Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-16 / 270. szám

f } Kozmikus jövevények  tudósokat régóta foglal­koztatja a kérdés, hogyan jut­hatnak a kozmikus térség ha­talmas energiájú részecskéi Földünkre, milyen titokzatos mechanizmus gyorsítja fel őket? Kaphatunk-e új adato­kat e kozmikus részecskék se­gítségével a világmindenség­ről? Ezekre a kérdésekre vála­szolt Nyikoláj Nyeszvityenkó- nak, a Novosztyi sajtóügynök­ség tudósítójának Hja Zalju- bovszkij, a Harkovi Állami Egyetem kísérleti magfizikai tanszékének vezetője, a ma­tematikai tudományok dokto­ra. A Földre záporozó kozmikus részecskék keletkezése ka­tasztrófákkal kapcsolatos. A légkörbe jutó elsődleges pro­ton vagy atommag ütközik a levegő atomjaival és nukleá­ris láncreakciót kelt. Egy ha­talmas erejű irányított rob­bantásra emlékeztető folya­mat játszódik le — új ré­szecskék millióit, sőt milliárd- jait röpítve a Föld felé. Az így keletkezett részecskék száma és energiája a kozmi­kus záport kiváltó részecske energiájától függ. A nagy területekre zúduló részecskeáradat egy felfordí­tott, erős törzsű, a korona fe­lé ritkuló lombozatú fára em­lékeztet. Az eközben lejátszó­dó jelenségeket mindössze százmilliomod másodperc alatt regisztrálják. Ezalatt a kísér­leti fizikusnak több hektárnyi területen kell meghatároznia az elektronok, fotonok, nuk­leáris szempontból aktív ré­szecskék teljes számát, vala­mint a világító kozmikus fel­hő fényenergiáját — az utób­bi holdfény nélküli, felhőtlen éjszakán; A világon eddig még nincs olyan készülék, amely képes volna a fenti mérésprogram teljes végrehajtására. Éppen ezért az új jelenség tanulmá­nyozásánál minden újabb lé­pés rendkívül nagy jelentősé­gű. A legutóbbi kísérletünket 1961-ben terveztük. Ekkor ál­lapította meg Gurgen Aszkar- ján moszkvai fizikus, hogy a kozmikus részecskeáramlat meghatározott feltételek mel­lett rádióhullámokat sugároz. Az újonnan leírt jelenséget Aszkarján-hatás néven isme­rik. Lényege röviden a követ­kező: a világűrből Földünkre zúduló atmoszferikus részecs­kezápor számtalan elektront és azok antirészecskéit — po­zitront tartalmaz. Az utóbbi­ak. egy része repülés közben megsemmisül, és a részecske­záporban a negatív töltés kezd dominálni. Mindez akkor kö­vetkezik be, amikor a kozmi­kus „felhőszakadás” maximá­lis erősségű. Ekkor rádióhul­lámok is keletkeznek. Erőssé­gük a bennük található ré­szecskék számától függ. A kozmikus záport okozó elsődleges „lövedék” eredete az Aszkarján-hatás segítségé­vel már magyarázható. A rá­dióhullámok ugyanis akkor keletkeztek, amikor a zápo­rozó részecskék energiavesz­tesége minimális, számuk pe­dig maximális volt. A rádió- sugárzás segítségével tehát megállapítható a záporban je-, lenlévő részecskék száma és az elsődleges részecske ener­giája is. Meghatározva a kísérlet cél­ját, a harkovi kutatók a fel­adat megoldására alkalmas készülék után néztek. Észlel­ni kellett a pillanatnyi rá­diósugárzást, egyidejűleg rög­zítve azt a kozmikus zápor­nak a légkörön való áthala­dása során keletkező fényvil­lanással. Az utóbbi, szemmel nem látható, százmilliomod másodperc alatt végbemenő jelenség észlelésére két nagy területű fénysokszorozót ál­lítottak fel. Az Ukrán Tudományos Aka­démia Rádiófizikai és Elekt­ronikai Intézete 24 elemes, ezer négyzetméternyi érzékeny felületű, a dekaméteres hul­lámtartományban működő rá­dióteleszkópot bocsátott a kutatók rendelkezésére. A fénysokszorozókat 100 méterre helyezték el a rá­dióteleszkópot és szinkron­működésre hangolták a te­leszkóp antennájával. A fény­sokszorozó és a rádióteleszkóp egyidejű működtetésével si­került észlelni a világűrből nagy sebességgel érkező ré­szecskék nyomán a légkörben keletkező rádiósugárzást. A kutatások következő sza­kasza a nagy területre kiter­jedő kozmikus zápor hagyo­mányos összetevőinek vétele és a rádiósugárzás természe­tének meghatározása volt. E célból új készülékre volt szük­ség. A feladatot a Moszkvai Állami Egyetem Magfizikai Kutatóintézetében működő komplex berendezés segítségé­vel oldották meg. A kutató­munkát Szergej Vernov aka­démikus és Georgij Hrisz- tyáncen professzor irányítot­ta. Bonyolult technikát hasz­náltak ezeknél a kísérletek­nél: egyidejűleg 10 ezer Gei­ger—Müller-féle számláló, 20 fénysokszorozó, 12 rádióan­tenna és körülbelül 30 ezer elektroncső működött. A kísérlet eredményes volt. Harkov és Moszkva fizikusai­nak sikerült meghatározniuk a nagy kiterjedésű kozmikus záporok legfontosabb jellem­zőjét — a bennük keletkező rádiósugárzás térbeli elosztá­sát. Nyikoláj Nyeszvityenko Hidrotechnikai csomópont Don folyón a Uj, jelentős hidrotechnikai létesítmény építését kezdték meg a Donon, Nyikolajevszka- ja kozák falu mellett. A Don alsó folyása mentén, a Cim- liánszki hidrotechnikai csomó­ponttól Rosztovig, nagy sze­repet játszik Dél-Oroszország mezőgazdasága és ipara szem­pontjából. Nyikolajevszkaján kívül a Don alsó szakaszán még négy helyen — Konsz- tantyinovszkijnál, Melihovsz- kajánál, Akszajnál és Rosztov- nál tervezik hidrotechnikai létesítmények felépítését. Az új építmények mindegyike a Don és mellékfolyói által szál­lított vízkészlet komplex fel- használását, a hajózás, az energetika, valamint a mező- és halgazdaság fejlődését, de a települések vízellátásának ja­vítását is szolgálja. A Nyikolajevszkajánál épü­lő objektum vasbetonból és földből készült vízlevezető gá­takból. két hajózsilipből (a má­sodik, méreteit tekintve kisebb zsilip speciálisan a gyorsjára­tú szárnyas hajók átbocsátá- sára szolgál) és két halúszta- tóból áll majd. A gát segítségével a víz el­éri a normális hajózáshoz szükséges szintet, de ezenkívül jelentősen megnövekszik az öntözhető mezőgazdasági terü­let is. Bemutatjuk a TÁIÍI-t Meteorológiai radar Az időjárás jelzésében, vi­har-, esőfrontok bemérésében a radartechnika egyre nagyobb szerepet játszik. A francia „Laboratoire Central de Té­lécommunication” mérnökei nemrégiben fejezték be egy új típusú meteorológiai radar­berendezés fejlesztését. A me­teorológiai radar 8 mm-es hullámhosszon dolgozik és pa­noráma ernyőjén 40 kilométer hatósugáron belül leolvashatók a felhőképződések. Rövidebb távolságra és rövidebb időre megbízható előrejelzést lehet segítségével adni. A francia rakétaközpont jól tudja hasz­nálni ezt a típust a rakéták indításánál. Alkalmazni lehet még repülőtereken, valamint az atmoszféra fizikai állapotá­nak tanulmányozására. A Távközlési Kutató Intézet, vagy röviden TÁKI, a legna­gyobb magyar ipari kutatóin­tézet. A hazai híradástechni­kai kutatás és fejlesztés egyik legjelentősebb intézménye, de nemzetközileg is igen tekinté­lyes e több mint 20 éve mű­ködő kutatóhely. Csupán egyet­len példa: a TÁKI a Magyar Tudományos Akadémia és a MTESZ védnöksége alatt szer­vezi a négyévenként megtar­tott Mikrohullámú összekötte­tések című nemzetközi kol­lokviumot, amelyen rendszere­sen 300—350 résztvevő van, köztük a legjelesebb nemzet-; közi szaktekintélyek. KUTATÁSI PROFIL A TÁKI távközlési rendszer­technikával és berendezéstech­nikával foglalkozik, vagyis nemcsak egyes berendezések­jHírközlés műholdakkal A műholdas hírközlő rendszerek létesítése bonyolult és igen költséges vállalkozás; ezért csak a fejlett és gazdag or­szágok engedhetik meg maguknak. A műholdas rendszereket ma már a hírközlés valamennyi területén alkalmazzák. Or­szágos, regionális és globális hálózatokat létesítenek, meg­növelve ezzel a földfelszíni hírközlő hálózatok hatósugarát. Az országos műholdas távközlő rendszerre jó példa a Szov­jetunió Molnyija-típusú műholdakkal kialakított Orbita-rend- szere (nyújtott ellipszis pályán levő, 12 órás periódusidejű műholdakkal). Az első globális műholdas távközlőhálózat 1969-ben létesült Intelsat III. néven. Utóda az Intelsat IV. lett, amelynek első tagjáról még a laboratóriumi előkészítés időszakában készült az itt látható felvétel. Az Intelsat IV. műholdjai kb. 2,5 méter átméröjüek, magasságuk közel 5,5 méter. Egy-egy műhold 6000 kétoldalú telefonkapcsolatot, vagy 12 színes tv-programot tud közvetíteni. Az Intelsat IV. programot a 76 nemzetet magában foglaló Communications Satellite Corporation (COMSAT) irányítja. kel, de egész rendszerek vizs­gálatával. Lényegileg három nagy területen. Legjelentősebb munkaterü­lete a mikrohullámú hírköz­léssel kapcsolatos, amely az ötvenes évek második felétől egyik fő kutatási és fejlesztési témája. E témában a legjelen­tősebb a GTT 6000/1920 típusú nagy távolságú és nagy kapaci­tású rádiórelé-rendszer. A ké­szülékek kifejlesztése egy szovjet kutatóintézettel közö­sen történt és egy budapesti vállalat gyártja. A rádiórelé- rendszer méreteire jellemző, hogy 8 rádiócsatornát (rádió­műsort) tud egyidejűleg továb­bítani, vagy csatornánként 1920 telefonbeszélgetést, illetőleg egy fekete-fehér vagy egy szí­nes tv-műsort 4 kísérőhang­csatornával; és mindezt 5000 km-es tv üzemben. Az intézet tevékenységének másik fő iránya az ún. digi­tális átvitel- és kapcsolástech­nikai kérdések kidolgozása. E témakörben a manapság szo­kásos elektromechanikus te­lefonközpontokat felváltó elektronikus központok egyik válfajával foglalkoznak és ún. PCM rendszerekkel. A pulzus-kódmoduláciő (PCM) látszólag egyszerűnek tűnő feladatot lát el, azt pL hogy a telefon mikrofonjában keletkező áramingadozásokat eljuttassuk a hívott előfizető készülékének hallgatójába. Ezt ugyanis nem közvetlenül, mondjuk két szál drót segítsé­gével valósítja meg, amint ez szokásos a városi telefonnál. A PCM rendszer ehelyett először egymástól elkülönített impul­zusokra bontja az addig fo­lyamatos áramingadozást, majd pedig ehhez az impul­zushoz hozzárendel egy kód (egy szabályrendszer) alapján megállapított impulzus-kombi­nációt. A pulzus-kódmodulá- ció ezt az impulzuskombináci­ót továbbítja a vevőhöz, a hí­vott előfizetőhöz, akinek ké­szüléke először folyamatos áramingadozássá, majd pedig hangrezgéssé alakítja át a be­érkezett impulzussorozatot. — S hogy mindennek mi az ér­telme? Mindenekelőtt a pon­tosság, a nagyobb megbízható­ság, a jelek kisebb torzulása, amely tulajdonságok nem a nyilvános telefonhálózatban fontosak vagy elengedhetetle­nek, de pl. az űrhajókban, ál­talában a precíz távmérésben, távszabályozásban, ahol esetleg kis zavarok is beláthatatlan következményekkel járhatnak. TECHNIKA ÉS GAZDASÁGOSSÁG A PCM-nek van azonban más előnyös tulajdonsága is. Ügynevezett multiplex rend­szerek építhetők ki vele. Meg­oldható például, hogy egyet­len telefonérpáron 30 telefon­csatornát vigyenek át Az in­tézetben kifejlesztett BD 30/32- es típusú rendszer időosztás­ban működik, tehát mind a harminc csatornát egymás után az érpárra kapcsolja és ezál­tal továbbítja a csatorna elekt­romos jelét. Ha ez a rákap­csolás elegendően nagy frek­venciával, azaz igen gyakran ismétlődik meg, akkor a tele­foncsatorna minősége nem romlik, viszont gazdaságosab­bá válik az információközlés; Újabban számítógép-hálóza­tok rendszertervezésével, szá­mítástechnikai célberendezések kidolgozásával és számítás- technikai hálózatok vezérlő programjainak kialakításával, elektronikai berendezések és áramkörök számítógépes ter­vezésével is foglalkoznak. , 40 EZER KM ( Tudományos tevékenységük eredményessége mellett ipari, gyártmányszintű eredményeik is jelentősek. A szocialista or­szágokon túl a Közel-Kelettel vannak jó kereskedelmi kap­csolataik, Iránnal, Indiával. A Szovjetunióban egyedül 4(8 ezer km-t tesz ki a Druzsba- lánc, amelyre nem gondolunk,’ nem is tudunk róla, amikor a tv-híradóban Kulcsár István jelentkezik, vagy helyszíni közvetítést nézünk a Vörös- TérraL, ^ a i . *' H. ö. ! Nagy dörög és Vidéke ÁFÉSZ azonnali belépés­sel a pálfai III. o. Kőris­fa vendéglőjébe pályázatot hirdet felszolgálói állás betöltésére. Jelentkezni lehet szemé­lyesen vagy írásban a központi irodán, Nagydo- rog, Mező Imre u, 4. sz. Telefon: 4-es. (217) Népújság 6 1972. november 16,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom