Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-05 / 235. szám

TOLNÁ HEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! A MAGYAR SZOCjALISTA^MUNKÁSPÁRT TOLNA’MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XXII. évfolyam, 235. szám ARA: 90 FILLÉR Csütörtök, 1972. október 5. Közoktatásunk korszerűsítése Dr. Gosztonyi János miniszterhelyettes a szekszárdi írótalálkozón Kedden, miután Szekszárd íróvendégei felkeresték a de­cs: népművészeti házat, dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, az MSZMP KB tagja látogatott el körük­be. Mint mondotta, nem elő­adást tartani jött, hanem azért, hogy válaszoljon az írók kér­déseire. Ilyenekben nem is volt hiány. A kérdések a meg­változott, vagy változóban le­vő iskola körül csoportosultak, érintették az irodalom és az ifjúsági írók szerepét a telje­sebb emberré nevelésben, va­lamint azt a törést, ami a je­lenlevő írók közül többnek vé­leménye szerint az óvodai ok­tatás és az általános iskola alsó tagozatának irodalmi ok­tatása között megmutatkozik. Varga Domonkos azt említette, hogy az általános iskola ke­retei között a gyerekek elvesz­tik őszinte önmagukat. Ger­gely Márta afeletti aggodal­mának adott kifejezést, hogy miként leszünk valóban olva­só nemzet, ha az iskola elha­gyása idejéig sem tanulunk meg, az esetek sajnos nagyon jelentős százalékában írni, gondolatainkat kifejezni. A miniszterhelyettes az óvo­da és általános iskola közt fel­fedezni vélt „töréssel” nem értett ugyan egyet, de ígéretet tett a kérdés megvizsgálására. Bőségesen foglalkozott azon­ban az iskolai oktatás korsze­rűsítésével, melyet a párthatá­rozat szellemében nagyon át­gondoltan kell végrehajtani, hiszen „az igaz, jó elveket nem könnyű a gyakorlat nyel­vére lefordítani.” A párthatá­rozat egyik lényeges pontja annak hangsúlyozása, hogy változtatnunk kell az iskolával szemben kialakult szemléletün­kön. Az iskola nem tud ver­senyt futni a növekvő ismere­tekkel. így azt kell mérlegel­nünk, hogy mit tudunk a mi korunkban az iskolában egy­általán megtartani. Elsősorban alapokat kell adnunk és kész­séget a permanens önműve­léshez. Tény ugyanis, hogy az iskolások túl vannak terhelve, nem gyümölcsöztethetik kel­lően megszerzett ismereteiket. Az általános iskolák heti 28— 30, a gimnáziumok 32, a szak- középiskolák 36 kötelező óra­számához még az otthoni fel­adatok elvégzése is társul és így kialakul a képtelen hely­zet, hogy a fiatalok hetente több mint 48 órát vannak le­kötve. 1973. szeptember 1-ig a kötelező óraszámot és tárgyan­kénti tananyagot csökkenteni fogják. Persze nem könnyű el­dönteni, hogy mit hagyjanak el és mit tegyenek szabadon választhatóvá, fakultatívvá. Tény, hogy erősíteni kell a matematikai oktatást és javí­tani az anyanyelvi oktatás színvonalát. Meg kell valósí­tani azt, ami a magyar köz­oktatásnak — egy-két rango­sabb iskola kivételével — még sosem sikerült, hogy a tanul­mányok befejeztével a fiatalok egy második nyelvet is be­szédfokon ismerjenek. A két­órányi kötelező testnevelés ke­vés, ennek sajnos orvosilag jól mérhető gyászos eredmé­nye mutatkozik máris ország­szerte. Többet kell törődni a gyerekek mozgásigényének ki­elégítésével. Az sem tartható, hogy idáig mindent próbáltunk tanítani, de kötelező állampol­gári ismereteket nem. Átszer­vezésre szorul az iskola szel­leme. Dr. Gosztonyi János úgy vélekedett, hogy „az úttörők és KISZ-esek helyét máig csak keressük, keveset tettünk az iskolai élet demokratizálására. A minisztériumnak ez idei ki­emelt feladata.” Változtatni kell az osztálvzás-centrikussá- gon, hiszen képtelenség, hogy az elsősök közül minden nyol­cadik bukással kezdje az is­kolát. Pedagógiai gyakorlatunk konzervatív. Az írók egyebek közt az­iránt érdeklődtek még, hogy a tananyag érthető és mindenho­gyan méltánylandó csökkenté­se mellett van-e garancia a minőség javítására? Mivel a fiatalok nemcsak iskolai forrá­sokból szerzik ismereteiket, növekszik-e az ifjúsági iroda­lom jelentősége. Ezzel kapcso­latban a miniszterhelyettes úgy vélekedett, hogy jó ifjúsági iro­dalom nélkül nem nőhet fel új nemzedék. Egyetértett azzal, hogy a közoktatás korszerű­sítésével kapcsolatban az író- szövetség is nyilvánítson véle­ményt (Varga Domonkos fel­szólalása), az iskolaköpenyek kötelező bevezetésével ellenér­veket felhozóval (Hárs László) viszont már nem. Tény, hogy az iskolának fel kell készíte­ni a szocialista demokratiz­musra, ennek gyakorló terep­helyévé szükséges válnia. Még egyszer visszatérve a tantárgyi csökkentésre, azt körvonalazta, hogy előreláthatólag a közép­iskola I—II. osztályaiban lesz kötelező a tananyag, a III— IV.-ben legalább negyven szá­zalékban fakultatívan választ­ható „komplex tárgyakat” ala­kítanak ki. Arra is gondolva például, hogy érettségi után nagyon sokan nem kerülnek, nem kerülhetnek főiskolára, viszont további éves—másfél éves szakmunkásképzéstik más szóval annyit jelent, hogy csak tizenhárom—tizenhárom és fél évi tanulás után juthatnak ténylegesen hasznosítható ké­pesítéshez. Az írók annak hangsúlyozá­sával köszönték meg dr. Gosz­tonyi János több órás, kötetlen formájú tájékoztatását, hogy valamennyiüket megnyugtatják a központi intenciók. Mindezek — ezt a miniszterhelyettes kü­lön kiemelte — r.tm reformot jelentenek, hanem a közokta­tás korszerűsítését. Tegnap délelőtt folytatódott az írók tanácskozása, változat­lan helyen, a megye! művelő­dési központnak erre az alka­lomra kiemelkedően finom íz­léssel berendezett emeleti márványtermében. A tanácskozás Varjas Já­nosnak, a KISZ megyei bizott­sága első titkárának zárszavá­val ért véget. ORDAS IVÂN Losoncfct~Pál látogatása a XI. kerületben Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnö­ke Katona Imrének, a buda­pesti pártbizottság titkárának társaságában szerdán a XI. kerületbe látogatott el. A ven­dégeket a kerületi pártbizott­ság székházában Pataki János első titkár és Grubics István tanácselnök fogadta, akik a ke­rület életéről, helyzetéről, a megoldásra váró feladatokról tájékoztatták az Elnöki Tanács elnökét. Ezután Losonczi Pál a Kismotor- és Gépgyárat ke­reste fel, ahol Hantos József vezérigazgató és Geda Béla, a vállalat pártbizottságának tit­kára adott áttekintést a gyár munkájáról, elért eredményei­ről. A vendégek ezt követően gyárlátogatáson vettek részt. Az Elnöki Tanács elnöke vé­gül a kertészeti egyetemet ke­reste fel, ahol dr. Somos And­rás rektor és Bállá Vencel, az egyetemi pártszervezet titkára fogadta a vendéget. (MTI) Péter János és Gromiko találkozója Péter János külügyminiszter New Yorkban szerdán talál­kozott dr. Gunnar Jarringgal, az ENSZ-főtitkár közel-keleti különmegbízottjával és baráti megbeszélést folytatott vele a közel-keleti helyzetről. Ezt követően Péter János Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminisztert kereste fel. Az elvtársi, baráti, közvetlen lég­körben folyt eszmecsere során az ENSZ-közgyűlésen napi­renden lévő problémák, vala­mint a kétoldalú kapcsolatok­ról volt szó. (MTI). Razak sajtóértekezlete moszkvai tárgyalásairól Tun Abdul Razak malaysiai miniszterelnök moszkvai hiva­talos tárgyalásának befejezté­vel szerdán este sajtóértekez­leten számolt be látogatásának eredményéről. Koszigin szovjet kormány­fővel folytatott megbeszélései­ről a malaysiai miniszterelnök igen elégedetten nyilatkozott. Közölte, hogy a nemzetközi problémák és a kétoldalú kap­csolatok kérdéseinek széles kö­rét tárgyalták meg. A moszkvai tárgyalásokon ö Közel-Kelet .és Európa kérdé­seiről, valamint a nemzetközi feszültség enyhítésének prob­lémáiról is tárgyaltak. Tun Abdul Razak a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztése szempontjából is gyümölcsö­zőnek nevezte a látogatást. El­mondta: Malaysia érdekelt ab­ban, hogy a Szovjetunió részt vegyen gazdasági fejlesztési programjainak végrehajtásá­ban. A kormányfő meghívta Ko­szigin szovjet miniszterelnököt és Podgornij államfőt, hogy látogassanak el Malaysiába. A főváros katonai körzeteit a vietnami felszabadító Ünnepi megemlékezés a csehszlovák néphadsereg napja tiszteidére ponti klubjának parancsnok­sága — a csehszlovák néphad­sereg napja tiszteletére — szerdán ünnepi megemléke­zést rendezett Csepelen, a Radnóti Miklós művelődési házban. Részt vett az ünnep­ségen Pesti Endre vezérőrnagy, a budapesti helyőrség parancs­noka is. támadják erők Nyolcvanöt tüzérségi és gya­logsági támadást kezdeményez­tek a szerdán reggel 6 órakor lezárult 24 órás időszakban Dél-Vietnam egész területén a felszabadító fegyveres erők. A saigoni katonai szóvivők köz­lései szerint a harci tevékeny­ség a fővárosi katonai körzet­re összpontosult. Saigontól 40—50 kilométer távolságban, a szélrózsa minden irányából összecsapásokat jelentettek. Ennek nyomán a rezsim leple­zetlen idegességről tanúskodik, aminek egyik kézzelfogható je­le az volt, hogy a Thieu-had- sereget Saigon térségében az eddiginél eggyel magasabb fo­kú készültségbe helyezték. Heves harcokat jelentettek An Loc, Hűé. körzetéből, to­vábbá a Mekong deltavidéké­ről. Az amerikai B—52-es nehéz­bombázók 31 légitámadást haj­tottak végre a népi erők és az általuk felszabadított területek ellen. A légitámadások közül hét jutott Saigon közvetlen környékére. Kct hullámban támadták a VDK területét is az amerikai nehézbombázók. Egy saigoni közlemény szerint ismét Dong Hói kikötőváros térségét bom­bázták. A B—52-eseken kívül az időjárás is a VDK lakossága ellen fordult. Éjféltájban érte el az országot a Lorna tájfun. Kambodzsából érkezett je­lentések szerint a helyi fel­szabadító erők a fővárostól 70 kilométerrel keletre, a Mekong folyó mentén megtámadták a kormánycsapatok egyik állá­sát. A bázison 40 darab 20 milliméteres rakéta robbant, majd a felszabadító erők gya­logsági támadást indítottak. A támaszpontról elmenekült egyik tiszt szerint'a kormány­csapatok helyzete „rendkívül válságos”. Hivatalosan ismeretlennek mondott okokból szerdán haj­nalban felrobbant egy lőszer- és fegyverraktár Phnom Penh- ben, amelyet a katonai ható­ságok a főváros kellős köze­pén egy használaton kívül he­lyezett futballpályán létesítet­tek. Feltehetőleg a felszabadí­tó erők egyik akciócsoportjá­nak látványos tettéről van szó. Thaiföldön teljes riadó­készültségbe helyezték az ame­rikai légierő nyolc támasz­pontját, azt követően, hogy vasárnap és hétfőn a helyi partizánalakulatok két támasz­pont ellen intéztek meglepetés­szerű támadást. Befejezte egy nappal meg­hosszabbított látogatását, és szerdán helyi idő szerint a kora délutáni órákban haza­utazott Washingtonba Haig tá­bornok, aki Nixon elnök kü­lönleges tanácsadójaként Thieu saigoni elnökkel és a saigoni amerikai katonai vezetőkkel tárgyalt. Elutazása előtt a ta­nácsadó még egy műsoron kí­vüli eszmecserét folytatott Thieu-val, amely szokatlanul hosszúra, négy órára nyúlt. A saigoni amerikai nagykövetség szerint az egyik vitatéma a párizsi tárgyalások alakulása volt. Újra Vietnam partjaihoz ve­zényelték az Enterprise-t, az amerikai haditengerészet atom­meghajtású repülőgép-anya- hajóját. Az Enterprise kedden érke­zett meg a hadműveleti öve­zetbe, s a rajta állomásozó 75 vadászbombázó nyomban be­kapcsolódott a iégiháborúba. Egy saigoni szóvivő jelentése szerint Dél-Vietnam területei ellen hajtottak végre támadá­sokat. Az AP úgy tudja, hogy az anyahajót a Tonklni-öbölbe irányítják és gépei a VDK el­leni bombázásokban fognak részt venni. TIT megyei küldöttgyűlés lesz pénteken A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Tolna megvei szervezete október 6-án, pénte­ken délelőtt fél 10 órai kez­dettel tartja megyei küldöttér­tekezletét a szekszárdi Babits Mihály művelődési központ kamaratermében. A tanácskozáson az elmúlt négy év ismeretterjesztő mun­kájáról számol be az elnök­ség, s meghatározza a további feladatokat. Előterjeszti jelen­tését a megyei ellenőrző bi­zottság, majd ismertetik az alapszabály-módosítási terve­zettel kapcsolatos megyei el­nökségi állásfoglalást. A me­gyei küldöttértekezleten okle­véllel tüntetik ki a kiváló is­meretterjesztőket, majd meg­választják az új megyei elnök­séget, továbbá a megyei el­lenőrző bizottságot, valamint a budapesti országos küldöttgyű­lés küldötteit és a megyebeli­tagokat az országos választmá­nyokba. A Magyar Honvédelmi Szö­vetség budapesti vezetősége és a magyar néphadsereg köz-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom