Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-08 / 238. szám

1

1

Tizén öt* éj ■ -tör t ént:\?~

1

TIzmoi év : iL-g.it 170' millió a megyei kórház rekonstrukciójára

Újsághír/1957. október 8.: „A srek- sráői Ííóíb'ízban altul is ;-jayuii a beiogeüátái, hogy nemrögifc újsbb leit orvos és öi ápolónő állt munk .bo."

Nem tudom, annak idején hány ember szívót dobogtatta meg ez a hír. pont lián ló év múltán ugyanis nnsolyt ■ fakaszt inkább, hogy mi számított akkor örömteli eredményt, regisztráló közlésnél:. H ászán lehetne ezen az elégsdeilen- s éggel fokon tulajdonságúnkon meditálni. Az ajc’cor és rao.yt különbségein ú : zintén.

Maradjunk azért mégis ez 1957-ben 'az „újabb két or- 1 vossal” .növekedőit ötvenre. a megyei kórház otvosainak létszáma, s az öt'ápol ón 5 munkába állásúval . kétszázra a nővériélszám. Ebben az időben a Tendelbintézeí'oon 49 orvos dolgozott.

A mai létszám? Orvosaink létszáma 195. A középkádereké 535. A százkilencvenöt orvos közül 90 a rendelőintézetben' dolgozik.

A növekedés természetesen hatalmas 'fejlődés velejárója. Az, elmúlt 15 év alatt 17Ö millió forintot költöttünk a kórház felújítására, bővítésére, rekonstrukciójára. A. hosszú távú fejle,szté,s munkájának be-, felezéséhez -körülbelül még to-- vábbi 130 millióra van szuk- ség, ami érthető. A régi' kórház 1892—1900 között épült, az. elmeosztály palánki -munka--- tef^piás telepe 1850 körül, míg az újként ismert egységek .1928—30-,ban.' ’ AjsérL, éjrd^- mes erre nycnaatékösá'h figyelmeztetni, mert Bővebb magyarázkodás nélkül szemlélteti, milyen ,nagy szükségé volt mindazokra a fejlesztési erő-'

feszítésekre. Amelyek-. -csak • 1957 után kaptak, zöld utat or-, szagos viszQn.ylaibajy.Az géáQgyi lífinisztérium.. .ekkor, alakíthatta ki központi mű-" szaki gárdáját, ekkor induit'.a tanácsi terület felé az'a széles' hatósugarú munka, . aminek eredményeként megkezdődhetett • a 'mi kórházunk' rekonstrukciója is.

Bizonyára igen sokan vannak — főként a kórház dblgo- zói között — olyanok, akik még élénkén emlékeznek arra, hogy tizenöt évvel ezelőtt még- nem történt, -meg teljes mértékben az intézményben esett háborús károk' hélyre- állítása sem. De mindenképpen ekkor, - ebben ax' évben kezdődött az a nagv iramú fejlődési, aminek áldásait ma'élvezhetjük.'

Igen, néha ; elégedetlenkedünk is. Éz.-önmágában jó do-' log. ha türelmetlenségünk an-, nak szól. ámi még, rfolfb, még több, ami megvalósításra érdemes a korszerűbb gyógyítás szolgálatára.

Vegyük sorra gyarapodásunk

egyes stációit.

1356—57.' További 'egy holddal bővült a megyei kórház addig 10 katasztrális holdat kitevő területé és épült föl az v i proszektúra, valamint a körhöz melletti területen az új megyei rendelőintézet.

13,73—53.-A régi kórház több, mint százéves épületében új c helyezési nyert. a bőrosztály és a véradóállomás..

lő39—ÍÍ9.. Befejeződött az urológiái osztály rekonstrukciója, s ekkor,indul a 300 ágyas •tbc-navilon — közkeletű nevén a tbc-szaaatórium — épí- téséhek tervezési munkája.

A. kórház egészségügyi, műszaki színvonala — noha már aV.” ötvenes éyek elején sürgetően merült föl hazai viszonylatban, hogy vezessük be a korszerű gyógyítás, módszereit a, régebben épült kórházakban is — alig-aligj felelt meg a kívánalmaknak. El voltunk maradva a követelményektől, . s lemaradásunkat csak növelte’áz n tény. hogy a, tudományos , és technikai' forradalom termékenyítő,' előrelendítő' beli violán ekkor kezdődött meg az orvostudomány, területére.

Mii kellett tehát tenniök a korszerűsítés, bővítés munkásainak? A megyéi- kórház '.telek-.és ágyszámbővítésé révén megváltoztak az élelmezési viszonyok. Akárcsak a konyhai, a mosodai -kapacitás is kicsinek bizonyult. Korszerűsítésre várt a • 'villamosçnergia- halózat, a belső szállítás, az úthálózat,: a vízellátás és a rÓKfariérület. Szükségképpen kellett „a fejlesztés napirendjére kerülnie mindezek mellett a hőenergia-ellátásnak . is. '

1957-BEPf a kÓKház-konyhája naponta 10.00—1100 adagos terhelj.';! tjU't pl. A mai. terhelés'ennek kétszerese.

A.szülészet — mint erre még igen , sokan emlékeznek — 19Ö2-ben leégett. Szerencsétlenségünkben szerencsénk volt, hogy ezt követőén épült meg emeletráépítéssel, ágyszám- bővítéssel a modérn szülészét- né'eyó;<vászatt pavilon. Az uraié ir,i osztály rekonstrukciója után lépésről lépésre valósult meg a sebészet, majd a gégészet Vekonstrukciója. Felélőit a központi sterilizáló, a központi öltöző és zuhanyozó, így kerülhetett sor a röntgen- osztály teljes . felújítására és ezt követően keí'ülhet még sor a baleseti sebészet, a , felvételi helyiségek teljes felújítására, illetve rekonstrukciójára. A lista rendkívül gazdag, mégsem róható fel senkinek sem a kívülállók' közül, hogy a fejlődésnek egy sornyi ténye mellett'úgy haladnak el, hogy azokat észre ‘sem veszik.

1955-BEN 80 ágyas volt a

a kórház belgyógyászata és legföljebb orvosi vágyálom volt az a szakosodás, ami azóta megvalósult. Ma, közel 200 ággyal, öt belgyógyászati osztályunk működik. Uj a kórház központi gyógyszertára, a műhelyek, garázsok, a központi trafóház, az átfogó kábel- hálózat, következésképpen a villamos berendezések frontját sem kerülhette el a rekonstrukció.

1965-BEN készült el a kórház központi kazánháza, ami biztosítani képes a kórház teljes területének távfűtését. Föntebb utaltunk a szülészetleégésére. A központi kazánház elkészültével 9 elavult kazán lett kiiktatva a korszerűtlensége miatt veszélyes hőszolgáltatásból. Csak ez a munka hét évig tartott és több, mint 24 millióba került a széntüzelésű kazánház és a távfűtési hálózat kiépítésé. A távlati tervek között szerepel az olajtüzelésre való átállás.

S mi történt még, néha tudtunkon kívül, de mindenképpen értünk? Roppant nehéz mindent fölsorolni, mert 1957- től számítva 1971-ig pontosan 40 „tétel” szerepel azon a listán, amelyen a beruházások és felújítások vehetőek számba. Csak azt jegyezzük még föl, ami 1970-től szolgál bennünket úgy, .hogy az egészségügynek ebben az intézményében dolgozók számára biztosítja a korszerű gyógyítás alapvetően fontos tárgyi feltételeit.

1970. Egyetlen év alatt átadják rendeltetésének a központi laboratóriumot, váró- éoületet. befejeződik a távfűtés építése.

1971. Véget ér a röntgen- osztály rekonstrukciója, ’ elkezdődik az ápolónőképző iskola építése, 1971-hez fűződik a vérellátó alközponttal való gyarapodás, és a kórházi utak rekonstrukciója. Az előbbi 8 milliós beruházás, az utóbbi 7 milliós felújítás.

Kell még :

130 millió

A rekonstrukció kezdete óta kétszeresére emelkedett az intézmény telek- és parkterülete, épületeinek volumene szintén kétszeresére nőtt. A megyei kórház hőenergiá-igénye 40 év alatt háromszorosára, villamos- energia-szükséglete az ötszörösére, vízfogyasztása pedig háromszorosára növekedett. Mindezek — a létszámnöveke- ■ dés mellett — elég szembetűnően jelzik a gyógyítás színvonalának emelkedését is.

Mit tartalmaznak a fejlesztés további tervei? Befejezni "a megkezdett, s mindeddig dinamikusan végrehajtott rekonstrukciót, fölszámolva a megmaradt és újonnan kialakult szűk kapacitásokat. Felújítani, vagy szanálni az elavult épületállományt, s elvégezni a még szükséges beruházásokat.

E fejlesztési feladatok egy része már meg is indult a negyedik ötéves tervben, de egy részük áthúzódik a következő tervidőszakra. Mégsem kétséges, hogy még újabb 15 év. eltelte után is maradnak, vagy születnek új korszerűsítési, bővítési feladatok.

1975-ig megoldódik az elmeosztály elhelyezési problémája és várhatóan 1977—78-ig új elhelyezést nyer a gyermek- osztály. Befejeződik három éven belül a központi B-épület közel 10 éve folyó rekonstrukciója. Megkezdett, de ma még • befejezetlen munka -a nővéi’i- szálló építése.

Ennyi történt hát ,15 év alatt. S mindezt azért bocsátottuk közre, hogy a közös jövőre kíváncsiak valósághűen képzeljék, lássák meg az újabb 15 év várható fejlődésének perspektíváit. — lászló —

Bővítik az óvodát?

„A Bonyhádi Cipőgyár bővíti a gyári óvodát. Az átalakított új, hatvan gyermekkel többnek ad majd otthont addig, míg a szülők a gyárban dolgoznak. A munkák körülbelül október végére fejeződnek be".

Eddig tartott az a rövid hír, melynek közlése immár teljesen indokolatlan. Az óvó dát ugyanis nem bővítik, csak bővítenék.

A terv szerint az átépítés augusztusban kezdődött volna el. A gyári építőbrigád készen ál|t a feladatra. Az óvoda bővítésének azonban alapvető feltétele volt, hogy a házban lakók új otthonukba -költözhessenek.

Mennének is szívesen, de nincs hová. Annak az épületnek, ahol új lakásuk lenne, a múlt hét elejére tervezték c műszaki átadását. Az ellen őrök olyan súlyos hiányossá gokat tártak fel, hogy az .épület átadásáról szó sem lehetett.

A napokban lesz a következő átadási kísérlet. Még sohasem volt rá példa, hogy .ilyenkor kisebb hibák ne len nének, melyek kijavítása egykét hetet feltétlenül igénybe vesz. De nem is ez a legfontosabb, hanem az augusztustól október közepéig eltelt időszak. x

Eredetileg ugyanis a ház átadását augusztusra tervez ték. Lassan megszokjuk, hogy az okok labirintusában elvesznek a felelősök. Az azonban bizonyos, hogy jó néhá nyan nem ártatlanok abban hogy az óvodában lakóké s velük együtt még jó néhány család otthona nem készült el augusztusban.

A hibák, a határídőcsúszá okozói %zúttal .nemcsak az otthonokra váró családokkal „toltak ki", hanem hatvan aprósággal Is.

Kommentár felesleges,

K—

UASUTB |BAl^E^ETfEi....

32 halott a síneken —Kilenc hónap alatt 177 baleset — Összetört sorompók

HAZA

Érdi Judit r^jza

Néhány napja közöltük a hírt, hogy a MÁV Pécsi Igazgatósága az országos versenyben második lett. Az előkelő helyezés elérését nem kis mértékben segítette, hogy a balesetek száma a Pécsi Igazgatóság felügyelete alá tartozó vonalakon volt a legalacsonyabb, és itt mutatkozott a legkedvezőbb csökkenés.

A kétségen kívül szép eredménynek örülni kell. De megelégedettek nem lehetünk. Miért a Pécsi Vasútigazgatóság vonalain ebben az évben 32 ember lett halálos baleset áldozata. És igaz, hogy ezeket is beteszámítva csak 177 baleset történt, ami a tavalyi hasonló időszak alatt bekövetkezett 222-höz viszonyítva dicsérendő csökkenést mutat, de még így is igen sok.

NÉHÁNY MEGTÖRTÉNT ESET

Április ötödikén este negyed nyolckor a Sárpilis—Várdomb és Decs vasútállomások között 70 kilométeres sebességgel a lezárt sorompónak rohant motorkerékpárjával Varga János, sárpilisi lakos. A helyszínen meghalt

• *

Április 11-én a decsi vasútállomáson a harmadik vágányon haladó vonat elé lépett Vincze Józsefné. A mozdony halálra gázolta.

. * . ■

Április 12-ről 13-ra virradó éjjel Vajta és Nac/dórog között a sínek mentén ittas é1- , lapotban elaludt Lakatos Lajos nagydorogi lakos. A mozdony egy kiálló alkatrésze/ halálra sújtotta.

*

Szekszárd és. Tolna-Mözs között június 30-án 14 óra 8 perckor egy sorompó nélküli átjáróban a tehervonat elütötte a Pécsi Építőipari Vállalat FI 96—87 forgalmi rendszámú teherautóját. A gépkocsivezető

életben máradt.

*

Augusztus 8-án 16 óra 10 perckor Keszőhidegkút—Gyönk , és Tamási között sorompó" nélküli vasúti átjáróban egy személyvonat összeütközött a re- gölyi Népakarat Tsz VK 34— 01 forgalmi rendszámú vontatójával.

*

Csak néhány kiragadott példa a 177-ből. Néhány aközül a több tíz közül, amely a megyénkben húzódó vasúti síneken, vagy azok mentén történt.

Mert írhatnánk tovább. A kétéves kisfiúról, akire nem vigyáztak nagyszülei, és a sínekre szaladt, vagy arról az asszonyról, aki az állomással ellenkező irányban szállt le a vonatról bőröndjével; közvetlenül az arra haladó mozdony elé. Vágy azokról, akik az életüket megunva a rohanó szerelvény elé ugrottak.

Sokan járnak a sínek mellett. Gyakran a vasúti pálya mentén, a töltésen . szabályos kis út húzódik, amit nemcsak gyalog, hanem kerékpárral, sőt nem egy esetben motor- kerékpárral is igénybe vesznek. Vajon megéri-e a kisebb- nagyobb közelítés azt, bogy a

tiltott úton életüket kockáztassák.

Sokszor a 60—100 kilométeres tempóban száguldó vonaton nyitott ajtó mellett állva, vagy a lépcsőn ülve utaznak emberek. És nem egyszer előfordult, hogy kanyarban, vagy a váltón áthaladó vonatból emiatt zuhantak ki.

Egy konkrét példa. A sajnálatos tolnanémedi vasúti szerencsétlenségnek sem lett volna halálos áldozata, ha a dombóvári Takács Gyula nem nyitott ajtó mellett, állva utazik.

Sorolhatjuk még a balesetek okait. Hogy a . zárt átjáró- híddal fel nem szerelt vasúti kocsik homlokájtóit önhatalmúlag kinyitják, és úgy mennek át a másik kocsiba. Vagy, hogy menet közben a lépcsőn lépnek át a szomszédos kocsiba. I

Sok baleset oka, hogy a közút és vasút szintbeli kereszteződésénél a járművezetők és a gyalogosok egyaránt nem tartják be a KRESZ előírásait.

A vasút forgalma a közúti forgalom növekedése ellenére alig csökken. . Naponta vonatok százai viszik az utasokat, fuvaroznak ezerféle árut. Hogy az élet egészséges vérkeringését biztosító vasúti sínek mentén ne következzenek be nap mint nap tragédiákat pkozó balesetek, valamennyiünknek tenni kell. Nem sokat. Csak annyit, hogy egy kicsit .figyelmesebben, körültekintőbben közlekedjünk.

— szepesi ■** -