Tolna Megyei Népújság, 1972. november (22. évfolyam, 258-282. szám)

1972-11-12 / 267. szám

I I János vitéz ráckevei volt? Ráckevén, ha szóba kerül Petőfi Sándor, rögtön elmond­ják, hogy a költő modellje a János vitéz halhatatlan alak­jához Horváth Nepomuk Já­nos, idevalósi legény volt. Az álmélkodó ember természete­sen azonnal megkapja a ma­gyarázatot is. Az 1770-es évek­ben született Horváth Nepo­muk János szegénysorsú árva volt és mostohaapja bánás­módja elől menekülve csapott fel huszárnak. Itthagyta sze­relmét, Iluskát is, Pillinger Ilonát, akinek sírja még most is látható a község temetőjé­ben. A 16 éves János vitézül végigverekedte Európát. s Győrnél már alhadnagyként harcolt a franciák ellen. Egy évtizeddel később pedig hu­szárkapitányi rangban kísérte haza Rómába, a Napóleon fog­ságából szabadult VII. Plus pápát. Az Alpokon át vezető viszontagságos úton nyújtott védelemért a pápa Krisztus Rend gyémántcsillagával ju­talmazta János kapitányt, s a rend vitézévé avatták Ez a kitüntetés ma is látható a szé­kesfehérvári egyházi gyűjte­ményben, ahol mint Ráckeve letétje szerepel. János kapi­tány a csatákból megtérve a Duna menti községben telepe­dett le, s itt halt meg 1847- ben. Való igaz, jó néhány adat és motívum hasonló Horváth Ne­pomuk János és a remek fan­táziával alkotott eposz vitézé­nek életében. S hogy nagy költőnk miként ismerhette meg János kapitány élete történe­téi, arra is szolgálnak adalé­kokkal a ráckeveiek. A Pápán tanuló Petőfinek és Jókainak iskolatársa volt Ács Károly, Hogyan él az ember a XXI. században? Száz esztendeje jelent meg Jókai Mór híres műve, A jövő század regénye. A centená­rium alkalmából érdekes iro­dalmi vállalkozás született, egy írócsoport megírja a XXI. szá­zad regényét, ahogy a ma em_ herének és a mai íróknak el­képzelésében kialakul a jövő emberének élete. A tervezett keretregény egyik hetilapunkban jön foly­tatásokban a jövő évben és egyidejűleg fantázia-pályázat indul, melyre mindenki be­küldheti ötleteit, elképzeléseit arról, hogy hogyan alakul az emberiség sorsa, milyen tudo­mányos és technikai újdonsá­gok szolgálják az ember életét az elkövetkező században és hova fejlődik a XXL század során az ember. A legjobb, legérdekesebb elképzelések he­lyet kapnak (természetesen szerzőjük feltüntetésével) a regényben, mely ily módon igazi kollektív alkotás lesz szá­zak, esetleg ezrek elgondolása, fantáziájának terméke kap he­lyet a műben. (A fantázia­pályázat indulását, feltételeit annak idején természetesen közzéteszik a regényt folytatá­sokban közlő lapbanj , , Egyébként az évforduló kap­csán irodalomtörténészek ér­dekes ismertetéseket közölnek a magyar tudományos-fantasz­tikus irodalom hagyományai­ról. Az elmúlt évtizedekben kivirágzott hazai ilyen témá­jú irodalom gazdag múlttal rendelkezik. Itt utalnak a szá­zad első évtizedeiből Leleszy, Cholnoky s főleg Karinthy Frigyes és mások alkotásaira. Irodalomkutatók pedig felfe­dezésszámba menően emlékez­nek meg N. Bujdosó István írásairól, aki elsőként hasz­nálta tudatosan a futurológia, illetve prognosztika fogalmát és 1941-ben Pécsett közreadott „C-sugár” című regényével új fantasztikus témaköröket sza­bott meg. Nemcsak az űrre­pülés, hanem a halálsugár ak­koriban divatos témájával szemben az életsugár, a hasz­nos, gyógyító sugarak alkal­mazásának gondolatkörét is felveti. Külön jelentősége írá­sainak, hogy azokban nem­csak a technika és tudomány, hanem az emberi jellem, gon­dolatvilág és társadalmi meg­nyilvánulásai is egyre fejlődő formában bukkannak fel. Mint az irodalomkutatók erről a szinte elfelejtett alkotójáról fantasztikus irodalmunknak megállapították, életformájá­ban js érdekes megnyilvánulá­sok mutathatók fel. Talál­mánytervezőnek tartotta ma­gát, aki különböző ötleteit, el­gondolásait, találmányterveit a szakemberek rendelkezésére bocsátotta. Neki magának is nem kevesebb, mint 27 külön­böző szabadalma volt. Témáit, ötleteit most az irodalomkuta­tók derítik feL A tudományos, fantasztikus Irodalomnak és a program- szerű jövőkutatásnak tehát je­lentős miiltja van a magyar szellemi életben. Az új „jövő 6zázad regényéivel kapcsola­tos elképzelések pedig — meg­valósulásuk esetén — érdekes állomását fogják jelenteni en­nek a világszerte, s így ha­zánkban is egyre színesebben, gazdagabban kibontakozó mű­fajnak, v-,„v«w'jor>- Jt. Marhatartás számítógép segítségével 600 ezer dán tehenet ezentúl a számítógép által kidolgozott irányelvek szerint etetnek majd. Dániában — csakúgy, mint más országokban — a parasz­tok túlságosan sok táplálékot adnak a teheneknek. Az új rendszer segítségévet több mint 75 millió koronát takar ríthatnak meg. A számítógép havonta rész­letesen közli minden egyes pa­raszttal, milyen mennyiségű és minőségű takarmánnyal kell ellátnia teheneit . , egy ráckevei bérlőcsalád gyer­meke. Ács Károly is verselt már diákévei alatt, s valószínű in­nen az ismeretségük. A két költő egyébként találkozott 1843-ban Kecskeméten is, ahol Petőfi három hónapot töltött színészként, diáktársa pedig a jogtudománnyal ismerkedett. Acs Károly tehát itt, vagy még Pápán mesélhette. el Hor­váth Nepomuk János kalan­dos életét Petőfinek, aki az­után 1844 végén megalkotta remekmívű eposzát. így magyarázza a ráckevei hagyomány a János vitéz ke­letkezését, de hogy mennyi­ben van igazuk, azt csak a ku­tatások dönthetik el. Festékkel bombázzák a jéghegyeket A világ egyik legnagyobb személyhajójának, a „Queen Elizabeth II.”-nek kapitánya, William James Law megkap­ta a jelzést: „Jéghegy van előttünk!” A kapitány paran­csot adott: kanyarodjanak dél­nek, a megszokott útvonaltól mintegy száznyolcvan kilomé­ternyire. Ez az 1972-es jég­hegyjelzés körülbelül ugyan­azon a helyen jutott el Law kapitányhoz, ahol hatvan esz­tendővel ezelőtt, 1912. április 14-én jéghegynek ütközött és elsüllyedt a Titanic, fedélze­tén 1517 utassal és a teljes személyzettel. Manapság már nincs veszély, ha a hajó kiváló radarberen­dezései jéghegyet jeleznek. Pe­dig 1972. à jéghegyek rekord-, esztendeje: 1900-ban kezdték számlálni az Atlanti-óceán északi részén feltünedező jég­hegyeket és azóta az idén ju­tottak el a legmagasabb szá­mig: július végén már ezer- hétszáznál tartottak. A kiváló radarszolgálat mel­lett még egy óvatossági rerdT szabály segít az utóbbi évek­ben a hajózásnak: repülőgé­pekről festékbombák segítsé­gével jelölik meg a jéghegye­ket, hogy útjukat a levegőből ellenőrizhessék. „Bukősapka“—lovasoknak­A lovasversenyeken • még nem tették kötelezővé a részt­vevőknek a bukósisak haszná­latát, pedig indokolt lenne, hi­szen az 50—70 kilométeres óránkénti sebességgel vágtató ló hátáról, kb. két méter ma- 1 gasból (ugratásnál még maga-J sabbról) való lezuhanás súlyos' fejsérüléseket okozhat. Addig is, míg bevezetésére sor ke­rül, sok versenypályán olyan .* » * .‘. A .1 ■ A \ ■ ■ lovassapkát rendszeresítettek^ amelyet a homloknál és a fej­tetőnél habszivaccsal béleltek ki, s amelynek .ellenzője bu- 1 kás esetén úgy hajlik el, hogy sem a lovast, sem a lovat nem sérti meg. Az állítható, az áll. alá és. a tarkóra támaszkodó1 irr hevederrel a sapkának a lég­áramlat -hatására való ,;leré^Qx? pülését” és elcsúszását lehet megakadályozni. Atomtudósok a gyapottermesztésért Az üzbég Magfizikai Intézet tudósainak javaslatára a kö­zép-ázsiai köztársaság gyapot­termesztői vetés előtt külön­leges sugárzásnak vetik alá a gyapotmagvakat. Ezzel az el­járással a gyapothozam 100 százalékos emelkedését érik el. A szovjethatalom megalakulá­sa óta Üzbegisztánban 10-sze- resére nőtt a gyapottermelés. 1971-ben meghaladta a 4,5 millió tonnát. A gyapot ter­melékenysége tekintetében a Szovjetunió az első helyet fog­lalja el a világ legnagyobb gyapottermelő országai kö­zött. A halhatatlan ember halála Meghalt az örök ifjúságot ígérő pirula készítője Az emberek nevetgéltek és viccelődtek. ■ Ettek és ittak. Négy, ökröt, harminc birkát, több száz disznót és baromfit vágtak le és faltak fel. A dél­afrikai , Lussisiki faluban ki­váló hangulat uralkodott. Pe­dig néni is népünnepélyt tar­tottak, csak halotti tort — em­lékezik vissza a falu lelkésze a gyászolókra, akik .tarka ru­hát vettek magukra, s egy pil­lanatig sem gondoltak a gyász. Ők csak azt. tették, amit a csodadoktor, a 74 éves Khotso Sethuntsa üzent nekik a halá­los ágyáról,, a durbani kórház­ból: — Ha egyszer meghalok, ne gyászszertartással emlékez­zetek meg rólam, hanem iga- só,! nagy, hét falura szóló dí- nomdánommab Semmiféle varázsital, sem­miféle életelixír — amiről éle­tében annyit beszélt, s ami multimilliomossá tette —, sem pedig a fehér orvosok tudo­mánya nem tudta megmenteni az életnek az életvidám csoda- doktort. Pár héttel ezelőtt az, egyik nyugatnémet lapnak még ezt jelentette ki: — Birtokomban van az örök ifjúságot adó pi­rula receptje.. A ■ bankalával, csodaszeremmel még száz évig fogok, élni, és még. legkevesebb ■ hat .gyermeket nemzeni. — Ez a kijelentése elég szerénynek tűnt, ha arra. gondolunk, hogy addig 202' fiút nemzett, a lá­nyoknak a számát pedig nem is tartotta emlékezetében, mert a lányoknak a Dél-afrikai Unióban nincs emberi rangjuk, legalábbis ha négerek. Khotso Sethuntsának 23 színes bőrű felesége volt Büszkén mondogatta magáról: — Én vagyok a világ legerő­sebb szeretője. Mindezt a ban­káiénak köszönhetem, az örök ifjúságot adó-pirulának. Most azonban kitűnt, hogy a szíve mégsem volt a legerő­sebb. ... Néhány • nappal halála előtt áz anyakönyvvezető előtt há­zasságot kötött' legkedvesebb . feleségével, Bethinjával, s va- . gyona egyetlen örökösének tet- " te meg. Vagyona pedig nem is lebecsülendő: Az „örök if­júság” pirulájával rengeteg pénzt gyűjtött össze, további 51 kisebb-nagyobb farm volt a birtokában, meg 27 lakóház. Bethinjával kötött házassága miatt tiltakozásul egyszerre 15 y,A"-*.: -• • . - , •-.••• i V:■ f. ... • MAGAZIN * MAGAZIN ^ M A G À Z IN * MAGAZIN felesége hagyta faképnél bú­csúszó nélkül a már beteges­kedő öregembert. Ezeket, az asszonyokat ugyanis csak a törzsi szertartások szerint vet­te feleségül. Nagyon megne­heztelt. rá több ezer híve is, amikor tudomást szereztek ar­ról, hogy fehér orvossal gyó- gyíttatta magát. Hát még ami­kor az is kitudódott, hogy a halhatatlan ember kilehelte lelkét — a meghívott húszezer vendég közül mindössze há­romezer jelent meg a gyászla- • komán. • De a megjelent háromezer vendég is kiábrándultán be­szélt a csodadoktor csodaszeré­ről. Amellett még a halálos ágyán tett ígérete sem telje­sült: — Abban a pillanatban, amikor kilehelem a lelkem, megnyílik az égbolt, hogy be­fogadjon engem! Lussisiki fölött azonban elha* lálozása napján az égbolt „zárva” maradt, a nap való­sággal égetett, s az esőnek nyoma sem volt. Az emberek még azt a kér­dést is megkockáztatták: Ta­lán-csak nem hazudott a cso­dadoktor egy életen át? (Bunte Illustrierte) * M A G A ZJ N ; * M AGA ZIN ' ‘ .'tA\ \ v •*

Next

/
Oldalképek
Tartalom