Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-05 / 209. szám

Honvédelmi versenyek után — honvédelmi versenyek előtt Munkahelyi testnevelés Ar. év elején az MHSZ Or­szágos Központjától kezdve a klubokig bezáróan, megvitat­ták, hogy a területileg illeté­kes párt-, ifjúsági, társadalmi, és gazdasági szervekkel, szer­vezetekkel együttműködve, ho­gyan hajtották végre a honvé­delmi nevelésről, felkészítés­ről 1967-ben hozott párthatá­rozatot. Az értékelések pozitív fejlődést állapítottak meg a .honvédelmi munka sokoldalú területén. A legnagyobb fejlő­dés a tömegversenyekben volt —'viszont a tényleges eredmé­nyéket csak most lehet össze­gezni, e versenyek lezárása után. Takács László alezredest, az MHSZ megyei titkárát kértük fel; értékelje, foglalja össze e versenyek eredményeit, ta­pasztalatait. , — A honvédelmi nevelésről hozott párthatározat egyik cél­ja az volt, hogy közvetlenül segítse a lakosság, és elsősor­ban az ifjúság honvédelmi ne­velését, felkészítését. A célo­kat szolgáló tömegsportformák az elmúlt években módosul­tak, illetve, úgy alakultak, hogy az úttörőktől kezdve, szinte a nyugdíjkorhatárig lehetőséget teremtsenek, nagy tömegek részvételéhez. Hang­súlyozni kell, hogy nem csak sportról, hanem politikai je­lentőségű tömegmozgalomról ivóit és van szó, és ezekhez kellett alakítani az MHSZ és az együttműködő szervek mun­káját. — Tehát, mikánt lehet értékelni a tömegversenyek eredményeit? — Kézdjük a lehetőségek felsorolásával. A legfiatalab­bak versenye az úttörő hon­védelmi verseny, amelyet két fordulóban rendeznek; ugyan­csak kétfordulós az összetett honvédelmi verseny; hat for­dulóban ad lehetőséget a hon­védelmi felkészülésre a Hon­védelmi Kupa lövészverseny, végül a tartalékos klubok tag­jainak felkészülését szolgálja a tartalékosok honvédelmi ver­senye. Az úttörők versenyét ki­véve. mindegyik ágban orszá­gos döntőket is rendez a hon­védelmi szövetség, sőt, az ÖHV-t nemzetközi rangra emeli a baráti országok szpar- takiádja, amelyet az idén má­sodízben rendeztek meg a Né­met Demokratikus Köztársa­ságban. — A tartalékos honvédelmi verse­nyek kivételével, befejeződtek az idei versenyek. Hogyan, miként szerepelt ezekben Tolna megye? — Valamennyi versenyfor­mában előbbre léptünk, a részvevők számában is, az eredményekben is. Mielőtt a részletekre térnék, meg kell jegyeznem: az értékelés alap­ja a megye lakosságához vi­szonyítva a részvevők száma, de nem abszolút szám, miután több fordulós versenyekről van szó. Ezek szerint az úttörő honvédelmi versenyeken a megye felső tagozatos tanu­lóinak hetvenöt százaléka vett részt. A két fordulóban sze­replők számaránya a bonyhádi járásban százszázalékos, a tamási járásban kilencvenszá­zalékos. Lényegesen jobb len­ne a megye átlaga, ha az il­letékesek — a járási MHSZ- vezetőség, az úttörőszövetség — szervezési, rendezési hibái miatt, nem csupán 25 százalé­kos lenne a szekszárdi járás és Szekszárd város részvételi aránya. Itt főtérhiányra nem lehet hivatkozni. — A következő, tömegeket foglalkoztató forrna az össze­tett honvédelmi verseny. Eb­ben a részvevőit aránya a me­gye lakosságához képest 35 százalék. Kiemelkedő a domb­óvári járás és a város szerve­ző munkája, ahol az arány öt­ven százalék feletti. Elgondol­kodtató, hogy a leggyengébb a paksi járás részvétele; a járás nem tudta megismételni ko­rábbi eredményeit. — Nagy érdeklődés kísérte a Honvédelmi Kupa lövészver­senyt, amely hat fordulójával a legtöbb lehetőséget adja a honvédelmi felkészüléshez. Tolna megye ebben elismerés­re méltóan szerepelt — tizen­kilenc megye közt, harmadik lett a részvevők arányával szá­molva —, de tán még jobb lett volna az eredmény, ha mindenütt rendelkezésre áll a megfelelő lőtér. Ebben a ver­senyformában is a bonyhádi járás szerepelt a legjobban, harmincnyolcezer részvevővel. — A tartalékosok honvédel­mi versenyének eredményei­vel — bár itt is javulás van — még mindig nem lehetünk elégedettek, még akkor sem, ha arra hivatkozunk, hogy ez még új, nem eléggé ismert, azonkívül a követelmények is magasak. — Ami a számokat illeti; honvédelmi tömegversenyeken részvevők száma közel 166 000, tehát több, mint hatvan szá­zaléka a megye lakosságának. — Ezekből a számokból adódik a következő kérdés, miután a részvé­tel mellett az eredmény is lényeges; az országos döntőkön hogyan sze­repeltek a Tolna megyeiek? — Kezdjük az összetett hon­védelmi versennyel, amelynek — mint már korábban emlí­tettük — nemzetközi rangja van. A baráti országok szpar- takiádján az NDK-ban — csa­patversenyben — a Magyar Honvédelmi Szövetség váloga­tottját két Tolna megyei sze­replő képviselte: az ifjúsági korcsoportban Bencze Ferenc, a Felnőttben Kőműves József (mindketten a dombóvári já­rásból). Az ifjúsági csapat tagjaként Bencze Ferenc bronzérmet nyert. — A HKL országos döntő­jén a bonyhádi Szabó Miklós a felnőttek közt országos baj­nokságot nyert, a férfi ifjúsá­gi korcsoportban második lett a faddi Wittman Adám, az if­júsági leányok közt második helyen végzett a bonyhádi Kiss Ibolya. — A tartalékosok honvédel­mi versenyének országos dön­tőjét szeptember 10-én rende­zik Kaposvárott, a Tolna me­gyeiektől jó helyezést várunk. — Számszerű eredményekre ala­pozva, hogyan lehet értékelni a szervező-, mozgósító munkát, miként lehet lemérni az MHSZ-klubok, az érdekelt társ-szervezetek tevékenysé­gét? — Ha az MHSZ munkáját, értékeljük, akkor a bonyhádi járás kerül az első helyre, de az eredményekben ott van a megye állami, társadalmi, gazdasági szerveinek közre­működése is. Rendkívül hasz­nos volt a KISZ-szervezetek szervező-, mozgósító munká­ja — példaként említhetjük a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok lövészversenyét, amelyet a megyei KISZ-bizottság a szekszárdi mezőgazdasági ki­állítás keretében szervezett és rendezett. — Külön kell szólni arról, hogy több vállalat, állami gaz­daság, termelőszövetkezet kü­lön tiszteletdíjakat ajánlott fel a honvédelmi versenyek legjobbjainak — ezt úgy érté­keljük, hogy ezek a vállala­tok, gazdaságok, a maguk le­hetőségei szerint anyagiakkal is segítik a honvédelmi mun­kát. A tömegversenyek rende­zésében legjobb bonyhádi já­rás MHSZ-vezetősége például a Szekszárdi Vasipari Vállalat több kiállításon díjnyertes Gemenc olajkályháját kapta jutalmul. A bonyhádiaknak ez a díj is nagy segítség, mert a lőtéren a téli foglalkozást old­ja meg. — Az elmondottak után az utoliá káfdás: Hogyan tovább f — Alig zárultak le az idei tömegversenyek — még hátra­van a tartalékosok országos döntője —, de máris kezdődik az új szezon, már most, szep­temberben, a Honvédelmi Ku­pa lövészverseny első forduló­jával, amely a fegyveres erők napjához kapcsolódik. Az új évadtól azt várjuk, hogy az eddigi szervezési tapasztalatok alapján, a megye fiatal és fel­nőtt lakójából még többet tu­dunk megnyerni, mozgósítani, tehát megfelelő szinten tarta­ni a honvédelmi felkészültség szintjét, és a tömeges részvé­telre alapozva, tovább javíta­ni az eredményeket. Az idén már jobbak lesznek a tárgyi feltételek is, hiszen elkészült, és használatba vehető az új szekszárdi lőtér, és a megyé­ben még néhány kisebb lőtér is. Tehát, további, eddig tétlen tartalékait tárhatjuk fel a hon­védelmi felkészítésnek. BI. a Bonyhádi A munkahely) testnevelés célja a dolgozó ember egész­ségének és munkaképességé­nek megelőző védelme, ter­melő tevékenységének, képessé­gének könnyítése és megóvása. Ennek érdekébéh sajátos esz­közeivel a dolgozók egészsége megőrzésének elősegítése, a munka közbeni elfáradás csökkentése, a sérülések, bal­esetek megelőzése, munkahelyi ártalmak elkerülésének, mér­séklésének biztosítása, a mun­kaképesség magas szintre emelésének és tartásának se­gítése. A munkahelyi testnevelés eszközei a különböző testgya­korlatok, amelyek megfelelnek a foglalkozás sajátosságának, valamint a helyi körülmé­nyeknek. Módszerei, az ésszerűen ki­alakított munka- és pihenési renden belül a pihenőidő egy részének felhasználása; a dol­gozók szervezetének speciális mozgással való felfrissítése, az aktív pihentetés. A Bonyhádi Cipőgyár tű- zödei dolgozói* felismerték a munkahelyi testnevelés jelen­tőségét és annak tudatában, hogy az kedvézo hatással lesz egészségükre. 1971. februárban az üzemi szakszervezeti vá­lasztáson a tűzödei dolgozók bejelentették igényűket a munkahelyi testnevelés beve­zetésére. ’ Ezt követően a . Szakszerve­zetek Tolna megyei Tanácsa kulturális, agitációs, propa­ganda- és sportbizottsága se­gítségével az üzemi gazdasági, Milyen minőségű, miből készült az áru, hogyan kell bánni a vásárolt textíliákkal? — mindez beletartozik a fo­gyasztók tájékoztatásába, amelynek jelenlegi színvonalá­ról igyekezett képet nyerni a Magyar Szabványügyi Hivatal és a Könnyűipari Minisztéri­um képviselőiből alakult szak­értői bizottság. A vizsgálat során egyebek között ellenőrizték a minőség­tanúsítást szabályozó rendelet végrehajtását. Huszonegy álla­mi vállalatnál és tizennégy kisipari szövetkezetnél szerzett tapasztalatok,alapján megálla­pították, hogy a gyártók az előírásokat általában minde­nütt betartják, de az már nem rajtuk múlik, hogy az általuk adott tanúsítás eljut-e a fo­gyasztókhoz. így a vásárlók nem mindig értesülhetnek a vásárlandó áru megismerésé­Három új fertőtlenítőszer gyártását kezdte meg az Egyesült Vegyiművek. A nagy hatású új termékeket saját kutatással állították elő, és el­sősorban a nagyüzemekben, egészségügyi intézményekben, vendéglátóipari vállalatoknál hasznosítják majd. Az intenzív mosogatószert a nagy tömegek részére főző konyhákban használják»' Legin­kább a már nálunk is gyártott nagyüzemi mosogatógépekben érdemes használni, amelyek­ben 80 Celsius fokos vízben 2 —3 másodperc alatt tisztítja és fertőtleníti az edényeket. Gom­baölő hatásával megelőzi az esetleges fertőzéseket, mérge­zéseket is. Az Ultra-Nova elnevezésű anyaggal az élelmiszeriparban, egészségügyi -intézményéknél a köveket, csempéket tisztítják Cipőgyárban szakszervezeti és más társa­dalmi szervek egyetértésével megszervezték a munkahelyi testnevelést. A gazdasági vezetők, a szak- szervezeti. aktivisták eredmé­nyes szervező munkája és el- sősorbarf a dolgozók határo­zott igénye eredményezte, hogy mintegy 500 dolgozó egy éve rendszeresen részt vesz a munkahelyi testnevelésben. Dicséretes munkát végeznek dz üzemrészben felkéri előtor­nászok, akik kö'iil 2 tanfolya­mon vett része, hogy a gya­korlatok vezetése még gördü­lékenyebb legyen és a külön­böző gyakorlattik betanítását ezzel is, segítsék. Az eddigi tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a dolgozók szeretik a torná:, nagy hatás­sal van a munkakedvükre, fá­radékonyságuk csökken. Az üzem gazdasági, szak- szervezeti vezető rendszeresen figyelemmel kísérik a munka­helyi testnevelés:, s ha prob­lémák merülnek fel, pl. a han­gosító berendezés stb., akkor annak elhárítása érdekében a kellő intézkedéseket megte­szik. A Bonyhádi Cipőgyárban el­ért eredmények mind több ütemben ismertekké váltak és a.cipőgyáron belül más üzem­részekben is érdeklődés miir talkozik a munkahelyi test­nevelés bevezetése iránt. Hétszázötczer pár bundacipőt készítenek az idén a Bonyhádi Cipőgyárban szovjet exportra. Képünkön: Hámori Mihály a cipők rámavarrásat végzi. Foto: Gottvald Pintár Antal SZMT-sportfelelős Mit tudhat meg a vevő a textíliákról ? Uj fertőtlenítőszerek hez szükséges tudnivalókról; jószerivel csupán a kezelési, karbantartási útmutatásnak köszönhető, ha a kényesebb árukról némi tájékoztatást kapnak. 24 ipari; szövetkezeti üzem-' ben és áruházban vizsgálták a kezelési utasításokra vonatkozó előírások betartását is. Az ese­tek túlnyomó többségében megnyugtató eredményre ju­tottak: a több száz vég, illetve darabáru zöme megfelelő cím­kékkel volt ellátva. Eredmény­ként könyvelhették el, hogy az idén már több mint 150 im­port-termék kezeléséről és főbb tulajdonságairól Is készült használati utasítás. Hatéko­nyak a minőségbiztosítást cél­zó intézkedések is. Már 16 vállalat csaknem száz termé­ke viseli az állandó minőséget szavatoló „t” címkét. (MTI). és fertőtlenítik. Ezzel kiszorít­ja a hypót, amelynek haszná­lata jóval körülményesebb és nem megfelelő kezelés " esetén veszélyezteti a szem épségét is. A baktériumölő hatású Ult­ra-család harmadik tagja az élelmiszereket és a kozmetiku­mokat előállító gépeket, töltő­ket fertőtleníti, s megakadá­lyozza a legkisebb résekben is a kártevők elszaporodását. (MTI) Népújság 8 1972. szeptember 5»

Next

/
Oldalképek
Tartalom