Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-20 / 248. szám

\ Mit és miért kell megvámolni ? Itt a nyerő !... Hol a nveri ? ... — * Az áru és vám amolyan ikertestvérek, s amióta csak nemzetközi kereskedelem lé­tezik. az országhatárokon mindig találkoznak. Az orszá­gok jelentős része, elsősorban azok, amelyek tagjai a GATT- nak és aláírták az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményt, ma is azt vallja, hogy az áruk nemzetközi ke­reskedelmét adminisztratív eszközökkel nem szabad kor­látozni, a forgalom szabályo­zását vámokkal célszerűbb megoldani. Magyarország, amely mér korábban kifeiezte készségét az Általános Vámtarifa és Ke­reskedelmi Egyezményhez való csatlakozásra, 1968 óta a tőkés országokkal folytatott kereskedelmében nem alkal­maz importkontingenseket, amelyek korábban meghatá­rozták a magyar piacon érté­kesíthető külföldi áruk meny- nyiségét, ehelyett vámokkal igyekszik a forgalmat — a népgazdasági és a kereskede­lempolitikai érdekekkel össz­hangban — szabályozni. Melvek ezek a népgazdasá­gi érdékek? Köztudott, hogy összes behozatalunkban az alananyagok dominálnak, ezek iparunk számára nélkü­lözhetetlenek. Éppen ezért a tőkés országokból származó alapanyagokat sem terheljük vámmal, avagy csak néhány százalékos a vámtarifájuk. Az iparcikkeknél, a beruházási javaknál már más a helyzet, ezeknél a termékeknél egye­bek között a hazai ipar. védel­mére is tekintettel kell len­nünk. Az ipari termékek vám­tarifái ezért magasabbak és cikkcsoportonként is — pl. félkésztermék, gén, fogyasztá­si cikk — eltérőek. A vámok nemcsak a beho­zatal áruösszetételére hatnak. Köztudott, hogy árucsere-for­galmunk nagysága, értéke tő­kés országonként különbözik. Kivitelünket nagymértékben befolyásolja, hogv partnereink milyen kereskedelempolitikát alkalmaznak, könnyítik, avagy nehezítik áruink bejutását piacaikra. A velünk szemben érvényesített kereskedelempo­litikára mi is a vámok révén reagálunk, s ennek megfelelő­en a kedvezményes, vagy a maximális vámtételeket alkal­mazzuk áruikra. S miután a vám a belföldi piacon belekal- kvlálódik a behozott termék árába, nyilvánvaló, hogv kül­kereskedőinket és az import­áruk hazai felhasználóit ez a tény beszerzéseiknél nagyon is befolyásolja. Vagyis: abban az országban vásárlunk töb­bet, amely a mi exportunkat — kölcsönösségi alapon — vámkedvezményekben része­síti. A vámok gyakorlati alkal­mazásának érzékeltetésére ér­demes utalni arra, hogy a di­vatáru-üzletekben gyakran találkozhatunk a világ külön­böző részeiből importált ru­házati termékekkel, amelyek között Afrikából és Ázsiából származók is akadnak. Az utóbbiak ára korántsem mi­A Szekszárdi Vasipari Vállalat felvételre keres nagy gyakorlattal ren­delkező SZERSZÄM- SZERKESZTÖKET. Jelentkezni lehet a vál­lalat GYGO-vezetőjénél, Keselyűsi út 6. sz. alatt. (313) nőségi okból alacsonyabb, mint például a francia, vagy az angol áruké, hanem alapvető­en azért, mert Magyarország a fejlődő országok ipartermé­keit különleges vámkedvez­ményben részesíti. Manapság nemcsak az áruk áramlanak hatalmas tömegben az országhatárokon át, hanem az emberek is, a nemzetközi turizmusban már százmilliók vesznek részt. A nemzetközi turizmust és utasforgalmat is élénk árumozgás kíséri, mert az árarányok országonként el­térőek, amit a turisták világ­szerte kihasználnak. Magyar- ország a turisták által beho­zott árucikkekre — meghatá­rozott értékhatáron belül — nem ró ki vámilletéket, az értékhatáron felüli árukra pe­dig általában 40 százalékos vámtarifát alkalmaz, amely árufajtánként változó. (A gyógyszerek és gyógyászati eszközök vámtarifája pl. 10 százalék.) A turisták által be­hozott áruk teljes értéke az évi 150 milliárd forintos bel­kereskedelmi forgalomhoz ké­pest elenyésző, néhány áru­csoportban — s éon ott, ahol a hazai és a külföldi árará­nyok eltérőek — azonban már számottevő. A ruházati cik­keknél például 17i—20 száza­lék, a vegyes iparcikkeknél 3— 4 százalék. Az utasforgalmi árubevitel vámkezelése egyes országok­ban — általában a fejlett tő­kés országokban — enyhébb, mint nálunk, más országokban viszont sokkalta szigorúbb. Egy bizonyos: az utasforgalmi vámok alkalmazásának nem az állami bevételek gyarapí­tása a célja — az évente befi­zetett vámilletékek összege je­lentéktelen —, hanem az üzle­telés, a spekuláció korlátozása. A vároren del kezesek egyéb­ként sem gátolják a turiz­must, a rokonlátogatást. Bizo­nyos. hogv elobb-útóbb továb­bi könnyítésekre is sor kerül, ennek azonban az a feltétele, hogy a fogyasztási cikkek ha­zai és külföldi árarányai — egyebek között a ruházati cikkeknél — közelebb kerülje­nek egymáshoz. A második világháborút kö­vető nehéz esztendőkben sok­szor emberbaráti feladatot is teljesítettek a külföldről érke­zett ajándékküldemények. Gazdasági helyzetünk azonban alapvetően megváltozott, az esetek többségében, az aján­dékküldemények segély-jelle­ge megszűnt, s ezért az ilyen küldemények is általában vámkötelesek. Az aiándékkül- deménvek vámtarifája. diffe­renciált, és méltányos. Bizo­nyos értékkereten belül to­vábbra is vámmentesek az aj ándékküldemények ; például nem terheli illeték a csecse­mőholmikat, a piperecikkeket, a játék- és sportszereket, a könyveket. Akadnak azonban olyan nagy értékű küldemé­nyek is, — a személygépko­csik — amelyek már nem te­kinthetők szokványos ajándé­koknak, hanem a dolog lénye­gét tekintve 1500—2000 dol­lárnyi érték határon való átjut- 1 1 ' 1 '»■' 11 ■ ■ Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy 24. sz. szekszárdi vas- boltunkat okt. 23-tól nov. 1-ig leltározás miatt zárva tartjuk. Tolna megyei Népbolt Vállalat (327) tatását jelentik. Az ajándék­küldemények vámkezelését egyébként az is bizonyítja, hogy a küldemények tartalma, az ajándékozás célja a rokoni, vagy baráti figyelmességtől az árarányok eltérését kihasználó spekulációig terjed, s a való­di indítékot és célt — miután a küldemények tízezreiről van szó — minden esetben aligha lehet felfedni. Alapjában itt is az indokolatlan anyagi előnyszerzés, korlátozása a cél. Egyébként az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az ajándékozásnak egyéb megen­gedett lehetőségei is vannak, olyanok is — pl. deviza át­utalása —, amelyek vámmen­tesek, GARAMVÖLGYI ISTVÁN A fíítooIajkúinál Senki sem szeret sorba állni. Különösen szeles, esős időben a város huzatos főutcáján, az olajkút előtt, Pedig néhány perc az egész, mégis mindenki idegesen toporog az olajtól és esőtől lucskos aszfalton, csak a kút egyenruhás kezelője nem. Ö dolgozik, méri az ola­jat, fél kézzel pénzt vált, szá­mol, vigyáz a kannára, előzé­kenyen letörli a kicsöppent olajat, — egyszóval időjárás­tól függetlenül ott áll a helyén, a szabad ég alatt. Ha megbetegedne — és az a csoda, hogy nem betegszik meg — mehetnénk a város szélére, <fe ott sem különb a kezelők helyzete, ők is megfáznak, és akkor ki fogja árusítani\ az AFOR olaját a fázó városnak? — Ugyan kérem, ■— monda­ná az ÁFOR, nem kell eltúloz­ni a dolgot, minden emberünk nem fog egyszerre megfázni. S ha megfázik, ott a váltótársa, • — Milyen igaza van énnek az ÁFOR-nak, állapítom meg csalódottan, hiszen tavaly is, egész télen, hófúvásban, szél­viharban, tízfokos fagyban állt valaki a kútnál. Akkor sem volt tető a fejük felett, akkor sem futotta az ÁFOR-nak egy vacak hullámlemezre, egy mű­anyag lapra, vagy legalább egy vászonernyőre. És mi történt? Elmentünk a Garay térre, fog­vacogva és türelmetlenül kifi­zettük az olajat, otthon jól be- fűtöttünk vele, és a meleg szo­bában megelégedetten nyugtáz­tuk sorsunk jóakaratát: nem rendelt kezelőnek az ÂFOR szekszárdi kútjaihoz! — Tessék kedveskéim, ve­gyenek a nyerőből. Nem bán­ják meg, mindegyik érhet tízezer forintot. Szekszérdon is éppen a napokban húzott bele valaki. — Itt is volt mér nyere­mény, Bonyhádon, ne tessék rontani az üzletemet. Előbb egy fiatalember négy forintot fizetett, és elvitt öívenet. Hát pem megéri! Ne legyen olyan tehetetlen: ha minden négy forintját beváltanék egy bar­nahasúra, akkor is többet akarna? A borítékos sorsjegy jobb mint a Lottó: azonnal fizet. — Itt ülök egész nap. Meg­éri. Máskülönben nem csinál­nám. Csak akkor rossz, ami­kor valaki viccelődik, vagy gúnyt űz belőlem. Most is, mondom valakinek: „vegyen, szerencséje lesz!" — „Nekem nem” — mond­ja a fiatalember, amolyan hosszúhajú. — „De magának se mama! Rajtam nem fog pénzt keresni!" — Mintha én megkárosíta­nám az embereket. — örülök, ha valakinek nem az van a cédula felső részére írva, hogy NEM NYERT. A legtöbb jutalom a nyolc forint, és az „újat húz­hat". Szép forgalom van itt, nem panaszkodhatom. — Tudja, a legtöbb ember azért úgy van ezzel, hogy szívesen kockáztat. Hátha. Négy forint, nem nagy összeg. Megéri az izgalom Is. — Mindenki másképp visel­kedik. Nincs más dolgom, né­zem a kuncsaftjaimat délelőt­től estig. Vap aki félóráig is elácsorog, lesi a bátrabbakat. Ai sem rossz szórakozás. Az­tán ha valakinek sikerül, azonnal kér ő is. Pedig ritka egymás után két nyeremény. — Mások percekig válogat­nak a karikára tűzött sorsje­gyek közül. Végigtapogatják őket, sőt olyan is akadt, aki megszagolgatta. Mintha nem lenne kívülről tökéletesen egyforma mind. Hallottam, hogy automata csinálja. Az emberek biztosan megjelölnék a nagy nyerőket. — Legjobban a boríték ki­bontása tetszik. Kü'ön szer­tartás. .Letépik a végét, azután úgy hajtogatják szét. mint a npgv kártyások a kezükben lévő lapokat. De van, aki megkér, vágjak le egy borí­tékot. ■ Ritka aki dühös ha nem nyer. Inkább bosszúsak az em­berek. Más nem szentelne fi- 'gveimet neki. de én észreve- szem. mert ők azok, akik nem a szemétkosárba, hanem a földre dobják a panirt. Min­den félórában söpörhetek mi­attuk. Nézze meg. most is mi­csoda rendetlenség van itt a környéken. — A nyerők? Külön világ. A többség nem elégszik meg nyolc, vagy tíz forint haszon­nal. Azért Is sorsieavet kér­nek. Legtöbbször eljátsszák a könnyen jött összeget. Őket jobban szeretem, mint azokat, akik zsebre vágiák a néhány forintot, s hiába bíztatom őket, odébbállnak, k—. Apróhirdetések JOBBPARÄSZTÄN társasházban 2 és fél szobás házrész eladó. Ér­deklődés: Szekszárd, Ságvári E. i|. 4., a helyszínen. Vékony. (312) RÓZSAK. A világ legszebb új­donságainak gyűjteménye, örök­zöldek, díszcserjék, virághagymák. Kérje díjmentes, színes KÉPES, NAGY ÁRJEGYZÉKÜNKET! Vidé­ki megrendeléseket postán telje­sítjük. Szálkái, rózsa-, díszfaisko­la. Budapest, VI.» Népköztársaság U. 8. ______________________________(16) S ÜRGŐSEN eladnám Fácánkert, Júlia majori 3 szobás, gazdálko­dásra alkalmas házamat. Érdeklő­dés: kakasdi postán. ______(335) ELADÓ 1 db 6 hónapos vemhes és 1 db 2 hónapos üszőborjú, 1 db 10 éves heréit muraló és gumike­rekű kocsi. Fócánkert, Zrínyi u. з. _____________________________(323) É PÍTTETŐK figyelem ! Eladó bontásból származó nagy mennyi­ségű kisméretű tégla, betongeren­da, szarufa, hármas rolós ablakok és egyéb ablakok, ajtók, parketta és deszkák, lécek, piros tetőcserép és kúpsindő. Tolna, Pajtatér 4. TÜZÉP mellett._________________(325) E LADÓ jutányos áron lovas ko­csi, lószerszám, cserépkályha, 10 mázsa száraz morzsolt kukorica, 2 db ágy, 1 dívány. Megtekinthető kizárólag szombat, vasárnap. Lelei Sára, Decs, Kossuth L. 30. tulajdo­nosnál^_________________________(328) SZEKSZÁRD közelében nagy ház melléképületekkel, szőlővel, tanyá­val, gyümölcsössel gazdálkodásra alkalmas, olcsón eladó. Érdeklő­dés : vasárnap, Szekszárd, Honvéd и. 85. Tóth Jenőnél.___________(342) T ÖRZSKÖNYVEZETT boxerköly­kök eladók. Alsónyék. Nyéki pusz­ta, Essig. (341) Németh Károly tanár Szekszárd-Palánk  kiolvasott újság is érték! Gyűjtse össze, mert a tiszta, gyűretlen, kötegelt újságpapírt kilónként X forintért, a színes újságokat, a folyóira­tokat, a nyomtatott füzeteket, a puha fedelű könyveket, füzete­ket és az irományo­kat kilónként 50 fillérért, a papírgyártásnál felhasználha­tó vegyes papírhulladékot ki­lónként 40 fillérért MEGVESZI Á MESS (15)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom