966- tól új programot (a kötelező ismeretek általános minimumának programját) léptették életbe. Ez a program 21 órás, hét tárgykörből áll és tizenkét foglalkozást ír elő. A program szerinti kiképzés az 1967. évvel kezdődött meg. A kiképzés oktató segédeszköze az „Ezt mindenkinek ismernie kell” című emlékeztető, amely az atom-, vegyi- és 1 á biológiai fegyverek elleni védekezés szükséges ismereteit tartalmazza. A dolgozók és a kolhoztagok közvetlenül az üzemekben, a kolhozokban és a szovhozokban részesülnek az új program szerint kiképzésben. A foglalkozásokat számukra nem társadalmi instruktorok, hanem az üzemrészek, osztályok, szakszolgálat-parancsnokok. agronómu- sok, zootechnikusok stb. tartják. Egyszóval minden vezető maga képzi ki a beosztottait A kiképzés alapvető módszere a csoportos gyakorlati foglalkozás, témája a műszerek és a védőeszközök tanulmányozására terjed ki. A nem dolgozók (háztartásbeliek, nyugdíjasok stb.) a polgári védelemmel kapcsolatos kötelező általános minimumot egyéni tanulással sajátítják el. E személyek számára a házke- zelőségek, illetőleg az ingatlankezelési szervek vezetői, a községi tanácselnökök nyújtanak az anyag elsajátításához Segítséget. Az utóbbi időben a polgári védelem tevékenységében különleges helyet foglal el a tö- rhegoysztító fegyverek elleni védekezési módszereivel és eszközeivel. kapcsolatos propaganda. Ez a tevékenység egyre szervezettebb és célirányosabb. 1966. év végén és 1967. év elején ajánlásokat dolgoztak ki a polgári védelmi ismeretek propaganda jellegű felhasználására a Kulturális Minisztériumnak és a Szovjetunió Szakszervezeti Központi Tanácsának alárendelt kulturális és nevelő, valamint felvilágosító intézetek számára. Ajánlások készültek továbbá a sajtó, a rádió, a televízió, a filmszínházak, a TIT és a DOSZAAF számára is. A Kom. szomol elé pedig feladatul tűzték ki, hogy vonja be az ifjúságot a polgári védelembe. Ezek nyomán rendszeresen aktuális polgári védelmi cikkeket közölnek a központi újságok: az Izvesztyija, Trud, Krasz- naja Zvezda, Komszomolszkaja Pravda stb. De egyre fokozódik a polgári védelmi ismeretek propagálása a szövetségi köztársaságokban, a körzetekben, a megyékben és a járásokban, az intézményekben, az üzemekben, a kolhozokban és a szovhozokban is. Ha az óvóhelyeken kívül tűz van Svédországban kísérleteket folytattak arra az esetre, ha az óvóhelyen kívül tűz tör ki. Az első kísérletnél a résztvevők teljesen passzív magatartásával megvizsgálták, milyen időtartamú lehet az óvóhelyen való tartózkodás teljes légelzárás esetén, anélkül, hogy az ott-tar- tózkodás veszélyes lenne. Amikor 3 óra és 50 perces kísérleti időnél a levegő oxigén tartalma 16 százalékra süllyedt, a kísérletet megszakították. illetőleg befejezték. Végszükség esetén ilyenkor még kb. félórás ott-tar- tózkodás lehetséges. A második kísérlet, amelynél hasonló feltételek mellett, mint az első kísérletnél, a széndioxid-többletet mész segítségével kötötték le, 8 órát tartott. Amikor a szén- dioxiid-koncentráció elérte a 3 százalékot, akkor alkalmazták a mész-lekötést. Négy óra múltán az oxigéntartalom 16 százalékra süllyedt; ekkor oxigént bocsátottak le. Az oxigéntartalom ezután állandó maradt. A széndioxidtartalom két százalékra süly- lyedt és ez az állapot fennmaradt egészen a kísérlet végéig. (Internationale Zivilverteidigung Nr. 201. (1972. március) Differenciált polgári védelmi kiképzés Csehszlovákiában A polgári védelmi felkészítés Csehszlovákiában a lakosság honvédelmi nevelési rendszerének legnagyobb területét képezi, amelyben különösképpen érvényesül minden egyes szerv és szervezet felelőssége. A legigényesebb feladatok e vonatkozásban a néphadseregre, a népi milici ára, a Honvédelmi Szövetségre, a Vöröskeresztre és a tűzvédelmi parancsnokságokra hárulnak. A lakosság polgári védelmi nevelésében nagy feladatok hárulnak ezenkívül a Televízióra, a filmszínházakra, a sajtóra és a rádióra. A lakosság polgári védelmi felkészítése e mellett — mint a lakosság honvédelmi nevelése egységes rendszerének egyik területe — a polgári védelmi intézkedések osztatlan alkatrésze. A. felkészítésnek alapvető követelménye, hogy az állampolgárokat szilárdan meggyőzze személyes felelősségükről a haza védelmében és az arra való rendszeres felkészülés szükségességéről, hogy ismereteket és jártasságot sajátítsanak el a tömegpusztító fegyverek elleni védekezés terén, megismerjék saját feladataikat a polgári védelmi intézkedésekkel összefüggésben és képességük szerint készen álljanak az ellenséges támadások következményeinek felszámolására, azok között a körülmények között, amelyek között élnek és dolgoznak. A' lakosság polgári védelmi felkészítésének koncepcióját, annak céljait, feladatait és tartalmát a Belügyminisztéri-í um dolgozza ki és állapítja meg, éspedig differenciáltan a nagyvárosok, az egyes objektumok és a községek lakossági, valamint az egyes szakterületek dolgozói számára. Az oktatásban való részvétel minden állampolgárt érint, kivételt képeznek azonban azok, akik a polgári védelem nem katonai egységeinek és alakulatainak tagjai vagy pedig a belügyi szerveknél és a népi milíciában teljesítenek zsolgálatot, avagy tényleges katonák. Kivételt képeznek továbbá azok a diákok és hallgatók, akik részt vettek a kötelező honvédelmi nevelésben. Egyes polgári védelmi kérdések elsajátítása érdekében a kiképzésben a lakosság egy bizonyos részének részvétele kötelező. Ezek nincsenek beosztva a polgári védelem nem katonai egységeibe és alakulataiba. A lakosság polgári védelmi oktatását országosan a Belügyminisztérium irányítja és az államigazgatás központi szervei biztosítják annak végrehajtását az alárendelt szerveknél. Az egyes települések lakosságának polgári védelmi oktatását közvetlenül a tanácsok, az üzemek, a Honvédelmi Szövetség, a Vöröskereszt, a tűzvédelmi parancsnokságok végzik. Az oktatásban közreműködnek továbbá a tudományos társaságok, a kulturális és a politikai szer-, vezetek és a Népfront szervezetei, valamint a Forradalmi Szervezeti Mozgalom és a Szó. cialista Ifjúsági Szövetség is. Tizenkét órás tematika az USA-ban Az Egyesült Államokban 1965. évtől a felnőtt lakosság polgári védelmi kiképzését 12 órás tematika alapján végzik. Ennek keretében a lakosság megismeri a polgári védelem alapvető kérdéseit, a sugárvédelmi óvóhelyeket, a szükségóvóhelyeket (telepítés, jelzés, működés, mentés stb.) és azokat az intézkedéseket, amelyek irányadóak az adott területen a védekezés céljából. Elsajátítja az ön- és elsősegélynyújtást, a sérültek és a betegek gondozásának szabályait, a rádióaktív csapadék stb. elleni védekezést. A lakosság oktatásában jelentős szerepük van ezen kívül a különböző sajtókiadványoknak (plakát, brossára, emlékeztetők), a filmeknek, rádió- és televízió adásoknak, továbbá az állandó- és vándorkiállításoknak. Széles körű propaganda az NSZK-ban Az NSZK-ban a lakosság polgári védelmi oktatása a munkahelyeken vagy a lakóhelyen 10 órás tanfolyamokon megy végbe. A lakóhelyeken az oktatás céljából az állandó és a mozgó kiképzési pontok hálózatát hozzák létre. Az állandó kiképzési pontok a Polgári Védelmi Szövetség kerületi szerveinél és a 10—30 ezer lakosú településeken működnek, A kisebb lakosú települések- ben gépjárművekkel és kiképzési segédeszközökkel ellátott instruktorok végzik a kiképzést. Az oktatás munkáját széleskörű propagandatevékenységgel segítik. Így például 1965. évben 19 millió példányban adtak ki polgári védelmi brossúrát. Az utóbbi években pedig a Polgári Védelmi Szövetség több mint 200 rádió- és tv-adásit szervezett, 400 városban rendezett (tartott) kiállítást.
