Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-24 / 251. szám

Általános-e az általános ? í. Az első magyarázatok: Tol­na megye 280 ezer lakosá­nak 40,2 százaléka a mező- gazdaságban dolgozik. Szel­lemi foglalkozású: 11,5 szá­zalék. 118 ezren nem végez­ték el az általános iskola nyolc osztályát. Ez valamivel több mint 42 százalék. Rosz- szabb az. országos aránynál. Az általános iskolát félbe­hagyó fiatalok száma az utóbbi évtizedben lassan, de szívósan emelkedik. A szakmunkások mintegy 14 és fél ezren, érettségizet­tek ennél mésfél ezerrel ke­vesebben vannak. 5700 Tolna megyei lakosnak van diplo­mája, ez alig több mint két százalék. A diplomások száma négyszázzal haladja meg az analfabétákét. • Az 1971—72-es tanévben 655 felnőtt végezte el az álta­lános iskola nyolcadik osztá­lyát. Kilencven százalék 40 éven aluli volt. Hatszáznyolc- yannégyen iratkoztak be, a lemorzsolódás 13,2 — a ta­nulmányi átlag 2.7 százalék. Hatvannyolcán tettek külön­bözeti vizsgát az ötödik-ha­todik osztály anyagából. A jelenlegi oktatási forma új. A neve: klub-iskola. Az óraszám egy tanévben mind­össze 92. Ebből 12 óra kor­repetálás. Az általános iskola heti fél nap elfoglaltságot je­lent a dolgozóknak. • A felnőttoktatást a Ba­bits művelődési központ irá­nyítja. Sifter József felnőtt­oktatási előadó: — Az úgynevezett klub-is- kolai rendszer bevezetése a Népművelési Intézet módszer­tani és anyagi támogatásával tavaly kezdődött el a megyé­ben. Három községben indult kísérleti csoport. Idén a klubszerű oktatás már általá­nos. Előtérbe került a kötet­len beszélgetés. Az eredmé­nyekkel még nem vagyunk elégedettek. Gyakorlatilag a legtöbb helyen idén alkal­mazzák először az új oktatási formát. — Tavaly 35 hetedikes és 28 nyolcadikos csoportunk volt. Idén 31 községből jelez­ték, hogy részt vesznek az oktatásban. Némelyik hely­ségben három-négy csoport is indul. Az előadókat a megyei művelődési központ küldi, pgv csoport oktatása 5700 forint­ba kerül évente. • A klub-iskola csoportjai nem osztályok. Az ideális lét­szám: 12. De ha négyen ma­radnak, őket is levizsgáztat­ják. Legjobb eredményekkel ott dicsekedhetnek, ahol iparvállalat van. Ugyanakkor igaz az is, hogy a termelőszö­vetkezetek, állami gazdasá­gok dolgozói közül egyre töb­ben jelentkeznek általános is­kolába. Olyan kis települése­ken is kezd csoport az idén, mint Jánosmajor vagy Ador- ján-puszta. A Paksi Konzervgyár, a Bonyhádi Cipőgyár a duna- földvári kendergyár az Óra- Ékszeripari Vállalat és a Mechanikai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi telepe anyagilag is segíti a dolgo­zók oktatását. Teremmel, fel­szereléssel. időkedvezmény­nyel. Népújság 3 1972. október ZL Három helyen kísérleti csoport kezdi a jövő héten a tanulást. A kísérlet mottója: „Hogyan segíti a televízió a felnőttoktatást?” Mázán, Madocsán és a megyei mű­velődési központban az is­kolatelevízió, valamint az is­meretterjesztő előadásoknak a segítségével dolgozzák fel a tanév anyagát • A Bonyhádi Cipőgyárban 65 negyven éven aluli dolgo­zónak nincs meg az általános iskolai végzettsége. Tavaly ti­zenöten végezték el a nyolca­dik osztályt. Idén október 20-ig lehetett jelentkezni. A tanévnyitó november elején lesz a cipőgyár kultúrottho- nában. Ugyanúgy, mint ta­valy. A nyolcadik osztály elvég­zéséért nem jár külön ju­talom. Alapkövetelmény. Ah­hoz. hogy valaki tovább ta­nulhasson, jobb munkakörbe kerüljön. A tavaly nyolca­dikos 15 dolgozó közül idén kilencen kezdtek szeptember 15-én azon a szakmásító tan­folyamon, mely 45 hallgató­val indult. P. J. segédmunkás az épí­tőipari vállalatnál. Huszonki­lenc éves. Iskolai végzettsége: hat általános. Naponta 40 kilométerről jáx be dolgozni. — Először is: Senkinek semmi közié ahhoz, hogy hány osztályt végeztem, aka- rak-e tovább tanulni. Ezt akár meg Is írhatják. Ha va­lakinek nem tetszik, átadha­tom neki a helyem. És moít kérdezzen nyugodtan. — Nem zavarja, ha a tár­saságában olyan dolgokról beszélnek, amihez nem tud hozzászólni ? — Nem járok olyan társa­ságba. — Van családja? — Kettő. — Iskolások? — Egyik most megy har­madikba. a másik még ki­sebb. — Néhány év múlva, lehet, hogy többet fognak tudni, mint az apjuk. Nehéz lesz akkor nevelni őket. — Ne vicceljen, kérem! Újságolvasó ember vagyok. Fülekkel járok a világban. Az a gyerek tanulhat többet az iskolában — azért jár oda, — mégsem fog többet tudni az apjánál. Az én apám még a nevét is csak nagybetűvel írta le, mégsem jutott eszembe soha, hogy okosabb vagyok nála. I— Ha elvégezné az elmaradt két osztályt, szakmunkásvizs­gát tehetne. Mégiscsak jobb egy kőművesnek. — Idefigyeljen! Építkezünk odahaza. Kicsi a ház, régi is. Meghagytunk egy szobát, és a hátsó fronton építünk még kettőt. Mit gondol, ki falaz, ki végzi a szakmunkákat? Már évek óta nem hívok mestert. Elég sok ház építését láttam. Ráragad az emberre ez-az vizsga nélkül is. Vagy azt hi­szi, hogy az a papír, olyan mint a varázslat? Akinek nincs érzéke hozzá, mindig rossz kőműves lesz, akinek van érzéke, papír nélkül is szakember. Ez a véleményem. — Ha fizetésemelést kapna, akkor sem iratkozna be? — Ez csak olyan szóbeszéd. Megkeresem a pénzem. De hadd kérdezzek én is valamit: Mi lenne, ha mindenki csak könnyű munkát vállalna? Mi lenne, ha mindenki iskolába járna? Ki vinné akkor a mal­tert, ki talicskázná a betont? Hogyan épülnének fel a há­zak? Erre válaszoljon nekem! Gépesítés? Az NDK-ban a dolgozók 12 százaléka segéd­munkás, nálunk 20. Az anyag- mozgatásnál a kézi munka ará­nya Csehszlovákiában 16—18 százalék, Magyarországon 40 körüli. Korszerű gépek min­den területen rendelkezésre állnának. De egyelőre .a régi felfogás gyakrabban érvénye­sül : a segédmunkás olcsóbb mint a gép. Rövid távon. S gondot okoz a képzés is. A nagyarányú gépesítés egyik feltétele pedig az általános iskola általánossá tétele. (Folytatjuk) KÁDÁR PÉTER Vesszősátrai Fehéren világítanak az udvaron a kifőzött fűzfavesszők. A Budapesti Háziipari Szövetkezet gyönki telepén Lenti János készíti elő az asszonyoknak a megszáradt vesszőket. A szö­vetkezet gyönki terméke, a pincetok-kosár, az ország hatá­rain túl is ismert. Több ezret szállítottak idén is angol megren­delésre. A kosarakon kívül vasvázas ülőbútorok fonatát is készítik Gyönkön. A felhasználandó anyag még tavalyi vá­gás. Rövidesen azonban érkezik az idei is. A határban már megkezdődött a fűzfavesszők kitermelése. Gáxolaj kellene. A kukorica egyharmadát már felvásárolták — Kevés a szárító A felvásárlásra tervezett 10 500 vagonnyi kukoricából eddig 3500 vagonnal vásárol­tak fel a megye gazdaságaiból a Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalatnál. A felvásár­lást az állami- gazdaságokból már szeptember utolsó dekád- jában, a termelőszövetkezetek­ből pedig október elején meg­kezdték. Az eddigi átvétel a számítások ellenére meglehető­sen nagy gonddal járt. Első­sorban az üzemanyaghiány miatt. A múlt héten például a Tamásiban működő napi 10 vagon kapacitású szárító ki- sebb-nagyobb kihagyásokkal üzemelt, hol fél, hol pedig egy napra kénytelen volt le­állni ... A Gabonafelvásárlónál úgy tervezik, hogy december vé­géig körülbelül háromezer va­gon terményt tudnak szárítani. A jelenlegi szárítókapacitás kevés. A megye mezőgazdasá­gi üzemeiben összesen tizen­egyezer vagon morzsolt kuko­ricát takarítanak be, s ebből csupán hétezer vagon kerül szárításra december végéig. A fennmaradó négyezer vagon­nyi terményt fólia alatt tárol­ják, s január elején kezdik szárítani. A szárítók többnyire üzem­képesek, hacsak kisebb mű­szaki hiba, vagy az előbb em­lített üzemanyaghiány nem akadályozza munkájukban. A korábbi évekkel ellentétben idén meglehetősen kevés idő állt rendelkezésre a gabona szárítása után a szárítók kar­bantartására. A vállalat TMK- részlege állandó készenlétben áll, s sokszor nyújtott mű­szakban javítják a meghibá­sodott berendezéseket. A Ga­bonafelvásárló Vállalat egyéb­ként — anyagiak híján — képtelen követni a mezőgaz­dasági üzemek gépesítését. A mezőgazdasági üzemekben és a felvásárló vállalatnál sem szárítóból, sem pedig raktár­ban nincs annyi, amennyi a megye termését képes lenne befogadni. Ebben az esztendő­ben a faddi, a pálfai, az ud­vari, a gyönki termelőszövet­kezetben, s a Hőgyészi Állami Gazdaságban újabb termény- szárító lépett üzembe, de a gondokon csak részben tud­tak enyhíteni. A betakarított, s nem idejében szárított, nem megfelelő helyen tárolt ter­mény sokat veszít az értéké­ből. A tárolási gondokat jel­lemzi, hogy a tíz és fél ezer vagonnyi felvásárolt termény­ből több, mint hatezer vagon a termelőüzemekben marad továbbtárolásra. ipar t*«r VSÍg ENERGIAELLÁTÁS A fokozódó iparosodás és a lakosság fogyasztásának min­den korábbinál intenzívebb növekedése szükségessé tette • Szekszárd és környéke ener­giaellátásának új alapokra he­lyezését. Ezért a megyeszék­helyen megkezdték egy 16 mil­lió voltamperos transzformá­torállomás építését; A nagy teljesítményű transzformátor már nem a kisebb teherbíró­képességű középfeszültségű há­lózatról, hanem a 120 kV-os országos gerinchálózatról veszi az energiát. Jelenleg az épít­kezés földmunkáit végzik, ez­zel egyidóben Budapesten az ERÖTERV-nél készülnek az állomás villamos tervei. A vil­lamos berendezések szerelését előreláthatóan a jövő év kö­zepén kezdhetik meg. KIÁLLÍTÁS Két kiállításon mutatták be a közelmúltban a tolnai Gép- és Műszeripari Szövetkezet gyártmányait. Szeptemberben Belgrádban az ADRIA keres­kedelmi cég árubemutatóján sikert ért el a Dinamoxméter elnevezésű műanyag öregedés­vizsgáló berendezés, a tolnai GÉM-ben gyártott kaputelefon és a gépkocsikba szerelhető üzemanyagfogyasztás-mérő. A VEKOMA NDK cég ki­állítása október 16-án nyitotta meg kapuit. Itt a tolnaiak a Dinamoxmétert és annak kor­szerűsített változatát, a négy mérőhelyes és az adatokat aútomatikusan regisztráló Ter- moxmétert, valamint a Fotot- ron elnevezésű, percenként 100 ezer fordulatig működő optikai fordulatszámmérőt mu­tatták be. TANULMÁNYÚT A Bolognában megrendezett építőanyagok és építőanyag- ipari gépeket bemutató világ­kiállításon járt az elmúlt na­pokban Angster József, a Tol­na—Baranya megyei Tégla­ipari Vállalat műszaki igazga­tóhelyettese. A kiállításon a Bátaszéken épülő vázkerámia- és cserépgyár felszereléséhez keresett gépeket. Az új gyár­ban ugyanis a szállításra ér­zékeny kerámiákat csomagol­va juttatják majd a megren­delőkhöz, és ehhez kellett ki­választani a világszínvonalon is legmodernebbnek számító berendezést. Az igazgatóhelyettes tanul­mányútja során felkereste a bátaszéki gyár berendezését készítő Morando céget, és meg­beszélte a szállított és szállí­tandó gépekkel, tervekkel kap­csolatban felmerült problémá­kat. Az út harmadik célja a bá­taszéki gyár modern techno­lógiai előírásait elsajátító to­vábbi tanulmányutak előkészí­tése volt. SZIMPÓZIUM Terjedelmesített fonalak fel- hásználása címmel a Textil­ipari Műszaki és Tudományos Egyesület selyem-szakosztálya október 18-tól 20-ig országos szimpóziumot rendezett, , ahol neves szakemberek ismertették az aránylag nem nagy múltra visszatekintő textilipari eljá­rással kapcsolatos kutatásokat, A szimpóziumon részt vettek a Magyar Selyemipar Vállalat tolnai fonógyárának vezetői is. Részvételük azért is indokolt, mert a következő évben a gyár megelőzve a Duna Fonal­előkészítőt, az ország legna­gyobb, terjedelmesített fonalai előállító üzeme lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom