Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)
1972-11-26 / 279. szám
7 7 tv.Sackszárd líSnyvtár ,r ,onthafaiIan lîiagrar—-szovjet barátság! TOLNA KEGYEI yjUg proletárjai, EGYESÜLJETEK ! esmm» À G Y A R S Z O C i Ai I i> I A u : Í K A.» ‘^V. i Î.J:.';A MlGáÉl &IZ WÄAPJA V: XXII. évfolyam, 279. szám. ®ESiö!S2 ÁRA: 1,80 FORINT Vasárnap, 1972. november 26. As amerikai magatartás ssáhutcával fenyeget Ürügyek és bombázás A francia fővárosban feszült érdeklődés előzi meg a VDK és az Egyesült Államok képviselőinek újabb találkozóját, mert a kiszivárgott értesülések szerint az amerikai magatartás a bizalmas megbeszélések zsákutcába jutásával fenyeget. A francia külügyminisztérium szóvivője Kissingemek Schumann külügyminiszternél tett pénteki látogatása után ugyan kijelentette: „A bizalmas tárgyalásokkal kapcsolatos borúlátó híresztelések határozottan túlzottak”, ám ugvanakkor az amerikai forrásokból kiszivárgó értesülések — az előző nanon célzatosan teriesztett derűlátó jóslatok után — arra mutatnak, hogy a megbeszélések válságos szakaszba jutottak. A Párizsban-megjelenő amerikai úiság, az International Herald Tribune ..iól tájékozott forrásokra” hivatkozva azt írja, hogv „a vietnami tárgyalások válságos ponthoz értek”. Az amerikai lap is elismeri, a válságos helvzetet az idézte elő. hogv Kissinger az e héten folytatott bizalmas megbeszélések során körömszokqdtáig ragaszkodott a már kidolgozott megállapodásnak Thieu irreális követelései alapján való módosításához, amit i.e Duc Tho természetesen erőteljesen visz- szautasított. A lap szerint a washingtoni kormány, úgy látszik, teljesen magáévá tette Thieu követeléseit, s a csütörtöki hatórás tárgyalás után annyira elmélyült az ellentét, hogy mindkét fél újabb utasításokat kért hazulról: folytassák-e egyáltalán a megbeszélést, vagy pedig térjenek haza. Binh asszony, a DIFK külügyminisztere a Béke-világta- nács küldöttségét fogadva, kijelentette: „Az amerikai kormány háborús cselekményei és Nguven Van Thieu dühödt ellenállása az októberben kidolgozott békemegállaoodással szemben méginkább kidomborítják Washingtonnak azokat a manővereit, amelyek arra irányulnak, hogy elnyújtsák a tárgyalásokat s közben folytassák a háború „vietnamizá- lásának” politikáját és az elnyomást”. A VDK küldöttségének szóvivőié is hangsúlyozta, hogy a Nixon-kormánv elfogadhatatlan íirügvpVkel késlelteti a VDK és az Egyesült Államok között létrejött megállapodás aláírását, s az utóbbi időben ismét fokozta harci tevékenységét Vietnam mindkét részében. Az amerikai légierő november eleje óta ismét fokozta a VDK területének bombázását, a taktikai légierő több mint négyezer, a B—52-es bombázók pedig több mint 500 támadást intéztek a VDK sűrűn lakott vidékei ellen. Ez is azt mutatja — hangsúlyozta a szóvivő —, hogy nem kívánják békésen rendezni a vietnami problémát, s továbbra is katonai erőszakkal akarják le- igázni a vietnami néoet. Az amerikaiak indokínai háborús bűncselekményeit kivizsgáló nemzetközi bizottság végrehajtó bizottsága szombaton és vasárnap kétnapos^ülést tart . Párizsban, hogy tanácskozzék egv széles körű nemzetközi kamoánv megindításáról, melynek az lenne a célia, hogy mozgósítsa a nemzetközi közvéleményt a VDK és az Egyesült Államok közötti októberi mgeállTlodás ptáfráaá- nak követelésére. Hétfőn délelőtt se 1 tóértekezleten ismertetik maid a tanácskozás eredményeit. ............................................................E »y ács nem ács? Példás helytállás Dorogi József — Az első hónap rossz volt A többi öt annál kellemesebb. így kezdi a beszélgetést Dorogi József kőműves. Élményeiről gyakran faggatják szaktársai, barátai. Hogyan is volt, miként éltek, szórakoztak messzé az otthontól. — Mindig azt mondom kollégáimnak — mondja Kondor György ács — hogy még egyszer visszamennék oda. A két fiatal a KISZ munkaakciója keretében hat hónapot töltött Csehszlovákiában. A Tusenic II. erőmű építésénél dolgoztak. — ötvenkét magyar fiatal vett részt nyáron az erőmű építkezésén, de mellettünk voltak bolgárok, lengyelek, NDK- beli fiatalok is. A mi kolóniánk nagyon jó együttes volt. Csak két fiút kellett hazaküi- deni, egyiket mert beteg volt, másikat meg fegyelmi ügy miatt. Különben nagyon jól éreztük magunkat. Dorogi József kőművesként utazott az erőműhöz, de inkább ácsokra volt ott szükség. Azt kérdezték tőlem, tudnék-e ácsként dolgozni? Persze, természetesen tudnék, ha a Kondor Gyuri mellé osztanak. így is lett. Aztán mint ácsok dolgoztunk hat hónapig. Az erőmű vezetői nagyon elégedettek voltak a magvarokkal. A legkényesebb munkát is ránk bízták. — Csaknem mindig zsaluzatot készítettünk, de nem egyenes, hanem eléggé cifra formákat. Bennünket mutattak mindig példának — mondja Kondor György. A hat hónap leteltével a két fiatal hazatért. Dorogi József a TOTÉV-nél folytatja a munkát, az Augusz-háznál vakolást végez. Kondor György pedig a bátaszéki vázkerámiagyárban az állami építőipari vállalat munkásaként szakmájában tevékenykedik. — Megkaptuk az értesítést — mondja Dorogi József —, hogy a KISZ KB kitüntet bennünket, a Hotel Ifjúságban lesz az ünnepség. Kondor György Talán mondani sem kell, hogy a két vállalatnál büszkék a vezetők és a dolgozók Dorogira és Kondorra, mert öregbítették a Tolna megyei építőmunkások eddig is jó hírét Csehszlovákiában, az erőmű- epítkezésnél. —PjFoto: kz t A testvéri barátság útján Kedves vendéget várunk. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP főtitkárának vezetésével szovjet párt. és kormányküldöttség tesz hazánkban hivatalos, baráti látogatást a ránk köszöntő héten. A vendég — ősidőktől máig így van ez — jelenlétével, érdeklődésével megtiszteli házunkat, ezért is fogadjuk szíves szóval, örömmel az érkezőt. Emeli a látogatás jelentőségét, hogy annak az országnak a képviselőit fogadjuk, amely a Szovjetunió fennállásának 50. évfordulója küszöbén látogat szocializmust építő hazánkba. Barátaink olyan testvéri nép küldöttei, amellyel szilárd szövetségben, a közös érdekek ezernyi szálával összefonódva haladunk együtt a magunk választotta úton, a minden eddiginél igazabb, emberibb életet teremtő szocializmus útján. , A látogatás alkalmas arra, hogy bemutassuk barátainknak, népünk, élve a szocialista társadalom lehetőségeivel, szorgos munkájával, a szocialista országok és mindenekelőtt a Szovjetunió baráti együttműködésével és segítségével, olyan értékeket teremtett ebben a hazában, amelyet a földkerekség sok országa szívesen vállalna magáénak. Nem ámítjuk magunkat: tudjuk jól, hogy a világ jónéhány államában fejlettebb a technika, magasabb az életszínvonal, nagyobb az anyagi javak gazdagsága, mint nálunk. De azt is tudjuk, hogy a hátrányból, ami a világ élvonalától elválasztotta Magyarországot, már nagyon sokat ledolgoztunk. A magyar—szovjet kapcsolatok erősödése, a politikai, gazdasági, tudományos és kulturális élet minden ágára kiterjedő testvéri, baráti együttműködés sokasodása hatalmas távlatokat nyitott meg a Magyar Nép- köztársaság fejlődése előtt. Az élet meggyőzően bizonyította, hogy a magyar— szovjet kapcsolatok ápolása nemzeti érdekünk, fel- emelkedésünk záloga. Jól megértették ezt azok a százezrek, akik szerte Magyarországon már születésekor lelkesen üdvözölték az orosz nép szocialista forradalmának győzelmét, azok a magyar internacionalisták, akik fegyverrel segítettek a fiatal szovjet államnak visszaverni a külföldi katonai intervenciót és az ellenforradalmár fehérgárdisták támadását. A Szovjetunió iránti érdeklődés, szimpátiát a 25 éves Horthy-reakeió sem tudta felszámolni Magyarországon. Pedig az akkori uralkodó osztály hangzatos „nemzeti” jelszavakba öltöztette szovjetellenességét, hogy félrevezesse a magyar népet. Nem a vendég iránti udvariasság mondatja velünk, hanem a tények bizonyítják: a magyar—szovjet barátság, a két ország szüntelenül fejlődő és erősödő együttműködése a világ szemében is növelte rangunkat, nemzeti telüntélyünket, hiszen a nemzetközi porondon tett lépéseinknek nemcsak a magyar nép eltökélt béketörekvései adnak hangsúlyt, hanem a legerősebb szocialista országhoz, a Szovjetunióhoz fűződő szövetségesi, baráti kapcsolataink is. A fejlődés, amelyet népgazdaságunk az utóbbi évtizedekben elért, rangot,megbecsülést adott szerte a világban termékeinknek. Sok olyan országba is eljutottak a magyar áruk, ahol azelőtt a puszta létezésünkről is keveset tudtak. Ez egyebek között annak az eredménye, hogy a magyar—szovjet gazdasági együttműködés révén biztos nyersanya g forráshoz jutott hazánk, a nagy száriájú megrendelések teljesítése egész új iparágakat teremtett, s versenyképes cikkekkel jelentkezhetünk a világpiacon. A magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok a kölcsönös érdekeknek és előnyöknek megfelelően alakulnak. Mi elsősorban olyan árukat szállítunk a Szovjetuniónak, amelyek munkaigényesek, s cserébe elsősorban nyersanyagokat, villamos energiát, energiahordozókat kapunk. Ez a tendencia jellemző azokra a megállapodá- \ sainkra is, amelyek a következő esztendők megyar— szovjet gazdasági együttműködését szabják meg. Nemzeti érdekünk ennek a gazdagon gyümölcsöző együttműködésnek további előre lendítése, kapcsolataink fejlesztése az elengedhetetlen biztosítéka annak, hogy megvalósuljanak az MSZMP X. Kongresszusán elhatározott nagy országépítő célok, fejlett szocialista társadalmat teremtsünk hazánkban, nyugodt életet, biztos jövőt népünknek. Nem múló adottságok, hanem tartós kötelék élteti a magyar—szovjet barátságot és együttműködést: a marxizmus—leninizmus közös eszméi vezérlik kapcsolatainkat. Pártjaink és kormányaink hűen követik a szocialista internacionalizmus elveit, alkotóan alkalmazzák a marxizmus—leninizmus tanításait. Ez ötvözi szilárddá elvi egységünket, ez teszi eltáphetetlenné az országainkat, népeinket összefűző baráti, testvéri szálakat. A párt- és kormányküldöttségek kölcsönös cseréje hagyományos, jól bevált formája a szocialista országok közötti kapcsolat erősítésének, fejlesztésének, így a magyar—szovjet együttműködés további gazdagításának is. A tapasztalatok kölcsönös cseréje, országaink belső problémáinak és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseinek közös megvitatása tovább mélyíti a bensőséges testvéri viszonyunkat. Ezért üdvözöljük megkülönböztetett tisztelettel, elvtársi és baráti szeretettel hazánk földjén a Szovjetunió Brezsnyev elvtárs vehette párt- és kormányküldöttséget.
