Tolna Megyei Népújság, 1972. október (22. évfolyam, 232-257. szám)

1972-10-01 / 232. szám

* l CSALÁD Orvosság a fáradtság ellen Valamelyik amerikai orvosi lap a minap szenzációs tála­lásban közölte, hogy a jöyő űrutasainak nem lesz szüksé­gük többé alvásra. Francia kutatók az USA űrkutatási központjával együttműködve ugyanis állítólag olyan agy­ingerlő készüléket szerkesztet­tek, amelynek segítségével né­hány másodperces ingerléssel ugyanazt lehet elérni, mint a szokásos 6—8 órás alvással. Ez a szenzációs közlés elkápráz­tatja ugyan az élettanban ke­vésbé járatos embert, de ab­ban, akinek némi tájékozott­sága van az agytevékenységet alvás közben szabályozó folya­mátokról, komoly kételyeket támaszt. Bármint legyen is, várjuk ki a szenzáció végét és közben vizsgáljuk meg, mi a leghatásosabb orvosság a fá­radtság ellen. Talán nem kelt csalódást, ha nem bonyolult agyingerlő berendezésről vagy csodálatos űj gyógyszerről, hanem az ősi, az ember évmilliós fejlődése során kialakult — és valljuk be, nagyon kellemes, frissítő pihenésről lesz szó. íü Ä TUNYA IS FÄRAÖ A fizikai vagy szellemi mun­kát, sőt még a tunya tétlensé­get is eev idő múlva elfáradás követi. Elfárad tehát a moz­dulatlan fekvésre kárhoztatott kórházi beteg is. sőt fáradtság­érzete tán még bénftóbb, és kellemetlenebb, mint az egész­ségesé. Ebből szükségkénnen következik is. hogv az elfára­dás. bár származhatok meg­erőltető fizikai munkától is, végsőfokon az agvban alakul ki. A külső körülményektől függően, többek között attól, hogy kedvvel vagy kedvetlenül, valamilyen nagv cél érd eké­ben, vagy kényszeredetten végzünk valamilyen munkát, jelentkezik a fáradtság hama­rabb vaw később, kellemes vagv kev°shé kellemes érzelmi színárnyalattal A könnyű eüankadásí né­hány perces megállással, egy- egy kellemes hangzású vagy érmen pattogó ritmusú dallal, üdítő itallal máris meg tudtuk szüntetni. Ha azonban elértük teliesítőkénességünk felső ha­tárát, csak életveszélves hely­zet olthatja ki fáradtságérze­tünket. az ilven helyzet a leg­nagyobb testi és szellemi tel­jesítményekre tehet képessé. Következik ebből az is, hogy idegrendszerünkben a fáradt- sáeielzés nagyon is ésszerű, hi­szen nem várat magara addig, míg minden tartalékerőnk ki­merült DOLGOZVA PIHENNI Aki látott már kora hajnal­tól késő estig parasztembere­ket kaszálni vagy kapálni a mezőn — és maga még nem mívelte ' —. szinte alig tudja elképzelni, miként bírják el ezt, kimerítő fáradtságérzet nélkül. Ök saját tapasztalatuk­ból tanulták meg, hogy egyen­letes ütemben, komótos tem­póban sokáig lehet nehéz mun­kát végezni, végkimerülés nél­kül. Ugyanis bizonyított élet­tani tény, hogy fizikai munka végzésekor csak az izomsejtek egy része húzódik össze, a többi pihen. Ha tehát eltalál­juk azt a tempót, amely mel­lett „jut is. marad is” — es­tére elfáradunk ugyan, de fá­radtságunk nem lesz kimerült gyötrődés. Ha viszont a fiatal — tapasztalatlanul — a maga túl gyors tempójával rugaszko­dik neki nehéz munkának, bi­zony már negyed vagy félóra múlva elfárad. Még inkább’így van ez, ha a fizikai munkához nem szokott idős ember hirte­len túl hevesen nekikezd vala­mi megerőltető munkának. A fizikai munkavégző-képesség ugyanis nemcsak az akaraton múlik, hanem azon is, hogy szívünk, érrendszerünk, tü­dőnk és izmaink alkalmazkod­tak-e a fizikai munka követel­ményeihez. A szellemi' munkát végzők­nél ilyen temoókülönbségek aligha mutathatók ki. De régi és hihető tapasztalat az, hogy a kedvvel és eredményesen végzett szellemi munka meg­gyorsítja a munka hatásfokát Rendszerint anélkül, hogy a fáradtsáeérzetet túl kellemet­lennek éreznénk, ben biztosított joga. A kutató­orvosok jól megalapozott né­zete szerint azonban gondos­kodni kellene arról is, hogy az évi szabadságot pihenéssel töl-, teni ne csak jog, hanem köte­lesség is legyen. Kimutatták ugyanis, hogy az aggályosko- dók, akik akár otthon, akár üzemükben nélkülözhetetlen­nek hiszik magukat és ezért évekig nefn" mennek szabad­ságra, kisebb teljesítményt nyújtanak és gyakrabban be­tegszenek meg, mint azok, akik a nyári szabadságot valóban pihenéssel töltik. A civilizált élet tempója, a városiasodás, az üzemi élet szorosabb kötött­sége, fegvelme parancsolőan megköveteli: évente 2—3 he­tet úgy pihenjünk, hogy „el­eresszük kezünket, lábunkat”, de még gondjainkat és feszült­ségünket is. Nyilvánvaló, hogy a pihenés legtökéletesebb formája az éj­szakai 6—8 órás alvás. A nap­közi munkaszünetekberi ritkán van alkalom arra, hogy akár 10 percet szundítsunk. Nincs is rá szükség, mert éppen fordít­va: a pihentető torna, a nyúj­tózkodás, a megszokott mun­kából való kikapcsolódás, egy- egy pohár üdítő Ital sokkal in­kább pihentet, mint a fekvés. »NAGYJAVÍTÁS” W' Â-) "F . ■’ i », tin* ÿ A Napjainkban az évi szabad­ság minden embernek törvénye Valóiéban nem különösen hagy bölcsesség, ha az orvos azt mnndía, hogy a minden­napos és az ezész éves fáradt­ságnak az alvás és az évi sza­badság az orvossága. Néha mégis szükség van arra. hogv az anvazi iavak hajszolásában, vagy néha az éi°t eika-oihe- tetlen, kényszerítő adottságai miatt a pihenésről megfeled­kező embert figyelmeztessük erre a bölcsességre. Arra. hogy (Szervezetünket tartósan és so­káig túlfárasztani, kizsákmá­nyolni nem tudjuk, és nem is 1 szabad. DR. SZENDE! ÄDÄM Szőnyeg PP fonalból A rostosított és terjedelme- sített műanyag rafia a vető­magboltokban került forgalom­ba. Bár szőlőkötözésre árusí­tották, — a valódi rafia he­lyett, — az asszonyok hamaro­san felfedezték és a kilóra mért gombolyagokat kézimunkázás céljára vásárolták. Szatyrokat, kalapokat és női táskákat hor­goltak belőle. Az érdeklődés láttán a gyártó — a Kender­és Jutagyár, —a fonalat fino­mította, ezáltal puhább, és szebb színű lett. A rózsaszín, a világoskék, a narancsszínű a csokoládébarna és a hófehér fonal árát kilónként 300 fo­rintról 200 forintra le is szál­lították. Most az olcsóbb fona­lat sokan vásárolják, suba­szőnyeget készítenek belőle. IHe idegenkedjek tőle ! REJTVÉNYÜNKBEN KÖZHASZNÁLATÚ IDEGEN SZAVAKAT REJTETTÜNK EL Vízszintes î 1. Pásztorköl­temény, pásztorköltészet, 8. szarúanyagok kéntartalmú fehérjéje, 15. Színtelen, olajszerű szerves vegyület. 16. A husziták balszámya- nak tagja. 17, Félsziget Ázsia és Afrika érintkező részén, 19. Olasz folyó. 20. „ .., ritkán jár egyedül.’* dasági eszközök. 22. Svéd. olasz és német autók betű­be. 21. Kínai hosszmérték (576 m). 25. A ,,Világ közé­pe”! 26. BUZ. 21. Pályaud­varunk. 30. Régies szóval nyújt. 31. Americium. 32. Lapos, kerek, ellenző nél­küli sapka. 33. Sportszak­ember. 36. Fontos, műtrá­gya, 37. EY. 38. A Tisza mellékfolyója. 39. Üres lét! 41. Tisztítás, finomítás (az iparban). 44. A szabadba. 45. Kopasz. 47. IJTUrogén, és fluor. 48. Parafrázis. 49. Szintén, ugyancsak (ford.). 51. U. a. mint az egyik víz­szintes sor. 52« Személyes névmás. 53. Tantál. 54. Hor­dódugók. 55. Kínai uralko­dóház (i. e. 2H6—i. sz. 220- ig.) 56. Ellenértéke. 58. Csont latinul. .59. Abesgzin hercegi cím. 61). Szövetségi állam Brazíliáiban. 61. Há­tasa. 63. United States . .America. 65- Fűben fek­szik. 66. Vegyül etek, me­lyeknek összetétele ugyan­az. de fizikai £s kémiái sá- iátsá«aik el>ér»5ek. 69. Aleo- nói. 70. Fekete s^fnü. tomna fénvű féldrágakő, az achát enrviic faltába. 71. Testi, az emberi testtel, kapcsolatos. Függőleges: 1. Népszerű ameri­kai labdajáték. 2. Ritkaság, kü­lönlegesség. 3., Kitekint. 4. Állati lakhelyek. 5. Római 52, 6. Izom­kötő szalag. 7» Asztácium. 8. Ré­szesül. 9. Verxli-operaszerep vagy olasz város. 10. Görög betű. 11. Asszony lesz belőle. 12. Becézett férfinév. 13. Csemegeboltban is találhatók. 14» Sellő, vízitündér, nimfa, 18. Titokban megfigyeli. 22. Békebíró az USA-ban. 23. Robban­tó szerkezet. 2f7. Élménydús eset. 28. A múlt idő jele. 2S. Dél-viet­nami tábornok. 32. Éjszakai mu­lató. 33. Nagyüzemek. 34. Közterü­let. 35. Hiteles,, hamisítatlan, sza­vatolt. 37. Hiba a betűvetésben. 40. 1 2 3. , 4 5 6 7 8 9 10 11 12 18 14 15 :a 16 18 □ 19 □ 20 21 :o: 11 2Ű □ 24 □ 25 m 27 28 m 29 a 30 31 □ 32 □ 33 34 W” □ 36 :a 37 3S 39, 4o □ 41 42 43 m 44 45"~ 46 □ 47 □ 48 Ü 49 . j 5D □ 51 52 53 □ a 54­d: 55 56 w m 58 □ 59 60 61 62 □ 65 64 :a □ 65 66 87 . 68 ö 69 > 7o _ 71 szalad. 43. Sapienti. .a bölcs­nek elegendő. 45. Mindent átfogó, mindenre kiterjedő, egyetemes. 46. Tőkés vállalati forma. 50. ...ipso: magát Dl értetődően. 51. ÁÁA. 52. Egzotikus húsevő gázló­madár. 24. ,.A” végzet. 55. A Svejk írója (Jaroslav, 1883—1923). 57. Strattford folyója. 60. Becé­zett férfinév. 62. Vonátkozó név­más. 64. Csonkakúp alakú arab fejfedő. 65. Féltucat. 67. . . .libris. 68. Kiütés az ökölvívásban, 69. Feltételes kötőszó. 2-ig. A levelezőlapra kérjük ráír­ni: Rejtvény. A helyes megfejtést beküldők között 5 db könyvet’ sorsolunk ki. Az 1972. szeptember 17-i ke­resztrejtvény megfejtése: Tép — Batik — Takaros — Éta — Óra — Pirogén — Kóréh — Sam ■ Épületet felújító. 42. A túloldalra Beküldendő a vízszintes 1., 0., 41., 70., 71., a függőleges 1., 14., 23. és 45 sorok megfejtése a Megyei Művelődési Központ Szekszárd címre levelezőlapon 1972, október Könyvjutalmat nyertek: Baller Veronika Paks. Marx tér 10.. Cse- rák Jánosné Szekszárd, Bartina u. 23., Gimesi Imre Szekszárd, , Hu­nyadi u. 2., Kovács Júlia Decs. Garay u. 12., Péter István Dom­bóvár, Molnár Gy. u. 9. ***** A PP-fonaí, — amelvnek hi­vatalos neve polipropilén , sok előnvös tulajdonsággal rendel­kezik. Könnven kezelhető, egyszerűen kimosható. Igen könnyű a sú'lva. és a savak, lúgok nem támadják meg. a nao nem szívja ki a színét sem. Élénk pasztellszíneivel kellemes hatást kelt. A subaszőnveg készíthető ha­gyományos kongré alapra. Eb­ben az esetben a csomózásos kézimunka ajánlatos. Vagyis az egyforma hosszúságúra vá­gott szálakat horgolótű segít­ségével a kongrén minden má­sodik lyukba öltjük és cso­mózva áthúzzuk. Ä subatűveí, vagy . böködő tűvel a munka haladósabb, eh­hez inkább a PP-szita, illetve műanyag kongré ajánlatos. Ez sűrűbb a kongrénál, de itt is minden második lyukba kell ölteni,.A tűzött,’— tűvel készí­tett kézimunkázásnál keretre feszítsük az anyagot. Közönsé­ges zsírkrétával rajzoljuk fel a mintát, és kiválasztjuk a szí­neket. A suba hosszúságát a tűvel kell beállítani. A tű ol­dalán van egy kis csavar, amelynek segítségével rögzítjük a tűt. A tűhosszúság egyharma- da adja a suba hosszú szálát. Tehát ha a tű Rögzítésétől mér­ve 6 centiméter, akkor 2 cen­timéter hosszúságú subát ka­punk. A befűző segítségével, amely minden tűhöz hozzá­tartozik — befűzzük a szálat. A munka során ügyelni kell arra,; hogy a szál mindig lazán jöhessen. A tűt teljesen át­szúrjuk az anyagon. Tudni ■kell, hogy a munkát a fonák­ján végezzük, s erre kell ké­szíteni a rajzot és a munka visszájáról van a suba. A könyveket postán küldjük el. SZEREK Abban az esetben, ha a min­tánk határozott körvonalú, cél­szerű először fekete, vaey a kontúr színének megfelelő fo­nállal előbb a kontúrt elké­szíteni, még pedig nem egy, hanem kétsoros munkával. Ha a subakézimunka el­készült, hátlapját Latex ra­gasztóval lekenjük, hogy a fo­nalszálak rögzítve legyenek. Egyszérű bélésanyaggal a mun­kát béleljük be. (K. M.) Országos rejt vény verseny Budapesten A Füles Szerkesztősége és a •Budaörsi Rejtvényklub vasár­nap Budapesten a Néphadse­reg Központi Házában országos rejtvény versenyt rendezett. A versenyen 19 csapat és 15? egyéni versenyző, indult. A ve­télkedőn — az eddigi gyakor­lattól eltérően — nem kettő, hanem egy feladvány megfej­tésével döntötték el a helye­zések sorsát. A csapatversenyt a Buda­pesti Könyves Kálmán gimná­zium nyerte a Szombathelyi Rejtvényklub előtt. A szekszár­diak — Apró Mihály, Halmos Nóra. Stella Béla, Vereczkei Ferenc összeállításában — a 3. helyet szerezték meg. Képújság 12 C 1972. október I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom