Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-29 / 281. szám

TO Ik GŸÊÎ VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 1 M MAGYAR SfZOCIALI sí ‘A-MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYE! BIZOTTSÁGÁNAK.'LAPJA | XXII. évfolyam, 281. szám ARA: 80 FILLÉR Szerda, 1972. november 29. A szovjet párt- és kiroiánvkiildöitség tagjai Gyirbe látogattak Baráti találkozó, városnézés, üzemlátogatás a delegáció programjában Kádár János és Leonyfd örezsnyev tanácskozása . Kádár János, a Magyar Szo­cialista1 Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden találkozott Leonyid Brezsnyevvel, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkárával. Á szívélyes, elvtársi légkörű ta* lálkozóri a kérdések széles kö­réről folytattak eszmecserét. (MTI) , Péter János cs Andrej Gromiko találkozója Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, aki a Szov­jetunió párt- és kormánykül­döttségének tagjaként tartóz­kodik Magyarországon, kedden látogatást tett Péter János kül­ügyminiszternél. A meleg, ba­ráti légkörű találkozón a két külügyminiszter több fontos nemzetközi kérdésről tárgyalt Megvitatták többek között az európai biztonsággal és az európai biztonsági konferen­cia előkészítésére Helsinkiben megrendezett sokoldalú meg­beszélésekkel összefüggő kéré déseket. (MTI) A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormányküldöttség néhány tagja látogatást tett a Győri Vagon- és Gépgyár motorgyárában. Képünkön (balról jobbra) Ny. A. Tyiho- nov (sötét kabátban), Horváth Ede, a gyár igazgatója, V. V. Scserbickij, valamint K. F. Katusev, az SZKP KB titkára. A hazánkban tartózkodó szovjet párt- és kormánykül­döttség tagjai kedden Győrbe látogattak. Vlagyimir Scserbic- kijt, az SZKP Politikai Öizqtt- ságának tagját, az Ukrán. Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát, Konsztantyin Katusevet, az SZKP Központi Bizottságának titkárát, Nyikolaj Tyihonovot, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagját, a Szovjetunió minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, Ivan Behint, az SZKP Központi Bizottságának tagját, az Észt Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkárát és Vlagyimir Pav- lovot, az SZKP KB tagját, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetét elkísérte Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a kormány elnöke. Púja Frigyes, a külügyminisz­ter első helyettese és Rapai Gyula, hazánk moszkvai nagy­követe, az MSZMP KB tagjai. A győri Magyar Vagon és Gép­gyár magyar, szovjet és vörös zászlókkal, üdvözlő felirattal díszített bejárata előtt sok győri lakos gyűlt össze, s köszöntöt­te nagy tapssal az érkező szov­jet vendégeket, s a társasá­gukban levő magyar szemé­lyiségeket. A bejáratnál — há­zigazdaként — dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter, valamint Horváth Ede, a Magyar Vagon- és Gépgyár vezérigazgatója köszöntötte, a megye és a város képviseleté­ben pedig Pataki László, a Győr-Sopron megyei pártbi­zottság első titkára, Szaló La­jos, a Győr-Sopron megyei Ta­nács elnökhel vettese, Janko- yits István, a városi pártbizott­ság első titkára és Kiss Sán­dor, a vagongyári pártbizott­ság megbízott titkára fogadta a látogatókat. A kedves ven­dégnek fiatalok nyújtottak át virágcsokrokat. A gyár tanácstermében Pa­taki László mondott üdvözlő szavakat, majd Horváth Ede ismertette a nagy múltú gyár munkáját, életét, számolt be a fejlesztési tervekről. A Magyar Vagon- és Gépgyár dinamikus fejlődése — mondotta egyebek között — tulajdonképpen at­tól a dátumtól számítható, amikor jelentősebb mértékben vállaltak részt a szovjet—ma­gyar autóipari együttműködés-, bői. A vállalat fejlődése is szemlélteti, hogy szinte korlát­lan műszaki és gazdasági együttműködést tesz lehetővé a KGST a részt vevő orszá­goknak. Az üzemben tulajdon­képpen azért vált lehetővé a korszerű, nagy hatásfokú gyár­tástechnológia alkalmazása, mert szovjet megrendelésre ki­fejleszthették a nagy sorozatok gyártására alkalmas, igen jó teljesítményű autóbusz- és tro­libusz hátsó futóműveket. A vendégek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a hallottak­ról, s számos kérdést tettek föl. Érdeklődtek a gyár fel­építéséről, tagozódásáról, más magyar és külföldi üzemekkel való együttműködéséről, ter­melési eredményeiről. Az esz­mecsere csakhamar szociális kérdésekre terelődött, a szov­jet vendégeket az is érdekel­te, hogy épít-e lakásokat dol­gozóinak a magyar Vagon, és Gépgyár, 5 milyen elvek alap­ján osztják szét az új ottho­nokat. (Folytatás a 2. oldalon) À felszabadító erők súlyos veszteségeket okoztak dél-vietnami kormánycsapatoknak a tartomány egyik fontos stra­tégiai pontjára. Egy dél-viet­nami katonai szóvivő közlése szerint a felszabadító erők ak­ciói súlyos veszteségeket okoz­tak a kormánycsapatoknak. A központi fennsík közelében to­vább folytatódik Thanh Giao katonai bázis ostroma. A Plei- kutól harminc kilométerrel délnyugatra levő támaszpontot egy héttel ezelőtt zárták körül a felszabadító erők. A VNA észak-vietnami hír­ügynökség hétfői jelentése sze­rint a VDK kormánya a kö­zelgő karácsony és újév alkal­mából emberbarát! szempontok figyelembevételével engedé­lyezte, hogy a VDK-ban fog­lyul ejtett amerikai pilóták aZ ünnepekre csomagot és levele­ket kapjanak hozzátartozóik­tól. (MTI) A saigoni amerikai katonai parancsnokság kedd reggeli je­lentése szerint B—52-es repülő­erődök hajnalig ismét több íz­ben bombázták a Vietnami Demokratikus Köztársaság te­rületét a 19- és 20. szélességi fok között. E támadások során 25 légikötelék több mint 2500 tonna bombát szórt le. Az éj­szaka folyamán a B—52-esek kilenc hullámban bombázták Thanh Hoa és Vinh tartomá­nyokat, miközben a 17. széles­ségi foktól délre tizenegy be­vetést hajtottak végre a Quang Tri tartományban har­coló kormánycsapatok támoga­tására. A dél-vietnami Quang Na- gai tartományban a felszaba­dító csapatok két ízben is ra- kétatűzzel árasztották el a tar­tomány hasonló nevű székhe­lyét, s 140 lövedéket szórtak Kialakult a helsinki tanácskozás végleges ügyrendje Ma megkezdődik az általános politikai vita Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: A helsinki előkészítő tanács­kozás délutáni ülésén, amely két órán át tartott, végleges megállapodás született a ta­nácskozás ügyrendjének há­rom utolsó pontjáról. A meg­állapodás értelmében az ügy­rendet csak teljes egyetértés­sel lehet módosítani. A ' ta­nácskozások nem lesznek nyil­vánosak, kivéve azt az esetet, ha erre külön határozatot hoz­nak. Sajtóközleményeket a tár­gyalásokról, illetve tájékozta­tást az elfogadott munkáról ugyancsak akkor adhat ki a tanácskozás, ha erről külön határozatot fogadnak el. A keddi kétórás tanácsko­zással tehát kialakult az eu­rópai biztonsági és együttmű­ködési konferenciát előkészítő nagyköveti tanácskozás végle­ges ügyrendje. Ennek alapján már szerdán megkezdődik az általános politikai vita, bár az ügyrendet még formálisan el kell fogadni — jelenleg ugyan­is még nem készült el annak végleges szövegé valamennyi hivatalos nyelven. Sajtóértesülések szerint az általános politikai vitában az első felszólaló a Szovjetunió képviselője lesz. Eddig már 25 ország jelentkezett felszólalás­ra, köztük több szocialista or­szág, valamint az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Franciaország, a legkisebb ál­lamok kategóriájából pedig San Marino, Liechtenstein és a Vatikán is. Becslések szerint az általános vitában egy-egy ülés során öt-hat felszólalás hangzik majd el, így az álta­lános vita áthúzódik a jövő hétre is. A nagyköveti tanácskozás legközelebbi ülését szerda dél­előtt helyi idő szerint fél 11 órakor tartják meg a Dipoli konferenciacsarnokban. Bár eddig tulajdonképpen csak a jelenlegi megbeszélések ügyrendjéről volt szó, diplo­máciai körökben rámutatnak, hogy az előrehaladás így is fi­gyelemre méltó. A jelenlegi tanácskozás példa nélkül áll a diplomáciai gyakorlatban, s nem alkalmazhatók rá például azok a szabályok, amelyeket az ENSZ gyakorlatában alkal­maznak. A soron következő szakasz­ban a tanácskozáson részt ve­vő nagykövetek megkezdik az általános politikai vitát, amelynek során ismertetik kormányuk állásfoglalását a biztonsági konferenciával kap­csolatban. Bár a vitának ebJ ben a szakaszában természe­tesen lesznek ellentétes véle­mények, ez a szakasz módot ad majd arra, hogy a konfe­rencia elnöke összegezze azo­kat a kérdéscsoportokat, ame­lyekben máris van egyetértés, illetve ahol ez az egyetértés viszonylag könnyen elérhető. Néhány érdemi kérdésben ter­mészetesen vitára lehet majd számítani, de Helsinkiben kedvező jelnek tartják, hogy az ügyrendi eljárások vitájában is sikerült a vitatott kérdésekben mindenki számára elfogadható közös álláspontot kidolgozni. Ez arra mutat — hangoztat­ják a konferenciához közelálló körökben —, hogy a részt­vevők túlnyomó többsége Hel­sinkit nem saját presztízsének növelésére akarja kihasználni, hanem érdemi megbeszélése­ket kíván folytatni az egész Európa sorsát érintő kérdések előkészítéséről. Az eddigi vitában egyéb-' ként a jelen lévő 34 ország kö­zül 32 máris hallatta szavát, csupán a vendéglátó Finnor­szág — amelynek képviseleté­ben Karjalainen külügyminisz­ter megnyitotta a tanácskozást —, s az egyik legkisebb részt vevő állam, San Marino kéD- viselője nem szólalt fel. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom