Tolna Megyei Népújság, 1972. december (22. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-13 / 293. szám
TOLNÄ MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK] HegkeziSie munkâiât az országgyűlés téli iiisszalia Áz állami költségvetésről és a népgazdasági tervezésről szóló törvényjavaslat a parlament előtt Kedden délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés téli ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Aczél György, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett az elhunyt dr. Mihályfi Ernő országgyűlési képviselőről, s hangsúlyozta: — Dr. Mihályfi Ernő több mint fél évszázados közéleti pályáján mindig a haladás oldalán állt, a nép igazáért küzdött. Már a fel- szabadulás előtt elkötelezte magát a baloldali mozgalomnak, a Történelmi Emlékbizottság egyik megalapítója, az antifasiszta nemzeti ellenállás és a népfront-gondolat hű harcosa volt. A néphatalom adta új lehetőségek között teljes odaadással állította a szocialista társadalom szolgálatába gazdag tudását, tehetségét. Magas állami, társadalmi tisztségek egész sorát töltötte be, mindig lelkiismeretesen és lankadatlan munkakedvvel. Mihályfi Ernő távozásával közéletünk kiemelkedő és köztiszteletben álló személyiségét vesztettük el. Az országgyűlés néma felállással adózott dr. Mihályfi Ernő emlékének, amelyet jegyzőkönyvben örökített meg. Apró Antal ezt követően bejelentette, hogy az Elnöki Tanács az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta az országgyűlésnek a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvény- erejű rendeletéiről szóló jelentését. Ezt, vala- 4 mint az 1973-ban esedékes tanácsválasztásokról szóló elnöki tanácsi bejelentést az országgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Apró Antal arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy Faluvégi Lajos pénzügyminiszter és Szurdi István belkereskedelmi miniszter — miután a legutóbbi ülésszakról hivatalosan távol voltak — az ügyrendnek megfelelően írásban közölték válaszukat Ognyenovics Milán, illetve Zámbó József képviselő interpellációjára. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Az 1973. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat; % 2. A népgazdasági tervezésről szóló törvény- javaslat; 3. Az Elnöki Tanácsban megüresedett hely betöltése, az új építési és közlekedési állandó bizottság megválasztása, valamint r különböző bizottságokban megüresedett helyek betöltése; 4. Interpellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. Faíuvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja A Magyar Népköztársaság 1973. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat beterjesztése alkalmat ad arra, hogy egyszersmind áttekintsük a IV. ötéves terv végrehajtását is. Két esztendőt már magunk mögött hagytunk, s a következő évben a középtávú terv felezővonalához érkezünk. A lezárult időszak eredményei, és a jövő év előirányzatai együttesen befolyásolják az ötéves terv teljesítésének kilátásait — kezdte expozéját a miniszter, majd rámutatott: Az első, majd a második évben lendületes gazdasági fejlődés bontakozott ki, bár nehézségek és feszültségek is előtűntek. Gazdaságpolitikánk vonala töretlen ; irányítási rendszerünk alapelvei helyesek. kiállták a gyakorlat próbáját. Ennek is köszönhető, hogy 1972-ben a gazdaság egyenletes fejlődéséről számolhatunk be. A termelés és forgalom, a nemzeti jövedelem gyarapítása, és az elosztás terén tervszerű munka folyt. Különösen örvendetes, hogy exportunk növekedése messze meghaladta a várakozásokat. A fejlődés előrevivő tényezőinek erősítése gazdasági munkánk legfontosabb feladata. Ennek programját adja az MSZMP Központi Bizottságának 1972. novemberi állásfoglalása, melynek végrehajtására összpontosítják erejüket a dolgozók különböző rétegei, a munkáskollektívák és az irányítás val-ameny- nyi résztvevője. Ezért nézhetünk bizakodással a jövő esztendő elé is! . A gazdasági építőmunka fő követelményei 1973-ban a következők; A parlament téli ülésszakán az állami költségvetésről Faluvégi Lajos pénzügyminiszter tartott expozét. 1. A fejlődés járjon együtt a termelékenység és a hatékonyság további jelentős növekedésiével; folytatódjék a A termelés bővülése a nemzeti jövedelem 4,5—5 százalékos növekedését alapozza rrtev. Ez az előirányzat némileg alacsonyabb az idei várhatónál. ami — az egyensúlyi követelményeket is mérlegelve —■ reálisabbá teszi a megvalósítását. Az egyensúly további szilárdítása most azt követeli, hogy a nemzeti jövedelem termelését biztonságosan tervezzük, ne építsünk különösen jó mezőgazdasági évre, viszont a ráfordítások viszonylagos csökkentését minden ágazatban erősen szorgalmazzuk. A döntő szerepet ebben a termelés hatékonyságágazdaság szerkezetének korszerűsítése. 2. A nemzeti jövedelem felhasználásában érjük el az ötéves tervben körvonalazott fő arányokat, ezért a felhalmozási alap még mindig csak mérsékelten növekedjék. A fogyasztás bővülése adjon módot életszínvonal-nolitikai céljaink valóra váltásához, mindenekelőtt ahhoz, hogy az állami ipar és az építőipar munkásainak reálbére és reáljövedelme az átlagosnál gyorsabban emelkedjék. 3. Tovább erősödjék az ország gazdasági, külkereskedelmi és pénzügyi egyensúlya. Az 1973. évi népgazdasági terv, a gazdaságfejlődést átfogóan mutató, bruttó nemzeti termelés 5,5—6 százalékos növekedésével számol. nak fokozása és a költség- gazdálkodás javítása játssza. Erre alapoz az állami költségvetés is, amikor lényegében változatlan adórendszer mellett. a vállalatoktól származó bevételek kereken 10 százalékos növekedését irányozza elő. Módosul 1973-ban a vállalatoktól származó jövedelmek összetétele. A béremelések fedezetét több mint 50 százalékban az állam viseli, emiatt a költségvetés nyereségadóbevételének növekedése 1 milliárd forintot meghaladó ősz- szeggel kisebb lesz. Az adók Á nemzeti jövedelem 4,5—5 százalékos növekedését alapozzuk meg közül az illetményadó aránya növekszik, míg az eszközlekötési járuléké csökken. Ez összhangban van a szabályozási rendszer továbbfejlesztésére kialakuló távlati elképzeléseinkkel. A jövő évben is számottevő a mezőgazdasági gépekre, gép- alkatrészekre és műtrágyára jutó költségvetési dotáció. Ä termelés ösztönzése érdekében jelentősen növekszik a szarvas- marha-, kisebb mértékben az élő sertés felvásárlási ára, úgyszintén az azokat feldolgozó iparágak termelői ára és ennek folytán, az állam részéről nyújtott fogyasztói ár- kiegészítés. Áz árarányokat közelíteni kell egymáshoz Továbbra is vallott gazdaságpolitikai elvünk, hogy a fogyasztói árarányokat közelíteni kell a termelői árarányokhoz, úgy azonban, hogy ezek rendezése társadalmilag elfogadható legyen. Bár több mezőgazdasági termék árának rendezése gazdaságilag indokolt lenne, csak a tej és tejtermékek fogyasztói árát emeljük 1973-ban. A műanyag tasakos tej ára 3 forint 60 fillér helyett 5 forint, a kannatejé 3 forint helyett 4 forint 50 fillér, a vajé 5 forint helyett 6 forint lesz, a sajtoké 10—15 Százalékkal emelkedik. E cikkek fogyasztását az áremelés ellenére a költségvetés továbbra is támogatja. A lakosság azon rétegeinél pedig, amelyek a tejfogyasztás, illetve a jövedelem-színvonal szempontjából leginkább érintettek, szociálpolitikai intézkedéssel ellensúlyozzuk az áremelkedés hatását. A nyugdíjakat, családi pótlékokat, gyermekgondozási segélyt és más szociális juttatásokat, amelyek együttesen közel 4 millió állampolgárt érintenek, január 1-től havi 50 forinttal emeljük: Ennek mérlege à költségvetés oldaláról azt mutatja, hogy a tej és tejtermékek áremelése kereken 1,4 milliárd forinttal csökkenti, a szociális intézkedések 2,3 milliárd forinttal növelik az állami kiadásokat. Terveink szerint 1973-ban a behozatal mind rubel-, mind dollár-viszonylatban növekszik. A behozatal növekedése némileg meghaladja ugyan a kivitelét, az ez évben kialakult kedvező kereskedelmi mérleghelyzet azonban lényegében 1973-ban is fennmarad. Külgazdasági kapcsolatainkban is hosszú távú gazdaságpolitikát kell folytatnunk, külpolitikánk elveinek és gazdasági érdekeinek megfelelően. Amint egész népgazdaságunknak, úgy a vállalatok- szövetkezetek munkájának is szervező ereje a terv. A terv megvalósulása szempontjából nagyon fontos a szabályozó- rendszer. Héhány vállalatnál bevezetjük a bértömeg-szabályozást A bérszabályozásnak a szükségletekhez igazodó termelésre, a hatékonyság ösztönzésére, az elosztási és az egyensúlyi szempontokra egyaránt figyelemmel kell lenni. A bér- szabályozás korábbi és jelenlegi módszerei sem képesek ezeket a követelményeket ellentmondások nélkül kielégíteni. Az új tartós, átfogó megoldások kidolgozása még hosz- szabb időt követel, de kisebb módosítások addig is sokat segíthetnek. Kísérletképpen, tapasztalatok gyűjtése céljából néhány vállalatnál bevezetjük a bértömeg-szabályozást. Megszűnik az az előírás, amely a bérfejlesztési mutató romlása esetén többszörös befizetési kötelezettséggel terhelte a részesedési alapot. Sokszor hajiunk arra, hogy a termelési szerkezet javításának teendőit az ipari termelésre szűkítsük, holott ez mező- gazdaságunkban sem kevésbé időszerű. A mezőgazdasági üzemek kiemelkedő feladata: a szarvasmarha-tenyésztés komplex fejlesztési programjának végrehajtása, ami az egész élelmiszergazdaság átfogó szerkezeti változásának folyamatába tartozik. Ennek feltételeit az idén hozott kormányhatározat teremtette meg azzal, hogy a tej felvásárlási ára január 1-től literenként 5 forint 30 fillérre, a vágómarháé kilónként átlagosan 30 forintra emelkedik. Tovább ösztönzi a borjúszaporulatot és a tehénállomány növelését a nagy- és kisüzemeknek nyújtott tenyésztési támogatás, valamint a kedvezőbb hitelfeltételek. A kormányhatározat megjelenése óta már élénkült a szarvasmarhatartási kedv, de az intézkedések életbe lépésétől még erőteljesebb fellendülést várunk. Az állattenyésztésben, főleg a sertéstenyésztésben tapasztalható fejlődés mellett meg kell állapítani, hogy a cukorrépa-, de különösen a zöldségtermesztés területén még sok tennivaló van a hazai szükségletek kielégítése érdekében. Az idei év jó termést hozott a kalászosokban és a kukoricában, amit nagyon nehéz körülmények között kellett betakarítani. Szövetkezeteink, amelyek lassan már a zárszámadáshoz készülődnek, bizonyára megemlékeznek majd azokról is, .akik támogatást adtak ehhez. Biztosan eszükbe jutnak majd a szomszéd me(Folytatás a 2. oldalon)
