Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)
1972-10-05 / 235. szám
I Az eszközellátottság és a hatékonyság helyzete a megye mezőgazdasági nagyüzemeiben A mezőgazdasági termelés további növelésének útja egyrészt a belterjesítés fokozása, másrészt a nagyüzemek — döntően a termelőszövetkezetek — gazdálkodásának fejlesztése. A tsz-ek termelési színvonala azonban jelentősen különbözik, s ezért fejlődésük is meglehetősen differenciált. A jó adottságú üzemek az elmúlt években is magas színvonalon gazdálkodtak, jelentősen növelték eszközállományukat. A tsz-ek nagy hányada azonban a termelés fokozásához kevés eszközzel rendelkezik, fejlesztési lehetősége szűk. A fejlesztésre fordított anyagi eszközök hatékonyságában a mezőgazdasági üzemek hasonlóan különböznek, mint a termelés színvonalát tekintve. A jó gazdaságokban a befektetések általában nagyobb eredményt hoznak, gyorsabban megtérülnek, mint a gyengébbekben. A gyorsabb ütemű előrehaladás szükségessé teszi annak folyamatos vizsgálatát, hogy a szűkös mértékben rendelkezésre álló anyagi eszközök milyen hatékonysággal kerülnek felhasználásra. y A mezőgazdaság a népgazdaság egyik legeszközigényesebb .ága, s a termelési színvonal emelkedésével fokozottan mind eszközigényesebbé válik. A megyében működő állami gazdaságok és termelőszövetkezetek állóeszközeinek bruttó értéke 1971. év végén 4,7 milliárd forint volt. (1 kh termőterületre 18,8 ezer forint eszközérték jutott.) Az állami gazdaságok eszközellátottsága jobb, mint a termelőszövetkezeteké. Különösen alacsony az eszközellátottság a kedvezőtlen domborzati viszonyok között gazdálkodó, szövetkezetek egy részénél. 1971-ben 1 hektár termőterületre az állami gazdaságokban 53 ezer forint lekötött eszközérték jutott, két és félszer annyi, mint a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben. A lekötött eszközökön felül az állóeszközök aránya a gazdaságokban megközelíti a 70 százalékot. Az állóeszközöknek több mint felét épületek és építmények adják a gépek, berendezések, járművek értéke 25—30 százalék. A tsz-ek épület- és gépellátottsága az állami gazdaságokénak csak 43, illetve 45 százaléka, a járművekkel való ellátottság már jóval kedvezőbb. Az állami gazdaságban a szarvasmarha- és sertéstenyésztés épületei bruttó értékének 60 százalékát L szakosított telepek adják, tsz- ekben ez az arány 25 százalék. Az utóbbi években a beruházások összetételében változás történt. 1968—1970. évek között a beruházások 61 százaléka építési, 28 százaléka gépi volt, ez az arány 1971-ben már 50, illetve 42 százalékra alakult. A megye mezőgazdasági üzemeiben a lekötött eszközökön belül a forgóeszközök aránya alacsony (31—32 százalék). Az utóbbi három év alatt a forgóeszközök értéke v az állami gazdaságokban csak 19, a termelőszövetkezetekben mindössze 3 százalékkal növekedett. Ez mérsékli az új beruházások hatékonyságát, befolyásolja a megtérülés idejét. Az álló- és forgóeszközök alakulása szoros korrelációban van a gazdaságok nagyságával és a kialakult szerkezettel. A kisméretű gazdaságok nem képesek az eszközellátottságukat ütemesen és megfelelő színvonalon biztosítani. A mezőgazdasági termelőüzemek területén az eszközhatékonyság alakulását — az általános közgazdasági kategóriák és törvényszerűségek mellett — több tényező befolyásolja, (földminőség, üzemnagyság, szakosodás, koncentrálás, eszközök belső megoszlása, eszközkoncentráció.) A kedvezőtlen adottságú területen gazdálkodó üzemek túlnyomó többségében az egy hektár termőterületre jutó ösz- szes eszközérték alacsonyabb a kedvezőbb körülmények között működő üzemek eszközértékénél. Ugyanakkor az ilyen területeken az egységnyi termék előállítása lényegesen nagyobb eszközfelhasználással jár együtt. Az eszközhatékonyság emelésének egyik fontos feltétele a termelés szakosodása, koncentrálása. A szakosított és koncentrált üzemekben elsősorban az állattenyésztés eredményének lehetőségei bontakoznak ki, de a tapasztalatok alapján megállapítható, hogy az üzemek többségében jelenleg az eszközhatékonyság nem áll arányban a befektetések mértékével. Ennek oka az állatállomány minőségében, a takarmányozási rendszer nem kellő megalapozottságában, a technológiai fegyelem be nem tartásában, a vezetés hiányosságában stb. keresendő. A befektetések vizsgálata azt mutatja, hogy azok legjobban hasznosulnak, leghatékonyabbak a szántóföldi növénytermesztésben, legkevésbé mutatkozik a hatékonyság a szőlő- és növénytermesztésben, szarvasmarhatartásban. A megyében a 100 forint lekötött eszközre jutó halmozott termelési érték az állami gazdaságokban 29 százalékkal alacsonyabb, mint a termelő- szövetkezetekben. Az árbevétel 25 százalékkal magasabb a tsz-ekben, mint az állami gazdaságokban. (1971. évben.) Az egy hektár termőterületre jutó halmozott termelési érték viszont az állami gazdaságokban magasabb, mint a termelőszövetkezetekben. (A. G. 24 ezer, tsz 16 ezer forint.) Ilyen az arány a nettó árbevétel esetében is. Az eszközhatékonyság tekintetében tehát a termelőszövetkezetek összességében megelőzik az állami gazdaságokat. Ennek ellenére a termelés biztonsága és az eszközök felhasználásával elérhető eredmény az állami gazdaságokban magasabb szintű. (Példa erre az 1970—1972. évi ga-’ bonabetakarítás stb.) Természetesen az eszközellátottság és hatékony kihasználás vonatkozásában nagy szóródás tapasztalható az egyes gazdaságok és termelőszövetkezetek között. Az eszközkihasználás hatékonysága lemérhető a növény- termesztés és állattenyésztés eredményein keresztül is. Az eszközökkel jobban ellátott gazdaságokban a termelés magasabb színvonalú, s az eszközkoncentráció pozitív hatást gyakorol a termelési eredményekre. Megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelésben a befektetések hatékonysága általánosságban vizsgálva csökkenést mutat, mert a tőkebefektetés üteme gyorsult, s ez az előrehaladás megelőzte a termelés növekedését. Vezetési és munkaszervezési hibák mellett előidézte ezt az is, hogy a megvalósított létesítmények technológiai szempontból még nem teljesek, s így a termelésben való részvételük nincs arányban a létrehozásukhoz szükséges egyre növekvő bekerülési költségekkel. A mezőgazdasági nagyüzemek eszközállományának további növelése és azok hatékony kihasználása a további előrehaladás lényeges feltétele. A megyei párt-vb. 1972 szeptemberében tárgyalta ezt a témát. Megállapította, hogy az eszközellátottság tekintetében jelentős fejlődés tapasztalható, de a kihasználás hatékonysága terén lassú az előrelépés. Az elkövetkezendő időszak feladataira vonatkozóan néhány lényeges kérdésre felhívta a figyelmet, javaslatokat, ajánlásokat tett. Többek között: A mezőgazdasági üzemek vezetői keressék az eszközök növelésének és hatékonyabb kihasználásának legmegfelelőbb útjait, módozatait. Elsősorban a hatékonyságot növelő beruházásokat célszerű előtérbe helyezni és szorgalmazni. A KB 1971. december 1-i határozatának végrehajtása a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, állandó javítása szoros összefüggésben van az eszközök kihasználásának hatékonyságával, jelentős hatással van az üzemi eredmények alakulására. A vb. erre nyomatékosan felhívja a gazdasági vezetők, pártszervek és az alapszervezetek figyelmét. Követelményként állíthatjuk minden gazdasági vezetővel szemben, hogy a jövőben a hitelek felvételének módozatait, az állami támogatások kereteit, a saját erőforrásaikat úgy vegyék figyelembe, hogy a megvalósítandó eszközfejlesztés elhatározását gondos számítások előzzék meg. A jövedelem elosztásánál figyelembe kell venni a pártkongresszus határozatait, szem előtt kell tartani A borforgalmi vállalatok, pincészetek szakemberei szinte naponta tájékozódnak a szüreti kilátásokról ; egyre-másra készítik pótfelméréseiket, hogy minél pontosabban lássák, mekkora must- és borátvételre számíthatnak. Az elmúlt napokban kedvezett az időjárás, csak néhol esett csapadék, és A MTESZ és a Marketexpo reklámklubjának rendezésében a szakemberek a reklám- szakmával kapcsolatos néhány kifejezésre kerestek magyar szavakat. A kereskedelmi életben elterjedt idegen kifejezések dzsungeljében egyre nehezebb eligazodni — ezért vált szükségessé hogy minél több külföldi szó magyar megfelő- jét megalkossák, s hogy ezek a gyakorlatban elterjedjenek. A vitán a public relations kifejezésre több magyar fordía megfelelő arányokat. A reális jövedelememelkedéssel párhuzamosan a fejlesztési alapok növelésére az eddigieknél még nagyobb gondot kell fordítani, különösen a magas jövedelemszintet elért üzemeknél. A termelési eredmények további javítása érdekében a mezőgazdasági üzemek vezetői fordítsanak nagy figyelmet a beruházásokhoz kapcsolódó forgóeszközigényre, szorgalmazzák az egyes termelési folyamatok komplex eszközbiztosítását, mert ezzel az eszközkihasználás hatékonysága is jelentősen növelhető. A kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó, anyagilag gyenge, területileg kisméretű üzemek fejlesztési lehetőségeik korlátozottsága miatt az eszközállományukat saját erőforrásból megfelelő szinten nem tudják biztosítani. Az ilyen területeken célszerű szorgalmazni és előtérbe helyezni az olyan megoldásokat, mint — a társulások, (tsz-ek egymás között, tsz-ek—állami gazdaságok stb.) — a beruházási erőforrások koncentrálása, — a termelőszövetkezetek egyesülése. A társdlások, kooperációk eddig kialakult és alkalmazott formái mellett célszerű tovább szélesíteni a különböző együttműködéseket. (Termelési, növénytermesztés, zöldség- termesztés, állattenyésztés — feldolgozási, szárítási, tárolási, építési és egyéb társulások, kooperációk jelentős mértékben segítik a gyorsabb előrehaladást. Azokban a termelőszövetkezetekben, ahol a feltételek — politikai, gazdasági, személyi stb. — megvannak, a helyi pártalapszervezetek foglalkozzanak az egyesülés kérdéseivel, elsősorban a kis területen működő szövetkezetekben. Az anyagi-műszaki erők és a beruházási eszközök koncentrálása ilyen formában lehetőséget biztosít a külön-külön kis volumenű fejlesztési alapok célszerű felhasználására, a gyorsabb ütemű előrehaladásra. Az eszközállomány növelése, hatékony kihasználása megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek nagy gondot fordítsanak a jövőben is a vezetők és a dolgozók folyamatos képzésére, továbbképzésére. Perei Dániel MB gazd.-pol. osztályvezető-helyettes így a korábbi termésbecslések „tartják magukat”. A legújabb összesítés szerint 7 956 000 mázsa szőlőre számítanak, tehát csak valamivel kevesebbre, mint a szeptember végi termésbecslésnél. A szüreti kilátások kisebb mértékben azért csökkentek, mert a cukorfok növelése érdekében a termetást is javasoltak, így a kapcsolatépítést, a bizalomkeltést, vagy a tájékoztató szolgálatot. A media szó helyett a reklámeszköz kifejezést választották ki a szakemberek — köztük dr. Grétsy László, a Nyelvtudományi Intézet munkatársa. Az image magyar megfelelője a vállalati össze- kép lett. Más szavak magyar megfelelőjét még keresik, köztük a marketing szóét is. (MOU Kétszer ad, aki gyorsan ad A Nők Lapja legutóbbi számában jelent meg egy olvasó levele. Ebben Sass Oszkárné azt írja, hogy a Paradicsom-pusztai nevelőintézetben — ahol csökkent munkaképességű gyerekeket foglalkoztatnak — van egy kisfiú, akit beteg édesanyja nem tud ellátni ruhával. Olvasták a levele a szekszárdi 134-es számú Nyomtatványbolt hattagú Gutenberg-brigádjának tagjai is, — a brigád egyébként többször nyerte el a szocialista címet — és 2000 forint értékű ruhaneműt, cipőt vásároltak a Paradicsom-pusztai kisfiúnak. Az ajándékot tegnap adták át, és vállalták ft további patronálást is. Nyolcmillió mázsa szőlőre számítanak: Public relations helyett kapcsolatépítés Új magyar kifejezések a kereskedelemben Az őszi betakarítási munkákból derekasan kiveszik részüket a diákok. Amilyen nagy segítséget jelent a mezőgazdasági üzemeknek a lelkes fiatalok munkája, olyan nagy felelősséget is. Nemcsak abban, hogy jó, vagy rossz munkaszervezéssel megszeret-' tetik vagy' megutóltatják a mezőgazdasági munkát, — bár a felelősségnek ez a része sem elhanyagolható — hanem a tanulók testi épségének biztosításában. A reggeli és délutáni órákban gyakran találkozunk a köz- és dűlőutakon vidám kedvű, nótázó fiatalokat szállító teherautókkal, vontatókkal. Ez így jó! De kevésbé akkor, ha a kísérő pedagógus, vagy a gazdaság munkavezetője nem a gyerekek közt, hanem a vezetőfülkében tartózkodik. Hiába a rögzített ülés, ha a gyerek állva vezényli a nótát, vagy kihajolva integet az ismerősöknek. Elég egy hirtelen döccenő, fékezés és... Láttam szüretelni induló, szedőkéseikkel lovagi tornát vívó diákokat. A hideg fut- kározott a hátamon. A fiatalokat érdeklik a gépek. A betakarításnál a munkák zömét gépek végzik. Érdekes, modern gépek. Ezekkel a gépekkel ott dolgoznak a segítő diákok közt, vagy a közelükben. Mindig akad, aki közelebbről is meg szeretne ismerkedni a géppel. Helyes, ha erre módot is adnak a gazdaság vezetői. De ne üzemelés közben! üzemelő gép közelébe ne engedjük a diákokat! A felügyeletükkel megbízottak erre vigyázzanak a legjobban. A baj könnyen megtörténik. A nyár végén a dombóvári járás egyik termelőszövetkezetében a kombáj- nos Vili. osztályos fia segített édesapjának a gépen. A kellő elővigyázatosság elmulasztása a fiú egyik lábába került. Még nagyobb a veszély a csoportos munkánál. Hívjuk fel a munkába induló tanulók figyelmét a veszélyforrásokra és a felügyelők figyelme egy pillanatra ne lankadjon. A jól szervezett, biztonságos szüret, kukoricatörés, répa- és napraforgószedés így a hasznos munkavégzés örömével, kellemes emlékekkel gazdagítja a szorgalmas ifjúságot. Balogh András lók minél tovább igyekeznek a tőkén hagyni a szőlőfürtöket, s ez már nem „használ” a szőlőtermés mennyiségének, ellenben javítja a minőséget. A szőlőszüret egvharmadá- val készültek el eddig a gazdaságok. A pincészetek szeptember utolsó napjáig 336 ezer hektó mustot, és bort vettek át, 35 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Különösen az alföldi és az egri borvidéken tartanak előbbre a szürettel, itt ugyanis gyorsabb az érés. Nem így van Badacsonyban, ahol a gazdaságok szakemberei a cukorfok gyarapodására várnak, s csak ezután látnak munkához a szüretelő brigádok. Egyes vidékeken gondot okoz a szőlő rothadása. A legújabb jelentések szerint azonban országosan a szőlőrothadás nem jelentős. Ha viszont október első felében újabb esők érkeznek, gyors szüretelésre lesz szükség. A pincészetekben egyelőre naponta 30—35 ezer hektó mustot vesznek át, de felkészültek arra, hogy a szüret csúcsidejében 60 ezer hektót fogadhassanak. (MTI) Több felelősséggel !
