Tolna Megyei Népújság, 1972. szeptember (22. évfolyam, 206-231. szám)
1972-09-03 / 208. szám
♦ l r ! I { Könyvtár a Várban Az olvasó naplója j Több mint száz kilométer polcon helyezik el majd az Országos Széchényi Könyvtár anyagát új otthonában Portré, legendák nélkül — Áttekintés egy évszázadról — Megrajzolt történelem Hazánk egyik különösen nagy jelentőségű művelődési intézménye az Országos Széchényi Könyvtár, amely 1847- ben költözött jelenlegi helyiségeibe, a Nemzeti Múzeumnak Pollack Mihály tervezte épületébe. Az 1802-ben Széchényi Ferenc — Széchényi István édesapja — alapította országos könyvtár elsődleges feladata kezdettől fogva a nemzeti múlt nyomtatott és írásqs emlékeinek gyűjtése és ezen keresztül a nemzeti tudományosság életre keltése és támogatása. Tudományos célra gyűjti a magyar szerzőtől származó, magyar nyelven írt, a magyar nemzet egészére, vagy egyéneire, a magyar hazára, területére, intézményeire vonatkozó, tehát a legtágabb értelemben magyar vonatkozású irodalmat. Az új anyagot 1897 óta köteles példányként kapja. Az Országos Széchényi Könyvtár központi könyvtára ma megközelítőleg kétmillió kötetből áll. A gyűjtemény zömét az 1712 óta MagyarorszáKertes-Kolmann Jenő : Ex librisek Kéziratokat nem őrzünk meg és nem adunk vissza! Csak olyan irodalmi munkákra válaszolunk, amelyekben a tehet" ség jelét látjuk > gon megjelent kiadványok alkotják. Másik jelentős része az 1601-től kiadott külföldi könyvekből áll. A köteles példányról .szóló rendelet hatálya kezdettől fogva kiterjed a folyóiratokra és a hírlapokra is. Szinnyei József, kora legnagyobb magyar bibliográfusának érdeme, hogy 1884-ben önálló gyűjteményként megalakult a könyvtár Hírlaptára, amelynek mai állománya mintegy kétszázezer kötet és magában foglalja a magyar hírlap- és folyóirat-irodalom minden jelentős emlékét az 1721-ben indult, latin nyelvű Nova Po- soniensia-tól kezdve napjaink szocialista sajtójának valamennyi termékéig. Ezenkívül számos gyűjteménye van az Országos Széchényi Könyvtárnak. Ilyenek: a Régi és Ritka Nyomtatványok Tára, a Kézirattár, amely egyidős a könyvtárral, alapjait maga a könyvtáralapító Széchényi Ferenc vetette meg kétezer darabbal és ma már több, mint háromszázötvenezer kézirati egységre gyarapodott — további gyűjtemény a Kisnyomtatványtár, a Zeneműtár, mintegy hatvanezer nyomtatott és kilencezer kéziratos dokumentumával, a Színháztörténeti Tár, amelynek alapjait 1949-ben vetették meg, valámint a Mikrofilmtár. (Ezenkívül az Országos Széchényi Könyvtár az ötvenes években három vidéki műemlék könyvtár gondozását vállalta: Keszthelyen a volt Festetics-kastély- ban lévő, mintegy hetvenezer kötetes könyvtárat, Zircen a volt cisztercita apátság épületében az apátság egykori könyvtárát és 1953 óta gondozza Gyöngyösön a Bajza József Könyvtárat, ezt a középkori eredetű kolostor-könyvtári műemléket, amelynek története szorosan összefonódik a gyöngyösi ferences kolostor történetével. Az Országos Széchényi Könyvtár élénk könyv- és folyóiratcserében áll * külföldi könyvtárakkal, ötven ország négyszáz Intézményével van rendszeres kapcsolata. Ezenkívül könyvtári tájékoztatókat ad ki, bibliográfiai kiadványokat jelentet meg, Könyvtártudományi és Módszertani Központja pedig jelentős szerepet vállalt az alapfokú és középfokú könyvtárosképzésben. Ez a hatalmas művelődési intézményünk már régóta messze kinőtt mind állományát, mind feladatait tekintve az eddigi keretekből és ezért népköztársaságunk kormánya még 1959-ben hozta meg azt a határozatát, hogy az Országos Széchényi Könyvtárat az újjáépülő Budavári Palota nyugati, krisztinavárosi épületében kell elhelyezni. Az új épület raktárában több, mint száz kilométer hosszat kitevő polcokon helyezik el a könyveket. A korszerű olvasószolgálat számára az épület egy teljes szintjét képezik ki háromezer-ötszáz négyzetméter területen. összesen mintegy hatszáz olvasóhely lesz, a jelenleginek csaknem háromszorosa. A Budavári Palotában való átköltöztetéssel, ami néhány éven belül várható, új korszak kezdődik az Országos Széchényi Könyvtár életében, és a könyvtár új, végleges otthona e nagy nemzeti könyvtárunk további fejlődését teszi lehetővé. Feliksz Dzerzsinszkij nevét hazánkban is sokan ismerik. Az októberi forradalom egyik vezéralakja, a fiatal szovjet állam biztonsági szervének vezetője; népszerű s az ellenség szemében rettegett ember. Nyikolaj Zubov könyve az első olyan magyar nyelvű munka, amely az életút teljességét mutatja be, a nemesi családtól a forradalom ügye mellé álláson át a hatalom megszerzéséig, megszilárdításáig. Áttekinthető, mert egyértelmű út ez, s a szerző erénye, hogy ilyennek mutatja. Legendákat oszlat, tényekei közöl, tárgyilagossága mégsem száraz, embert és kort hűen jellemez. A Kossuth Könyvkiadó gondozta művet Gerő Ernő fordította. Ugyancsak Kossuth-újdon- ság Janis Dellagrammatikas — ismertebb nevén Janis Po- litis — nagy tényanyagra épített könyve, a Monopolkapitalizmus és a „harmadik világ'’. Az 1949 óta hazánkban élő, s külföldön is sokat publikáló szerző mostani, húsz fejezetre tagolt munkája meggyőző módon elemzi a tőkés segélyprogramok valódi célját, a tőkekivitel szerepét, a főbb kapitalista országok e területen követett politikáját. Világos okfejtés, gazdag adattár, az összefüggések megmutatása — ez az, ami az elvont- Jiák tűnő témát az átlagos képzettségű olvasó számára is élvezetessé, érdekessé teszi. Szintén a legszélesebb körben kézbe vehető Berend T. Iván és Ránki György közös munkája. A magyar gazdaság száz éve, amelyet a Kossuth és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó együttesen bocsátott közre. A két ismert közgazdász rendkívül tömör áttekintése a legfőbb vonásokat rögzíti, így a modern tőkés gazdaság kialakulásának jellemzőit, a két háború közötti időszak meghatározó tényezőit, majd a szocialista gazdaságfejlesztés útját. A párt Központi Bizottsága júniusi ülésének szemszögéből nézve is aktuális tanulmány dr. Fekete Györgyé, Az ifjúság jövője és az iskola címmel. Á Központi Bizottság határozata megszabta á fő irányokat az állami oktatásban. A szerző — bár műve még ’ az ülést megelőzően nyomdába került — nagy részletességgel elemzi a társadalom és az iskola kapcsolatát, a tudományos-technikai fejlődésből származó szakképzési teendőket, a foglalkoztatás, s vele az ifjúság oktatásának távlatait. A sok érdekes tapasztalatot közreadó, s ugyanakkor gondolatokban, elkép- zelésekben is gazdag munkát a Kossuth gondozta. Ugyané kiadó újdonsága a Filozófiai kislexikon második, részben módosított kiadása. Az 1970- ben megjelent mű mostani változatánál figyelembe vették a közben megjelent rokon természetű munkákat, a friss kutatási eredményeket, s a formájában, módszerében az előzővel megegyező kislexikon szócikkeinek epn részét újakkal cserélték fel. A Zrínyi Katonai Kiadó a Kárpáti Kiadóval közösen jelentette meg — Nyirő József fordításában — G. Tyitov és A. Zlobin könyvét, Elfogni — élve vagy holtan ... címmel. Lényegében a nagy háború jelentéktelen mozzanatairól szól ez a könyv, hiszen a hadijelentésekben aligha kaphatnak helyet az olyan események, hóm/ miként lel vtet a partizánokhoz egy szökött fogoly, miként állta a Gestapo szörnyű vallatását a több nevű ember, aki mindig egy és ugyanaz. Egyszerű, hétköznapi történet. Dokumentum. Ami ugyanis a balti tengerésszel történik a könyvben, az megtörtént a valóságban is G. Tvitovval, az egyik szerzővel. Szintén a Zrínyi újdonsága öveges József élvezetes „kalauza”. A fegyverek fizikája. Felfedezöút ez. ismerkedés a lőpor robbanásakor végbemenő folyamatokkal, a rakétafegyverek működési elvével, a világűrrel, mint eset- leaes hadszíntérrel, a méterrel és lézerrel, a repülök, hajók, a szárazföldi harci járművek fizikai problémáival. Történelmet rajzolni? lehet. Ha . . . akad eav Jean Ff- fel hozzá. A Gondolat Kiadó nem, vállalt tehát kockázatot, amikor közreadta a világhírű. S vAlutik is naavon népszerű karikaturista Képes francia törtéveimet; a népfronttól napjainkig azaz 1934-tól 1969- ig. A szellemes/ vtánozhatat- lanvl gúnyorns rajzokhoz — ahol az szükséges — René Andrieü írt kísérő-magyarázó szöveget. Ahogy a többi FHel- kötet. ez is nagy siker lesz; jogosan. M. O. A napokbón mélynyomású, színes, jázminillatú meghívót kaptam: felkértek, hogy jelenjek meg az albertfalvai reprezentatív kiállítási nagycsarnokban, ahoi'bemutatják iparunk új termékeit. Mondanom sem kell, hogy kíváncsian rohantam a helyszínre. A pavilon bejáratánál aranysujtásos, egyenruhás portás üdvözölt. Mindjárt megkérdeztem tőle: hol lehet vásárolni ilyen szép portásruhát? A fülemhez hajolt és bizalmasan megsúgta, hogy százezret rendelt belőle a hondurasi külkereskedelmi minisztérium. De mi egy por- tásruhávai kevesebbet szállítunk, mert ezt az egy darabot egy utazó ügynökünk, élete kockáztatásával szerezte meg a kollekcióból. Megköszöntem a felvilágosítást, aztán beléptem a hatalmas kiÁRUBEMUTATÓ állítási terembe, ahol iparunk száz új csodá, jóban gyönyörködhettem. Óriási sikert aratott a meghívott vendégek előtt a Damjanich utcai „Apolló” Roló- készítő Ktsz különleges rolóhúzója, amely a sötétben mélylila színben foszforeszkál, így nem kell tapogatózva keresgélni. Rögtön rendelni akartam egy garnitúrát, de a kiállítás igazgatója közölte, hogy 1985-ig 700 ezer rolóhúzót szállítunk Nyugat-Bengáliának, így a hazai igényeket csak később lehet teljesíteni. A Pesterzsébeti „Lemondás" Ktsz kiállítási részlege előtt boldogan felkiáltottam: „Ez igen!” Ámultán néztem a szövetkezet új termékét, a rendkívül szép kivitelű kompótostálat, amely éjszakára függőógynak is átalakítható. Mivel a jövő hónapban lesz huszonöt éves jubileuma, hogy a ' menyasszonyommal jegyben járok, gondoltam, meglepem őt çgy ilyen csodával. De az igazgató elnézést kért- és fontoskodva közölte, hogy ez csak mintapéldány, a legközelebbi években exportkötelezettsé- günket kell teljesítenünk. Ugyanis a Bahama szigetcsoport félmillió példányt rendelt a keresett cikkből. Be kell vallanom, hogy férfi létemre sírva- fakadtam, amikor megpillantottam a Lajos- mizsei „Szentimentál” Kendertiloló Ktsz alkotását,. az ultramodern infrasugarakkal működő palacsintasütőt, amely egyetlen mozdulattal éjjeliszekrénnyé alakítható át. Keserűen suttogtam magam elé: „Ebből sem vásárolhatunk mi, magyar állampolgárok.” Ám az igazgató sugárzó arccal közölte: — Még az idén megjelenik a piacon, így örömmel állunk a kedves vevők rendelkezésére. — Jól hallottam? Olyan nagy tételben gyártják, hogy exportra is jut elég, és marad belőle a hazai fogyasztóknak is? —kérdeztem izgatottan. Az igazgató kicsit zavartan magyarázkodott-; — Ez még nem egészen exportképes, mert palacsintasütőnek egy kicsit szálkás, és amikor éjjeliszekrény, időnként kilóg belőle a palacsintatészta. De a hazai fogyasztóknak ez is jó lesz... Galambos Szilveszter
