Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-26 / 279. szám

I Felnőttoktatás a mezőgazdaságban Siránkozunk £*“ eSg a termelőszövetkezetekben, ál­lami gazdaságokban nincs elég szakmunkás, hogy nincs után­pótlás, hogy hozzáértő öregeink közül egyre többen érik el a nyugdíjkorhatárt, hogy nincs utánpótlás, kevesen jelentkez­nek a mezőgazdasági szakmák­ra. Tény: idén a lengyeli szak­munkásképző iskolában szep­temberben is bőven volt üres hely, s három hónap alatt 25 első éves tanuló pakolta össze a holmiját A sírás azonban nem old meg semmit Sokkal inkább azok az alap­fokú és speciális tanfolyamok, amelyeket egy-egy körzetben, megyei szinten, vagy egyik­másik termelőszövetkezetben szerveznek azoknak, akik va­lami miatt nem szerezhettek képesítést. Nem szerezhettek, mert sokuknak még a nyolc általános iskolai végzettsége sincs meg, sőt a termelési ta­pasztalatuk is hiányzik. Nem titok, hogy a mezőgazdaságban dolgozó középkorúak jó része a hajdani cselédek közül ke­rült ki. Cselédek? — Lehet ezt ma, 1972-ben firtatni? Igen is, nem is. Van közöttük aki ter­mészeténél, érdeklődésénél fogva igen sok irányú tudásra tett szert, mások meg nem ju­tottak se előre, se hátra. Pedig — bármennyire közhelynek számít — a fejlettebb technika magasabb műveltséggel, szak­tudással bíró mezőgazdasági dolgozókat tételez fel. Van hát mit tenni. A mezőgazdasági szakmun­kásképzés keretében ■— amely 1959 óta folyik — nem lehetett és nem lehet ma sem annyi szakmunkást kéoezni, ameny- nvire a mezőgazdaságban szük­ség lenne. Ezért azok tudását kell gyarapítani, akik jelenleg is a termelésben dolgoznak, s fognak dolgozni még 10—?0 esztendeig. Az elkövetkezendő néhány évben sem lehet szá­mítani arra. hogy a fiatalok tömegesen jelentkeznek mező- gazdasági szakmákra — előre­láthatólag IfTF'-'g csökken az általános iskolában végzettek száma, s a. kevesebből rész­arányosán kevesebb jut a me­zőgazdaságnak is. Mindinkább előtérbe kerül tehát a felnőtt-, betanított- és szakmunkáskép­zés. A L£n7PC ''irmát: szakra Itrp/jCS v#sk4pző, S2 szakmun- szak­munkás-továbbképző és beta- nítottmunkás-képző tanfolya­mok. Ezek lehetnek bentlaká­sosak. körzeti és üzemi tanfo­lyamok. Legnehezebb a bentla­kásos tanfolyamok szervezése — hely híján. Az üzemekben legnagyobb a hiány a trakto­ros, növényvédő és állat- tenyésztő szakmunkásokból. A tanfolyamokra vannak vállal­kozók, de többségük nem nagy lelkesedéssel ül az iskolapad­ban : félnek a tanulástól a. vizs­gáktóL . „. . A szakmunkásképzés akadá­lya, hogy a mezőgazdasági dol­gozók jó részének nincs meg a nyolc osztálya. Éppen ezért —- az előképzettség hiánya miatt — a szakrhunkásképzésben nem léptünk lényegesen 'előre. Arról, hogy Tolna megye me­zőgazdasági foglalkozású lakos­ságának. hány százaléka nem végezte el a nyolc osztály};, ki­mutatás nincs. Akkor derül ez ki, amikor á tanfolyam szer­vezői a megyei tanács mező- gazdasági osztálya és a lengye- li szakmunkásképző iskola' a beiskolázási programot készí­tik. Néhány fontosabb szakmá­ban, mint például a sertés^ tenyésztő, szarvasmarha­tenyésztő szakokon az idősebb, hat elemit végzett munkások felmentést kapnak és élnek is vele. Az 1972-es, 73-as év oktatási terve a termelőüzemekben felmért igények alapján ké­szült. Idén szakmunkásképző tanfolyam indul a Paksi Ál­lami Gazdaságban, ahol nö- vényvédősöket, "Lengyelen és Pincehelyen szarvasmarha- ' tenyésztőket képeznek. Indul bentlakásos ■ mezőgazdasági gépszerelő tanfolyam, valamint növényvédő szakmunkásokat képző tanfolyam is. Betanított munkásokat képeznek Lengye­len, a Paksi Állami Gazdaság­ban, a naki és a pálfai tsz- ben: az .itt tanujók gépi. fejő szarvasmarha-gondozók lesz­nek. Palántanevelő^tanfpjvamp},^ tartanák Sfadpçsàp,’ jtraktorve- . zetőket a tamási Széchenyi Tsz-ben, a paksi Duna. menti Egyesülés, Ts^,-ben,á$ a_-gyöpki.a. Petőfi 'Termelőszövetkezetben kéneznek. Egves termelőüze­mek olyan igénnyel is felíéo- tek, amit kevés jelentkező mi­att nem lehet kielégíteni. Pél­dául: a Diesel-adagoló és sza­bályozó szerelők, a jármű elektromos berendezés szerelők továbbkénzésére egyelőre me­gyén belül nincs mód. IjJpH hirdettek tanfolyamokat, ur,Iamelyek viszont nem váltottak ki különösebb érdek­lődést. Pedig például a mező- gazdasági üzemekben dolgozó nők nem járnának rosszul, ha megtanulnák a kertészeti kis­gépek : és traktorok kezelését.1 Hasonlóképpen nem jelentkez­tek őntöz$p{,píx^só<kí^' kép­ző .tan'foly^ra'',L-'pedjs. á'tjüói . balpártí ■öfítözőmyí lírepjtéspyél To'oäh. "BógyiszlŐn es Faddón szükség lesz a szakemberekre. A technika fejlődésével úiabb és úiabb igénvek vannak: olai- tf,zelő berendezésekhez keze­lőkre, ív- és lánghegesztőkre lenne szükség. Az elmúlt évek­hez hasonlóan termelőszövet­kezeti vezetők, elnökök, főag- ronómusok, főkönyvelők ré­szére egy-egy hetes tovább­képző tanfolyamot rendeznek decemberben. Ezeken a tan­folyamokon az országos felada­tokkal összefüggő megyei ten­nivalók kerülnek napirendre. Tájékoztató előadáson vesznék részt januárban a termelőszö­vetkezeti egészségügyi felelő­sök, a tűzrendészet! megbízot­tak és a' személyzeti ügyinté­zők. Az előadók az ország és a megye legjobb szakemberei kö­zül kerülnék ki. A betanított- és a szakmun­kásképző tanfolyamok többsé­gére tehát van jelentkező. A bétanítottmunkás-képző tanfo­lyamok nyolc-tíz hetesek,’ ez mindennapos élfogláltságot jé-’ lent; elméleti napokon négE-ÖÍ órát, gyakorlati = foglalkozáso­kon nyolc órát. A traktoros­képző tanfolyamok.. 3. ' hónapig, a szakmunkásképző iskolák -pe­dig 4—5. -hónapig tartanak. A termelőszövetkezet alapszabá­lya rögzíti,. hogy a dojgozók a tanulmányt Idő alatt mennyi munkabért kapnak. A tanfolyamok gazdája, el­lenőre, szervezője a lengyeli szakmunkásképző intézet. Az előadók az üzemekben dolgozó- szakemberek; de számtaláfíszor előfordul, hogy egy-egy nagy gyakorlattal rendelkező szerelő is tart előadást. - A politikai ' tárgyakat az üzemek párttitká­rai oktatják. A ‘ szakmuhkás- és’betánítottmunkás-kéoző tan­folyamokon kívül felújító, kor­szerűsítő és ismeretbővítő elő­adások is lesznek. Ezeken min­den előképzettség' nélkül részt vehetnek a dolgozók. felnőtt- oktatás népszerűsége egyre nő. Hova­tovább nem lesz munkahely, amely valamilyen,-. CatH&fok&a. képzettséget, ne kívánna. Azok, akik több évtizede a. .mező- gazdaságban dolgoznak, .b.ebű^ü* hatatlan. - előnnyel bírnak: ez i pedig a gyakorlat. A gyakor­lathoz pedig könnyen kötődik az elméleti anyag. A kisebb közösségekben, a faluban à na- ; gyobb ismeretanyaggal rendel­kező embernek a tekintélye is nagyobb : ügyes-bajos dolgok- ban van kihez hördülni. A mái* tanult ember, igényei tovább nőnek, s ha másként nem. szakkönvvekből, autodidakta úton sajátítja el a magasabb színtű tudnivalókat, A fiata­labbak közül sokan tanulnak tovább középiskolában. s nem ritkán egyetemen. Elégedettek mégsem , lehetünk teljesen, . mert sokan vanpak, akik, ,a ,;, , nvplc -, általános,’,.hí ján, legfel;- -, jebh;-betanításit- -m.uhkások TŰST! hétnék.’1'-— szakmun-kásők» herÄih 1 PéfUg-Téhetnének. Kill gel : "Ügfy, hogy. az üzephMcipppL, megszerveznék ; az általános .;/ kólái oktatást, i egyi&máSÍR; olykor fölösleges klubfoglalko­zás helyett. ' Hisz az alapfokú oktatás megszervezése, segítése is a népművelés fontos részé, D. VARGA MÁRTA A mezőgazdasági Példák és összefüggések Nincs dolgunk, mely ne láncszemként kapcsolódna az előtte, meg a mögötte lévőkhöz. Csaknem mindig gondolunk erre. Nem töprengünk az összefüggéseken, holott -azok szövik át mindennapjainkat. Inkább arra ÿ. hajiunk, tiQgy bizonyos tényeket kedvezőnek, vagy kedvezőtlennek ítéljünk, aszerint, hogy előnyösen, vagy hátrányosan, érintenek bennünket. A Közpönti Bizottság elmúlt napokban hozott ha­tározata az összefüggések felismerésére és megértésé­re is"-ösztönöz, S mi vek országos problémákról és teen­dőkről szól; indokolt a kérdés: szabad-e országos ügye­ket szubjektív személyünkön át nézni? ‘Elkerülhetetlen, mert szinte ösztönösen tesszük ezt. Vannak, akik kaptak, s vannak, akik csak adnak — hallottam a napokban, utcai kommentárként. Ám tévútra terelne bennünket, ha csupán szokásaink, igé­nyeink alapján mondanánk véleményt, s figyelmen ' kívül hagynánk, az összefüggéseket. Mert nem arról szól, hogy a Központi. bizottság döntsön népszerű és népszerűtlen intézkedések között, hanem arról, hogy a már ma szükségesek és a még halasztható intézkedé­sek között vonja meg a határt. S úgy tegye ezt, hogy az intézkedés hatásában érvényesüljön: ahol a keveset osztják be, ott lehetőleg ne növekedjék a teher, ahol több van, ott erőteljesebben mutatkozzék — árban, adóban - -—- a tényleges társadalmi költségek megtérí­tése. Azaz gazdasági és szociálpolitikai intézkedések együttes - végrehajtására hozott határozatokat a Köz­ponti Bizottság. Mi az az ötven forint, amit a tej és a tejtermékek fogyasztói árának részbeni ellensúlyozásaként havonta kapnak a nyugdíjasok, a járadékosok, a családi pót­lékban részesülők, a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők, az ösztöndíjasok? Ne bízzuk magunkat érzel- méinkre. Fogjunk papírt, ceruzát; számoljunk. Több, mint 1,5 millió nyugdíjas van,, a munkás és alkalma­zotti családok 1,3 millió gyermek után vesznek fel pót­lékot. 178 ezren gyermekgondozási segélyt! Ez már 150 millió forint havonta. S akkor még hol vannak a jára­dékosok, az.ösztöndíjasok, s hol van a gyermekgondo­zó intézményeknek, kórházaknak a költségvetés terhé­re adott támogatás! így vehetrién', sorra a többi intézkedést, elhatáro­zást is. A dohányos nem örül a cigaretta áremelésé­nek, ám hány doboz füstölnivalót kell eladni új áron ahhoz,, hogy a többletből összejöjjön az a pénz, ame­lyet a szövetkezeti lakásépítésnél az állam ad, az elő­törlesztés 20 ezer forinttal való csökkentése, illetve több gyermekes munkáscsaládok esetében teljes elen­gedése fejében?- A két dolognak semmi köze egymás- hwgz? De,hiszen az. összefüggések létét senki nem vi- . ; tathatja, ahqgv azt sem: csak azt oszthatjuk el, amit megtermelünk. Persze, nehezebb ezt a hétköznapok sodrában, mindig kevésnek tűnő' forintjaink beosztása közben elismerni, gyakorolni. Kapni jóval kellemesebb, mint adni, főként kiadni. Mégis, furcsa lenne, ha a tényleges, meg a képzeletbeli háztartási könyvecskék­- bsn csak a mínusz előjelű összegek szerepelnének. Sőt, : nemcsak furcsa. Hamis. .' Vajjón,.azt sugallnánk, hogy sehol sincs gond, min- , déri rendben lenne? Hisz’ éppen a Központi Bizottság '* ■ állapította meg Határozatában, hogy az elmúlt két év­ben egyes dolgozó családok életszínvonala alig, vagy egyáltalán nem emelkedett. Ahogy szintén kimondta -— az életszínvonal —, meg a szociálpolitika elveit téve első helyre — a hús fogyasztói áremelésének elhalasz­tását; áz alapvető fogyasztási cikkek hatóságilag rög­zített árainak változatlanságát a negyedik ötéves terv ' végéig; à szabad áras cikkek körének rögzítését. S me­gint csak példákat említettünk, ahogy fölhozhatjuk más . oldalról a személyi tulajdonban lévő személygépkocsik adójának emelését, a nem munkából eredő jövedelmek, az -ingó--é»-ingatlan’ tulajdonok megfelelő adóztatásá­nak kidolgozását-, az igáiságos közteherviselés érvé­nyesítése érdekékéit*-""."-"’ ŰÍFV . R4Máli,*'j».iöesiéefúgg’éáek. Mert ha igy, lépésről lé­ik' pésî^fb'alad-v^î'-ÿesazük szemügyre az összefüggéseket, «-.-v^lágöss'áif véíiltvaz intézkedések rendszere, az adni és tc-:'J#aptrt ..ígafisagós arányainak szorgalmazása. •> Persze, csak .laboratóriumokban léteznek eszményi 'körülmények,’ az életben nincsenek ilyenek. Feszültsé- ' gekj ellentmondások, gondok valóságos és vélt sérel­mek kísérik a haladást, az eredményeket. Nem könnyű ezt belátni. Szívesebben néznénk szembe a mindenkinek — érdemei szerint — csak többet, jobbat hozó összefüggésekkel. Törekvéseinknek ez a célja. S törekvéseink sikerének fedezete leghét­köznapibb dolgunk, a több és jobb munka. Társadalmi aktívák jutalmazása Tegnap meghitt ünnepséget tartottak Szekszárdon, a me­gyei pártházban. A megyei pártbizottság propaganda- és művelődési osztálya megjutal­mazta azokat az aktívákat, társadalmi munkásokat, akik tevékenyen segítették a poli­tikai munka, a propaganda, a tájékoztatás színvonala növe­lését a megyében. A vala­mennyi járásból jelen levő ak­tívák munkáját István József, a pártbizottság osztályvezetője méltatta, megköszönve azt az önzetlenséget, fáradozást, amely elősegítette a szocialista tudat fejlődését, s növelte a megye dolgozóiban a kollektív sikerélményt eredményeink nyomán. Ezt követően meg­jutalmazták a jelen levő tár­sadalmi pártmunkásokat, majd Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára méltatta miin­kájukat és ismertedé a leg­utóbbi párthatározatból eredő újabb feladatokat. . 1973 . élénkülést igéi* Szekszárd és Bezosis kapcsolataiban 'Ismeretes, hogy a- francia- országi Bezons és Çgékszàrd. testvérvárosi szerződése 1967 őszén jött létre. Azóta számos delegációnk kereste fel fram cia barátainkat, akik szintén több" alkalommal jártak Szek­szárdon. Ez év őszén Bezons testvérvárosi bizottságának képviselői azért látogattak Szekszárdi, hogy értékeljék kapcsolataink eddigi alakulá­sát és meghatározzák; a jövő évi terveket. Barátaink e lá­togatás során, folytattak tár­gyalásokat .a testvérüzemi'kap- caolatók ‘ továbbszélesííésének Ehetőségeiről is. Ezeknek a megbeszéléseknek az eredményeként jövőre 10 tagú delegáció érkezik Bezons- , ból SzekszáFdra, > mely a Vas- i ipari Vállalat dolgozóinak élet- és munkakörülményeit tanul­mányozza. Ezt követően a Vasipari Vállalat dolgozóinak tíztagú csoportja látogat majd el Bezonsba. A..Volán Vállalat vállalta annak biztosítását, hogy köl­csönösen kétfős- cserével szak- szervezeti vezetőket: utaztat. : 1973-ra szól Bezons város test­vérvárosi bizottságának meg- hfve.só ázéksZÍfeí 'testvérvárosi ' bízáttságk négy' tágjához! A ‘'bizottság négy’ tagja hát napot ‘tölt "irtájíi1 ’Be'zonsban. A kapcsolatok élénkítésének tervei között szerepel továbbá az is, hogy jövőre fiatalokból álló csoportok tesznek kölcsö­nös cserelátogatást. Születőben van a kapcsolatok kialakítása a két város képzőművészei, kö­zött is, amennyiben Szekszár­don sor kerül a bezonsi, Be- zonsban viszont a szekszárdi képzőművészek kiállításának megrendezésére. A két város­ban működő zeneiskolák szin­tén részesei a programnak, amennyiben zenepedagógiai te­vékenységük tapasztalatainak cseréje válik lehetővé 1973- ban, majd pedig sor kerül a zeneiskolák vezetőinek, peda­gógusainak tapasztalatcsere- látogatására K

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom