Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-24 / 277. szám

t i 1 Műn késszé mm el, munkásszívvel Propagandisták kitüntetése Mióta a Központi Bizottság határozata kikerült az utcá­ra, azóta mindenütt beszéd­téma. Az emberek vitatják, értékelik, elemzik, magyaráz­zák. Eljutott mindenkihez, s túlzás nélkül állíthatjuk, az érdeklődés, a figyelem közép­pontjaiba került. S ezt nem­csak egyszerűen mondjuk ta­pasztalatokra hagyatkozva, tudjuk. Munkásokkal, értelmi­ségiekkel, tsz-tagokkal beszél­getve „ráirányítás” nélkül ke­rül szóba helyzetünk mai tü­körképe, a párthatározat, amely felméri, áttekinti a X. kongresszus óta megtett utat, és a politika töretlenségét hangsúlyozva az eddigi tenni­valók folytatására megerősíti a dolgozók millióit.. Nagy a párthatározat köz­véleménye. Tapasztaltuk Szek- szárdon, Bonyhádon, Kisvej- kén, a megye több községében, üzemében. Igaz, nagy várako­zás előzte meg a Központi Bi­zottság ülését, majd magát a határozatot. S hogy nagy a közvéleménye, abban feltétle­nül része van a tévének, a rádiónak, minthogy szombat óta megszólaltatják a Közpon­ti Bizottság tagjait, akik a képernyőn a mikrofon segít­ségével százezreket hoznak kö­zelebb „helyzetünkhöz”, an­nak jobb megismeréséhez. Ahogy ez lenni szokott, első hallásra, első olvasásra, a dolgozók az áremelkedést je­gyezték meg, és arról beszéld tek legtöbbet. A hét végén a munkásvonatokon, autóbuszo­kon az éremnek főleg ezt az oldalát nézték, tárgyalták. Fő­leg a tej borzolta fel a kedé­lyeket annak ellenére, hogy a tej és a tejtermékek fogyasz­tói árának emelkedésével egy­idejűleg a nyugdíjakat, a já­radékokat, a családi pótlékot, a gyermekgondozási segélyt, és az ösztöndíjakat egységesen havi 50 forinttal felemelték. Tartozunk az igazságnak az­zal is, hogy az égetett szesz, á cigaretta drágulását sem fo­gadták kitörő örömmel a két­kezi dolgozók. Dehát ki örül a drágulásnak? Senki. Legfel­jebb megértjük és józan ész­szel belátjuk, hogy ennek így kell lenni. Ezekben a napokban már higgadtabb, körültekintőbb a dolgozók véleménye. A hatá­rozat másik oldalára is jobban felfigyeltek, egy lépéssel tehát tovább jutottak. S akik alapo­sabban, jobban tanulmányoz­ták, újból elolvasták a hatá­rozatot, azok megértik, hogy annak minden pontja a dolgo­zó emberek érdekét tartja szem előtt. Sok szó esik majd még erről, de kell is, hasznos is, fontos is róla beszélni. Sors­kérdéseink közé tartozik, hogy az életszínvonal általános ja­vulása mellett egyes dolgozó családok — különösképpen amelyekben kevés a kereső, sok az eltartott, a gyerek — életszínvonala alig, vagy nem emelkedett. A határozat ki­mondja: „Következetesen kell dolgozni azon kongresszusi cél érdekében, hogy a családi jö­vedelmek közel jussanak egy­máshoz.” Mióta Magyarországon nye­reségrészesedés létezik, azóta szünet nélkül vitatják az el­osztás, a felosztás módját. A dolgozó emberek százezreinek véleménye tükröződik most a határozatban, amikor kimond­ja: a nyereségrészesedés egyen­lőtlen, néha igazságtalan fel­osztása is rendezést kíván. Rendezést kíván. Ezen van a hangsúly, és biztosra vehet­jük, hogy erre a rendezésre hamarosan sor kerül, méghoz­zá munkásszemlélettel. A határozatot megalkotó Központi Bizottság a dolgozó emberek, a munkások eszével gondolkodik a munkások szí­vével érez. Ez így van rend­jén. A bérből és a fizetésből élő dolgozók keresete 1973-ban átlagosan 4—5 százalékkal emelkedik. 1973. március 1-től az állami ipar munkásainak és művezetőinek bérét átlago­san 8 százalékkal, az állami kivitelező építőipar munkásai­nak és művezetőinek bérét pe­dig átlag 6 százalékkal fel kell emelni. Nagyon lényeges, hogy a ha­tározat kimondja: a béreme­lésnél figyelembe kell venni a magasabb képzettséget, a ne­héz fizikai munkát, és előny­ben kell részesíteni a nagyobb részt nőket foglalkoztató több műszakban dolgozó üzemeket. A dolgozó emberek vélemé­nyének ad hangot a határozat akkor is, amikor megfogal­mazza és kimondja: az igazsá­gos közteherviselés érvényesí­tése érdekében további intéz­kedésként meg kell vizsgálni, a nem munkából eredő jövede­lem (öröklés, ajándékozás, stb.) az ingó és ingatlan tulajdonra vonatkozó megfelelő, átfogó adórendszer kidolgozásának és bevezetésének lehetőségét. Nem könnyű minden oldal­ról áttekinteni és egyszerre azonnal megérteni a határoza­A Magyar Agrártudományi Egyesület Tolna megyei szer­vezete helyi csoportjaként 41 taggal megalakult Gödöllőn, az Agrártudományi Egyete­men a Tolna megyei diákok klubja. Az alákuló ülésen je­len volt Horváth József, a me­gyei tanács elnökhelyettese, a MAE megyei elnöke és Szakái László, a megyei pártbizottság munkatársa, a MAE megyei titkára, valamint a tsz-szövet- ségek képviselői. A klub alapvető célja a Tol­na megyei illetékességű diákok részére már az egyetemi ta­nulmányok ideje alatt lehe­tőséget biztosítani a megye élelmiszergazdaságának, gaz­daságpolitikai helyzetének megismerésére és területet biz­tosítani nagy gyakorlattal ren­delkező mezőgazdasági szak­emberek mellett az egyetemi gyakorlatok mind hatékonyabb lefolytatásához. A diákklub tagjai valameny- nyien Tolna megye mezőgaz­dasági nagyüzemeiben szeret­ni Hőgyészi Állami Gazda­ság vezetősége négy szocialista brigád negyvennyolc tagját ju­talomképpen színházlátogatás­ra, a fővárosba vitte. Szerdán este nézték meg a Mikroszkóp Színpad új műsorát, majd ta­lálkoztak a művészekkel. A művész—munkás találkozón részt vett a Mátai Antal szo­cialista brigád, a Csapajev szo­cialista brigád, a Bánki Donát szocialista brigád és a Kossuth szocialista brigád n egyven­tot. Idő kell hozzá, hiszen sú­lya van minden mondatnak, valamennyi bekezdésnek. íme néhány mondat, elolvassuk, s nyomban belátjuk, hogy tíz­ezrek közvetlenül érdekeltek és érintettek ebben: „Ösztönözni kell a vállala­tok magánlakás-építési akcióit. Arra kell törekedni, hogy a munkások tehervállalásának mértéke kisebb legyen, mint a lakásépítő szövetkezetekben.” Akt tudja — és ki ne tud­ná? — hogy milyen erőfeszí­tések, lemondások árán jut ma egy tőkével, tartalékkal nem rendelkező munkáscsalád lakáshoz, aki ismeri az életnek ezt a felületét is, könnyűszer­rel belátja, mit jelent a hatá­rozat idézett része. Jó érzéssel olvashatjuk őzt is, hogy a la­kásépítő szövetkezeteknél a többgyermekes munkáscsalá­dok előtörlesztését egyedi el­bírálás alapján teljesen el le­het engedni, összességében, ha a határozat életszínvonal-poli­tikával foglalkozó részét ta­nulmányozzuk, teljesen nyil­vánvaló: Magyarországon az életszínvonal-politika kifeje­zetten munkásközpontú, s ta­lán még az sem túlzás, hogy a legértékesebb hozzájárulás ahhoz a vitához, amely a la­pokban a népszaporulat körül folyik. nének dolgozni egyetemi ta­nulmányaik elvégzése után, mint mezőgazdasági mérnö­kök, mezőgazdasági gépész- mérnökök. Ennek megfelelően választják meg diplomadolgo­zataik, tudományos diákköri munkáik témáját, amelyen ke­resztül már jól előre mélyre­ható hasznos kapcsolatokat te­remtenek a gazdaságokkal, azok nagy gyakorlattal rendel­kező vezető szakembereivel. A kezdeményezést az egye­tem, az egyetemi párt- és KISZ-vezetés örömmel fogad­ta és máris különböző intéz­kedéseket tett a diákklub hasznos működésének elősegí­tésére. Véleményük szerint a hallgatók a gyakorlati munka iránt megnyilvánuló élénk ér­deklődése, valamint a megyei patronáló szervek segítőkész- ségje biztosíték arra, hogy a klub munkáján keresztül nag- mértékben előre lépjenek a tudomány és gyakorlat egysé­gének megteremtése terén. nyolc tagja, valamint Komlós János színházigazgató, Iglódi István rendező, Ronyecz Má­ria, Jobba Gabi és Monori Lili színművészek. Az előadás után baráti beszélgetés alakult ki a művészek és a mimkások között a darabról, számos kul­turális, művészeti kérdésről. A művészek szívesen fogadták a munkások kérését, hogy a jö­vőben is találkozhassanak a Mikroszkóp Színpad színészei­vel, rendezőivel. Csütörtökön délelőtt ünnep­séget rendeztek a megyei párt- bizottságon az alapszervezetek azon propagandistái részére, akik 10, illetve 5 éve terjesz­tik a politikai irodalmat párt­megbízatásként. Az ünnepségen jelen volt Tolnai Ferenc, a megyei pártbizottság titkára és Bakács István, a Kossuth Könyvkiadó terjesztési főosz­tályának vezetője. A jelenlé­vőket Háhn László, a Kos­suth Könyvkiadó Tolna me­gyei kirendeltségének vezetője köszöntötte, majd István Jó­zsef, a megyei pártbizottság osztályvezetője méltatta mun­kájukat. — A politikai irodalom ter­jesztőinek tevékenysége az alapszervezeti munka szerves része — mondotta a többi közt István József. — Fejlődésünk jelenlegi szakaszában a politi­kai nevelés, a meggyőzés, a szocialista ember alakítása nél­külözhetetlen segítői a politi­kai tárgyú könyvek, brossú- rák, folyóiratok. Az elvtársak munkája — a terjesztés — fe­lelősségteljes tevékenység, amely sok apró munkát igé­nyel. A terjesztők lelkiismere­tén, szorgalmán, politikai kö­telezettségérzetén is múlik, hogy a kiadványok eljutnak-e a párttagokhoz, s az érdeklő­dő párton kívüli dolgozókhoz. Az elmúlt évek terjesztési számadatai bizonyítják, hogy a politikai irodalom Tolna me­gyei terjesztői derekasan helyt­álltak, sokat tettek a párt po­litikája megértéséért, megér­tetéséért, s ezen keresztül Az észak-nógrádi regionális vízmű mihálygergei víztisztító telepén csütörtökön üzembe helyezték az ország első ózo- nizáló berendezését, amelyet az Északmagyarországi Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat öt és félmillió forintos beruhá­zásából létesítettek. Az új el­járás az ivóvíz tisztításában a klór alkalmazását hivatott he­lyettesíteni, nemcsak azért, mert az ózon oxidáló hatása a vízben szinte tökéletes, de azért Is, mert az ózon maxi­mum tizenöt másodperc lefor­gása alatt elégeti, elbontja a vízben még fellelhető és az emberi szervezetre káros A számítástechnikai közpon­ti fejlesztési programnak az élelmiszergazdaságban történő megvalósítására, a számítás- technika tervszerű felhaszná­lására és fejlesztésére a MÉM- ben megalakult az ágazat szá­mítástechnikai alkalmazási bi­zottsága. Az élelmiszergazdaságban is eljött az ideje, hogy korszerű matematikai módszerekkel, elektronikus számítógépekkel egyszerűsítsék az ügyvitelt, az információadást, és fejlesszék a tervezéshez szükséges adatok szolgáltatását. A MÉM terüle­tén már eddig is sikerrel al­kalmazták a nagy teljesítmé­nyű számítógépeket. Ilyen mű­ködik például a minisztérium statisztikai és gazdaságelemző központiéban, ahol rendszere­sen nyilvántartják a mezőgaz­dasági üzemek és az élelmi­szeripari vállalatok gazdasági tevékenységével kapcsolatos adatokat. Az információkat a központi döntéseknél, hatá* eredményesen közreműködtek a párthatározatok megvalósítá­sában. István József beszéde után Tolnai Ferenc, a megyei párt- bizottság titkára arany, illetve ezüst emlékjelvényt adott ^ át a propagandistáknak. A 10 éves terjesztői munka után arany emlék jelvényt kapott Forró Fe­renc (Bonyhádi, Novák György- né (Bonyhádi, Papp Mátyásné (Bonyhádi, Dunkel Lehel (Len­gyel), Pohál Józsefné (Tolna), Pelczer Antalné (Tolna), Fehér Lászlóné (Decs), Pálffi József (Bátaszék), Francsics Józsefné (Tamási), Borda József (Misz- la), Hugyec István (Gyönk), Lendvai András (Dombóvár). Az 5 éves terjesztői munka után eizüst emlék jel vényt ka­pott Németh Lajos (Bonyhád), Paplauer Ferenc (Bonyhád), Varga József (Kocsola), Tamás Illés (Gerjen), Viola László (Németkér), Orlovácz György (Nagydorog), Réhm Ferencné (Tolna), Balogh Gábor (Báta­szék), Vass Vendel (Fadd), • Sinka Lajos (Gyönk), Anka Péter (Gyönk), Turóczy József­né (Szakály), Szebényi Imre (Simontornya), Török Sándor (Szekszárdi, Pálkovács Jenőné (Szekszárd), Ágoston Endre (Szekszárdi, Németh Józsefné (Szekszárd), Halász Istvánná (Szekszárd). Pribilina Gábor (Dombóvár). A propagandisták nevében Török Sándor mondott köszö­netét a kitüntetésért, és meg­ígérte, hogy a jövőben is fá­radhatatlanul terjesztik a po­litikai irodalmat. szennyező anyagokat — fenolt, ammóniát, foszfátot, vasman­gánt, algákat, baktériumokat és vírusokat — se közben ma­ga is elbomlik. Az ózonizálás után nem marad vissza a kló­rozásra jellemző kellemetlen mellékíz és szag. További elő­nye az új víztisztító eljárás­nak, hogy míg a felszíni víz­folyásokból nyert ivóvíz tisz­tításához a klór mennyiségé­nek megfelelő adagolása min­dig nehézséget okoz — hiszen a folyókba hol több, hol keve­sebb szenriyező anyag kerül — az ózonnál ilyen nehézségek nincsenek. rozatoknál messzemenően fi­gyelembe veszik. Nagy telje­sítményű berendezése van az Országos Földmérési és Tér­képészeti Hivatalnak is, ezzel tartják nyilván a földügyi ada­tokat. A bizottság a következő években kettős fejlesztési prog­ramot valósít meg. Egyrészt javaslatot dolgoz ki a központi feldolgozó rendszer munkájá­nak kiszélesítésére, másrészt fejleszti a területi munkát, amennyiben nagyobb vidéki központokban számítógépes bá­zisok építésére tesz indítványt. Ezekben a központokban ál­lamigazgatási, kutatási és ke­reskedelmi adatokat összesí- tenek. 1972. november 21. Sz. P. Tolna megyei diákklub alakult Gödöllőn Hőgyészi szocialista brigádtagok találkoztak a Mikroszkóp Színpad művészeivel Búcsú a kloros víztől? Mihálygergén üzembe helyezték az ország első ózonizáló berendezését Számítástechnikai bizottság a MÉM-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom