Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-10 / 214. szám

y %í>T> "'’'-Sír” Párt szervezés — pártirányítás ­A mimkásoknafe meg fcell mondani. formációval és hatásos érvek­kel. Éppen ezért az üzemi pártszervezet munkájában alapvetése fontos, hogy min­den tevékenység szinkronban legyen a gazdasági vezetéssel. 'Méghozzá; . hém?.is%í egyszerű, szinkronról van szó, mert nem elegendő g párhuzamosság, az egymás mellett dolgozás, ha­nem szorosan együtt kell dől-’ gozniuk. A gyakorlatban ugyanis sem a'gazdasági, sem a, pártmunk'ában nem választha­tók el egymástól a termelési és a politikái feladatok. “ .- A magasabb. szintű' ' terme­lőmunka és a korszerűbb üzemi '• pártmunka lényege ■ a tërmelés' és'-'a politika ' szoros összefüggésében ‘ rejlik. • Ah­hoz, . hogy *az üzem eredmé­nyesen ■ dolgozzon. ■ minden gazdasági Vezetőnek -“- párt­tagnak és pártonkívülinek — az igazgatótól kezdve a mû-, vehetőig, agitátornak kell- len­nie; ; fijszjfri ők értik legjob­ban a helyi ‘ gazdasági fel­adatokat, ők tudják leginkább megmagyarázni a dolgozók­nak, hogy mit miért kell ten­niük. A kommunistáknak,. pe-• dig — ’az'“agitáció' mellett — példamutatóan ' kell dolgozni­uk,' hogy mggukkal „húzzák, . serkentsék; , ösztöfiozzék" a pártonkívülíeket. ' is'. .Mert, akik csak fecsegnek á jobb mun­káról. "azok rossz agitátorok. . '• Ami pedig* , az. agitáció módját, hogyanját illeti, ózon érdemes ' kissé elgondolkozni; Az idejétmúlt „megagitálás” helyett MhkábtV’ a természete-; sebb, a mai kornak megfele­lőbb „beszélgetést” kell al­kalmazni., A kommunisták, a tömegszervezeti ‘aktivisták, a szocialista eszmék megvalósí­tásáért ,.r hargpló emberek, ott vannak rpin^epütt a munka- - sok között. Bármikor beszél­gethetnek a mellettük dolgo­zókká!; a Velük 'utazókkal. á szomszédjukban' •*'1 lakókkal vasv az asztaluknál noharaz- gatókkal. Nem kell, külön a?i- tációs félórákat’ tartaniuk, amelyeknek - néha nagyobb az elriasztó, mint a megnyerő ha­tásuk. Egyszerűen beszélgetni kell, a helves gondolatokat, kell elültetni az emberek fe­jébe. A mindennapos társalgások és beszélgetések rendszerint kiterjednek — a munkán . túl az élet minden területére. Mó­dot adnak raz agitátornak ar­ra is, hogy megmutassa az összefüggéseket, hogy bebizo­nyítsa; a jólétnek is, a nél- ' külözésnek is a termelésben rejlik az alapja, vagyis min­den a munkapadhoz vezethe­tő vissza. A korszerű agitáció lénye­ge: mindent meg kell mon­dám és ' magyarázni 'az embe­reknek; mindent, amire kí­váncsiak, ami izgatja, foglal­koztatja őket, amit nem ér- ‘ tenek,. amire választ várnak. Sok mindent megírnak az új­ságok, sok mindent megmond a rádió,- bemutat a televízió, dç nem mindent. Minden munkahelyen akadnak olyan kérdések, amelyeket csak a helyi pártmunkások, agitáto- rpk, vezetők tudnak megvála­szolni. És mindig, minden esetben az igazságot kell mon­danunk — még akkor is, ha az többeknek nem szimpatikus —, és nemcsak mondanunk, kijelentenünk kell, hanem ér­velnünk is kell az igazság mellett. Lehet, hogy nem ér­tenek velünk egyet, ellent­mondanak. vitatkoznak. A vi­tát is vállalnunk kell, mert ha kitérünk előle, vesztet­tünk, ha vitázunk, győzhe­tünk. A . fentiekből is látszik, honv ma sem könnyű feladat agitátornak lenni. Jóllehet céiiaink hevesek, de a szo­cialista éoítés közben szám­talan . ellentmondással talál­kozunk. A kommunista agi­tátor akkor mutathat iránvt. ha ő maga nemcsak hisz fmvünk igazában, hanem tá­jékozott is. ha valamivel töb­bet tud, messzebb lát, mint a társai. Fzt a messzebb látást kell segítenünk, minden reudeU.-e- zé.sre álló eszközzel, a felsőbb pártszerveknek .és az alan- szervezeti pártvezetőségeknek. Ilyennek látja, mondja Tolnát Sudár Géza OTP-fiókyezető ,— Bárka, vízpart, macska­köves utca, ha jósegyenruha. fia jut eszembe, kimondva Tolna nevét. És halszagot ér­zője,. — BeVmerrf elsősói-bhri a' gye- rekkort idézi — mondja Sudár Géza. — Valamikor néhány évtizeddel ezelőtt minden va­sárnap Tolnára gyalogoltunk, Szekszárdról. Vonzott a vízi­sport, amely abban az időben igazán virágzott. — Szívesen beszél Tolnáról? — Gyerekkorom óta nagyon szeretem a községet. Művelt, igényes, érdeklődő emberek lakják. A többség ilyen. Mint mindenütt, itt is megtalálható egy olyan kisebbség, akit nem szívesen emlegetek. Dehát az utóbbi nem jellemző. Én 1910. óta vagyok tolnai' lakos. Gon­dolom, hátralevő éveimet eb­ben a községben fogom leélni. Éltem Dombóvárott, Tamási­ban, fiatal koromban Szek- szárdon, s most összevetve a lakóhelyeket, az az érzésem, Dombóvári kedveltem, Tolnát megszerettem. Igyekeztem. öt- vc-n fia sokat tenni annak é •- d ekében, hogy szépüljön, gaz­Közéleti akadémia népfront munkásoknak „Itt nem agitálni kell, elv­társ, hanem dolgozni!” — mon­dotta az egyik művezető, ami­kor a megyei pártbizottság munkatársa azt kérdezté tőle: „Hogy megy az üzemben a termelési agitáció?.” Derülni' kellene a dolgon, ha a „jópo­fa” válasz nem tükrözne egy téves nézetet, amely mostaná­ban eléggé eluralkodott. Oly­kor még egyes pártmunkások­nak is kételyeik támadnak: szükség van-e egyáltalán üze­mi, termelési agitációra? Pedig senki előtt nem lehet kétséges, hogy a párt munka- módszerében továbbra is alap­vető politikai eszköz a felada­tok megmagyarázása, az em­berek meggyőzése a kitűzött célok helyességéről. A mi kö­zösségünkben a dolgozók nem­csak alkalmazottak, hanem tu­lajdonosok is — egyenrangú • tulajdonosok a vezetőkkel —, és joggal várják el, hogy tájé­koztassák őket munkájuk ér­telméről, céljáról, üzemük ter­veiről, feladatairól, a vezetők döntéseiről. Hazánkban ma a szocialista építés homlokterében a ter­melés áll. Ha jobban, eredmé­nyesebben, gazdaságosabban termelünk, akkor magasabb szintre emeljük a szocializmus éoítését; előbb valósulnak meg társadalmi céljaink és jobban elégülnek ki egyéni vágyaink. Éopen ezért a politikai agitá- ciónak, a párt nevelőmunká­jának is ma a legfontosabb feladata az emberek jobb, eredményesebb munkára buz­dítása. Gazdaságpolitikánkat a dol­gozók általában ismerik — ma­gyarázza a sajtó, a rádió, a televízió, — egyetértettek gaz­dasági irányítási rendszerünk korszerűsítésével is. A prob­léma azonban gyakran a meg-' valósításnál, az üzemekben és a termelőszövetkezetekben' jej lentkezik, amikor konkrét gyá-.. korlattá válnak az elvek. Itt, és ekkor volna szükség legin­kább a magyarázó, érvelő, meggyőző szavakra. Az üzemben a gazdaságpo­litikai és az irányítási rend­szer jobb munkaszervezésben,, korszerűbb gépek beállításá­ban, minőségi, gazdaságossági követelményekben, célszerűbb, ösztönzőbb bérezésben jelent­kezik. Ha a pártagitáció lé­pést akar tartani a követel­ményekkel, akkor ezekben a kérdésekben kell választ adnia mindazokra a problémákra, amelyek a dolgozók körében jelentkeznek. Ha át kell szer­vezni az üzemet, hogy gazda­ságosabb legyen a termelés, akkor meg kell magyarázni az embereknek: miért kell más rendszerrel, esetleg más mun­kabeosztással vagy más mun­kahelyen dolgozniuk. Ha nem értik az új bérezési rendszert, akkor azt kell megmagyaráz­ni, hogy ez ösztönzőbb, igaz­ságosabb, mert segítségével annak adjuk a több bért, aki többet, vagy jobban dolgozik. Természetesen az üzemi pártszervezet csak akkor tud­ja mozgósítani agitátorait, ha idejében tudomást szerez a döntésekről, a konkrét felada­tokról, és fel tudja készíteni őket a meggyőző munkára, el tudja látni őket megfelelő in­Erfesítés ! A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat ér­tesíti Szekszárd város la­kosságát, hogy 1912. szept. 8-tól 20-ig hálózatöblítés miatt át­menetileg nyomáscsökke­néssel kell számolni. (150) Szervezett formában is gon­doskodik a-Hazafias Népfront a mozgalomba az V. orszá­gos kongresszus óta bekapcso­lódott vezető tisztségeket is • betöltő munkások közéleti képzéséről, a népfront-moz­galommal váló alapos megis­merkedéséről. A bizottságok­ban a munkások száma a ta­vaszi népfront-választások, il­letőleg az országos kongresz- szus óta a korábbi 15-rői százalékra (szám szerint: 17 850-ről 21 149-re) Emelke­dett; együttesen a fizikai dol­gozók aránya a népfrontban megközelíti az 50 százalékot. A nők száma 28 ezerről 35 ezer fölé' emelkedett, és ör- „ondetes. hogy a 30 éven alu­li fiatalok aránya is nagyobb lett, a korábbi 13-mal szem­ben most 18 százalék. Hétfőn — egyhetes prog­rammal — közéleti akadémia kezdődik a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szervezésé­ben a fővárosban, a SZOT Tárogató úti iskoláján. Va­lamennyi megyéből részt vesz­nek a tanfolyam-jellegű kép- zépsben az elnökségekben dolgozó olyan tisztségviselők — alelnökökv — akik munkás­ként vállaltak népfront-tevé­kenységet, kaptak bizalmat a mozgalom tavaszi választása­in. A népfront vezetői, a SZOT funkcionáriusai lesz­nek az előadók, s a népfront életével kapcsolatos fő té­mákat konzultációkon • is elemzik. „ „Mezőgazdasági technika ’72” cimmel a moszkvai Szokolnyiki parkban megnyílt a modern mezőgazdasági gépek, felszerelések eszközök 2. nemzetközi kiállítása Képünkön! állattenyésztéshez használt magyar berendezés a kiállításon. (Telefoto — TASZSZ—MTI—KS) dagodjon, Hogy jól érezzük benne magunkat. , — Ez a központ szinte olyan, mint bármelyik dunántúli kis­város központjó, ’ t rr~- Valóban. Annát idején,-- ■ tíz esztendeje — s ezt dicsék- vés nélkül mondom — én ja­vasoltam, alakítsunk ki egy olyan központot, amely rep­rezentálja Tolna lakosságának igényességét, kulturáltságát,- sőt gazdagságát. Hát ez tulaj­donképpen megvalósult. A mo-. zitól a főtérig a betonjárda, akkor az ostornyél-világítás és. szeptember végére várható egy négyszintes örökl-ákásos, há­romszobás épület átadása, amely kifejezetten „megemeli” a környéket. Sor kerül majd a Szekszárdi utca északi olda­lának a szanálására, ami azt jelenti, hogy a szekszárdi út össze lesz kötve a dombori út­tal és a község központja meg­kapja végleges formáját. — Ügy beszél Sudár elvtárs, akár egy városrendező. Mire büszke igazán? , — Van egy kiváló termelő- szövetkezetünk és' kifejezetten büszke vagyok a műszeripari szövetkezetre. ' — Nevezzen meg néhány közmegbecsülésnek örvendő tolnai embert. • — Csak így kapásból? — Igen. Kik jutnak eszébe, most azonnal? — Nyugodtan elmondhatom, nagyon büszke vagyok Molnár György festőművészre, Végh János nyugalmazott iskolaigaz­gatóra, festőművészre, nagy­szerű embernek tartja nálunk mindenki Imre Jóskát, a köz­úti igazgatóság vezetőjét, dr. Wanderer Ibolya szakorvost és Suszter Feri. bácsit, a nyugdf- ‘ jasok „vezérét”. Ilyen pici ember, és mégis felnéz rá mindenki. Aztán eszembe jut Pirgi Feri bácsi, a kiváló kő­művesmester. Kvanduk Ra­doné, a tolnai pártszervezet egyik alapítója; ‘Vereczkei Má­tyás, az áruház, vezetője és Biber László, a GÉM szövet­kezet elnöke. Nagyszerű veze­tő. — Von munkája mindenki­nek? — Aki dolgozni akar,, dől­— Ezzel kapcsolatban mit tart kifejezetten jellemzőnek Tolnára? ' ti-'- Hosszú ’ ideje keresünk az OTP-be ‘ hivatalsegédet, napi. négyórás- elfoglaltsággal. Néha jelentkezik senki. Hatszáz fo­rint nem pénz; amikor a mun­kaképes ember ennél sokkal többet megkereshet. — Beszéljen most arról^ amiről nem szívesen beszél. — Tolna kincse valamikor a Duna-part volt. Az a part- rész, ahol pihenni, szórakozni^ sportolni lehetett. Ez most tel­jesen tönkrement, szemétle­rakodóhely. Nagy kár érte. — Van valami, amit nem ért? Mit nem ért? — Mindig van valami, amit nem értek. Most nem értem, hogy sikerült, milyen alapon sikerült az egyetemi felvéte­lije olyan gyereknek, aki hár­mas bizonyítvánnyal és erő­sen kifogásolható ideológiai beállítottsággal indult. Szocia­lista összeköttetés? Ez annál több. — Maga szerint melyik Tote nán a legszebb épület? — A tanácsháza és egy régi családi ház, díszes homlokzat­tal, faragott kapuval, a se- lyemgy árral szemben. — Tolnán a hal „nemzeti* eledel. — Itt szerettem meg én is. Mindenki szereti. De a tolnai bor se utolsó. Ha vendégek jönnek, mindig a termelőszö­vetkezet borával kínálom őket. Jobbat Szekszárdon se ittam, esetleg Parásztán, a Lipovszky pék borából. —sLátom, még nagyon mon­dana valamit. — Tolnán mindenkinek az a vágya, hogy Szekszárd kö­zelsége ne ártson, inkább se­gítsen az itteni urbanizálódás- nak. — Ári Tolnának Szekszárd? — A közfelfogás szerint igen. — Csacsiság. Maga mit gon­dol? — Én is úgy érzem, hogy van benne valami. — Komolyan? — Nem tudom. Lehet, hogy a helyi patrióta beszélt belő­lem, hiszen mondom, teljesen tolnai lettem. SZ. P,

Next

/
Oldalképek
Tartalom