Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-07 / 211. szám
Főidény Konzervgyár szeptemberben Tetli figyelmet a gyökérzetre ! A legtobD embernek mély- színű szörpök, befőttek, bádogdobozba zárt ételek jutnak eszébe, ha konzervgyárra gondol. A konzervgyári munkásnak valószínűleg a cipeke- dés. Napi nyolc órán átlendíteni a zöldbabbal teli alumínium ládát, hajladozni szüntelenül minden paradicsomsűrítmé- nyes üveggel külön-külön, míg meg nem telik a konténer, s nem jön a következő — aligha gyerekjáték. A konzervgyári szállítók a könnyűnek tűnő élelmiszeripar nehéz emberei. —1 Szeretném ha megértené mire vagyunk büszkék és miért. Régebben sem volt ez kis gyár. Nyáron a létszám elérte az ezerháromszázat. Főidényben álltak a lányok a kapuban. Reggelente . a művezető válogatott: „te, te és te jöhettek”. Amikor azután elmúlt a szezon, elnéptelenedett a telep, ötvenen maradtunk. Emlékszem, az irodisták is lementek a műhelyből az üzembe, mert fenn sem volt munka. A konzervgyár téli álomba süppedt. Ma, nyáron kétezren dolgoznak itt. Télen körülbelül ezernyolcszáz dolgozónak ad állandó megélhetési forrást a konzervkészítés. Piros, sárga, zöld üveghegyek. Két emelet magasságig, a raktármennyezet közeiéig. Mennyi konzerv lehet a hö- dályban? Kilencszáz vagonnal, vagy ezerrel? így is, úgy is sok gondot okoz a mostani helyzet. Kevés a helv. A raktározásra panaszkodnak először a konzervgyárban. A helyiségből egy részt el- ■ foglal a címkéző. Az udvaron a fóliával burkolt konzervhe- gyek a megmondhatói, menynyire rossz helyen. Villámgyorsan pörög a dob, a szalagon tovahaladó üvegeken már ott a cégiéi: . PK”. Paksi Konzervgyár terméke, ötletes szerkezet az olasz evártmá- nvű címkéző. De már kinőtték. Még egy kellene. Néhány l°oáe.nyirf> asszonyok ülnek a föMön. Kézzel ragasztják a feliratokat. A gyerekek paprikát szeletelnek. — Szeretjük őket — mondja a főmérnök — Nem pihenni jönnek ide, jól dolgoznak. Van aki hetven forintot is kap naponta teljesítménybérben. Egy hét alatt négyszáz forint — szép összeg. Már-már szokás, hogy a paksi Vak Bottyán Gimnázium és a 2-es számú általános iskola hetedik, nyolcadik osztályos diákjai minden évben szeptember elsejétől egy hétre a konzervgyárba jönnek segíteni. Mindenki jól jár. A főidényben elkél a .munkáskéz, a diákoknak az élmény és a pénz az osztálykiránduláshoz. Az irodában a szekrény tetején gyönyörű konzervek pompáznak az üvegekben. A jelzőben nincs túlzás. A konzervipari tanulók készítették ezeket a különlegességeket. Félbevágott őszibarackokban mandula, meggy, szimmetrikusan elhelyezett körteszeletek az üveg palástja mentén. Ilyet biztosan nem lehet kapni a boltban. Egy üveg konzerv elkészítése sok órai munkát jelent. Érdemes tanulni a konzervipari szakmát? Van elég jelentkező? Elsősorban lányok jönnek. „Női munka az itteni” — mondják. Ez messziről látszik az átlagkereseten. — Tévedés ne essék — mondja a főmérnök — a konzerviparhoz képest nem alacsonyak nálunk a jövedelmek. Úgy a középtájon tartunk. Csak nem szabad összehasonlítani például a gépipari keresetekkel. Lassan azért mi is haladunk. Egy gyakorlott munkás 1500—1700 forintot kap havonta. Tavaly óta hat százalékkal vastagodott a pénzesboríték. Végig a hosszú csarnokon fejek fölött kígyózik az üvegmosó szalagja. — A mosógépet érdemes megnézni, — mondja Zala- kovits Zoltánná üzemvezető — a mi újítóink munkája. A gyárban nem hagyják magukat. Amihez nincs gép, ami ma még nehéz, kényelmetlen, az holnapra lehet, hogy embert kímélő munkafolyamattá válik. Nem kell hozzá más, mint ügyes kéz, jó ötlet. Nemrégiben még egyenként mosogatták az ötkilós üvegeket. Azután Haaz János és Wolf Lajos átalakította ú meglévő RS 20-as mosógépet, mely nagy helyigényű volt, szakaszosan működött, és csak 5/4-es üvegeket „tudott” mosogatni. Az új gép most óránként 1300 üveget mos el. Tisztábban lehet vele dolgozni, s kevesebb munkás kell mellé. Könnyebb, olcsóbb, gyorsabb. ~A csarnokokban nyolcféle konzervet készítenek. Minden évben megjelenik valamilyen újdonság. Idei a fejtett bab, kilós üvegekben. A kísérletek már tavaly elkezdődtek. Idén 4—5 vagonnal adnak el belőle. Körülbelül 40 vagon áru hagyja el a szalagot naponta. A forgás rendkívül gyors. Reggel még szedik a téeszek- ben a paprikát, paradicsomot, de öt-hat órán belül már az üzembe kerül és ott két- három óra alatt feldolgozzák. Csak a raktárból nem vándorol hasonló sebességgel tovább a konzerv. A kiszállítási ütemterv megköti a gyáriak kezét. A készlet Ilyenkor főszezonban egyre nő. Ä raktár azonban azért is kicsi, mert a gyárban télre is gondolni kell. Az ezernyolcszáz fős állandó létszámot csak úgy lehet tartani, ha ilyenkor nagy mennyiségű nyersanyagoS : tartósítanak. Ezerötszáz vagon uborkát, paprikát tettek el dobozokba, tartályokba. A télen lesz belőle friss konzerv. JVTilyen a nyersanyag minősége? Elfogadható. Van ami jobb mint tavaly. Például a paprika. Ezt azonban nem lehet elmondani a paradicsomról. S a zöldborsótermés is rossz volt. Reggeltől kezdve jönnek a gépkocsik. Anyaghiány? Ismeretlen. A hét elején előfordult régebben, mert vasárnap nem szállítanak árut. De ma már tartalékolnak szombaton hétfőre is. Aligha lehetne a mostaninál lényegesen több konzervet készíteni a gyár berendezéseivel. Pedig a tervek közé tartozik, hogy sokkal több borsót és babot konzerválnak majd. Nagy teljesítményű gépsorok szükségesek és növelni kell a hőkezelő részleg teljesítőképességét. Egy-egy autokláv, sterilkád beállításával az igazi bővítés még elodázható. De a gyár termékei népszerűek, több is elfogyna, bel- és külföldön egyaránt. A konzervek egyharmada exportra készül. — Ebben az ötéves tervben — mondja Kródi József főmérnök — legfontosabb feladat a nehéz fizikai munka felszámolása, a csomagolás korszerűsítése, a raktár-részlég bővítése. A tervek egy része folyamatosan megvalósítható. A szilvasoron, a levezőgép után, gyakran panaszkodtak régebben az asszonyok. A forró üvegeket kézzel kellett leemelni a szalagról. Dömötör József — aki többszörös újító — kis emelőszerkezetet készített. Segítségével most már hozzá sem kell érni az üvegekhez. Még arra is gondolt, hogy egvidőben a fizikai munkát is könnyítse. Az ötkilós súlv helyett a rakodók karját néhány deka húzza. Mindenütt virágok. A parkosításban a kertész keze alaposan benne van. övé a fő érem. De a dolgozók is vigyáznak. Egvetlen szál rózsa sem veszhet el a tövekről. — Nekünk is tetszik a gyárunk — mondja valaki — Egész nap jobb az ember közérzete, ha reggel a gyárudvar úgy fogadja mint itt. kadar Péter A növényzet gyökérrendszerének az ismerete és rendszeres vizsgálata legalább annyira fontos, mint a „felépítmény” tanulmányozása — vélik a mezőgazdasági kutatók. A kísérleti táblákon akként végzik a gyökérvizsgálatot, hogy árokásó kanalas kotróval legalább másfél méter mély bevágást — mintegy „metszetet” — készítenek a talajba. Ilyenkor szakemberek vizsgálják meg a gyökérzet talajba hatolását, terebélye- sedését, és sok más jellegzetességet. * Az ogyesszai szelekciós-genetikai intézet munkatársai évek óta behatóan tanulmányozzák a kultúrnövények gyökérrendszerét. Jelenleg gyakorlati módszereket dolgoznak ki a növények szelektálására — gyökerük erőssége szerint. 19 Az együttműködés első eredményei a mezőgépiparban Nem tévedtek azok a szakemberek, akik a 60-as évek végére, a 70-esek elejére várták a KGST-országok mező- gazdasági gépgyárainak első, kézzelfogható eredményeit a fejlesztési, gyártási, szakosodási együttműködésben. Először — lényegében valameny- nyi KGST-tagországban ilyen vagy amolyan mértékben, de meg kellett alapozni a nemzetközi szempontból is korszerűnek tekinthető mezőgépgyártást. Sőt, ennek előfeltételeként az egyes országokban ki kellett alakulnia a nagyüzemi mezőgazdaságnak: a nagy sorozatokat, korszerű gépeket készítő mezőgépiparhoz kell a nagy igényű és íelvevőképes- ségú piac is. * A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár tárgyalójában ritka az a nap, hogy nem ülnek külföldiek. A gyár termelési produktumának 30 százaléka a KGST-országok piacán talál gazdára. A BMG évente a világ legnagyobb gabonacsává- zógép-teljesítményét állítja elő — éppen az egyik KGST-meg- állapodás eredményeként. Van ugyan olyan ország, ahol a darabszámot tekintve évenként lényegesen több csávázógépet (vetés előtti magfertőtlenítő berendezés) készítenek, de a BMG, az általa gyártott gé- - pék összteljesítménye szerint, első a nemzetközi mezőnyben. A nagy teljesítményű, önjáró csávázóból eddig több, mint 10 ezret szállítottunk a Szovjetunióba. Ma már a bolgárok, lengyelek, csehszlovákok is tőlünk veszik és nem utolsó sorban az NDK. Gyártása 8 évvel ezelőtt éppen az NDK-val kötött* szakosítási megállapodás értelmében került a magyar vállalathoz. Az NDK akkoriban készített egy vetőmagelőkészítő gépsort (Petrusz Gigant), amelynek a csávázó tagját átadták gyártásra Magyar- országnak. A BMG mai, jó KGST-kapcsolatai ennek az első megállapodásnak köszönhetők: az akkori német segítségnek, és annak, hogy a gyár felmérte: ennek a gépnek — ha igazodik a KGST-szabvány- hoz — sokáig sok megrendelője lesz. * A KGST-ben folyó, a komplex program megvalósítása közben megélénkült és kiszélesedett tervszerű, szakmai konzúltációkra, közös kutatásokra alapuló, fejlesztő munka eredménye a BMG új termékeinek egész sora. A mezőgazdaság pillanatnyi legégetőbb gondjain segíthetnek ezek az új gépek: iparszerű termelést tesznek lehetővé a szántóföldi zöldség- és gyümölcstermesztésben. Szerte a világon ezen dolgoznak most a konstruktőrök, mert ebben az ágazatban hiányzik most mindenütt a legjobban a munkaerő. Az AGROMAS szervezésében — a komplex programnak megfelelően — most készülnek nálunk a zöldborsó-betakarító gépsor dokumentációi. A rend- rearatón és a cséplőgépen a BMG dolgozik, a felszedőgépen a MEZÖGÉP-tröszt. Sőt: a cséplőt a BMG már szállítja is és a Szovjetunió fel is vette szakosítási jegyzékbe, tehát ők ezzel a témával, a Párhuzamosságot elkerülendő, már nem foglalkoznak. Egyébként egy-egy ország szántóinak legfeljebb 5—10 százalékán termesztenek csak zöldborsót, ezért ennek gépesítésére mindenütt csak egyedi, vagy kis sorozatú gyártás formájában gondolnak. Ez így nagyon drága. A KGST-országok megállapodása alapján, ezután nagy sorozatban készülnek majd ezek a gépek, ami lehetővé teszi a gazdaságos fejlesztést és gyártást. Elkészült a KERTITOX-gép- család teljes dokumentációja és a nullszéria már kifutott a gyár szereldéjéből. Ez a növényvédő gépcsalád 17 alapgépéből és sok szerelvényből áll. Az építőszekrény elv alapján összerakható berendezéssor — 100-féle művelet elvégzésére alkalmas. Ezt a családot az NDK-val fejlesztési kooperációban készítettük el, számításba véve a csehszlovák igényeket is. A BMG a KGST-tagországok technikai eredményei és megrendelései nélkül ennyi új és a haladás fő sodrába illeszkedő termék megszerkesztésére és gyártásba vételére semmiképp se gondolhatott volna. Ehhez a befektetések biztonsága kellett, no meg az, hogy nem kellett mindent a saját kasszából fizetni. De a termékeken túl, meglepően megváltozott a gyár teljesítőképessége, kondíciója is. Profilt tisztíthattak, megritkították a terméklistájukat, így könnyebb volt szervezni a munkát; de közben szélesedett a műszaki látókörük, jó képességű fejlesztő, konstruktőrgárda telepedett meg a gyárban, s mindent összevetve^ a gyár műszaki kultúrája szembetűnően megnövekedett a nemzetközi együttműködés fejlődése során. Gerencsér Ferenc
