Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-10 / 239. szám

\ f 1 Iskolai élet, iskolai demokratizmus Demokratizmus, szocialista demokrácia — az utóbbi idő­ben gyakran emlegetjük eze­ket a fogalmakat. Viták zaj­lanak róluk, vélemények csap­nak össze, szinte az egész tár­sadalmat foglalkoztatják. így van ez az oktatásban, az isko­lai élet területén is. Elég, ha azt a vitát említjük, amely az év elején a pedagógusok szak­mai folyóiratában, a Közneve­lésben alakult ki. A vitaindító írásban többek között ezeket olvashattuk: A fejlődés elle­nére még mindig sok az olyan iskola, ahol a pedagógusok i rosszul érzik magukat, hiva­talnokként látják el nevelő te­vékenységüket, nincs mód és lehetőség véleményük elmon­dására. A közoktatással foglalkozó vezetők, szakfelügyelők kapás­ból tudnak említeni néhány olyan tantestületet, amelyben klikkek alakultak ki, az autokratikus vonásokat muta­tó igazgató nem igényli, hogy a pedagógusok beleszóljanak az iskola ügyeibe, hiányzik a szabad véleménynyilvánítás, nincsenek jó ötletek, javasla­tok, vagy ha vannak is, eze­ket senki sem veszi figyelem­be. Mi a véleménye minderről a , tanító, oktató-nevelő munkát * végző pedagógusnak? — Ezt kérdeztük Tevelen, ebben az alig kétezer lelket számláló Tolna megyei községben. Az iskolában 16 tanár, tanító dol­gozik és 266 gyerek tanul. Négy pedagógussal beszélget­tünk az iskolai demokratiz­mus alapjáról, a tantestületi d emokráciáról. A szakszervezeti titkár Szabó András tíz éve tanít Tevelen. A községi tanácstag­ja és elnöke a helyi népfront­nak. — Sok függ attól, hogy mi­lyen a tanárok egymás közti kapcsolata. Nálunk elég sze­Mától : KPVDSZ kulturális napok A KPVDSZ Tolna megyei Bizottsága tizenkettedszer rendez megyénkben kultu­rális napokat. A gazdag ese­ménysorozat — amelynek gaz- K. dája mindenütt a szakszer­vezeti bizottság — ma, októ­ber 10-én kezdődik, és októ­ber 22-ig tart. Ma délután a paksi járás kereskedelmi szocialista brigádjai vetél­kednek a nagydorogi párt­székházban, este pedig az ÁFÉSZ kisvendéglőjében a nyugdíjasok találkozóját rendezik meg. A hőgyésziés dombóvári ÁFÉSZ is házi­gazdája lesz a következő na­pokban egy-egy járási szo- cialistabrigád-vetélkedő- nek, a megyei vetélkedőt pedig Pakson rendezik meg pt október 15-én. Ugyanitt já­rási szavalóversenyt is ren­deznek, csakúgy, mint Gyönkön. Több ÁFÉSZ-nál a KPVDSZ kulturális napok keretében nyitják meg ün­nepélyes keretek közt a po­litikai oktatást. Dunaföld- váron ismeretterjesztő elő­adást tartanak. Gyermek- rajzkiállitás. könyvkiállítás és színházlátogatás is szere­pel a programban. A megyei sravalőverseny döntőjére ok­tóber 22-én kerül sor a ta­mási művelődési házban. A I Tolna megyei Néribolt Vál­lalatnál is ünnepélyes kere­tek közt nyitlak meg a po­litikai oktatást. rencsés a testület összetétele, jól szervezett gárda alakult ki. Jó a viszony az igazgató és a többi pedagógus között Az ér­tekezleteket sem jellemzi az igazgatói referátum utáni csönd, szinte azonnal megindul a vita. Itt nem új dolog a de­mokratizmus. Már csak hiva­talból is megvizsgáltam az év eleji óraelosztást. Mondhatom, jónak találtam. Az igazgatóhelyettes Amma Ferencné 1956-ban került ebbe az iskolába. Ti­zenkét éve igazgatóhelyettes. — Jól megvagyunk a tan­testülettel is, meg az igazga­tóval is. Ha ez a baráti nexus megszűnne, lemondanék. — Mit tart jónak ebben a tantestületben? — Elsősorban azt, hogy mindenkinek megmondhatom a véleményemet, és ezt több­nyire el is fogadják. Ha nem, akkor a szemembe hangzik el a cáfolat, nincs sértődés. Per­sze viták vannak, de ezek nyíltak. Például ilyen volt az is, ami az úttörő-önkormány­zattal kapcsolatban alakult ki. Két éve dolgozunk ezen, azt szeretnénk, ha hagyományos­sá válna. Amikor értékeltük, hogy melyik osztály hogyan végzi a feladatát, vita kere­kedett. Az osztályfőnökök védték rajaikat, de hát ez ter­mészetes. — Mi hiányzik ebből a pe­dagógusközösségből ? — Talán a rámenősség. A kollégáknak vannak ötleteik, meg is valósítják, de én azt szeretném, ha önállóbbak len­nének, a kész eredményekkel jönnének. — És miért nem jönnek a kész eredménnyel? — Sokat beszélünk a peda­gógus-önállóságról, de sok a kötöttség is. Azt hiszem ezért 'félnek egy kicsit a mi pedagó­gusaink. — Hogyan történik az évi munkaterv összeállítása? — Az év végén közösen összegezzük a tapasztalatokat, az ezekből adódó feladatokat, ezt az igazgató a nyári szünet­ben rögzíti, a tanévnyitó érte­kezleten a nevelőtestület jóvá­hagyja, kiegészíti. — Megtalálható-e itt az az egészséges mozgás, pezsgés, ami a jó kollektívát jellemzi? — A tantestületben négy ta­nácstag van, az igazgató vb- tag, öt szakkörünk működik, rendszeres a napközisek kor­repetálása. A közös megmoz­dulásoknál — legyen az akár csak egy közös halászléíőzés, vagy névnapi összejövetel — mindenkire számítani lehet. Jó értelemben vett baráti közös­ség az egész tantestület. A kí­vülállónak úgy tűnhet, hogy túlságosan sokat dicsérem őket, de én már négy iskolá­ban tanítottam és csak egy tantestület volt ilyen jó, mint a teveli. Az igazgató Szauer János tizenkét évvel ezelőtt lett igazgató. — 1953-ban, amikor elvé. geztem a főiskolát, úgy jöt­tem ide, hogy egy évet majd­csak kibírok valahogy. Most meg azt hiszem, innen megyek nyugdíjba. — Szerintem az Iskolai de­mokratizmus egyrészt demok­ratizmust jelent a tanár-diák viszonyban, másrészt a tantes­tületen belül. Ez az utóbbi az elsődlegesebb, az alapvetőbb, úgy érzem, nálunk megvan. — Azt tartom, ha az embe­rek véleménye nincs benne a közös feladatban, munkában, nem is tartják magukénak, ez pedig rányomja bélyegét a megvalósításra. Tavaly volt egy igazgatói értekezlet, ahol úgy tájékoztattak bennünket, hogy a lényegesebb dolgok­ban ki kell kérnünk a part­es a szakszervezet vélemé. nyét, de a döntés joga egyedül minket illet Nekem az az álláspontom, ha meghallgatom őket és más­ként döntök, akkor később nem fognak véleményt nyilvá­nítani. (Az más kérdés, hogy a döntésért mindenképpen az igazgatónak kell felelősséget vállalni.) — Minden tanárt közelről érint az óraelosztás. — Valóban így van. Én el­sősorban az iskola érdekét né­zem, másodsorban az egyéni érdeket. Az igazsághoz tarto­zik, hogy nincs nehéz dolgom, mert jó a szakos ellátottsá­gunk. — Az iskolai, a társadalmi munkán kívül mivel foglal­koznak a teveli pedagógusok? Van-e másodállás, otthoni kis­állattenyésztés ? — Nem mondhatnám. A lét­számmal úgy gazdálkodunk, hogy legyen néhány túlóra is, amivel kiegészíthetjük az alapbért. Talán ez tartja visz- sza leginkább a kollégákat a mellékfoglalkozástól. A fiatal pedagógus . Az elmondottak alapján úgy tűnt, „túl szép a meny­asszony”. Ezért is kérdeztük meg Kitanics Lajost, akiről egyik kollégája azt mondta, hogy ő a legbátrabban kriti­záló, véleményének hangot adó pedagógus a teveli tan­testületben. — Az egész iskolai demok­ratizmus most formálódik, most kezd kialakulni. Engem nagyon érdekel ez a problé­ma, a Köznevelés vitáját is fi­gyelemmel kísértem. Azt hi­szem, jó úton halad az isko­lai demokratizmus, de még eredményesebben lehetne dol­gozni, ha az ember tudná mi a kötelessége, mi a joga. Több türelem, nagyobb megér­tés kellene egymással szem­ben. — Mi a véleménye tantes­tületéről? — Jó az összetétele és ez a munkánk színvonalán is meg­látszik. — Vannak-e javaslatai, fi­gyelembe veszi-e ezeket az is­kolavezetés? — Igen. Én javasoltam pél­dául, hogy a gyerekek által közös munkával keresett pén­zen úttörőklubot rendezzünk be. Ez már meg is történt. Népújság 1972. október 10. — Tevelen — Mi a véleménye az óra­rendről, a tantárgyfelosztásról? — Elégedett vagyok vele. Közkívánatra :- másfél millió forint — Ha ön lenne az igazga­tó, mit csinálna másként? — Semmit. Továbbra is tá­maszkodnék a tantestület vé­leményére, az iskolafejlesztés lenne a célom és az, hogy még jobb tanári közösség alakul­jon ki. Mikor Bonyhádon, a járási hivatal művelődésügyi osztá­lyán jártunk, ott is, másutt is azt javasolták, hogy a bonyhá­di Vörösmarty Általános Isko­lába látogassunk el, mert eb­ben az intézményben érte el a legmagasabb szintet az isko­lai demokratizmus. Szándéko­san nem választottuk ezt az iskolát, hiszen az újságírónak nemcsak az a feladata, hogy az élet derűs oldalát tárja az olvasó elé, hanem az is, hogy a meglévő gondokról, bajok­ról szóljon. A teveli tantestü­letről mégis többnyire csak jót írhatunk. Végül még egy tény, amely a nyilatkozatok mellett bizonyítja, jól érzik magukat, elégedettek a teveli pedagó­gusok: az elmúlt öt évben hét pedagóguscsalád épített magá­nak házat ebben a községben. GYURICZA MIHÁLY A tavalyi tanácstagi jelölő­gyűléseken és azóta is, a tanácstagok közvetítésével, a legkülönbözőbb jogos kíván­ságok kerültek a szekszárdi vb. elé. Például a 61. számú választókörzetből kérték a vízvezeték 1 bekötését a fő­nyomóvezetékre. Megtörtént és pontosan 526 125 forintba került. Folyamatban van és a tanács által ilyen célra rendelkezésre bocsátott költ­ségvetési keretet terheli a szőlőhegyi gázraktár építése (65. sz. körzet kívánsága), a Damjanich utcai közvilágí­tás javítása (Tokai F. ta­nácstag interpellációja), a Martos Flóra utcai vízhely­zet (Frei L. tanácstag inter­pellációja), a szőlőhegyi te­metőház villanyvilágítása (Stier F. tanácstag interpel­lációja). Ugyanígy a Mecsek utca kiépítése (5. sz. körzet óhaja), a Vasvári utcai szennyvízelvezetés (Halmai L. tanácstag interpellációja), vagy a Szabó Dezső 1 utca kiépítése (48. sz. körzet). Mindezek együttes összege további egymillióra rúg. A végösszeg húszezer híján másfél millió. Természetesen várható, hogy az év folya­mán még több jogos óhaj merül fel. Ezek kielégítésé­re, tavalyi pénzmaradványá­ból, a tanács újabb egy­millió forintot tartalékolt. Pályázati felhívás termelőszövetkezeti vezetők részére A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa és a Központi Sajtószolgálat szerkesztősége pályázatot hirdet a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek vezetői részére. A pályázat cél­ja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a kor­mány 1971. évi decemberi ha­tározatainak sikeres végrehaj­tása érdekében feltárjuk és minél szélesebb körben köz­kinccsé tegyük a mezőgazda­sági szövetkezetek vezetőinek az üzem- és munkaszervezés­ben, a közös gazdaságok veze­tésében, a szövetkezeti munka- verseny és szocialista brigád- mozgalom irányításában szer­zett legjobb gyakorlati tapasz­talatait, eredményesen alkal­mazott munkamódszereit. Ezért felhívással fordulunk a mezőgazdasági szövetkezetek vezetőihez — tsz-elnökökhöz, elnökhelyettesekhez, párttitká­rokhoz, főagronómusokhoz, fő­mérnökökhöz és üzemágveze- tőkhöz —, hogy a pályázat keretében írják meg azokat a személyes tapasztalataikat, gyakorlatban jól bevált, konk­rét esetekkel, példákkal il­lusztrált vezetési módszereiket, amelyek megfelelő adaptálással más közös gazdaságokban is alkalmazhatók. A pályázat lebonyolítása és feltételei : 1. A pályázatot két kategó­riában hirdetjük meg: a) a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek vezetői; b) az átlagos vagy annál jobb körülmények között gaz­dálkodó közös gazdaságok ve­zetői részére. 2. A pályázatra beérkező írások értékelése két szakasz­ban történik: a) Első szakaszban minden megyében külön-külön a me­gyei lap szerkesztősége mel­lett alakult zsűri bírálja el a beküldött írásokat, és azok kö­zül a legjobbnak minősített 4—5 írást továbbítja az orszá­gos bíráló bizottságnak. b) Második szakaszban a megyei bíráló bizottságok ál­tal beküldött írásokat a TOT és a Központi Sajtószolgálat által alakított országos zsűri bírálja el, s közülük választ­ja ki a díjazásra, illetve orszá­gos közlésre alkalmasakat. 3. Pályadíjak szövetkezeti kategóriánként külön-külön : 1 db I. díj 7000 Ft 2 db II. díj egyenként 5000 Ft 3 db III. díj egyenként 4000 Ft 4 db IV. díj egyenként 3000 Ft A helyezésnek megfelelően pályadíjon túl, a szerzőket megilleti a megyei lapokban való közlésért a Központi Saj­tószolgálattól járó egyszeri ho­norárium is. A pályadíjakat nem nyert, de a sajtóban köz­lésre kerülő írások szerzőit ugyancsak honorárium illeti meg. 4. A pályázatra küldött írá­sok kívánatos terjedelme 6—8 ritkán gépelt oldal. 5. A pályázatra benevezett írások beküldésének határide­je: 1972. december 1. 6. A cikkpályázat nyílt, a beküldött íráson fel kell tün­tetni a szerző nevét, beosztá­sát, pontos lakcímét, a szövet­kezet megnevezését és telep­helyét. 7. A pályaműveket az alábbi címre kérjük beküldeni : Tolna megyei Népújság Szer­kesztősége, Szekszárd, Mártí­rok tere 15—17. 8. A pályázat eredményhir­detésére és a pályadíjak át­adására 1973. január 15-én Budapesten kerül sor. Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa Központi Sajtószolgálat Szerkesztősége

Next

/
Oldalképek
Tartalom