Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

à I ! Pedagógusképzés — magasabb fokon Az állami oktatás helyzeté­ről és feladatairól szóló — 1971. június 15-i — párthatá­rozat kimondja: a kötelező ál­talános iskolai oktatás színvo­nalát minden módon növelni kell. Meg kell szüntetni a nagy nívóbeli különbségeket a nagyvárosi és kisvárosi, a vá­rosi és falusi, a falusi és ta­nyasi iskolák között. A közép­iskolák és a felsőfokú oktatás színvonala sem emelhető, mindaddig, míg a legkülönbö­zőbb felkészültséggel érkeznek oda a tanulók, de a munkás- és parasztcsaládokból is csak akkor növelhető a középisko­lákban és egyetemeken tanu­lók száma, ha alapfokú okta­tásunk demokratikusabb lesz, tehát mindenkinek egyformán és egyaránt biztosítja a meg­felelő és egységes alapművelt­séget. Az alapfokú oktatási intéz­mények közötti különbségek tárgyiak és személyiek. A tár­gyiakat illetően már napjaink­ban is arra törekszik az ok­tatási költségvetés, hogy a kisiskolák hátránya szertári felszereltségben, szemléltető­eszközökben és magukban az iskolatermekben is csökken­jen. illetve végső soron szűn­jön meg. A következő ötéves terveket bátran lehetne a köz­oktatás ötéves terveinek is nevezni, olyan nagy hangsúlyt kapnak ezfekben — az anyagi támogatást illetően — az alap­fokú oktatási intézmények. A színvonal emelésének azonban legdöntőbb feltétele maga a pedagógus : a nevelő felkészült­sége. A párthatározat arra ösz­tönzi az állami szerveket, hogy mielőbb teremtsék meg az egységes pedagógusképzést, s az óvodáktól a tanárképző fő­iskolákig egységesen és maga­sabb színvonalon történjék a nevelők képzése. Ideje pél­dául, hogy az óvónőket ugyan­olyan pedagógusoknak tekint­sük, mint a tanítókat és taná­rokat, és megszüntessük azt a hamis hierarchiát, ami a peda­gógustársadalmon belül és közvéleményünkben is egymás fölé helyezi őket. Miután va­lamennyi gyermekkorcsooort nevelésének adott a saiátos nehézségi foka, ez a különb­Lvov északkeleti szélén né­hány évvel ezelőtt szokatlan alakú épületek tűntek fel: fá­ból készült templom, szalma­kunyhó, vízimalom. A Sev- csenko parkban megkezdődött a jellegzetes falusi épületeket bemutató skanzen építése. Ez a város tizenkettedik múzeuma. Építését a városi ségtétel méltánytalan és ide­gen társadalmunktól. A pedagógusképzés új kon­cepciója már érvényt szerez a korszerűbb értékítéletnek: az óvónőképzőket ugyanis a ta­nárképző főiskolák kihelyezett intézményeivé emeli, s ezzel szervezetileg és tartalmilag, tehát felkészültségük színvo­nalában is közelebb kerülnek a különböző pedagógusréte­gek egymáshoz. Jellemző a pedagógusképzés alapjainak összehangolására és egységesí­tésére, hogy a felsőfokú óvó­nőképzők, a tanítóképző főisko­lák és a tanárképzők egvaránt azonos órarendben tanítják a jövő évtől kezdődően a peda­gógiai és a pszichológiai tan­tárgyakat. Más korosztályra alkalmazóiban, de ugyanazt tanulja az óvodai és az álta­lános iskolai nevelőmunkára készülő pedagógus, s ezzel a nagyobb szakmai-emberi meg­értés, és „egy nyelven beszé- lés” lehetőségére is alkalom nyílik a pedagógusok között. Ez a tény óriási jelentőség­gel bír a családok számára, a gyermekek egységes és színvo­nalas nevelése szempontjából. Az óvodai oktatás-nevelés rangjának emelésén túl a ta­nítóképző intézetek régi vágya is teljesül — a párthatározat alapján — a közeljövőben. A tanítóképző főiskolák a tanár­képző főiskolák kihelyezett fő­iskolai karai lesznek, s szoros kapcsolatba kerülnek egymás­sal. A cél ismét csak az egysé­ges és magasabb színvonalú ál­talános iskolai oktatás meg­valósítása, ezért tanul azonos tankönyvekből a tanítóképző és a tanárképző főiskola hall­gatója egyaránt. A tanítókép­ző főiskolákon olyan speciál­kollégiumi rendszert alakíta­nak ki a 72—73-as tanévtől, amely lehetővé teszi, hogy a három év alatt önkéntes vá­lasztás alapján ki-ki szako- sodjon, és az általános okle­vele mellett ének, zenei, rajz, idegen nyelvi, diákotthoni ne­velői szakképesítést is szerez­zen. Tanárképző főiskoláinkon a cél nem kevesebb, mint a tananyag radikális csökkenté­se. tanács irányítja és költségeit is az fedezi. A falusi épületeken kívül a legfontosabb munkaeszközöket és Nyugat-Ukrajna különböző etnikai csoportjainak művészi emlékeit is bemutatják itt. A múzeum látogatói a kiállítás megtekintésével képet alkot­hatnak maguknak elődeik kulturális örökségéről. A párthatározat szellemé­ben a pedagógusképzésben a túlterhelés minden megnyilvá­nulását — például a szaktár­gyi sovinizmust — erőteljesen és következetesen el kell há­rítani, mert a hatalmas anyag- mennyiség már gátolja a hall­gatók aktivitását, önálló kez­deményezését és alkotó tevé­kenységét, mert gátolják a sok irányú szellemi érdeklődés ki­bontakozását, az önállósulási törekvést, és végső soron at­tól riasztják el a pedagógus- jelölteket, amiért lelkesedniük kellene. Ahhoz, hogy a pedagógus- társadalom a közoktatás szín­vonalát. emelni tudja, szüksége van arra, hogy már a tanulás, a felkészülés időszakában, de természetesen később is, le­gyen ideje az állandó műve­lődésre. Az egységes általános iskolai nevelőmunka színvona­lának emelése csakis ilyen módon valósítható meg. Ha azt szeretnénk, hogy minden gye­rekünk — éljen bárhol az or­szágban és bármilyen foglal­kozású családban — demokra­tikusan és egységesen hozzá­férjen a korszerű tudáshoz, el­sősorban ennek megvalósítóit, a pedagógusokat kell segíte­nünk nagy feladatuk elvégzé­séhez. K. e. „Megcsapolják” a Balatont A Balatonnál a télre készül­nek. Még a jegesedés előtt „megcsapolják” a tavat, mert a vízszint magasabb a meg­szabott határnál. Másodper­cenként 35 köbméter vizet en­gednek le a Sión a Dunába. A jég előtti eresztéssel — amely előreláthatólag az év végéig tart — o Sión idén le­csapolt Balaton-víz mennyisé­ge megközelíti a 300 millió köbmétert. A Sió ideiglenesen Használ­ható víziútját most igénybe veszik hajók úsztatására is. A tavon dolgozó vízügyi egy­ségek kotróhajóikkal, munka- és szállító úszóegységeikkel megkezdték a bevonulást a te­lelőbe. A balatoni halászok viszont még teljes „üzemet" tartanak. Az öt brigád naponta száz má­zsa zsákmánnyal tér partra. Az idén még nem sikerült be­keríteni nagyobb gardarajt, ezért külön brigád keresi a. gardák telelőre gyülekező nagy rajait a tihanyi kút környé­kén. (MTI) Horg?szterü!et a Dráván Az Országos Halászati Fel­ügyelőség horgászterületté nyilvánította a Dráva legdé­libb magyarországi szakaszát és a hozzátartozó holtágakat. Az intézkedés előzménye az volt, hogy — a népi ellenőr­zés egy vizsgálata nyomán — feloszlatták a barcsi halászati szövetkezetét, mivel az meg­sértette a szövetkezeti elveket és ésszerűtlen gazdálkodást folytatott a Dráván. A folyó vízterületét a part menti termelőszövetkezetek között osztották fel, illetve a Drávaszabolcs és az országha­tár közötti huszonkét kilomé­teres szakaszt a horgászok kap­ták meg. Ily módon az élő Drá­vából 340 holdnyi vízterület, valamint a hozzácsatlakozó két holtág — az úgynevezett maty- tyi- és Hotedra-tó — vált hor­gászterületté. A halasítási program során a folyóba sül­lőt és csukát helyeznek, míg a holtvizeket növényevő ha­lakkal népesítik be. (MTI) Lvovban Hucul falusi ház a Ívovi skanzenben. Vizsgázik 90 ezer egyetemista Felemelik a szociális ösztöndíjakat Hazánk 55 felsőoktatási in­tézményében, együttvéve 94 karon, a nappali, az esti és a levelező tagozatokon több mint 90 ezer egyetemista, főiskolás kezdte meg vizsgaidőszakát: folynak a kollokviumok, szi­gorlatok. A most folyó félévi vizsgák során a nappali tago­zaton több mint 58 ezren, az estin közel nyolcezren, a leve­lezőn pedig 24 és fél ezernél is többen adnak számot fel­készültségűikről a korszerűsí­tett vizsgaszabályzat előírásai szerint. A felsőoktatási reformmal szoros összefüggésben évről év­re alaposabb, változatosabb és sokrétűbb a vizsgáztatás mód­szere. Az a cél, hogy olyan módszereket alakítsanak ki, amelyek mindinkább kizárják a számonkérésből az esetle­gességet, a véletlen elemeket, és így a hallgatóknak, okta­tóknak egyaránt megnyugta­tóbb módon nyújtsanak képet a szaktudás színvonaláról. Legtöbb helyen a vizsgaidő- szak egységes, tehát nem ta­gozódik úgynevezett ' „rendes” és „utóvizsga”-időszakra. így az idejükkel jól gazdálkodó hallgatóknak január végén a második félév megkezdése előtt pihenésre js marad idejük. A második félévben, pontod sabban már január 1-től ér­vénybe léo az a rendelkezés, amely a Központi Bizottság novemberi állásfoglalása alap­ján tovább javítja a hallgatók jelentős hányadának szociális helyzetét. Azok a nappali ta­gozatos egyetemisták, főiskolád sok, akik eddig is részesültek! szociális ösztöndíjban, január 1-től egységesen 50 forinttal magasabb szociális ösztöndíjat kapnak. Ez az intézkedés s tej- és tejtermékek áremelke­dését igyekszik ellensúlyozni,' hogy az ne sújtsa a kis jöve­delmű családok egyetemen^ főiskolán tanuló gyermekeit. Emellett az egyetemek és a főiskolák menzái január 1-től általános étkezési norma­emelésben is részesülnek, sőt 3 ezen felül a tej- és tejtermé­kek árának emelkedéséből adódó többlet-kiadást az álla­mi költségvetés is ellensúlyoz« za. (MTI) Kodály-emlékesf Szalcályban Szakály községben hagyomá­nyai vannak a népdaléneklés­nek. A község népdalszerető közönsége a Kodály-évforduló alkalmával közel egyórás mű­sor keretében gyönyörködhe­tett Kodály és a Kaposvölgye legszebb népdalaiban. A Kodály-estet Máthé Aladár- né tanárnő a Kaposvölgye Kórus vezetőjének bevezetője nyitot­ta meg. Méltatta Kodály mun­kásságát, hangsúlyozva, hogy Kodály művei, népdalfeldolgo­zásai ma már az egész nép kincsévé váltak, dalai felhang- zanak nemcsak a rádióban és televízióban, de a vidéki mű­velődési otthonokban is. A műsort a legkisebbek, az óvodások kezdték. Kodály „Kis emberek dalai” c. soro­zatából adtak elő gyermekda­lokat. Az úttörők újonnan alakult négytagú citerazenekara ezen az estén mutatkozott be, mű­sorukat kaposmenti népdalok­ból állították össze. A szakályi kórus egyik ala­pító tagja Nyers Istvánná két szép Kodály-feldolgozást adott elő, nagy sikerrel. Az idős asszonyok éneklő csoportja a legrégibb Kapos menti népdalokkal arattak nagy sikert A szakályi vegyeskórus zár­ta a jól sikerült Kodály-estet, nagyszerű műsorukat Kodálya Esti dalával zárták. A szakályi Kodály emlékest méltó propagandája volt Ko­dály „nagy művének”, a nép-; dal közkinccsé tételének. GYÖRFFY JÓZSEF A Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat felvé­telre keres olajtüzelésű kazánhoz vezető fűtőt, te­lepi portást és fűtésszere­lőt Bérezés megegyezés sze­rint Jelentkezni lehet a vállalat központi telep­vezetőjénél. Szekszárd, Tartsay V. u. 10. (326) Pályázatot hirdet szek­szárdi középvállalat pénzügyi osztály­vezetői munkakör betöltésére, megfelelő szakmai gyakorlattal, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel. Fizetés megegyezés sze­rint. „Középvállalat” jeligére a kiadóba. (289) A SZEKSZÁRDI JÁRÁSI ÉS VÁROSI FÖLDHIVA­TAL ÜJ CÍME: Szek­szárd, Széchenyi utca 54 —58. szám. II. emelet Telefon : 12—540. (329) Ön jelenik meg

Next

/
Oldalképek
Tartalom