Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)

1972-09-30 / 231. szám

S3 ÓLMA MEGYÉI világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR^ZOCIAil:STA MU-NKÁSfiÁRT TOLNA -MEGYEI" BIZOTTSÁGÁNAK- LAPJA XXII. évfolyam. 231. szám ÄRA: 90 FILLÉR Szombat, 1972. szeptember 30. Ülést tartott az Elnöki Tanács Törvényerejű rendelet egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról A Karl-Marx-Stadt-i vendégek Dombóváron és Szakcson A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet alkotott egyes tanácsi testületi hatáskörök módosításáról. Ennek alapján megváltoztatta az egyes hatás­köröket a tanácsok és szerve­ik közötti jobb munkamegosz­tás érvényesítésére. A tör­vényben kifejezésre juttatott alapelvek érvényesítése szűk­Az ozorai vár sok vihart átélt falai századok alatt sem fogadtak tán magúkba olyan vidám harcos sereget, • mint amely most két napra közé­jük költözött. A megye min­den részéből érkeztek úttö­rők, KISZ-esek, hogy a fegy­veres erők napja tiszteletére felelevenítsék az emlékezetes csatát, amely 1848. októberé­ben zajlott le az ozorai ha­tárban. Csütörtökön sorra érkeztek a csapatok, és beszállásoltak a várba. Megválasztották az al- tábor-vezetőségeket, majd megkezdődtek a „hadművele­tek” — járőrök indultak por­tyára a Kálvária-dombra —, amelyen a legenda szerint lo­vagolt körbe szakadatlanul egy maroknyi huszár, hogy megtévessze az ellenséget —, a Tökörcsösbe, a Sió-partra. Amint leszállt az este, tá­bortűz gyűlt a vár előtt, a harci játékban közreműködő munkásőrök pedig tűzijátékot rendeztek. Olyan jól szórakoz­tak a gyerekek, hogy alig akartak pihenőre térni, ami­kor elhangzott a takarodó. Pénteken reggel vörös csá- kós sereg indult támadásba; huszárok, nemzetőrök, kardo­sán, puskásán. (A kardot, puskát, a kiegyenesített kaszát legtöbb gyerek maga faragta, de volt, ki tudná, honnan, hány helyről előkerült, még egy bordó bársonnyal bevont tokú — és egy kissé rozsdás pengéjű — nemesi díszkard is.) Három irányból nyomult előre a támadó sereg, hogy be­kerítse a Tábordűlőben, egy fás, bokros völgyben meghú­zódó horvátokat. (Az ellenség szerepét — vendégként, a me- zőszilasi úttörők töltötték be.) A két vezér — Roth és Fili- povics — előőrsöket küldött ki, hogy felderítsék, merre mozog a nemzetőrsereg, majd egy futárt is útba indított — Jellasich-nak küldendő levél­lel. De a futárt elfogták, a visszaérkező előőrsök pedig azt jelentették, hogy hamaro­san körül lesznek kerítve. Amikor szemmel láthatóvá Vált a kukoricában előre moz­gó piros sapkások rajvonala, megszólaltak az ágyúk. (A dombéleken körben elhelyez­kedő munkásőrök fegyverei.) Ám, a nemzetőrsereget nem lehetett feltartóztatni, előlük ségessé tette a hatásköröket megállapító jogszabály felül­vizsgálatát. A most megalkotott tör­vényerejű rendelet életbe lép­tetésével az érintett, azonos szintű szakigazgatási szerv hatáskörébe kerül több olyan jogkör — főleg egyedi hatósá­gi döntés — amelyben jelenr leg a végrehajtó bizottság jár el. A törvényerejű rendelet a decentralizálást szélesítve kétségbeesetten menekültek a táborba a kiállított figyelők, nehogy fogságba kerüljenek. A körülkerített sereg pa­rancsnoka végül kiadta a pa­rancsot: Tüzet szüntess! Kürtszó harsant, majd fe­hér zászlós tiszti küldöttség indult Csapó Vilmoshoz, a nemzetőrök parancsnokához Roth és Filipovics tábornok üzenetével: tárgyalásra hívják meg a táborba. — Mondják meg parancsno­kaiknak, hogy rövidesen meg­jelenek kíséretemmel a tábo­rukban — hangzott Csapó Vil­mos válasza. Hadrendbe felsorakozott csapataik élén fogadták Csa­pót a „labanc”-tábornokok. Egyezkedni próbáltak, szabad elvonulást kérve; — ... mert ellenkező eset­ben Ozorát rommá lövetem. — Ez esetben pedig egész seregüket felkoncoltatom ... Csapó intésére fergetes csa­takiáltással indult rohamra a környező dombokról a felkelő­sereg. — Megadjuk magunkat... egyes feladatokat a községig és városi tanácsi szerv hatáskö­rébe utal. A hatásköri módosítások elősegítik az eljáró szervek tevékenységének javítását, az állampolgárok ügyeinek gyor­sabb intézését. Az Elnöki Tanács ezután időszerű kérdéseket és egyéni kegyelmi ügyeket tárgyalt.' (MTI) azzal Roth is, Filipovics is lecsatolta kardját, pisztolyát, Csapó Vilmos és Perczel Mór elé rakva. A horvát sereg, pa­rancsnokaikat követve, sor­ban lerakta fegyverét, zászlóit. Perczel küldhette a futárral a levelet Görgeynek, hány foglyot ejtettek, mennyi fegy­vert zsákmányoltak... És megkezdődött a diadal­mas bevonulás a vár udvará­ra. A nemzetőrsereg ott már úttörő-egyenruhában sorako­Pénteken reggel Dombóvárra látogatott el a megyénkben tartózkodó Karl-Marx-Stadt-i négytagú pártdelegáció, amely vezetője Erich Berthold me­gyei pártbizottsági tag. A de­legációt elkísérte Szakái Lász­ló, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának munkatársa. A vendégek min­denekelőtt. felkeresték a járási pártbizottságot, ahol Cserép Imre első titkár és Tóth János titkár, valamint Müller Györgyné járási nőfelelős kö­szöntötte őket, majd Cserép Imre tájékoztatót adott a já­rás társadalmi, gazdasági hely­zetéről. Tekintettel, arra, hogy a de­legáció tagjai pártmunkások, elsősorban a pártpolitikai kér­dések iránt érdeklődtek. Sok kérdést tettek fel például a já­rási pártbizottság munkamód­szerivei kapcsolatban: hogyan biztosítja a felsőbb határozatok gyakorlati megvalósulását, mi­lyen a felépítése, és hogyan tud hatni az alsóbb pártszer­vekre? A vendéglátók elmondották, hogy a járási és az alsóbb zott fel dísszemlére. Közben Weisz Laci, az ország legjobb úttörő-távirásza rádión vette az Országos Üttörő Elnökség Pákozdról, az országos ifjúsági találkozóról küldött dísztávira­tát, amely további, újabb tet­tekre szólította fel az úttörő­ket. A vár remek akusztikájú udvarán sokszoros erővel vissz­hangzott a hadijáték jelmon­data: A néppel tűzön-vízen át! pártszervek viszonyát a ket­tősség jellemzi: egyrészről a centralizmus, másrészről pedig az önállóság. A járási pártbi­zottság, illetve vb számonkéri az alapszervezetektől, .csúcsve­zetőségektől a feladatok végre­hajtását, ugyanakkor a lehető legnagyobb önállóságot igyek­szik biztosítani. Az önállóság különösen a tizedik kongresz- szus óta került itt is előtérbe: az a cél, hogy az alapszerve­zetek, csúcsvezetőségek a saját területükön minél többet kez­deményezzenek, és rugalma­san, teljes felelősséggel hajt­sák végre feladataikat, gon­doskodjanak az általános párt- politikai elvek helyi érvénye­süléséről. A járási pártbizottság illet­ve vb rendszeresen beszámol­tatja az alsóbb pártszerveket, tisztségviselőket a végzett munkáról. A beszámoltatásnál új módszer — a tizedik kong­resszus szellemében —, hogy míg korábban általánosságban kérték számon a munkát, most többnyire egy-egy konkrét fel­adat végrehajtásával kaocsola- tos tapasztalatokat elemzik, így alkalom nyílik a behatóbb elemzésre, jobban tudják for­málni a módszereket a min­dennapi eseményekhez, speciá­lis feladatokhoz. Időközönként vizsgálatokat tart egy-egy té­makörben a járási pártbizott­ság, illetve vb. Ehhez társadal­mi aktívákat is mozgósít. Kü­lön munkacsoport alakult a pártépítési, agitációs és pro­paganda-, valamint a gazdaság­politikai tennivalók elemzésé­re, segítésére. Az alapszervi tit­károkat, csúcstitkárokat rend­szeresen járási tanácskozásra hívják össze, és a járási párt­bizottság vezetői, munkatársai — ugyancsak rendszeresen — ellátogatnak a helyi szerveze­tekbe, és közvetlenül segítik a munkát. A beszélgetésből kitűnt, hogy sok a hasonlóság a dombóvári járási és az fÍDK-beli elvtár­sak módszerei közt, de eltéré­sek is tapasztalhatók. Az NDK- ban például a járási partbi­zottságok és az alapszervezetek közt nincs olyan közbeiktatott szerv, mint nálunk helyenként a csúcsvezetőség. Az NDK-ban az úgynevezett területi párt­munkások — például egy köz­ségben, ahol öt-hat alapszerve­zet van — csupán koordinál­ják az alapszervezetek mun­káját. Nálunk viszont a csúcs­vezetőségeken keresztül — ahol van ilyen — irányítanak a felsőbb szervek. A pártküldöttséget köszön­tötte Gyuricza István, a dom­bóvári városi pártbizottság el­ső titkára is, majd rövid tájé­koztatót adott részükre a vá­ros életéről. A Karl-Marx-Stadt-i vendé­gek megismerkedtek a dombó­vári ÁFÉSZ munkájával is. Bertus Ferenc igazgatósági el­nök és Poneclier Zsigmond, a szövetkezet párttitkára üdvö­zölték a küldöttséget, majd Pönecker Zsigmond ismertette a szövetkezet fontosabb adata­it. Végül megtekintették a szö­vetkezet áruházát és szállodá­ját. A délutáni órákat a szak- csi termelőszövetkezet párt- és gazdasági életének tanul­mányozásával töltötték. Bognár—Gottvald B. Koszorúzás! ünnepség a Hősök terén A fegyveres erők napja al­kalmából, pénteken délelőtt koszorúzási ünnepség volt a Hősök terén a magyar hősük emlékművénél. A Himnusz el­hangzása után a magyar fegy­veres erők nevében Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Benkei András bel­ügyminiszter és Nagy György, a munkásőrség országos pa­rancsnokának első helyettese helyezte el az első koszorút. A KISZ Központi Bizottságának képviseletében Borbély Gábor, a központi bizottság titkára és Csillik András, a Budapesti KISZ Bizottság első titkára koszorúzott. A Budapesten akkreditált katonai és légügyi attasék ko­szorúját Todor Davecs vezér­őrnagy, a Bolgár Népköztár­saság katonai és légügyi atta­séja, Karl Oesterreicher dan­dártábornok, az Osztrák Köz­társaság katonai és légügyi attaséja, valamint lián Csői főeiiedes, a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság kato­nai és légügyi attaséja helyez­te el. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli had­seregcsoport parancsnokságá­nak nevében B. P. Ivanov vezérezredes, J. A. Gugnvak altábornagy és P. V. Butenko vezérőrnagy koszorúzott, (MTI) „A néppel tűzön-vízen át Az ozorai diadal — 1972-ben 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom