Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-11 / 240. szám
TOLNA MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXII. évfolyam, 240. szám ARA: 80 FILLER Szerda, 1972. október 11. A mezőgazdaság eredményei pártunk és kormányunk agrárpolitikájának helyességét bizonyítják Megnyílt az országgyűlés őszi ülésszaka Kedden délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Lo-' sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek több vezetője foglalt helyet. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta qlkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését . az alkotmány rendelkezésének megfelelően az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a képviselők kézhez kapták. Az ,országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Az országgyűlés elnöke ezt követően tájékoztatta a képviselőket, hogy a jogi, igaz- gatási_ és igazságügyi bizottság benyújtotta az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslatát, ezt ugyancsak kézhez kapták a képviselők. Közölte Apró Antal azt is, hogy Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter az országgyűlés ügyrendjének előírása szerint 30 napon belül írásban közölte válaszát Búza Barna képviselő legutóbb előterjesztett interpellációjára. Az ülésszakra több képviselő nyújtott be interpellációt, — ezek tárgyát dr. Pesta László, az ország- gyűlés jegyzője ismertette a képviselőkkel. Az országgyűlés ezután elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend: 1. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a fagazdaság helyzetéről, valamint az e területeket érintő törvények és kormányhatározatok végrehajtásáról. 2. Az országgyűlés ügyrendjének módosításáról és egységes szövegéről szóló javaslat. 3. Intervellációk. Ezután napirend szerint megkezdődött az első téma tárgyalása. Dr. Dimény Imre emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszéde Dr. Dimény Imre bevezetőben a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és az erdészet helyzetéről, fejlődéséről szóit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az elért eredmények a párt és a kormány agrárpolitikájának helyességét és következetességét bizonyítják. A szocialista átszervezés során a munkásosztály nélkülözhetetlen eszmei-politikai és anyagi segítséget adott a parasztságnak. A termelőszövetkezeti rendszer kibontakozásában a munkásosztály politikai, erkölcsi és anyagi támogatása is megtestesül. A szocialista átszervezés teremtette meg a legfontosabb feltételeket ahhoz, hogy parasztságunk mind egységesebb politikai, társadalmi szemlélettel, egyértelműen a szocializmus ügye mellé álljon. Ezzel új tartalmat nyert a két testvéri osztály szövetsége, a munkás-paraszt szövetség. Ágazataink mind magasabb szinten képesek a társadalmi igények kielégítésére. Pedig az igények gyorsan növekednek. Ezt bizonyítja például, hogy az egy főre jutó fogyasztás húsból és húskészítményekből, valamint tojásból az elmúlt évtizedben kereken annyival növekedett, mint az 1960. évet megelőző 22 esztendő alatt összesen. Ami a számszerűséget illeti: húsból és húskészítményből 12,2 kilogrammal, tojásból 5,6 kilogrammal, cukorból 6,9 kilogrammal, zsiradékból 4 kilogrammal növekedett az egy főre jutó fogyasztás a jelzett időszakban. Egyes élelmiszerekből vannak még ellátási gpndjaink, mennyiségi és minőségi vonatkozásban egyaránt. A zöldség- és gyümölcsellátás terén mutatkozó nehézségekről szólva a miniszter aláhúzta: ezeknek a termékeknek —• tömeges fel- használásuknál és a korszerű táplálkozásban betöltött szerepüknél fogva mindig is nagy jelentőségük volt a fogyasztásban. Â belföldi ellátás mellett fontos feladat a népgazdasági szempontból mindenképpen indokolt exportkötelezettségek teljesítése is. így például az idén szeptember 30-ig e cikkekből 82 millió rubel és 23 millió dollár bevételünk származott. Sajnos, a termelés nem kiél égítő alakulása miatt zöldségből és gyümölcsből a hazai fogyasztók növekvő igényeit — még az export időszakonkénti visz- szafogása mellett — sem tudtuk folyamatosan és teljesen kielégíteni. A zöldség- és gyümölcsellátás kialakult helyzetét sole összefüggésben lehet indokolni. Mindenekelőtt figyelmet érdemel, hogy a gyümölcsfélék árnövekedése a zöldségek áremelkedését is meghaladta. A gyümölcsfélék áremelkedése 1971-ben elérte a 21 százalékot, 1972. első félévében ez 30 százalékot tett ki. A második félévben ez mérséklődik, elsősorban az almafelhozatal hatására. A gyümölcsárak egész év átlagában várhatóan magasabbak lesznek az elmúlt évinél. Ebben nagy szerepe volt a2 elmúlt két esztendő gyümölcs- termesztési szempontból igen kedvezőtlen időjárásának, közrejátszottak azok a termelési nehézségek is, amelyek általában a munkaigényes kultúrákat jellemzik. A zöldségfélék fogyasztói ára 1971-ben 14 százalékkal és 1972. első félévében 4 százalékkal emelkedett. Ez a II. félévben már nem folytatódik, annak ellenére sem, hogy az elmúlt napok hűvös és helyenként fagyos időjárása sok helyütt károsította az őszi beta- karítású zöldségféléket, főleg a paradicsomot és zöldpaprikát, a másod vetésű zöldbabot és uborkát. Mégis azt láthatjuk, hogy különösen az év II. felében az 1971-es helyzethez képest, bizonyos javulás van. Lakosságunkat nyilván elsősorban az érdekli, hogy ez a javulás tartós lesz-e. így arra kell válaszolnunk, hogy az ellátási gondok felszámolása mikorra várható úgy, hogy a kínálat növekedésével együtt meg tudjuk állítani a zöldség- és. gyümölcsárak további emelkedését. Jelenthetem a tisztelt országgyűlésnek, hogy ennek a kérdésnek a megoldását a következő időszak egyik legfontosabb társadalompolitikai és termelésfejlesztési feladatának ' ekintj ük. A kormányhatározat szellemében gyorsabban halaMai szántunkból TÁJÉKOZÓDÁS JÓTÁLLÁSRÓL, SZAVATOSSÁGRÓL JOBBAN KELL GONDOSKODNI AZ UTÁNPÓTLÁSRÓL 3. o. PETŐFI ÉLETE 4. o. ÖSZI-TÉLI ÁRUVÁLASZTÉK A TOLNA MEGYEI BOLTOKBAN 5. o. SPORT 6. o. HALREZERVÁTUM A MECSEKBEN 7. o. dunk előre a zöldségtermelés komplex fejlesztésével a gépesítés, a keniizá- lás és a szakosítás térén. A határozat eredményes végrehajtása révén megszüntethetjük a zöldségellátásban még mutatkozó hiányt, és ,az ellátást úgy tudjuk javítani, hogy közben a zöldségárak elfogadható keretek között mozogjanak. A közvéleményt foglalkoztató probléma az ellátás alakulása kenyérből és ínás sütőipari termékekből is. Itt nem mennyiségi, hanem alapvetően választéki és minőségi kifogásokról van szó. Az elmarasztaló észrevételek többségükben indokoltak és jogosak. A sütőipari termékek választékát és minőségét természetesen sok tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik, hogy a felhasznált liszt minősége időszakonként és területenként bizonyos fokig eltérő. Az utóbbi években a kormány, a minisztérium, valamint a sütőipar közvetlen felügyeletével megbízott megyei tanácsok számos intézkedést hoztak a helyzet javítására. Az intézkedések meggyorsítják a sütőipar fejlesztését, folyamatosan javítják a sütőipari dolgozók munkakörülményeit, szakmai utánpótlását. A megtett intézkedések eredményei — ha fokozatosan is — de már mutatkoznak. A miniszter ezután rövidén érintette a fejlődés néhány alapvető elvi tényezőjét. Többek között kiemelte: ágazatainkban — ugyanúgy, mint egész népgazdaságunkon — jelentős változást hozott a gazdaságirányítás 1968- ban bevezetett rendszere. Ebben a gazdaságirányítási rendszerben lehetőség nyílt a fejlődés meggyorsítására, a vállalati önállóság kibontakoztatásara, a vállalati és társadalmi érdek összehangolására, a_ gazdálkodásban meglévő tartalékok jobb kihasználására, ugyanakkor a központi akarat érvényesítésére. Ezt bizonyítja, hogy ágazataink fejlődése az elmúlt' öt évben volt a legdinamikusabb, és gazdaságpolitikai céljaink minden megelőző időszakhoz képest nagyobb tervszerűséggel valósulnak meg. Ez azt is mutatja, hogy a közgazdasági eszközökre alapozott központi irányítási módszer ilyen tekintetben is bevált. Dr. Dimény Imre ezután a mezőgazdaságban dolgozók jövedelmének alakulásáról beszélt, majd hangsúlyozta: (Folytatás a 2. oldalon.)
