Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

} a Idén i« leas diákparlament Diákok a közéletben — Iskolai demokratizmus Az idén a Művelődésügyi Minisztérium a Munkaügyi Minisztériummal és a KISZ Ktí-val közösen rendezi meg a diákparlamenteket. Lényeges változást jelent, hogy az ifjú­sági törvény végrehajtásáról szóló kormányhatározatnak megfelelően az állami szervek felelőssége növekedett. Az idei diákparlamentnek két körülmény ad kiemelkedő jelentőséget: Az állami okta­tás helyzetéről és továbbfej­lesztésének feladatairól szóló párthatározat, valamint az if­júsági törvény és a hozzá kapcsolódó miniszteri utasítá­sok megjelenése. Központi té­ma: a diákok közéleti tevé­kenysége, az iskolai élet de­mokratizmusa lesz. Az iskolai parlamenteket osztálygyűlések előzik meg október első felében. Itt a ta­nulók megvitatják az iskolai parlament elé kerülő javasla­tokat és megválasztják a kül­dötteket. Iskolai szinten (októ­ber második felében) az isko­lai KISZ-bizottság vagy csúcs­vezetőség vitaindítóban össze­gezi azokat a tapasztalatokat, amelyek tükrözi, hogy a di­ákfiatalok jelenleg hogyan vesznek részt az iskola életé­ben. Javaslatot tesz a tanulók közéleti tevékenységének lehe­tőségére, formáira, módszerei­re. Az iskolavezetés tájékozta­tója tartalmazza az adott in­tézmény legfontosabb felada­tait. Megjelöli, hogy ezek megvalósításához miben kéri a KISZ-szervezet segítségét, miben igényli a tanulók rész­vételét. Képet ad arról, horry mennyiben sikerült megolda­ni a legutóbbi iskolai Parla­menten felvetett problémá­kat. A két előadást együttes vi­ta követi. A küldöttek el- mondbstiák az osztélvsz'nten. vagy iskolai szinten tapasz­talt problémáikat. A tapaszta­latok azt mutatják, hogy a fiatalok nagy ambícióval készültek a különböző szintű parlamentekre. Az általuk fel­sorolt problémákból sokat megoldottak, javaslataikat fi­gyelembe véve dolgozták át az iskolai házirendeket. A javíta­ni akarás a legfőbb szempont a IV. diákparlament vala­mennyi szintű ülésén. Senki számára nem lehet közömbös az, hogyan érzi magát az is­kolában és érzelmileg kötő- dik-e munkahelyéhez. E szoro­sabb kötődést az iskolai élet demokratizálódását segíthetik elő a diákparlamentek. DOBOS GYULA KISZ MB A fegyveres erők napja az iskolákban Lövészversenyt hirdetett a szekszárdi műszaki szakközépiskola Immár hagyományosan szep­tember 29-én — a fegyveres erők napja alkalmából — kö­zépiskolai honvédelmi lövész­versenyt hirdetett a szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szak- középiskola az MHSZ-klub irá­nyításával. A versenykiírás értelmében, iskolánként 10—10 fő vehetett részt a versenyben. Ennek megfelelően a megye 12 közép­iskolájának több mint 100 kép­viselője gyülekezett a verseny napján Szekszárd büszkesége, az új MHSZ-lőtér előtt, amely­nek felavatására is e napon került sor. Az új lőtér a mo­dern igénynek megfelel. A há­rom próbalövés után követke­ző 10 értékelt lövés (öt perc alatt) döntötte el a csapat- és egyéni verseny végső eredmé­nyét. Csapatban I. Rózsa Fe­renc Műszaki Szakközépiskola, II. Dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium, III. Tolnai Lajos Gimnázium, Gyönk. A lányok egyéni versenyét Szabó Margit, a műszaki szak- középiskola, a fiúk egyéni ver­senyét Ozora Tibor, a Garay János Gimnázium tanulója nyerte. A győztes csapat a megyei KISZ-bizottság vándor­serlegét is elnyerte az első há­rom helyezett csapatnak járó érem és oklevél mellett. Az egyéni helyezettek könyvjuta­lomban részesültek. Dobler Péter csúcstitkár A eaapatsásxló ünnepe Tolnán Már hagyományos, hogy a tolnai úttörők raj- és ifivezé- tökk-el a -Duna melletti erdő­ben megrendezik a fegyveres erők napján a csapatzászló ünnepét. Minden esztendőben lázasan készülődünk erre a napra. A próbákra való fel­i” vagyok Betüországból Hát ez a nap is elérkezett! Már egy hónapja járnak a gyerekek az iskolába, és sok mindent megtanultak. Tudják, hogy csak akkor beszélhetnek, ha a tanár néni kérdezi őket, vagy ha valamit mondani akarnak. Lassan megtanulják a rendet. Már egész mondat­tal válaszolnak, ha a tanárnő kérdezi őket, és ötig tudnak számolni. Persze, csak „hiva­talosan”, mert amúgy majd­nem mindegyik százig ismeri a számokat. Szóval, én nagyon örülök, hogy ezek az elsősök ilyen okos gyerekeknek ígér­keznek. Mindennap van vala­mi új, amit tanulnak, és én napról napra közelebb jutok ahhoz a pillanathoz, hogy en­gem is megismerjenek. Én ugyanis „i” vagyok Be­tűországból. Piroska „néni” (ő az elsősök tanító nénije) egy hegy tetejé­re rajzolt engem. A gyerekek — akik bármennyire iskolá­sok már, azért szeretik a me­séket — elindultak a padok között Betűországba, hogy a betűhegy tetejéről lehozzanak. Először a hangot tanulták meg. Az „trón” szó elejéről választottak le. Igaz, ez egy kis bonyodalommal járt, mert a gyerekek nem nagyon is­merték az „trón" szót (amivel írni lehet, az nekik ceruza vagy toll). Amikor megismerték ki­mondott alakomat, a hangot — jött az igazi, az írott képem. Egy kicsit izgultam, hogy va­jon le tudnak-e maid írni — de aztán ment minden simán. Egy hónap alatt ugyani* megtanulták a betűelemekei Ezért tudták, hogy engem ecu egyenesből és egy ékezetből lehet Bevallom. nagyon jólesett, hogy így fi­gyelnek rám. Meg az is, hogy nem tévesztenek össze senki­vel. Igaz, hogy én vagyok az első betű, akit” megismertek, de egy pillanat alatt kiválasz­tottak a sok ismeretlen közül. Sőt, hogy ne legyek egyedül, a betűhegyről lehozták a páro­mat a hosszú í-t is. A gyerekek ezután minden órán ellátogatnak a betűhegy­re és újabbakat hoznak le mellénk. Aztán, ha mind itt leszünk a füzetekben meg a fejekben, akkor már itt az első osztályban lesz Betűország. Azért egy kicsit büszke va­gyok, hogy ennek az új or­szágnak tegnaptól én vagyok az első polgára. Föl jegyezte: SIMON MARTA készülés sok munkát jelentett. Ide tartozik az őszi követel­mények megválasztása, a- csata­kiáltások megfogalmazása, a vietnami szolidaritási táblák elkészítése az esti felvonulás­ra, a tábortűz műsorának összeállítása. Az izgalmat fo­kozta a délelőtti akadály- verseny. Az első állomáson el­lenőrizték nevezési lapjainkat és úttörőigazolványunkat. A második állomáson fel kellett sorolni néhány negyvennyolcas dalt és ezek közül elénekelni egyet. A következő állomáson az úttörőév jelmondatainak felsorolása volt a feladat. A 4. és egyben utolsó állomáson labdajáték szerepelt. Annak külön örültünk, hogy az állomás vezetői, Torma Ági, az olimpiai röplabda­csapat tagja osztotta a ponto­kat. A tűzrakást és a főzést is bírálták. Este fél hatkor gyü­lekeztünk az előre elkészített táblákkal, hogy együttesen felvonuljunk a tábortűz szín­helyére. Az ünnepi beszédet Szauter József, a községi párt- bizottság titkára mondta. A jól sikerült nap tábortűzi mű­sorral fejeződött be. Bajor Viktória I. sz. iskola A szekszárdi Mérőműszergyár KISZ- szervezetének szeptemberi programjá­ban szerepeit a Maré vári kirándulás. Az év első kirándulása egy három­napos Balaton körüli, illetve bakonyi túra volt májusban. Még alig halvá­nyultak el az élmények, amikor mór megkezdődött a második szervezése. Június 22-én kora hajnalban indultak ki buszon, ki motoron Badacsonyba, az Expressz ifjúsági táborába. Az idő és a. Balaton három felejthetetlen nappal ajándékozta meg a résztvevőket. Ezek a kirándulások nemcsak kellemesek, hanem hasznosak is. A gyárban kilenc alapszervezet van. A közös programok ellenére a különböző alapszervezetek­ben tevékenykedő tagság nem ismer­heti meg egymást a más munkaterü­let és munkaidő-beosztás miatt. A közös túrák, a közös élmények egysé­gesítik a fiatalokat. Nemcsak egymást ismerik meg, hanem egymás munkáját és az ezzel kapcsolatos problémákat is. A szeotemberi magyaregregyi túrára nagy létszámban jelentkezők egy ré­szének kedvét elmosta az előző éjsza­kai eső. A bátrabbak, 18 fiatal a borús idő ellenére vidáman vágott ne- •'i az útnak. Szombaton rónáéi a 8,20- !<or induló menetrend szerinti járattal indultak. A pécs—bonvhádi út mentén <-!agyaregregytői kb. két kilométerre o festőién szép környezetben lévő KISZ­turistaház volt szálláshelyük. Az ere­deti programnak — amelyben sport- bajnokság is szerepelt — nem tudtak eleget tenni a sok esőtől erősen fel­ázott talajon. Ezért a másnapra ter­vezett sétára még szombaton ebéd után ^ sor került. A Móré vár völgyét szegélyező hegyek egyikén már mesz- sziról láthatók a vár romjai. Egy ked­ves és szép legenda is fűződik a vár­hoz: Móré vitézről és egy elátkozott „holióhajú, tündöklő szemű” lányról, aki a vár pincéjében láthatatlanul várja, hogy felszabadítsák őt és a te­mérdek. kincset, amely ..elég sok nép­nek, ki ezen a Víz-völgyön él Egregytól Bonyhádig”. Vasárnap már nem volt olyan vizes az erdő és meamászhattuk a domb­oldalt, felkereshettük, a közeli forráso­kat. A szép környezetet még szebbé, kényelmesebbé varázsolják a turista­ház környékén, a terméskövekből épí­tett szalonnasütőhelyek. Kettéfűrészelt hatalmas fatörzsekből asztal és padok veszik körül. Vasárnap délután még sütött a Nap, mikor szomorú szívvel búcsút vettünk a hegyektől. A leg­közelebbi és egyben az év utolsó ki­rándulására október végén kerül sor, szintén Baranyába. Az őszi Mecsekbe kirándulnak a Műszergyár KISZ-fiataljai. (Kassai) A Magyar Közlöny szeptember 30-i számában jelent meg a következő rendelet, melyből az első paragrafus máso­dik pontját idézzük: „A szolgáltató személygépkocsi rendel­tetésének teljes szövegét a személygépkocsi első ajtajaira — az ajtó magasságának körülbelül kétharmad részénél — egy vagy két sorban, legalább hét centiméter nagyságú betűkkel és a gépkocsi színétől elütő színű festékkel kell felfesteni/' Az október 1-től hatályban levő rendelet tehát kormányren­delet. A magyar helyesírás szabályait nem kormányrendele­tek szabályozzák, azokat illene tudni. Foto: Bakó Jenő Irányelv készül a szülőtartási perek ítélkezési gyakorlatára Tóth Ferenc, az MTI igaz­ságügyi tudósítója írja: Nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelessége is a gyerme­keknek .az, Idős szülőkről való — természetbeni, vagv anvagi — gondoskodás. Erről sokan megfeledkeznek, mások meg egyszerűen nem akarják tudo­másul venni. Eléggé széles körben tapasztalható közöm­bösség. nemtörődömség a szij- lőtartással kapcsolatban. A téma társadalmi fontossá­gára tekintettel az Igazságügyi Minisztérium a közelmúltban megvizsgálta a szülőtartási pe­rek ítélkezési gyakorlatát, maid a Legfelsőbb Bíróság el­határozta, hogy magas szintű iránymutatást, irányelvet ad ki a bíróságok részére. Ennek ki­dolgozása már folyamatban van. A szülőtartási perek nagyobb részére jellemző, hogy több-, illetve sokgyermekes szülők fordulnak tartási igénnyel a bírósághoz. Ezek a szülők ál­talában kisigényű, elesett em­berek, az egy-egy alperesfői (gyermektől) kívánt havi tar­tási összeg rendszerint igen alacsony, legtöbbször 100—150 forint körül mo?og. Ami az ítélkezési gyakorlatot illeti, a bíróságoknak pontosan tisztázniuk kell: a szülőnek megélhetése biztosítására mi­lyen összegű tartásra van szük­sége, ugyanakkor a leszárma­zó mekkora összeg fizetésére képes saját és gyermekei tar­tásának veszélyeztetése nélkül. Azzal kapcsolatban, hogy a szülőnek milyen mértékű tar­tásra lehet igénye, érdemes idézni a Pécsi Megyei Bíróság egyik tételét: „A házaspár öt gyermeket nevelt fel. Az ilyen sokgyermekes szülők esetében a tartásdíjra való rászorultsá­got különösen nem szabad úgy megítélni, hogy csak a létmi­nimumot jelentő szűkös tartás­ra lehet a szülőknek igényük. Gyermekeik felnevelése érde­kében életük nagy részében kifejtett áldozatvállalásuk fel­tétlenül indokolttá teszi, hogy idős korukban kissé jobb mód­ban élhessenek. A rászorult­ságnak csak az ilyen értelme­zése találkozhat a közvéle­Problémát jelent az ítélke­zésben, hogy ha a szülő az egyik gyermekénél él, aki őt természetben tartja és gondoz­za, ez az ellátás milyen érté­ket képvisel. Megfelelően tisz­tázniuk kell a bíróságoknak ezt a körülményt, hogy a szü­lőt természetben tartó leszár- mazóra ne jusson aránytala­nul nagyobb teher, mint a többi gyermekre, aki tartás­rí í i at fizet. Tisztázásra vár az ítélkezés egységesítése során, hogy az egyik testvér saját jo­gán, a maga nevében fellép­het-e szülőtartási díj fizeté­séért a másik testvér ellen. Társadalmi igénynek tesz majd eleget a Legfelsőbb Bí­róság azáltal, hogy tervezett irányelvével olyan értelemben is befolyásolja — a bírósági ítélkezésen túl — a közvéle­ményt is, hogy a jövőben, az eddig tapasztaltakkal ellentét­ben, a szülők ne vállalják a nélkülözés keserveit csak' azért, hogy ne kelljen a bíróság előtt fellépni a hálátlan 'gyermek­kel szemben. A nyilvánosság előtti szégyenkezés motiválja ugyanis számos esetben, hogy az öreg szülő sokszor morzsák­kal is megelégszik, csak azért, hogy közte és a gyermekek kö­zött egyezséggel rendeződjék® tartási jogvita. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint ön­magában is elítélendő az a kö­rülmény, hogy a vagyoni és kereseti viszonyainál fogva arra "képes gyermek nem érzi kötelességének az érte küzdő, őt felnevelő öreg szülőkről va­ló önkéntes gondoskodást, ha­nem azt a társadalomtól, vagy még gyakrabban testvéreitől várja. A születőben levő irány­elvet a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben is közzé­teszik majd. (MTI) Népújság meny helyeslésével’^. 1972. október 5. Kirándulás a Máré várhoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom