Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-07 / 237. szám
* w ! \ k ÏOt-HA MInSYEI világ proletárjai, égyësÜljeteki A MAGYAR SZOCIALISTA MÜNKÁSPÁIM luLNA Mf'„-Yfl B I Z O f T S A G A N A. i' l.AP'JA XXII. évfolyam, 237. szám ARA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. október 7. NDK-beli tanácsi vezetők Szekszárdin A megyeszékhellyel és a megyével ismerkedtek a vendégek A Szakszervezetek Országos Tanácsának Ülése A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Az ülés első napirendi pontjaként Gál László, a SZOT titkára rámutatott, hogy a szak- szervezeti mozgalomba i az irányító munkát is erőteljesen tovább kell javítani. Ennek alapvető felt Hele, hogy jobban alapozzanak a tagság előzetes véleményére, javaslataira, s a dolgozókat fokozottén vonják be a fontosabb kérdések eldöntésébe is. A szocialista demoktacia, s ezen belül az üzemi és szaaszerve- zetl demokrácia fürtös eszköz a munkásosztály, a dolgozó tömegek kezében a hatalom gyakorlására. Ezért nem elég csupán a feladatokat közölni, a dolgozókat a vitába bevonni, arról is gondoskodni kai], högv a döntések meghozatalában is közreműködjenek. A továbbiakban a SZOT titkára az ellenőrzési, véletnënvezési és döntési jogok gyakorlásának tanasztalatait. elemezte. Mint mondotta, véleményezési jogaikkal általában kevéssé élnek a Szakszervezetek. E munkát csak azzal lehet lényegesen megjavítani, ha véleményeiket jól megalapozzák, előterjesztéseiket alaposan előkészítik, és azokban széles körben felhasználják a dolgozók véleményét. észrevételeit. Következetesebben kell figyelemmel kísérni, hogy a vállalat a szakszervezet véleményét müven mértékben veszi ügyelőmbe, ha azt elutasítja, követelni kell a gazdasági vezetőktől a megfelelő indoklást. A SZÓT titkára külön felhívta a figye’met azokra az estekre, amikor a szakmai ve-e tő vezetési készségéről mondanak véleményt. Az előadó szóvá Lette, hogy amíg országosan egészséges decentralizálás! folyamat bontakozott ki, a vá.iaiatok belső mechanizmusát-an ez ma még kevéssé érzékelhető, ami a szakszervezeti munka decentralizálását is akadályozza Végül a SZOT-titkára a tanácsülést számos javaslatról tájékoztatta, amelyeket a vállalati szakszervezeti szervek nyújtottak fee a szakszervezeti munka további javítására Többen kezdeményezték például, hogy a kifogásolási jog kiterjesztésével erősítsék az alapszervezetek fellépését a szocialista erkölcsöt sértő jelenségekkel szemben. Javasolták azt is, hogy bővítsék a szakszervezetek hatáskörét n költségvetési szerveknél. Kezdeményezték, hogy a szocialista brigádvezetők tanácskozását mint hivatalos fórumot iktassák be az üzemi demokrácia rehdszerébe. s a szocialista brigádvezetők tanácskozását a vállalatoknál évente legalább kétszer kötelezően tartsák meg. Számos szakszervezeti szerv kérte, hogv a szakszervezeti t'sztséuviselők jogi védelmét terjesszék ki a funkció megszűnése utáni két évre. E kezdeményezéseket, sokoldalúan megvizsgálják. Második napirendi onntk*ní Timmer József, a SZOT titkára, a magvar szakszervezetek nemzetközi munkájáról számolt be. Dr. Dimény Imre előadása az állami gazdaságokról Az ország nagy részére kiterjedő programja során tegnap magas rangú NDK-beli tanácsi küldöttség kereste fel Szekszárdot. Vezetője Fritz Schárfenstein volt, az NDK minisztertanácsa mellett működő Tanácsi Hivatal elnöke, tagjai Werner Raberger, Halle megye tanácsának első elnökhelyettesé, valamint Harald Hahn és Theo Höfler. A vendégeket elkísérte útjukon dr. Farkas Ottó, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala titkárságának vezetője. Tiszteletűidre délelőtt fogadást adott és hosszú eszmecserébe torkolló beszámolót tartott Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke. Szabópál Antal a vendégek személyében nemcsak egy testvéri ország képviselőit, hanem részben régi barátokat is köszöntött, hiszen közülük már néhányan jártak Magyar- országon. Hangsúlyozta, hogy Magyarország nagyságrendben tizenhetedik megyéjének régi és gyümölcsöző kapcsolatai vannak az NDK Karl-Marx- Stadt' megyéjével. Részi jtesen és behatóan ismertette a megye földrajzi, gazdasági, köz- gazdasági viszonyait, lakosságának rétegződését, településeinek számát és nagyságrendjét. Kitért az iparosítás eddigi eredményeire, de'nem fe1 ej lette el említeni gondjainkat, nehézségeinket sem. Az NDK- vendégek megyénkben telt rövid, egynapos látogatásának az volt a fő célja, hogy első kézből ismerkedjenek a nem közvetlenül tanácsok alá rendelt szervek és a tanácsok, elsősorban természetesen a megyei tanács, kapcsolataival. Sz-rbó- pál Antal hangsúlyozta az ilyen kapcsolatok területén megnyilvánuló kölcsönösséget, összehangoltságot, a rendszeres tájékoztatók, konzultációk jelentőségét és részben azt is* hogy a társadalmi szervek különböző fokoh, fórumokon és módon milyen részt vállalnak a társadalom önigazgatásában, a szocialista demokratizmus egyre erőteli -íebb valóra váltásában. Utóbbinak egyik bizonyítékaként többek közt felhözta a falugyűlések — tanácstörvényben is rögzített — szerepét. Hosszasan kitért a különböző megállapodásokra, szocialista szerződésekre, melyeket részben a megyei tanács kötött sokakkal, köztük több tudományos intézméry- nyel, Vagy amelyekhez hasonló a megye száznyolc települése közül a legkülönbözőbbeket fűzi az intézmények, társadalmi szervezetek sorához Az NDK-delegáció tagjai nevében Fritz Schárfenstein köszönte meg a bőséges tájékoztatót és nyomatékosan hang- lyozta, hogy „Szabópál Antal milyen fontos és nem alábecsülendő munkaterületekre hívta fel figyelmüket, melyek mögött jelentős tartalékok rejtőznek a közös cél, az állampolgárok boldogulásának előbbre segítése érdekében.” Az ilyen és hasonló tapasztalatcseréket hasznosaknak ítélte, apaelyeknek tárgyáról nem lehet és nem is érdemes vitatkozni, hiszen jó barátok gondolatcseréjéről van szó. Ennek jegyében, mint mondotta „gátlástalanul” merte feltenni kérdéseit, melyek nagy Iából a következő gondolatok kórul csoportosultak: A megye uralkodóén mező- gazdasági jellegéből következően milyen a választott szervek tagjainak szociális, származás és végzettség szerinti összetétele? Hogyan érvényesül megyénkben a munkásosztály vezeti sztrept? M'íytfh a tanácsi vezetők, <r)sősoiban a vb-titkárok képesítése, iskolai végzettsége7 A nők foglalKoz- tátöttságának milyen az aránya a m:"gyében? Egy.hektárnyi mezőgazdaságilag művelt területre hány itt lekötött dolgozó jut? Milyen munkaerő-tartalékokat rejt még a meg ve? "■ A részletes és nem is mindig könnyű, mert elemző és számszakilag is bizonyított válaszok után az NDK-delegáétó vezetője különösen nagy figyelmet szentelt a tanácsokat a különböző intézményekkel összefűző szerződések formáinak. Az alapos és dokumentumokkal támogatott tájékoztatót követően megállapította, hogy ezen a területen megyénk előbbre van a német barátaink áltaUismert és megszokott szintnél. A kora délutánba nyúló eszmecsere után a vendégek megtekintették a Gemenc Szállót, a megyei művelődési központot és a Szekszárdi Állami Gazdaság fontosabb létesítményeit. O. I. Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték meg az állami gazdaságok vezetőinek második országos tanácskozását, amelyen több mint négyszázan Vettek részt. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes megnyitója után dr. Dimény Imre mező- gazdasági és élelméZésügví miniszter értékelte a mező- gazdaság szóeialista állami nagyüzeméinek munkáját. Elmondotta, hogy a gazdaságok területi koncentrációja lényegében befejeződött, a gazdaságok munkájánál előtérbe lépett a gazdaságosság és a jövedelmezőség, amit az is jelez, hogy a nagyüzemek úgy alakították ki termelési Szerkezetüket, hogy lehetőség szerint a legnagyobb nyereséget érhessék el. Dr. Dimény Imre ezután rámutatott: a gazdaságokban különböző módon növekedett a termelés és a nyereség; ebben a tekintetben eléggé nagyok a különbségek, ami a vezetés hatékonyságával és az eltérő természeti adottságokkal függ össze. Kifejtette: a kedvezőtlen természeti adottságok Valóban sok mindent meghatároznak, de a gazdaságok vezetőinek ilyen körülmények között is lehetőségük van az eredményes gazdálkodás megszervezésére, amit egész sor jó példa bizonyít. Sajnos, az ellenkezőjére is van példa: á gazdaságvezetés hibája miatt 1971-ben kilenc gazdaság került nehéz anyagi helyzetbe. Elismeréssel szólt arról, hogy az állami gazdaságok a magasabb szintű gazdasági együttműködés, a társulás lehetőségeinek megteremtése óta szorgalmazzák a különféle ányagi érdekeltségen alapuló közösségek létrehozását. A miniszter leszögezte: az élelmiszergazdasági együttműködés továbbfejlesztésénél olyan termelési és árukapcsolatok kialakítására kell törekedni, amelyekben az érdekeltek — a termelők és a feldolgozók — a többletjövedelmet a közreműködés arányában osztják meg egymás között. A tahácskozás részvevői ezután megvitatták a mezőgazdasági termelés, feldolgozás és forgalmazás időszerű kérdéseit. Eszmecseréjük szombaton folytatódik. (MTI) Dombóvári kommunisták szakszervezeti tanácskozása Tegnap a dombóvári városi pártbizottságon hatvan kommunista tanácskozott az időszerű szakszervezeti feladótokról. Az első előadást Egyed Mihály SZMT-titaár tartotta erről a témáról. Busch iCárolyné, a városi pártbizottság nő- referense a nőpolitikái határozatok végrehajtásai értékelte a város üzeméiben gyűjtött tapasztalatok alapján, korreferense Rajnd Gúborne. a vasutas területi bizottság ftőfelélőse volt. Jutkusz Győző, a városi KISZ-bizottság titkára az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásában eddig elért eredményekről tájékoztatta a tanácskozás .-észtvevűít.
