Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-03 / 208. szám

Elelmiszer^kozmetikai Egy nagy nyugati magazin cikke háromfogásos, ebéd. szí­nes fotói mellett felsorolja mindazokat az egészségre ár­talmas ' tartósító anyagokat, melyeket a vendég az étellel együtt elfogyaszt. Égy másik folyóirat kimutatja: a szarvas- marhák antibiotikumokkal va­ló kezelése Veszélyeket rejthet a fogyasztók számára. Kétség­telen, az élelmiszeriparnak szüksége van tartósító szerek- . re, de mi a mérce az alkalma­zásban? — erről kérdeztük dr: Tarján Róbert professzort, az Országos Élelmezés- és Táp­lálkozástudományi Intézet igazgatóját. — Ma világszerte 2500 olyan adalékanyagot tartanak szá­mon, amely elfogadottan hasz­nálható — mondotta Tarján professzor. — Magyarországon érmék csak a töredékét alkal-­»rija5K.uk, az élelmiszerek tartó­sításában. Lakosságunk' két­féle élelmiszert fogyaszt: amit itthon állítunk elő. és amit külföldről hozunk be. Kül­kereskedelmi szerveink min­den üzletkötés előtt eljuttat­ják intézetünkhöz az importá­landó élelmezési cikk mintá­ját, s mi megvizsgáljuk, nincs-e benne ártalmas anyag. Szigorú a hazai gyártmányok kontrollja is: a csecsemő- és diétástápszerek, valamint a vitaminozott készítmények pél­dául olyan ellenőrzésen men­nek át, mint a gyógyszerek. Nemcsak az élelmiszerek, ha­nem a kozmetikumok és a gyermekjátékok forgalmazását is ellenőrizzük, hiszen ez tíóbbi! például a kisgyermek a. szájába veszi. Munkánkban természetesen a világon meg­jelent: ilyen tárgyú szakirodal­mat is felhasználjuk: Az Egészségügyi Világszervezet­nek, hazánk is tagja és rajtuk keresztül — bárhol publikált valaki egy károsító anyagról •—, mi is tudomást szerzünk. — A tartósító anyagok nagy száma arra* enged következtet­ni, hogy előfordulhat, az élel­miszeripar és kereskedelem az áru „eladhatósága” érdeké­ben úgynevezett élelmiszer­kozmetikával manipulál. „Nagyon sajnálom“ A 80 éves angol író, Cecil Roberts, akinek művei több mint' 21 millió példányban keltek el, röviddel ezelőtt be­tért egy könyvkereskedésbe és meg akarta venni egyik mű­vét. A hosszú hajú eladó nem találta a könyvet a raktárban és sajnálkozva igy szólt az idős úrhoz: „Nagyon sajnálom, de ezt a művet az író halála óta nem jelentették meg új kiadásban". — Kétségtelen, hogy az élelmiszer színét, ízét, szagát, halmazállapotát, tapintását a legkedvezőbbé igyekeznek ten­ni. Ha azonban ez ártalmas anyaggal történt, kimutatható. Bizonyos kémiai anyagok hoz­záadása szükséges az élelmi­szerek gyorsabb előállításához, de ez csak a biológiai és él­vezeti érték csökkenése nél­kül történhet. Mértékét ná­lunk igen szigorú élelmiszer- törvény szabja meg. Van kü­lön festékrendeletünk is, s míg jónéhány országban több tucat festéket engedélyeznek a színezésre, mi csak nyolcfélét tűrünk meg és fogadunk el. Az Egészségügyi Minisztérium irányítása alatt e munkánk során a legszorosabban együtt­működünk az Országos Köz­egészségügyi és az Országos Munkaegészségügyi Intézettel, így került sor például hazánk DDT elleni fellépésére is nem­zetközi fórumokon, javasolva a szer eltiltását. Vgyanúgy nem engedtük a külföldön el- terjedten használt talajfertőt­lenítő szer behozatalát sem, mert kimutattuk, hogy hosz- szú cirkuláció során ugyan, de bejuthat egyes élelmiszerekbe. Az intézet azonban nemcsak azzal foglalkozik, hogy melyek az elfogadható és biztonság­gal használható tartósító ada­lékanyagok, hanem ellenőrzé­se alatt tartja az élelmiszer- ipari gyártástechnológiát is, mivel a hűtés és a hőkezelés is okozhat biológiai érték- változást. — Célunk, — emelte ki dr. Tarján Róbert professzor —, hogy minél több cikk bírja ki a termelőtől az élelmiszerüzlet polcáig, s a fogyasztók aszta­láig terjedő hosszú utat anél­kül, hogy ehhez a legkisebb mértékben is káros, mester­séges tartósító anyagot hasz­náljanak fel. Kocsis Éva Örökölt alkoholizmus Az alkoholizmusra vonatko­zóan két új elméletet dolgoz­tak ki : — Az alkoholizmusra való hajlamot örökölni lehet; — az alkoholizmus kialaku­lásában etnikai tényezők is közrejátszanak. Ami az első megállapítást illető;' az American Journal of Psychiatry c. lapban közzé­tett tanulmány szerint az örök­lés sokkal fontosabb tényező, mint például a környezet. Ezt az elméletet dr. Marc Schuckit és kollégái dolgozták ki, akik nem alkoholista személyeket hetven alkoholistával hasonlí­tottak össze. Az alkoholisták egy részét alkoholista szülők, másik részét pedig absztinens nevelőszülők nevelték fel. Kiderült; ha alkoholista szü­lők gyermekeit nem alkoholis­ta fogadta örökbe, nem jelent mindig megoldást. Statiszti­kailag kimutatták, hogy ezek a gyermekek hatszor gyakrabban válnak az alkohol rabjaivá, mint az alkoholizmusra nem hajlamos családok gyermekei. Az etnikai különbségekre vonatkozó tanulmányt a bos­toni dr. Peter Wolff dolgozta ki. Az * európai származású amerikaiakat összehasonlítot­ta ázsiai eredetű, részben az Egyesült Államokban, részben Japánban, Tajvanon, vagy Ko­reában élő személyekkel. Bizonyos alkoholmennyiség elfogyasztása után a mérgezé­si tünetek gyakoribbak az ázsiaiaknál, mint az európai származású amerikaiak köré­ben. Gyerekeknél (akiknek sört adtak) az eredmény még szembeszökőbbnek bizonyult. Hajójárat Bulgária és Kuba között A Petar Beron nevű bolgár hajó Havannába érkezésével felavatták a Bulgária és Ku­ba között létesített új hajójá­ratot. A Várna és Havanna közöt­ti 10 300 kilométeres útvonalon először bolgár, majd kubai hajók közlekednek. A Westminster Palace magyar megmentő je Száz évvel ezelőtt, 1872-ben terjesztette be londoni köz­munkák ügyében illetékes .‘ha­tóság az angol parlament elé azt a jelentését, amely meg­állapítja, hogy Szerelmey Mik­lós kőkonzerváló, eljárása -ki­állta az idők próbáját;: sike­rült a parlament épületét, a híres Westminster Palace-t megmenteni a pusztulástól. A Szerelmey Miklós által készített kőkpnzerváló. szer alkalmazására azért volt szük­ségemért a híres londoni épület csak igen rövid ideig állja az angol klímát, a köd, az esőzések, a levegő már, ak­kor is jelentős szennyezettsége kikezdték a parlament épüle­tének köveit, az énület málla­dozni kezdett. Az ötvenes évek közepén aztán nagy te­kintélyű bizottságot küldtek ki, hogy tanulmányozza: mi­lyen eljárásokkal lehet meg­akadályozni az épület romlá­sát. A bizottság tagja volt Michael Faraday, a múlt szá­zad legnagyobb angol fiziku­sa, Charles Barry, a Westmins­ter Palace építésze, továbbá Roderick Murchison, az angol földrajzi társaság elnöke. A bizottság gondos mérlegelés és kipróbálás után Szerelmeyt bízta meg az énület megmen­tésének munkálataival, mert úgy érezte, hogy kőkonzerváló anyaga, a „Silicat zopissa”, a felajánlott impregnáló szerek, közül a legjobbnak látszik, mint a száz évvel ezelőtt kelt jelentés bizonyítja, a tudós bi­zottság jól választott: a parla­ment épülete azóta is kemé­nyen dacol a londoni' légkör veszélyeivel. Miután a jelentés hivatalo­san is elismerte a Silicát zo­pissa használhatóságát, egy angol cég átvette Szerelmeytől a szer gyártását és azt „Sze­relmey stone liquid”, vagyis Szerelmey kőfolyadék néven hozta forgalomba. Angliában egyébként ma is a Szerelmey nevét viselő vállalat restaurál­ja a kőépületeket. Szerelmey Miklós 1803-ban született, a gyipri Liebe csa­lád gyermekeként. „Szerelmey egyike volt a múlt század ro­mantikus, kalandos életű ma­gyar alakjainak, amilyeneket bőven termelt a reformkor és a szabádságharc ideje”-, így emlékezik rçeg róla dr. Vajda Pál, a Nagy magyar feltalálók című könyvében. Regényes életútját az osztrák hadsereg hadmérnökeként kezdte, majd Párizsban buk­kan fel 1830-ban a júliusi forradalom barikádjain. Ké­sőbb részt vesz Brüsszelben a függetlenségi harcokban és itt meg is sebesül. Hazatérte után' Párizsban szerzett litográfus! tudományát hasznosította: kő* rhetsző intézetet nyitott 1845- ben. Elsőnek Vörösmarty Fó­ti dalának kottáját, majd kő­be metszette a „Magyar haj­dan és jelen élethű és hív raj­zolatokban, magyarázó szöveg- 'gél” című munkáját. 1848-ban adta „Balaton ‘albumát”, amelyről az életrajzi lexikon megjegyzi, hogy ez a mű jelen­ti „a Balaton felfedezését”. Ö nyomtatta ki és illusztrálta az első magyar élclapot, a Chari-' vary-t. Ugyancsak Szerelmey készítette a honvédsereg tiszt­jeként a szabadságharc komá­romi pénzjegynyomdája részé* re a nyomáshoz szükséges le­mezeket. Komárom bevétele után a volt -honvéd ezredes kénytelen- volt Londonba emigrálni, ahol a már említett találmányának hasznosítása mellett képsorozatot tervezett az elbukott hősi küzdelem je­leneteiről. A sorozatból két rajz maradt fenn: a „Szolnoki ütközet” és a „Magyar tábor” címet viselő érzésektől áthatott kompozíció. Arany- és eziistlelőlielr A malaysiai Kinabalu hegy­ség közelében feltárást végző Overseas Mineral Develop­ment Company japán bánya- társaság egy rézbányában arany- és ezüstlélőhelyet fede­zett fel. A bányatársaság köz­lése szerint minden tpnna_ ki­bányászott rézérc 20 gramm aranyat és 120 gramm ezüstöt tartalmaz. A japán bányatársaság 1968- ban kezdte meg a réz utáni kutatást. *1 Meghalt a magányos hajós Alkohol nélkül könnyebb Aki szeretne felhagyni a dohányzással, az utolsó ciga­retta elszívása után hosszú időn át tartózkodjék az alko­holfogyasztástól is. Ennek a véleményének adott kifeje­zést Siegfried Benndorf pro­fesszor, a magdeburgi orvosi akadémia ■ poliklinikájának igazgatója, a hallei Liberal- Demokratischen Zeitung ha­sábjain , ,megjelent cikkében. Benndorf,, (iki ,öt éicel ezelőtt a dohífn ázásról való leszokta- tás mind ez ideig legjelentő­sebb' kútnió munkáját végez­te, — amellyel felhívta maga­ra a külföld figyelmét is —, bejelentene, hogy a legtöbb visszaesés az alkoholfogyasz­tás következtében történik, 1600 kísérleti alanyának (va­lamennyien évek óta erős dohányosok) körülbelül egy- harmadát sikerült leszoktatni a dohányzásról egy orvosi ké­szítmény segítségével. A bol­gár gyártmányú „Tabex” ké­szítményről van szó. A dohányzásról leszokni vá­gyókat elrettentő elhízásve­szély nem lépett fel a mcugde- burgiaknál. A kísérleti i ala­nyoknak körülbelül egy har­mada hízott két' kilót, és min­den negyedik kísérleti alany­nál észleltek 4 kilóig terje­dő súlytöbbletet. V/‘l ! ' Sir Francis Chichester, a híres brit magányos : aki a minap a plymoulhi haditengerészeti kórházban ciuunyí. Bárkával — át a Csendes-óceánion A legújabb tengeri „Robin­sonok” nemzetsége két angol­lal gyarapodott. A 33 éves John Firefax és a 31 éves Sylvia Cook az üvegrostból készült, fedélzet nélküli „Bri­tannia—2” evezős bárkán szel­te át‘-a Csendes-óceánt. 11,7 méter hosszú sajkájuk 363 nap alatt 12 800 kilométert tett meg San Franciscótól (Kali­fornia) egy kicsiny szigetig az ausztrál partok előtt. John napi tíz órát evezett, Sylvia pedig ötöt. , Az utitársak újsághirdetés révén ismerkedtek össze, amelyben John társat keresett. Érdekes, hogy Sylvia egyálta­lán nem tud úszni, Firefax volt haditengerészt okmányai „kalandkeresőnek” jellemzik. Népfság 10 1972. szeptember 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom