Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-25 / 278. szám
satuét*#«!» srer ctp a». cnr.AHMKTtru Testvérmegyénk életéből A Tambovszkaja Pravda írja : Mint olvasóink tudják, Tolna és a szovjetunióbeli Tambov megye egyre erősödő, egyre terebélyesedő testvéri kapcsolatot tart fenn. Kapcsolat van a pártbizottságok, a tanácsok, gazdasági és más szervek között. Élénk a kapcsolat a Tolna megyei Népújság és a Tambovszltaja Pravda között is. Rendszeres az újságcsere és rendszeresen közölnek híreket, tudósításokat, riportokat a Tambovszkaja Pravda hasábjain. Tudomásunk szerint a Tambovszkaja Pravda olvasói nagy örömmel fogadták és fogadják a testvérmegyéből érkező híreket. Biztosak vagyunk abban, hogy a Tolna megyei Népújság olvasói örömmel űdvözlik a szerkesztő bizottságnak azt a döntését, hogy havonta egyszer egész oldalon számolunk be testvérmegyénk életéről. Ikarusok Tambovban Csuklós Ikarus Tambov egyik utcájában. Tambovban is gyakran találkozni a magyar Ikarus autóbuszokkal. Alekszandr Sztolja- rov, a Tambovi Autóközlekedési Vállalat gépkocsivezetője így nyilatkozott az Ikarusok- ról. „1970. őszén kaptuk az első Ikarus- 180-as autóbuszokat. A legjobb gépkocsivezetőket ültették ezekre az autóbuszokra. Jelenleg 20 ilyen autóbuszunk van. Mind az utasok, mind a gépkocsivezetők elégedettek velük. Én egy éve vezetek Ikarust. Minden hónapban túlteljesítem vele a tervet és így a munkabérem is magasabb. Nagyon megszerettem ezt az autóbuszt. Azt mondják az utasok is, amióta ezek a buszok közlekednek, kevesebbet kell várakozni. Szombatonként és vasárnaponként majdnem te-ljes egészében Ikarus autóbuszok viszik az embereket kirándulásra. Ezek az autóbuszok mintegy 45 millió embert szállítottak eddig.” És egy másik hír a Tambovszkaja Pravdából. fíesxélgetés a A tambovi „Szputnyik” filmszínházban ült össze a fiatalok klubja. A tanácskozás témája: „A baiatság mindennél drágább” — volt. A tanácskozáson részt vettek kazahsztáni és Üzbegisztán; diákok is, akik a Tambovi Pedagógiai Pőisko„A Tambovi Közlekedési Vállalat a baráti Magyarországról öt új, Ikarus 250-es típusú autóbuszt kapott. Ezek a komfortos autóbuszok a nemzetközi forgalomban vesznek majd részt.” 130 újítás A „Komszomolec” üzem újítói a IX. ötéves terv második évében körülbelül 130 újítást és 2 találmányt valósítottak meg a termelésben. Gazdasági kihatása körülbelül 82 000 rubel. I. A. Kozogaev például tökéletesítette az elektromos desztillátor konstrukcióját. Ennek eredményeképpen csökkent a készülék súlya, tökéletesebb lett előállításának technológiája. Az ész- szerűsítés következtében a megtakarítás 29,5 ezer rubel. legdrágábbról Ián tanulnak. Ők beszéltek saját köztársaságukról, népdalokat adtak -elő és népi táncokat mutattak be. A következő találkozó témája: „Lenin, a soknemzetiségű szovjet állam megalapítója” — lesz. TsMEoscxaa npflBOfl OTTAN TAMEOBCKCrO OSKOMA KnCC m outACTHoro COBETA AtnrTATOB »édsmue iS-t f TrABUlNKC* Harcban az időjárással Megyei pártaktíva Tambovban A pártaktíva megvitatta azokat a feladatokat, amelyek a megye pártszervezetei előtt állnak az őszi mezőgazdasági munkák befejezésének megszervezésében, az állattartás téliosítésének biztosításában és az új mezőgazdasági év előkészítésében. A pártaktíva előadója V. I. Csornij, az SZKP Tambov megyei PB. első titkára volt. Az előadó utalt arra, hogy az idei év nagy megpróbáltatást jelentett a megye dolgozói számára. A rossz időjárási viszonyok nagy kárt okoztak a mezőgazdaságban. A kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói, a mezőgazdaság vezetői és szakemberei az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány támogatásával, nagy erőfeszítést tettek a növény- termesztés és állattenyésztés legfontosabb feltételeinek megteremtésére a mezőgazdaságban. A gazdaságok 400 000 tonna gabonát adtak el az államnak. A megye gazdaságai az elmúlt év hasonló időszakához képest húsból 18 ezer tonnával, tejből 5000 tonnával, tojásból 24,8 millióval többet adtak el az államnak. Mindezek ellenére azt is figyelembe kell venni, hogy a rossz időjárás kihat a jövő év: termés alakulására is. A feladat abban áll, hogv minden kolhoz és szovhoz figyelembe véve saját gazdasága feltételeit, tekintse át vetés- területe (struktúráját) szerkezetét, növelje a legtermékenyebb ' és legértékesebb szemes növények és hüvelyesek vetését. Az állattenyésztésben fő feladat, az állatok teleltetésének szervezetté tétele. Számba kell venni minden takarmánytartalékot, azok felhasználását nemcsak havonként, hanem minden takarmánytartalékot, azok felhasználását nemcsak havonként, hanem minden egyes napra megtervezni. A jövő és az azt követő években erőteljes intézkedéseket kell tenni a takarmánybázis növelésére. Ennek biztosítását már most azonnal meg kell kezdeni, amikor megteremtik a jövő évi termés alapjait. Az arksesíka'* csúcs A Lenin-r end jellel kitüntetett Arzsenkai Baromfikombinát elnyerte a „A kommunista munka üzeme" címet. A kombinát hírneve régen túllépte a megye határait. „Arzsenka” ma a Szovjetunió egyik legnagyobb és legjobban gépesített mezőgazdasági üzeme. Míg korábban Tambov megye kolhozai, szovho- zai 100—110 millió tojást állítottak elő, addig Arzsenka ma egymaga 150 milliót termel. Az üzem nyeresége a múlt évben négy és fél millió rubel volt. De legnagyobb értékük nem ez, hanem az emberek, az üzem dolgozói. Sokan közülük középilletve felsőfokú intézményben tanulnak. A baromfikombinát igazgatója, a kitüntető cím elnyerésekor a következőket mondotta: „A kitüntető címet viselni nemcsak megtiszteltetés. Ez nagyon sokra kötelezi a mi nagy kollektívánkat. Úgy gondolom, hogy mindenkit még jobb munkára fog serkenteni...” 5,6 millió pár • rr expo Nemrég kezdte el a termelést a tambovi cipőgyár. A gyár nagyságát jól mutatja az is, hogy ebben a fiatal nagyüzemben évente ötmillió-hatszázezer pár cipőt készítenek. A tambovi kísérlet A jelenlegi — 1975-ben záruló — szovjet ötéves terv abból indul ki, hogy a mező- gazdasági termelés növekedését mindenekelőtt a mező- gazdaság belterjessé tételével, a munka termelékenységének növelésével kell elérni. Éppen ezért van különös jelentősége a tudományos tapasztalatok meghonosításának. A „HALADÁS TERVE” Ezen a téren nagy jelentőségű a Tambov megyei kísérlet. A tambovi terület a Szovjetunió európai részének fe- keteföld-övezetében fekszik. Munkatársunk a tamboviak tapasztalatairól beszélgetett Mihail Szokolovval, a helyi Koordinációs Tanács elnökével. — A mi Koordinációs Tanácsunk egyik „fogaskereke” az 1970-ben létrehozott rendszernek. Ebbe a rendszerbe beletartozik a tervezés, a tervek teljesítésének az ellenőrzése, a tudósok és a gyakorlati szakemberek munkájának összehangolása, a tudományos kutatóintézetek tevékenységének koordinálása, a szakemberek képzése. — A „haladás tervének” összeállításában, ahogy mi az új tervet nevezzük, a különböző ágazatok tudományos munkatársai, szakemberek, a kolhozok és szovhozok legjobb dolgozói vettek részt. Nagy segítséget nyújtott az Országos Mezőgazdasági Akadémia. A „haladás tervét” először minden járásban, minden kolhozban és szovhozban kidolgozták, megvitatták, majd végső formában elfogadták. A tervek széles körű megvitatásával a kolhozparasztok és a szovhozok dolgozói alaposan megismerhették, hogy a tudomány minek a megvalósítását javasolja, s mi várható a terv végrehajtásától. KAPCSOLAT A TUDOMÁNYOS INTÉZETEKKEL — A két legnagyobb össz- szövetségi tudományos kutatóintézet részlegei is dolgoznak a megyénkben, más tudományos és kísérleti intézetekkel együtt — Egy sajátos, de véleményem szerint nagyon jellemző példát szeretnék megemlíteni 1— folytatja az elnök. — A tudományos kutatóközpontok helyi részlegeiben dolgozó tudósok és a Tambovi Tervezőintézet együttműködése tette lehetővé, hogy kidolgozzák egy 13 500 férőhelyes, automatizált sertésistálló tervét. Egy mázsa súlygyarapodás elérésére itt csupán 0,66 munkaórát kell felhasználni egy kilogramm hús önköltsége 42 kopejka. Gyorsaság, nagy nyereség, minden munkafolyamat gépesítése és automatizálása — ez lett az eredménye a tudósok és a gyakorlati szakemberek együttműködésének. — Hatalmas országunk valamennyi parasztja — a Távol- Kelettől Ukrajnáig, a Baltikumig és a Kaukázuson túli területekig — közös célt tűz maga elé: a mezőgazdaság belter jesítését. A „hogyan” kérdést mindenki a maga módján, a helyi körülményekből, adottságokból kiindulva oldja meg. És ebben nyújtanak segítséget az országos tudományos központok helyi részlegei. Kísérletezés, a helyi kezdeményezés fejlesztése lényeges ismertetőjele napjaink szovjet mezőgazdaságának. A „GYAKORLAT TANKÖNYVE” — Á munkának még egy érdekes formáját említeném meg. A Mezőgazdasági Tudományok Háza tudományos- gyakorlati konferenciákat rendez a megyében. Az egyik ilyen konferencián a takarmány-előkészítés új módszerét és a takarmányminőség megjavítását vitatták meg. Mindarról, ami új a takarmánytermelésben, részletesen beszámoltak a tudósok és a szakemberek. A konferencia anyaga a gazdaságok vezetőinek, az agronómusoknak és az állat- tenyésztőknek „gyakorlati tanelőkészítés új módszereit mindenütt haladéktalanul bevezették. — Nem túlzás, ha azt mondom, hogy Tambov megyében csaknem minden mezőgazda- sági dolgozó tanul. A tanulás formái a legkülönbözőbbek. A gazdaságok négy oktatókombinátot létesítettek; működik a baromfinevelők tanfolyama és az állandó jellegű szeminárium a mezőgazdasági termelés irányítási problémáiról. Háromszáz iskola teszi közkinccsé a kolhozokban és a szovhozok- ban a szerzett tapasztalatokat. A szakemberek képzését a területi pártbizottság mellett működő Módszertani Tanács irányítja. A kísérlet, amelyről M. Szo- kolov beszélt, egyetlen megye gyakorlati munkáján alapul, jelentőségében azonban messze túlnő az aránylag kis terület keretein. A kezdeményezést a Szovjetunió számos területén átvették: a „tambovi módszer” követendő nélda iett az egész Szovjetunióban. Minden percet kihasználnak „Minden percet a termelésben a munkára fordítani.” Ez a Morsanszki Vegyigépgyár kollektívájának a jelszava. Az üzemben bizottságok jöttek létre, amelyek figyelemmel kísérik a munkaidő ésszerű kihasználását. Társadalmi szemlét szerveztek a munkahelyeken a napi munkarend betartásának megfigyelésére, annak felmérésére, hogy mennyi a különböző okok miatti idő- veszteség. A szemle tapasztalatait a pártbizottság ülésén vitatták meg, majd a dolgozókkal is ismertették. A gépészműhely esztergályosbrigádjának kezdeményezésére munkaverseny indult annak érdekében, hogy az élenjáró módszerek bevezetésével magas munka termelékeny séget érjenek el. Ennek eredményeként az üzemben a munkatermelékönyvévé” vált. A 30 százalékkal nőtt*
