Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-25 / 278. szám

y I I ÎOLNÀ~MEGYEÎ v.Ug PROlEfÁRJAf, FGYËSÔLJETËK I A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPU XXII. évfolyam, 278. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. november 25. Ülést tartott Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke — napirend előtt — kegyelettel megemlékezett az elhunyt dr. Mihályfi Ernő­nek népünk szabadságáért és felemelkedéséért végzett sok évtizedes munkásságáról, 1949, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának megalakulása óta az Elnöki Tanács tagjaként vég­zett közéleti tevékenységéről. Az Elnöki Tanács dr. Fekete Károlyt és dr. Nagy Zoltánt megválasztotta a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyetteseivé. Módosította az Elnöki Ta­nács a polgári perrendtartásról szóló korábbi jogszabályokat. Az Elnöki Tanács határoza­tokat hozott Kiskőrös, Békés, Nyírbátor és Mezőkövesd vá­rossá szervezéséről, valamint községegyesítésekről és közsé­gi közös tanácsok szervezésé­ről. Az Elnöki Tanács a halá­szatról szóló, 1961. évi 15. szá­mú tvr. egyes paragrafusait hatályon kívül helyezte. Az Elnöki Tanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) á\r. S&C'Sf ici a Tolna megyei KISZ-bizoítság Tájékoztató a párt Központi Bizottságának határozatáról — Elfogadták a megyebizottság jövő évi politikai tervét Üjabb légitámadások a VDK területei ellen Pénteken nem volt titkos megbeszélés Tegnap délelőtt a megyei pártbizottság nagytermében ütést tartott a Tolna megyei KISZ-bizottság. Az ülésen megjelent K. Papp József, az MSZMP Központi Bizottsága Ellenőrző Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára és Fáczány Ödön, a KISZ Központi Bizottságának mun­katársa is. Az ülést Varjas János, a KISZ megyei bizottságának el­ső titkára nyitotta meg. Az előre kiadott napirendtől elté­rően először K. Papp József számolt be a párt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén elfogadott állásfoglalásról. Bevezető szavaiban hangsú­lyozta, hogy a határozatot csu­pán ismertetni kívánja és nem szól-az ennek végrehajtása so­rán a megyei KTSZ-bizottság- ra háruló feladatokról, hiszen a legfontosabb feladat pilla­natnyilag a határozat minél szélesebb körű ismertetése. Kádár János és Nyers Rezső elvtársak előadói beszéde nyo­mán a KB-határozat minden pontját részletesen ismertette, hangsúlyozottan szólt ezen be­lül az életszínvonal-politikát érintő konkrét intézkedésekről, a tej és tejtermékek, az ége­tett szeszek és a cigaretta árá^ hak emeléséről. Közismert, hogy ezzel egyidőben emelke­dik a családi pótlék, a gyer­mekgondozási segély és a nyugdíjak összege, ami a leg­főbb tejfogyasztó családok — ahol gyerekek és öregek van­nak — jövedelemkiesését pó­tolni fogja. Az utóbbi évek­ben megtörtént a pedagógu­sok. egészségügyi dolgozók és a fegyveres testületek tagjai­nak bérrendezése, a lakosság életszínvonala általánosságban egyenletesen emelkedett. A nagycsaládosok és az államj iparban dolgozó munkások jö­vedelme viszont nem emelke­dett a tervezett arányban. Ezért 1973-ban a bérből és fi­zetésből élő dolgozók fizetését 4—5 százalékkal, az állami iparban és építőiparban ezen felül még 9, illetve 6 száza­lékkal emelik. Várható olyan intézkedés is, amely növelni fogja a szak­munkáshivatás, foglalkozás te­kintélyét is. El kell érni, hogy az azonos szakmákban azonos teljesítményt nyújtók azonos bérszintet érhessenek el. bár­hol is vannak alkalmazásban. A tájékoztatót követően a megyei pártbizottság első tit­kára a hozzá intézett kérdé­sekre válaszolt. Az ülés második napirendi pontja à KISZ Tolna megyei Bizottságának jövő évi politi­kai terve volt. A politikai munka fő célkitűzései 1973- ban is a X. pártkongresszus feladatainak végrehajtásához, az ifjúságpolitikai határozat megvalósításához és a KISZ VIII. kongresszusa által meg­jelölt feladatok végrehajtásá­hoz kapcsolódnak. A végre­hajtó bizottság által kiadott munkatervet a megyebizottság vita nélkül, egyhangúlag elfo­gadta. Az utolsó napirendi pontban a megyei KISZ-bizottság meg­emlékezett a KMP megalaku­lásának ötvenegyedik évfordu­lójáról. Miközben a világ népei bi­zakodva tekintenek a vietna­mi béke helyreállítását célzó megállapodás aláírása elé, az Egyesült Államok légiereje to­vább folytatja a VDK déli tar­tományainak barbár bombázá­sát. A bombázásokban válto­zatlan arányban vesznek részt a legújabb típusú F—111-es gépek és va B—52-es repülő- erődök. November hónap fo­lyamán már több mint 22 ezer tonna bombát és ötezernél több robbanó konténert dobtak le az amerikai támadók. A VDK fölött azon a napon lőtték le a négyezredik ame­rikai repülőgépet, amelyen alá kellett volna írni a már elő­készítő egyezményt a béke helyreállításáról. Azóta az USA légiereje 56 repülőgépet vesz­tett a VDK fölött. A párizsi tárgyalásokon részt vevő VDK-küldöttség részéről történt bejelen+ős szerint pén­teken nem k. . t sor újabb megbeszélésekre a Le Duc Tho és a Henry Kissinger vezette észak-vietnami—amerikai kül­döttség között. Ugyanakkor azt is közölték, hogy az újabb ta­lálkozó időpontjáról a meg­felelő időben tájékoztatják a sajtót Szocialista országok kezdeményezése az EIVSZ-ben New York (MTI) Kilenc szo­cialista ország — a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársa­ság, Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, a Szovjet­unió és az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság — közös kezdeményezésükben javasol­ták, hogy az ENSZ közgyűlése vizsgálja meg az ,.Egyesült. Nemzetek Szervezetének a gazdasági, kereskedelmi és tu­dományos-technikai területe­ken az egyenjogú együttműkö­dés fejlesztésében való közre­működéséről szóló nyilatkoza­tot”. A szocialista országok javas­lata értelmében az államok közti ilyen jellegű együttmű­ködés legfontosabb feladata a népek életkörülményeinek megjavítása, a teljes foglalkoz­tatottság biztosítása, a társa­dalmi fejlődés elősegítése, a gazdasági függetlenség meg­szilárdítása és a természeti erőforrások nemzeti kihaszná­lásának biztosítása. J. V. Makejev, a Szovjetunió képviselője felszólalásában rá­mutatott, hogy e nyilatkozat elfogadása hozzájárulna a bé­kés egymás mellett élés alap­elveinek gazdasági és jogi alá­támasztásához és hatékony ga­ranciája lenne az országok bel- ügyeibe való be nem avatko­zásnak, kölcsönös előnyökét és elkötelezettségeket biztosíthat­na. A jövő hét közepére várják az általános politikai vita megkezdését Felszólalt hazánk helsinki nagykövete is Kis Csaba, az MTI külön- tudósítója jelenti: A finn fővárosban pénteken délelőtt röviddel háromnegyed tizenegy előtt folytatta munká­ját az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő nagyköveti tanács­kozás. A második napon vál­tozatlanul a jelenlegi tanács­kozás munkarendjének kérdé­seivel foglalkozták a részt vevő 34 ország nagykövetei. Bár az ügyrendi és különböző techni­kai kérdések miatt az érdemi eszmecsere még nem kezdőd­hetett meg, a finn fővárosban derűlátóan ítélik meg az esé­lyeket, s bizonyosra veszik, hogy legfeljebb a jövő hét kö­zepén már sor kerülhet az ér­demi munkára is. Ennek so­rán mint ismeretes, a tanács­kozásnak meg kell határoznia a biztonsági és együttműködé­si konferencia összehívásának idejét, helyét, főbb napirendi pontjait és ügyrendjét is. Egyelőre nem alakult ki vég­legesén milyen lesz a helsinki tanácskozás menetrendje. Egyes értesülések szerint a NATO-országok szeretnék, ha az észak-atlanti szövetség mi­niszteri tanácsának decemberi ülése idejére Helsinkiben szü­netet rendelnének el. Erre szerintük azért van szükség, hogy a NATO tagállamai még egyszer egyeztessék álláspont­jukat a helsinki tanácskozás­sal kapcsolatban. A kilenc kö­zös piaci ország közvetlenül a helsinki tanácskozás előtt már Péntek délben megérkezett a Barátság—II. kőolajvezetéken az első olaj a százhalom­battai fogadóállomásra. megegyezett egymással a kö­vetendő irányvonalról. Diplomáciai körökben álta­lános a meggyőződés, hogy mi­helyt sikerül megegyezésre jutni a jelenlegi tanácskozás technikai kérdéseiben, az elő­rehaladás viszonylag gyors lesz — bár így is arra lehet számítani, hogy az eszmecsere áthúzódik a jövő év elejére. Elvileg már egyetértés jött létre abban, hogy mi kerüljön a biztonsági konferencia napi­rendjére, csupán a pontos megfogalmazások körül várha­tó nagyobb vita a nagyköveti szintű megbeszéléseken. A vár­ható témakörök: a biztonság és az együttműködés alapelvei, a gyakorlati együttműködés kérdései, megfelelő szerv lét­rehozása a biztonsági konfe­rencia után az ott elfogadott javaslatok végrehajtására, il­letve új javaslatok felvetésére. Megállapodás született ar­ról, hogy az elnök gyűjtse ösz- sze az eddig beérkezett ja­vaslatokból mindazokat az ele­meket, melyekben már kiala­kult az egyetértés és terjessze azokat a tanácskozás elé. Er­re már pénteken délután sor került, határozat azonban csak a jövő hét elejére várható, mert szombaton a tanácskozás szünnapot tart. A péntek délelőtti ülésen csaknem húsz felszólalás hang­zott el. köztük a Szovjetunió, az Egyesült Államok, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország és Románia nagykövete kért szót. Felszó­lalt hazánk helsinki nagykö­vete, Hónai Rudolf is, aki rá­mutatott: számos kérdésben máris egyetértés alakult ki a tanácskozáson, s arra kell tö­rekedni, hogy ezekből adódó következtetéseket mielőbb ál­talános elvként alkalmazzák. Állást foglalt egyes szervezeti kérdésekben, hangsúlyozva, hogy az előterjesztett javasla­tok sok hasznos elképzelést tartalmaztak. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom