Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-04 / 261. szám

A nagy „T“ betű Közlekedési mozaik NDK-ban a nyolcvanas évek közlekedését tervezik meg Átfogó forgalomszámlálás alapján az NDK-ban az 1975— 85. évekre tervezik a közleke­dést. 10 ezer kilométernél hosszabb felmérési hálózaton 84 számlálóhelyet rendeztek be. A 15 fő számlálóhely 1965. novemberétől 1966. márciusá­ig havonta 10 napig és ápri­listól októberig naponta, télen- nyáron egyaránt 5—21 óráig üzemben volt. A körülbelül 1,2 millió számlálási adatot vizsgálatok céljára több mint 1,6 millió eredményadat áll rendelkezésre. (GUVu) Baleset-gyakoriság az útszélesség függvényében Takarékosság Nagy örömmel ünnepeltem meg én is a világtakarékos­sági napot, mert a világért sem mulasztanék el egyetlen al­kalmat a takarékosságra. Nemcsak azt tudom, hogy meny­nyivel tartozom az OTP-nek, hanem azt is, hogy mivel. Mini a világtakarékossági nap alkalmából született egyik tudósítás­ból megtudtam: most a szociológusok felmérték, hogyan ta­karékoskodnak az emberek Magyarországon? A felmerés eredménye: magasabb jövedelemből könnyebb félretenni, mint kisebből. Ezt a meglepő felfedezést valóban csak a szociológusok tehették. A szociológusok vizsgálatát amolyan műkedvelő oknyo­mozóként folytatva, rájöttem, hogy a szatirikus hang itt nem helyénvaló, mert mi valóban talcarékos emberek vagyunk. Tulajdonképpen egy takarékosság az ország. A talpától a feje búbjáig. Kezdjük a talpnál. Vannak országok, ahol úgy véleked­nek, mit számít az a néhány csepp ragasztó, amellyel a cipő­talp ragad a felsőbőrhöz, az egész cipó árához képest? Mert mondjuk, hogy egy cipó ára 200 forint. Az a ragasztó összesen belekerül kb. 12 fillérbe. Mit kell ezzel törődni? Nos, mi ezzel is törődünk. Nem létezik, hogy ne spóroljuk meg azt a két fillért, ami, mondjuk egy ragasztáshoz kell. Minden cipőnél két fillér spórolás a ragasztón! S ha a cipő hamar tönkre­megy, a felsőbőr elválik a talptól, nincs semmi baj, fő a ta­karékosság. Különben is 200 forint egy cipőért nem pénz. Mert ezt az egyén fizeti. No, de tízmilliószor két fillér, az sokkal több, mint egyszer 200 forint. Tehát 200 000 forin­tot spórolunk, s csak egyenként fizetünk rá kétszáz forintot. A különbséget máris be lehet tenni az OTP-be. Vagy itt van például az ebéd. Nálunk könnyelműbb or­szágokban, ha drágább lesz a hús és á zöldség, akkor többet kérnek a kantinban az ebédért. Nálunk erről szó sem lehet, nálunk nincs kantin, nálunk üzemi ebéd van. S kerül, amibe kerül a piacon az ételnek való, nálunk ugyanannyiba kerül az üzemi étkezdében a koszt. Nem létezik, hogy négy forint helyett hatot kérjenek érte. Megtaláljuk a megoldást, a fél adagot. Az ebéd ára négy forint, a gyomor terjedelme a régi. A felvágottak ára is a régi. S a dolgozó, aki megtakarított két forintot, mert az üzemi ebéd ára takarékosan maradt négy forint, a megtakarítást vagy beteheti az OTP-be, vagy lemehet az üzemi büfébe, s takarékosan ehet valamit az ebédhez egy tízesért. A tízesből körülbelül egy forint a büfés zsebébe megy, mert amúgy tisztességes ember, nem tart igényt két forintra, de takarékossági okokból nem kapott pontos mérleget, csak olyat, amely ide vagy oda 10 százalé­kot téved. Tíz százalék ide, nem tétel. Tíz százalék oda, inkább, tgy tudniillik létrejöhet az a magas jövedelem, ame­lyet az OTP-be lehet tenni. A talpunktól a gyomrunkon át most eljutottunk a fejün­kig. A fej a legfontosabb, mert gondolkozni is szoktunk vele, meg mosatni is, A vállalati fejmosás csak látszólag olcsóbb, mint egy fodrászszövetkezeté, mert elvileg a fejmosás sokba szokott kerülni. A gyakorlatban azért szokták alkalmazni a vállalati fejmosást, hogy az illetőnek ne kerüljön pénzébe az, amit csinált, illetőleg nem csinált. Amit az ilyen fejmosáso­kon megspórolunk, azt ismét csak betehetjük a bankba. A szociológusok természetesen helyesen mutatták ki, hogy a különböző társadalmi rétegek különböző célok érde­kében takarékoskodnak. Van, aki egy mosógépre gyűjt, van, aki egy villára, van, aki a villa bővítésére. És erre mind futja, ha valaki beosztással él. S huncut, aki azon töpreng, hogy miként futhatja, ha annyi helyen spórolnak... Mert takarékoskodni tudni kell. PINTÉR ISTVÁN 12 millió látogató a magyar pavilonokban Dél-Ameriko után Új-Delhi Fehér alapon vastag fekete keretben látjuk nap, mint nap a nagy „T” betűt. Gépkocsik hátulján és elején, hűtőrá­cson vagy szélvédő üvegén, szabályosan, sőt szabálytalanul is. Egyre több a tanulóveze­tők, kezdő vezetők szimbólu­ma, a nagy „T” betű. A forgalom, a gépjármű- állomány növekedése szemünk előtt zajlik le. Minden beérke­ző új gépkocsi vezetőt is kí­ván, sőt a gépkocsivezetők képzése még gyorsabb ütemet igényel, mint a beérkező gép­kocsik darabszáma, hiszen so­kan még nem is rendelkeznek gépkocsival, amikor már jogo­sítvány után vágynak. Nem ritka, hogy egy gépkocsit töb­ben is vezetnek családon, ba­ráti társaságon belül. Egyre növekszik tehát a nagy „T” betűt viselő gépko­csik száma, volánjuk mellett jogosítványra váró, sőt jogo­sítvánnyal már rendelkező kezdő vezetőkkel. Helyes, hogy a „T” betűt nemcsak a tanu­lás időszaka alatt, hanem még a jogosítvány megszerzése után is sokan fennhagyják a gépkocsin, mert ezzel tájékoz­tatják a közlekedésben részt vevő többi vezetőt arról, hogy szerényebb gyakorlattal ren­delkeznek, mint ők. A sajtó számtalanszor tört pálcát amellett, hogy segítsék a gya­korlott vezetők beilleszkedni a forgalomba az új gépkocsi- vezetőket, hiszen a most gya­korlattal rendelkező vezető is valamikor így kezdte. Az ese­tek többségében tapasztalható is a segítőkészség, az oktató figyelmeztetés. Egyre gyakrab­ban hallani és tapasztalni azonban, hogy a „T” betűs gépkocsik túlságosan mások segítőkészségére építenek, ahe­lyett. hogy önmaguk fáradoz­nának azon, hogy beilleszke­désük minél zavartalanabb le­gyen. A gyakorlott vezetők azt pa­naszolják, hogy a „T” betűs kezdő vezetők még alapvető rutinfeladatok elvégzésében is bizonytalanok, nem szólva a nehéz forgalmi helyzetek meg­oldásáról. Ez utóbbi természe­tesen még egy közepes gya­korlattal rendelkező vezetőnek is gond. Annak a gvakorlatlan vezetőnek pedig, akinek alap­vető sebességváltási, kormány­zási, fék- és kuplungpedál- kezelési nehézségei vannak, megoldhatatlan feladat. Széles körben meg kell tehát értet­nünk, hogy a nagy forgalom­ban való részvétel önmagában is komoly feladat. Erre csak olyan vezető vállalkozzon, aki a gépjármű működtetésével tökéletesen, reflexszerűen tisz­tában van. Tudjuk, hogy a forgalmat csak forgalomban lehet gya­korolni. De a csúcsforgalom­ban csak a forgalomra szabad koncentrálni és nem engedhe­tő meg, hogy ezt a koncent­rációt egy-egy kapcsolási ma­nőver megzavarja. Ha a köz­lekedők látják, hogy egy friss rendszámú gépkocsi csupán a számukra is gondot jelentő forgalmi szituáció kivédésén fáradozik, biztos, hogy öröm­mel segítenek. És ha azt ta­pasztalják, hogy segítségük valóban eredményes volt, máskor is meg fogják tenni. A segítséget kapó új vezető ebből érezni fogja a bizalmat, a segíteni akarást és így ön­maga is biztosabbá és miha­marabb gyakorlottá válik. A fiatal vezetők maguk kö­zött is igyekeznek olyan lég­kört kialakítani, hogy a mások segítségének igénybevétele ne szerencsés pillanatokat, ne jól jött eseteket, ne holmi potyá- zást jelentsen, hanem a for­galom ritmusának biztosítása érdekében kapott közös erő­feszítést. Azért fontos ennek a hangsúlyozása, mert az autó­vezetők számának növekedésé­vel — minden, személyre vo­natkoztatott sértés nélkül ki kell mondani — a minőség romlik! Korábban az autó­vezetést jórészt olyan vérbeli autózási szenvedéllyel rendel­kezők tanulták meg, akik ba­ráti, ismerősi társaságból szinte már autodidakta módon vezetők voltak. Számukra az iskola, a rend­szeres oktatás csak egy keretet jelentett és az ismeretek rend­szerezését biztosította. Ma vi­szont olyan személyek is vál­lalkoznak az autóvezetés meg­tanulására, akik csupán uta­zásukat szeretnék kényelme­sebbé tenni, szórakozási kö­A svéd Nemzeti Közlekedés­kutató Intézet (National Swe­dish Road Research Institute) balesetek számítógéppel tör­ténő értékelésével kimutatta, hogy a balesetek előfordulási gyakoriságát jelentősen befo­lyásolja az utak szélességének mértéke. 5 méteres útszélesség esetén a baleseti tényező ér­téke kb. 0,95 baleset 1 millió megtett jármű-kilométeren­ként; 7 méteres útszélességnél a tényező értéke kb. 0,5-re csökken. 7 m-től 13 m-ig ter­jedő útszélesség mellett a bal­eseti tényező értéke lassú ütemben 0,35 baleset megtett 1 millió jármű-kilométer ér­tékre csökken. 6 m szélességű utat tekintve a baleseti té­nyező értéke annál merede­kebben emelkedik, minél na­A már egyszer megbüntetett járművezetők „figyelemre méltó” rossz vezetésstílust mutatnak: a visszapillantó tü­körbe kevésbé gyakrán tekin­tenek, kevesebb jelzést adnak, hajlanak a veszélyes előzési manőverek megtételére, gyor­sabban hajtanak, több hibát követnek el, általánosságban Egy svájci kórházban megál­lapították, hogy 1030 baleseti sérült közül 35 százalék alko­hol hatása alatt állt, 21,1 szá­A nehezebb vezetési manő­verek, mint pL saroktolatás, vagy fordulások a gyakorlat­ban és a gyakorlott vezetők­nél az érverés gyorsulását váltják ki. Ezzel szemben csúcs- forgalomban, ha kevés idő áll rendelkezésre, csak a gyakor­latlan vezetőnek gyorsul meg az érverése vezetés közben. rüket szeretnék bővíteni, mun­kájukat akarják gyorsabbá ten­ni az autón való közleke­déssel. Tehát az eredmény után vágynak, amit az autó nyújt számukra, nem pedig az autó­vezetés élvezete után. Ebből következik, hogy hiányzik az a szenvedély, az az érzék, az az átélés, ami szükséges a szép és biztonságos vezetés el­sajátításához. És ha a jogosít­vány megszerzésekor a vizsga- feladat pontiait végre is haj­tották, érződik mozdulataikon nemcsak a gyakorlatlanság, hanem a közönyösség, az át­élés hiánya, a szívtelenség, a törtetés is. Az ilyen szemé­lyeknek pedig lényegesen több gyakorlásra van szükségük ah­hoz. hogy akár a nagyvárosi forgalom, akár a dinamikus országúti közlekedés ütemét és megbízható közlekedési part­nerként szerepeljenek. Továbbra is fontos feladat annak megértetése, hogy az autóvezetést csendes forgalmú helyen kell a reflexszerű, gya­korlottság mélységéig elsajá­títani és csak fokozatosan sza­bad a növekvő forgalomba bemerészkedni. Juhász Andor (Az OKBT tájékoztatójából) gyobb a forgalomsűrűség. Kö­zepes forgalomsűrűségnél, óránként 5500 jármű esetében a baleseti tényező értéke kb. kétszerese a 7 m széles úthoz tartozó értéknek és kb. hatszo­rosa a kétsávos autópályán mért értéknek. Jelentős ezen­kívül a 6 m-es szélességű utaknál a csekély látótávolság kedvezőtlen hatása is. Amíg 6 és 7 m-es útszélességeknél 700 méter látótávolság mellett a baleseti tényező értéke kö­rülbelül azonos, 100 méter lá­tótávolságnál 6 m-es útszéles­ségnél a baleseti tényező ér­téke 1,3 baleset 1 millió meg­tett jármű-kilométerenkénti értékre nő, 7 m-es útszélesség­nél csupán 0,85 értéket ér el. (GUVU) kockázatos vezetési manőve­rekbe gyakran belefognak. A fenti következtetést az angol Road Research Laboratory intézet vonta le 540 büntetett és büntetlen, közelítőleg azo­nos korú és kb. azonos gyakor­lattal rendelkező autóvezető vezetői magatartásának össze­hasonlító vizsgálata alapján. zaléknál a véralkoholszint meghaladta a 0,8 ezrelék érté­ket, (GUVU) míg a gyakorlott vezető ilyen körülmények között csak kissé gyorsabb érveréssel, nyilván­valóan nyugodtabb marad. A gyakorlott és gyakorlatlan ve­zetőknél fellépő fenti, külön­böző megterhelést a göttingeni egyetem pszichológiai tanszé­ke állapította meg érverés- gyorsaság mérésekkel. (GUVu) Külkereskedelmi kapcsola­taink évről évre bővülnek; 125 országgal van export-, illetve importkapcsolatunk. Mint minden kis ország, így Ma­gyarország számára is a nem­zetközi kereskedelembe és munkamegosztásba történő be­kapcsolódás alapvető fontos­ságú. Az árupropaganda egyik leg­hatékonyabb eszköze a vásár és kiállítás. A Hungexpo az idén eddig 39 jelentős külföl­di vásáron vett részt, kiállí­tásainkat több mint 12 millió látogató nézte meg. Több he­lyen rendeztek magyar hetet, s az év hátralévő részében még három olyan nemzetközi ipari, gazdasági seregszemle nyílik, amelyen hazánk is képviselteti magát. „Magyarország bemutatko­zik” a címe Buenos Aires-i önálló kiállításunknak. A vá­ros centrumában az 1500 négy­zetméter területű, központi ki­állítási csarnokban 18 külke­reskedelmi vállalatunk vonul­tatja fel a magyar ipar reprezentatív árukínálatát. Részt veszünk a Santiago de Chilei vásáron. Itt többek kö­zött mozdonyaink, hajóink és daruink makettjeit állítjuk ki. Idei részvételeink sorit a III. Ázsiai Nemzetközi Keres­kedelmi Vásáron, Űj-Delhiben való szereplésünk — novem­ber 3. és december 17. között zárja. / A III. Ázsiai Nemzetközi Kereskedelmi Vásár megren­dezését India kérte az idén a patronáló ENSZ Ázsiai Gaz­dasági Bizottságtól, — tekin­tettel India függetlenségének 25. évfordulója alkalmából. A 46 ország részvételével meg­rendezésre kerülő vásáron a magyar kiállítás ismerteti ha­zánk történelmi múltját és po­litikai jelenét, gazdasági éle­tünket és kereskedelmi kap­csolatainkat, a szocialista épí­tés eredményeit Kiállító vál­lalataink közül a Ganz Mű­szeripari Művek igen rangos bemutatóval szerepel : mérő­műszereket, számolóberende­zéseket, fogyasztásmérőket vo­nultat fel. A MOGÜRT ga­rázsberendezéseket, próbapa­dokat, motorvizsgáló berende­zéseket, a szabad területen pedig Indiában már bevált dömperjeit mutatja be. 15 százalék alkohol hatása alatt állt Vezetési biztonság rutinnal Siralmas vezetésstílus

Next

/
Oldalképek
Tartalom