Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-22 / 301. szám

IjG.-QnaírcK • ' J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! • A‘ M ÁGYA R $ Z OC IALI S TA M UNKÁSPART- T O l H A 'MEGYEi B I ZOTT SÁG' A N A K LÁP 1A XXII. évfolyam, 301. szám mmwmmmmmsmium ARA: 80 FILLE» Péntek, 1912. december 22. A Szovjetunió létrejöttéiéi! testet öltött a nagy Lenin eszméje Jubileumi díszünnepség Moszkvában jet rendszer előnyeit. Nincs olyan erő a világon, amely megállíthatná szárnyaló fel- emelkedésünket, tántoríthatat­lan haladásunkat a kommu­nizmus felé. — A népek barátsága és együttműködése — ez az az eszme, amely mind bel-, mind külpolitikánkat beragyogja. A Szovjetunió Kommunista Párt­ja, a munkásosztály, az egész szovjet nép magasra emeli a proletár internacionalizmus zászlaját, a békéért, a demok­ráciáért, a társadalmi és a nemzeti felszabadításért harco­Leonyid Brezsnyev beszéde A Szovjetunió megalakulása közvetlen folytatása volt a Nagy Októbernek, amely új korszakot nyitott meg az em­beriség fejlődésében. A Szov­jetunió létrejöttében gyakorla­tilag testet öltött a nagy Le­nin eszméje: a szabad nemze­tek önkéntes szövetsége — mondotta Leonyid Brezsnyev. — A Szovjetunió fél évszá­zados története — a szovjet szocialista állam keretei kö­zött egyesült valamennyi nép megbonthatatlan egysége és Folytatódnak a terrortámadások a VDK ellen A légvédelem további 14 gépet semmisített meg Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára ünnepi beszédét mondja. Csütörtökön délelőtt ponto­san tíz órakor Nyikolaj Pod- gornij szovjet államfő nyitot­ta meg Moszkvában a Kreml Iro-w-e-s^nsi palotájában az SZKP Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsá­nak, a Szovjet Szocialista Köz­társaságók Szövetsége megala­kulásának 50. évfordulója al­kalmából összehívott kétnapos ünnepi ülését. A kongresszusi palota ra­gyogóan kivilágított hatezer férőhelyes színháztermében jelen voltak az SZKP Közpon­ti Bizottságának tagjai és pót­tagjai, a Szovjetunió és az Oroszországi Föderáció parla­mentjének képviselői, akiket az SZKP, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége és a minisztertanács hívott meg az ünnepélyes al­kalomra. Ott voltak a szovjet politikai, társadalmi, tudomá­nyos és kulturális élet vezolő személyiségei, a Moszkvában akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői, a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselői. A színpadon, amelyet erre az alkalomra a Szovjetunió hatalmas térképével, • Lenin portréjával és a szövetséges szovjet köztársaságok címerei­vel díszítettek fel, kétszáz ta-, gú elnökség foglalt helyet. Az elnökségi széksorok közül az felsőben volt Leonyid Brezs- pyev, az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára, Nyiko- laj Podgornii, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin miniszter- elnök, valamint az SZKP Po­litikai Bizottságának többi tagja. Ugyancsak az első sor­ban kapott helyet Alekszej Sityikov, a Legfelsőbb Tanács szövetségi tanácsának elnöke és Jadgar Naszriggyinova, a Legfelsőbb Tanács nemzetisé­gi tanácsának elnöke, Jevge- nyij Tyazselnyikov, a Kom- szomol Központi Bizottságának első titkára, Valentyina Tye- reskova űrhajós-pilóta és Szemjon Bugyonnij marsall, a Nagy Októberi Szocialista For­radalom és a polgárháború legendás hőse. Az elnökségben ültek az SZKP Politikai Bizottságának póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, a Szovjetunió minisz­tertanácsának elnökhelyettesei, miniszterek, a hadsereg, és a flotta vezető tábornokai és tengernagyai, a szövetséges szovjet köztársaságok párt- és állami vezetői. Ott voltak a díszünnepség elnökségében a szocialista or­szágokból érkezett párt- és ál­lami delegációk vezetői, köz­tük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke. Kádár Já­nossal egy sorban foglalt he­lyet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke, Erich H "meeker, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi. Bizottságának első titkára, Fidel Castro Ruz, a Kubai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, mi­niszterelnök, Jumzsagijn Ce- denbal, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizottsá­gának első titkára, miniszter- elnök, Edward Gierek, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának főtitkára, az államtanács elnöke, Gustáv Husák, a Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizottsá­gának főtitkára. Jelen voltak az elnökségben Urho Kaleva Kekkonen finn államelnök és a Szovjetunió­val szomszédos, vagy baráti viszonyban levő más államok párt- és állami küldöttségei­nek vezetői, a nemzetközi kommunista és munkásmozga­lom számos kiemelkedő sze­mé1 yisége, a nemzetközi szak- szervezeti és békemozgalom, a nemzetközi ifjúsági és nőszer­vezetek vezető személyiségei. Magyar részről a jubileumi díszünnepségen megjelent Ko­mócsin Zoltán, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, aki a párt- és állami delegáció tagjaként tartózkodik a Szov­jetunióban, Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az évfordulóra Moszkvába érkezett magyar szakszervezeti delegáció veze­tője, Horváth István, a KISZ Központi Bizottságának első titkára, a KISZ küldöttségé­nek vezetője, Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövete, a párt- és állami delegáció tagja, Ve­res József, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság alelnöke, az MSZBT delegációjának vezető­je, Papp László, hazánk állan­dó KGST-képviselőjének he­lyettese. Megnyitó beszédében Nyiko­laj Podgornij, a Szovjet Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke elsőként a 11 szocialis­ta országból érkezett párt- és állami delegációkat üdvözölte, majd a Szovjetunióval szom­szédos, vagy baráti viszonyban levő országok hivatalos kül­döttségeit és a „harmadik vi­lág” országaiból, illetve a tő­kés országokból érkezett hala­dó személyiségeket köszöntöt­te. „Az októberi forradalom után a dolgozók világviszony­latban első szövetségi, sok- nemzetiségű államának létre­hozását joggal tekinthetjük a legjelentősebb mérföldkőnek országunk történetében” — je­lentette ki Nyikolaj Podgor­nij a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke a megnyitó beszédében, majd a többi közt a következőket mondotta: — A testvéri barátság és az internacionalista szolidaritás hatalmas sasszárnyként segí­tette, hogy országunk népe az évszázados elmaradottságból felemelkedjék a társadalmi haladás csúcsaihoz, hogy minél teljesebben kihasználja a szov­A Demokratikus Vietnam légvédelme csütörtökre virra­dó éjjel további 1?.. amerikai repülőgépet, köztük hét D—52-es óriás bombázót és egy F—111 változtatható szárnyállású vadászbombázót lőtt le Hanoi főváros és Hai­phong kikötőváros környé­kén, valamint a 20. szélességi körtől északra fekvő egyéb városok és tartományok légi­terében. Több amerikai pilóta fogságba esett. Az amerikai légierő csütör­tökön — már a negyedik egy­mást követő napon — folytat­ta terrortámadásait Észak-Vi- etnam egész területe ellen. Az AP amerikai hírügynökség szerint több száz amerikai harci repülőgép bombázta Ha­noi és Haiphong iparvidékét. A saigoni amerikai hadve­zetés csütörtökön sem közölt részleteket a VDK elleni bom­batámadásokról. A katonai parancsnokság szóvivője szo­kásos napi sajtótájékoztatójá­ban csak a dél-vietnami had­műveletekről nyilatkozott. Tá­jékoztatója szerint az elmúlt 24 órában Vietnam déli részé­ben viszonylag csökkent a harci tevékenység. Jelentősebb ütközetekről csak az északi fronton lévő Guang Tri tar­tományi székhely és a Saigon fővárostól 250 kilométerre dél­nyugatra lévő térségből érkez­tek hírek. ló erők élcsapatában halad. Éppen ezért lett a Szovjet­unió jubileuma a szocialista országok dolgozóinak, a kül­földi kommunista pártoknak, valamennyi. nagyon-nagyon sok barátunknak és szövetsé­gesünknek ünnepe. Ezután Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára mon­dott ünnepi beszédet. barátsága létrejöttének törté­nete. A Szovjetunió félévszá- dos története — a szocialista forradalomban született, és ma a világ egyik legerősebb hatal­mává vált államunk páratlan növekedésének és sokoldalú fejlődésének .története. Ez a fÄl évszázad a Szovjetunió zászlaja »alatt tömörült köz­társaságok, az országban élő nemzetek, nemzetiségek felnö­vekedésének és igazi gazdasá­gi, politikai és kulturális íel- virágozásának története. A Fehér Ház parancsára felújított, Hanoi elleni légitá­madások intenzitásuk szem­pontjából példa nélkül állnak — írja a moszkvai Pravda csütörtöki számában Alek- szandr Szerbín, a lap hanoi tudósítója. A szovjet újságíró rámutatott arra, hogy a táma­dások során első alkalommal vetettek be a VDK fővárosa el­len B—52-es harcászati nehéz­bombázókat, és először szen­vedett el Hanoi ilyen hatalmas méretű éjszakai légitámadást. Szerbin elmondja, hogy a tá­madás egyik célpontja ismét a központi kórház volt. Az agresszor a támadások újrakezdésével két célt próbál elérni: az egyik a város nor­mális életének felborítása, il­letve a lakosság megfélemlí­tése, a másik a légelhárítás el- némítása — írja Szerbin. A szovjet tudósító igazolja, hogy az agresszor egyik célját sem érte el. Hanoi légiterében újabb légierődöket lőttek le, Hiphong felett pedig más ame­rikai gépeket ért találat. ■ Amerikai harci repülőgépek csütörtökön lebombázták Ha­noi pályaudvarának főépüle­tét. Az újabb légitámadás so­rán nyugati hírügynökségek szerint, találat érte a város­centrumban lévő kubai nagy- követség épületét is. — Ahhoz, hogy egy ilyen ál­lam létrejöjjön, szükség volt a párt szervező szerepére, he­lyes politikájára, céltudatos tevékenységére. — A Kommunista Pártnak megvolt az ehhez a politiká­hoz szükséges elméleti alapja: a nemzeti kérdésre vonatkozó marxista—leninista tanitás. Ez a tanítás a szocialista forrada­lom elméletének fontos alkotó­eleme. — Pártunkra az a feladat várt, hogy elvégezze azt, amit nem voltak képesek és ma sem kénesek megtenni a legfejlet­tebb kapitalista államok. Hi­szen tény az, hogy a nemzeti kérdés napjainkban is rendkí­vül éles az Egyesült Államok­ban, Kanadában, Belgiumban, nem is szólva Nagy-Britanniá- ról, ahol az angol imperializ­mus évek óta kegyetlen hábo­rút visel Észak-Irország népe ellen, amely harcra kelt jogai­ért. —r Az ország népeinek egye­sülése egy egységes szövetség­be. az egvséges soknemzetisé­gű szocialista állam megte­remtése hallatlan lehetősége­ket tárt fel hazánk, társadal­munk gazdasági és kulturális fejlődése előtt. Mintha még a történelem menete is meggyor­sult volna, — mondotta Leo­nyid Brezsnyev. — Hasonlítsuk össze az 1912-es esztendőt a háború előtti 1940-es évvel. Csupán az alatt az időszak alatt a Szov­jetunió ipari termelésének vo­lumene 14-szeresére növeke­dett. Ma a szovjet ipar egyet­len hónap alatt több terméket állít elő, mint az egész 1940- es évben. A lakosság reáljö­vedelme 1940-hez arányítva, napjainkig több mint négyszeresére növekedett. Több mint hétszeresé­re növekedett a kiskereskedel­mi áruforgalom. Az országban ma 4,7-szer annyi orvos, 6 és félszer több főiskolai és közép­iskolai végzettséggel rendelke­ző állampolgár van, mint 1940- ben volt. Pártunk jól tudta, hogy a nemzeti elnyomás és egyenlőt­lenség valamennyi következ­ményének felszámolásához nem elegendő megszüntetni a nemzetek közötti jogi egyen­lőtlenséget, hanem gyakorlati­lag is véget kell vetni a köz­tük lévő egyenlőtlenségnek. E feladat megoldása lett a párt egyik fő politikai célkitűzése. — összegezve az elmúlt fél évszázad valóban hősi ered­ményeit, joggal jelenthetjük ki. hogy a nemzeti problémát abban a formájában, amely­ben a múltból maradt ránk, teljesen, véglegesen és vissza­vonhatatlanul megoldottuk. Ez olyan eredmény, amelyet jogo­san helyezhetünk egy sorba a (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom